ITK nyelvvizsga képleírás: felépítés, hasznos kifejezések és vizsgastratégia

Az ITK nyelvvizsga képleírási feladatában nem elég felsorolni, hogy mi látható a képen: a vizsgázónak a helyszínt, a képen szereplő személyeket, a cselekvéseket és a térbeli viszonyokat is be kell mutatnia, majd a megfelelő szinten véleményt, személyes élményt vagy elvontabb gondolatokat is hozzá kell kapcsolnia a témához.

A sikeres képleírás alapja a rendezett felépítés, a folyamatos kommunikáció, a megfelelő szókincs és a nyelvtanilag helyes szerkezetek használata. Alapfokon elsősorban a kép konkrét elemeit kell ismertetni, középfokon már célszerű véleményt és személyes tapasztalatot is megfogalmazni, felsőfokon pedig az elvontabb témák kifejtése és a mélyebb beszélgetésben való részvétel válik fontossá.

Az ITK nyelvvizsga és a képleírás helye a vizsgán

Az ITK Origó Magyarország egyik legrégebben működő és legismertebb nyelvvizsgarendszere. A korábbi állami nyelvvizsgát, ismertebb nevén Rigó utcai nyelvvizsgát ezen a nevén akkreditálták.

A vizsgák típusuk szerint szintező vizsgák, mert az idegen nyelv tananyagától, tanítási módszereitől, tantervétől és a ráfordított tanulási időtől függetlenül egységes követelményrendszer szerint, komplex módon mérik a nyelvtudást.

Az ITK nyelvvizsgarendszere moduláris jellegű, azaz az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga fokonként 3 típusban ('A','B' és 'C') tehető le. Az 'A' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó beszédértés + beszédkészség mérésére szolgáló feladatokból vizsgázik.

A 'B' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó íráskészség + olvasott szöveg értése mérésére szolgáló feladatokat old meg nyomtatott szótár segítségével, valamint közép- és felsőfokon 50 egységből álló nyelvtani, lexikai tesztet szótár nélkül.

A 'C' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó mind a négy készség (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, olvasott szöveg értése) mérésére szolgáló feladatokat old meg.

A vizsga mindegyik típusban és mindhárom fokon akkor sikeres, ha a jelölt a feladatokat legalább 60%-os eredménnyel oldja meg. 60% alatti teljesítmény esetén az értesítőben a "nem felelt meg" minősítés szerepel.

A nyelvvizsgán gyakran előforduló feladat a képleírás. A vizsgáztató a kezedbe nyom egy képet amiről beszélned kell. Ez nyilvánvalóan nem mindenki számára megy könnyen, azonban egy begyakorolt stratégiával javíthatsz az esélyeiden.

Mit értékelnek a képleírás során?

A pontozás általában három szempont alapján történik: beszédkészség-kommunikatív érték, szókincs és nyelvhelyesség.

Ahogy a neve is mutatja, azt méri, hogy mennyire tud gördülékenyen kommunikálni az adott nyelven a vizsgázó. Itt NEM azt nézik, hogy mennyire hibás, és mennyire gazdag a szókincs, hanem azt, hogy mennyire megy folyamatosan az interakció a vizsgáztatóval, mennyire reagál gyorsan a kérdésekre a vizsgázó.

A szókincs azt méri, hogy az adott szinten elvárt szókincset mennyire használja a hallgató, esetlegesen vannak-e olyan helyzetek, amikor az adott szituációhoz kapcsolódóan nem tud bizonyos alapvető kifejezéseket.

A nyelvhelyesség azt méri, hogy mennyire beszél nyelvtanilag helyesen a vizsgázó. Láthatod, hogy a nyelvhelyesség pontozása adja az összpontszám legkisebb részét, tehát a legfontosabb az, hogy megértsd, amit mondanak neked, tudj rá gyorsan reagálni (folyamatos legyen a kommunikáció), és a szókincsed is megfelelő legyen az adott szint elvárásaihoz.

A képleírás elvárásai szintenként

Alapfok

Alapfokon leginkább azt várják el, hogy azt mondjuk el, hogy mit látunk a képen konkrétan, tehát ki mit csinál, hol készült a kép, kin milyen ruha van, és hogyan néz ki.

Írd le, hogy milyen dolgokat látsz a képen. Ejts néhány szót a helyről. Említsd meg mi történik a képen. Beszélj a képen látható személyekről (megjelenésük, milyen kapcsolatuk lehet egymással stb.).

Középfok

Középfokon emellett elvárják, hogy egy kicsit el is tudjon vonatkoztatni a képtől a vizsgázó, és fejtse ki véleményét a látottakkal kapcsolatban, vagy meséljen el valami személyes élményt, ami a képről eszébe jut.

A képleírásnak a nyelvvizsgán az egyik fontos része, hogy el tudd mondani, hogy mi van a képen. Sajnos ez az esetek többségében nem elég. A vizsgáztatók ennél a feladattípusnál nem csak arra kíváncsiak, hogy hány fa van a képen, hanem általában azt is tudni szeretnék, hogy te mit gondolsz a képről vagy esetleg milyen érzéseket, emlékeket stb. vált ki belőled a kép.

Bármilyen irányba elviheted a képleírást, amíg az valamennyire kapcsolódik a képhez. Ha a képen pl. egy úszómedence látható akkor mondhatod, hogy mennyire szeretsz úszni, de te jobban kedveled a tengert. Vagy mondhatod, hogy ez emlékeztet téged amikor gyerekként úszó edzésre jártál.

Felsőfok

Felsőfokon általában olyan képek közül kell választani, amelyek eleve egy elvontabb témáról szólnak, vagy egy mélyebb beszélgetésbe vonják bele a vizsgázót.

Felsőbb szinten a képen látható helyzet társadalmi, kulturális vagy személyes jelentését is érdemes kifejteni, amennyiben ez kapcsolódik a képhez. A kép bemutatása után a vizsgázó saját álláspontot, következtetést vagy általánosabb megfigyelést is megfogalmazhat.

A képleírás ajánlott felépítése

A képleírás akkor lesz áttekinthető, ha mindig hasonló sorrendet követsz. Először azonosítsd a kép típusát, ezután beszélj a helyszínről és az időpontról, majd haladj a kép általános bemutatásától a részletek felé.

1. A kép típusának megnevezése: színes vagy fekete-fehér fénykép, tájkép, portré, festmény vagy más jellegű kép.
2. A helyszín és az időpont bemutatása: hol és mikor készülhetett a kép.
3. A térbeli elrendezés leírása: mi látható az előtérben, a háttérben, a kép jobb vagy bal oldalán.
4. A képen szereplő személyek bemutatása: hányan vannak, hogyan néznek ki, milyen ruhát viselnek, és milyen kapcsolat lehet közöttük.
5. A cselekvések megnevezése: mit csinálnak a képen látható emberek.
6. Bizonytalan részletek megfogalmazása: találgatást kifejező szerkezetek használata.
7. Vélemény és személyes kapcsolat: mit gondolsz a képről, milyen érzéseket vagy emlékeket idéz fel.

1. A kép típusának megnevezése

Először célszerű behatárolni, hogy milyen képről van szó:

• This is a colour/black-and-white photo of … - ez egy színes/fekete-fehér kép …-ról/-ről.
• This is a paparazzi shot of … - ez egy lesifotó …-ról/ről.
• This is a landscape of … - Ez egy tájkép …-ról/-ről.
• This is a painting of … - Ez egy festmény …-ról/-ről.
• This is a picture of … - Ez egy kép …-ról/-ről.
• This is a portrait of … - Ez egy portré …-ról/-ről.

Ezekkel a mondatokkal rögtön jelezheted, hogy értelmezed a képet, és természetes bevezetést adhatsz a további leíráshoz.

2. A helyszín és az időpont leírása

Aztán elmondhatjuk azt is, hogy szerintünk hol, és mikor készült a kép (középfoktól még azt is hozzátehetjük, hogy miért gondoljuk mindezt):

• It/The picture/The photo must have been taken in summer because … - A kép minden bizonnyal nyáron készült, mert …
• It must have been taken in a restaurant. - Valószínűleg egy étteremben készült.
• It was taken last year. - Tavaly készült.
• It was taken this winter when … - Ezen a télen készült, amikor …

Ha a helyszín nem teljesen egyértelmű, ne állítsd biztos tényként a feltételezésedet. A bizonytalanság természetes kifejezései segítségével akkor is folyamatosan tudsz beszélni, ha csak következtetni lehet a kép körülményeire.

3. Térbeli viszonyok és a kép elrendezése

Ezt követően rátérhetünk a konkrét képleírásra azzal, hogy elmondjuk, mi van a képen. Ehhez használjuk a következő kifejezéseket:

Használd a megfelelő kifejezéseket a térbeli leírásokhoz. Ezek például: In the top left corner (a bal felső sarokban), In the top right corner (a jobb felső sarokban), At the top (felül), In the background (a háttérben), In the foreground (elől), On the left (balra), On the right (jobbra), In the bottom left corner (a bal alsó sarokban), In the bottom right corner (a jobb alsó sarokban).

Itt jegyzem meg, hogy ennél a résznél nagyon fontos a THERE IS/THERE ARE nyelvtani szerkezet, és a prepozíciók helyes ismerete, ezeknek is nézz utána!

A térbeli leírásnál érdemes a kép nagyobb egységeivel kezdeni, majd fokozatosan áttérni a részletekre. Először nevezd meg az előteret, a középpontot és a hátteret, utána helyezd el a személyeket és a tárgyakat a kép megfelelő részén.

Példamondatok térbeli leíráshoz

• In the background there is a man reading a newspaper.
• On the left there is another man sleeping.
• In the top right corner, you can see a car.

4. A képen látható cselekvések leírása

A képen folyó cselekvések és események leírásához mindig PRESENT CONTINUOUS TENSE-t (folyamatban lévő jelen idő) használunk.

Ha tudod, hogy mi történik a képen, használd a Folyamatos jelen időt pl: A young couple is getting married. Ügyelj rá, hogy ne az Egyszerű jelent használd!

A folyamatos jelen idő azt fejezi ki, hogy a képen látható esemény a megfigyelés pillanatában zajlik. A cselekvés bemutatásakor pontosan nevezd meg, ki mit csinál, és ha lehetséges, azt is, hogy hol vagy milyen tárgy segítségével teszi.

5. A képen látható személyek bemutatása

Leírhatod az emberek megjelenését a képen. Hogy néznek ki, milyen ruhát viselnek stb. Amíg a nyilvánvaló dolgokról beszélsz, van időd, hogy gondolkozz a bonyolultabb részén a képleírásnak.

Nagyon fontos, hogy pontosan le tudjuk írni, hogy ki milyen, és hogyan néz ki. Ehhez néhány hasznos kifejezést tanuljunk meg most:

• He’s in his 40s. - A negyvenes éveiben jár.
• He’s got brown wavy hair. - Barna hullámos haja van.
• She’s got blue eyes. - Kék szeme van.
• He’s got a scar on his face. - Van egy sebhely az arcán.
• The woman in the picture is a bit overweight. - A nő a képen egy kicsit túlsúlyos.
• He’s fit for his age. - Jó kondiban van a korához képest.
• She’s tanned. - Le van barnulva.
• He’s balding. - Kopaszodik.

A személyek leírásakor beszélhetsz az életkorukról, a hajukról, a szemükről, az arcukról, a testalkatukról, a ruházatukról és a testtartásukról. A megjelenés mellett azt is megemlítheted, milyen kapcsolat lehet közöttük, ha erre a kép alapján következtetni lehet.

6. Bizonytalanság és találgatás

Ha nem túl egyértelmű, hogy mi történik a képen akkor használj olyan kifejezéseket, amelyek azt sugallják, hogy csak tippelgetsz.

• I think/guess/suppose/assume it is …
• I’m not sure, but it could be …
• It’s not very clear, but probably …
• Maybe/Perhaps it is …
• It can/could/might be a …
• It looks like …
• It seems to be …

Ezekkel a szerkezetekkel akkor is folytathatod a beszédet, ha nem tudod teljes bizonyossággal azonosítani a helyszínt, a tárgyat, az eseményt vagy a személyek kapcsolatát.

7. Mit tegyél, ha nem ismered egy tárgy angol nevét?

Előfordulhat, hogy nem ismered a jelentését bizonyos dolgoknak a képen. Ilyenkor meg kell próbálni körül írni azt.

• It is used to open …
• You can use it to open …
• It’s used for opening …
• I forgot how you call it, but …
• I don’t remember the word for it, but …
• It’s like a …
• It’s a kind of …

A körülírás jobb megoldás, mint a hosszú hallgatás vagy a teljes leállás. A tárgy funkciójának, alakjának, anyagának vagy használati módjának bemutatásával bizonyíthatod, hogy képes vagy kommunikálni akkor is, ha egy konkrét szó hiányzik a szókincsedből.

8. Saját vélemény és személyes élmény

Nagyon fontos, hogy ne csak arról beszélj, hogy mit látsz a képen, hanem a véleményedet is el tudd mondani róla.

• In my opinion …
• The way I see it …
• As far as I’m concerned …
• I would say that …
• I believe/think …
• Personally I think …

Ne feledd, ha nem mondasz semmit akkor azt nem tudják értékelni. A véleményednek nem kell hosszúnak lennie, de kapcsolódjon a képhez, és lehetőleg indokold is meg.

Beszélhetsz arról, milyen érzéseket vált ki a kép, mire asszociálsz, milyen személyes emléket idéz fel, illetve hogy te hasonló helyzetben mit tennél vagy hogyan viselkednél.

9. Hasznos stratégia a vizsgán

Ne ijedj meg, ha elsőre nem érted, hogy miről szól a kép. Próbálj meg a nyilvánvaló dolgokra koncentrálni. Mik azok a dolgok amiket látsz a képen?

Amíg a nyilvánvaló dolgokról beszélsz, van időd, hogy gondolkozz a bonyolultabb részén a képleírásnak. Kezdd a kép típusával, majd nevezd meg a helyszínt, a főbb szereplőket és a cselekvéseket.

Ne ijedj meg! Beszélj amennyit csak tudsz. Ne feledd, ha nem mondasz semmit akkor azt nem tudják értékelni.

Ha elakadsz egy szónál, használj körülírást, ha bizonytalan vagy egy részletben, alkalmazz találgatást kifejező szerkezetet, ha pedig már bemutattad a kép konkrét tartalmát, térj át a véleményedre vagy egy kapcsolódó személyes élményre.

10. Gyakorló kérdések képleíráshoz

Az alábbi kérdések segítségével önállóan is gyakorolhatod a képleírást:

• What can you see in the photo?
• How are these people related?
• Where are they and what are they doing?
• What else can you see?
• How many people are there in your family?
• Do you have any brothers or sisters?
• Did you walk in the woods with your family when you were a kid?
• Do you like this photo? Why? Why not?
• Do you often go out in the nature?

A kérdések nemcsak a kép közvetlen leírását gyakoroltatják, hanem a képről való elvonatkoztatást, a személyes tapasztalatok bemutatását és a vélemény kifejezését is.

11. Rövid ellenőrzőlista a válaszhoz

Röviden összefoglalva a következők szerepeljenek a feleletedben:

• Írd le, hogy milyen dolgokat látsz a képen.
• Ejts néhány szót a helyről.
• Említsd meg mi történik a képen.
• Beszélj a képen látható személyekről.
• Mutasd be a személyek megjelenését.
• Mondd el, milyen kapcsolatuk lehet egymással.
• Használj térbeli kifejezéseket.
• A cselekvésekhez használj folyamatos jelent.
• Bizonytalanság esetén alkalmazz találgatást kifejező szerkezeteket.
• Ha nem ismered a szót, írd körül a tárgyat vagy a fogalmat.
• Mondd el a saját ötleteidet és észrevételeidet.
• Fogalmazd meg, milyen érzéseket vált ki a kép.
• Mondd el, mire asszociálsz, ha ránézel a képre.

12. Az ITK vizsga néhány fontos adata

Az 'A' típusú vizsgák körülbelüli időtartama: alapfokon 10 perc, középfokon 15 perc, felsőfokon 20 perc. A laborfeladat megoldására kb. 20 perc áll rendelkezésre.

A 'B' típusú vizsgák időtartama: alapfokon 1 óra; középfokon 3 és fél óra; felsőfokon 4 és fél óra, amelyből közép- és felsőfokon a teszt megoldására 30 perc jut.

Az ITK nyelvvizsgáit szakképzett (és rendszeresen továbbképzett) vizsgáztatók bonyolítják le. A nyelvvizsga két részből áll: szóbeli vizsga, mely a beszédkészséget és beszédértési készségét méri, írásbeli vizsgából, mely az olvasott szöveg értését és az íráskészséget méri.

A szóbeli vizsgát két főből álló bizottság bonyolítja le. A szóbeli vizsga részét alkotó, de attól elkülönítve - feladatlap segítségével - lebonyolított "beszédértés" vizsgafeladat javítását egy harmadik, a szóbeli vizsga beszédkészséget mérő részében aktív szerepet nem játszó vizsgáztató látja el.

Az írásbeli vizsgán (a feleletválasztós teszt kivételével) minden feladat megoldásához lehet nyomtatott egy- vagy kétnyelvű szótárt használni. A szóbeli vizsgán szótár nem használható.

A szóbeli és az írásbeli vizsga együttesen az ún. komplex vagy 'C' típusú vizsga. Külön letehető a csak szóbeli ('A' típusú) vizsga, illetőleg a csak írásbeli ('B' típusú vizsga) is.

A vizsgázó vizsgájának eredményéről előzetes - nem hivatalos - tájékoztatást kaphat személyesen, a telefonos információs szolgálat vagy a szóbeli vizsgát követően kifüggesztett gyorslista útján, valamint az Interneten, a vizsgaközpont honlapján, oly módon, hogy a vizsgára való jelentkezéskor kapott személyes - titkos - kódját megadja.

A vizsgadolgozatok kijavítása és az adminisztrációs teendők elvégzése után, a vizsga időpontjától számított nyolc-tíz hét múlva a vizsgázó postai úton kapja meg az egyes készségekre lebontott részletes 'A', 'B' vagy 'C' típusú bizonyítványt, attól függően, hogy milyen vizsgára jelentkezett.

tags: #itk #nyelvvizsga #kepleiras