A magyar jelnyelvből 2021. július 1. után lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. A jelnyelvi vizsga lehetősége a siket és nagyothalló személyek által leggyakrabban használt nyelv hivatalos és oktatási elismerésének fontos része.
A jelnyelvből tett vizsga államilag elismert, és további nyelvi pótlék is járhat érte. Az államilag elismert nyelvvizsga alapvető feltételei készen állnak, de a megvalósításhoz kapcsolódóan még több feladat és megoldásra váró probléma merült fel.
A magyar jelnyelv és az államilag elismert nyelvvizsga
A jelnyelv régóta van jelen hazánkban, ez a siket és nagyothalló személyek által leggyakrabban használt nyelv. A jelnyelv közel tíz éve hivatalos nyelv hazánkban, ez a legtöbb magyar származású siket és nagyothalló által használt nyelv.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) szerette volna a jelnyelvet magasabb szintre emelni, ezért kezdeményezte a jelnyelvi törvény módosítását. A Magyar Országgyűlés 2020. július 3-án ellenszavazat nélkül elfogadta a Magyar Jelnyelvről szóló törvény módosítását, ami a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) javaslatára lett benyújtva.
A törvénymódosítás fontos dolgokat határoz meg: 2021. július 01. után a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni. A törvény rögzíti az anyanyelvi jelnyelvhasználó, jelnyelvi tolmács, jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, valamint a siket jelnyelvi tolmács fogalmát.
Mit jelent a középfokú jelnyelvi nyelvvizsga?
Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 referenciaszintjéhez illeszkedik: azt méri, hogy vizsgázóként képes vagy-e gondolataidat, érzéseidet, véleményedet világosan, kellő részletességgel és folyamatossággal kifejezni, tudsz-e társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat teremteni és fenntartani idegen nyelvi közegben.
A középfokú szintű tudással rendelkező vizsgázó meg tudja érteni a standard beszélt nyelvet mind ismerős, mind ismeretlen témákban, amelyek a magán-, a társadalmi, tanulmányi és szakmai életben általában előfordulnak. Standard dialektus esetén meg tudja érteni a tartalmi és nyelvi szempontból összetett beszéd főbb gondolatait mind konkrét, mind elvont témában, beleértve a szakterületével kapcsolatos szakmai megbeszéléseket.
Sikeres vizsgázóként képes vagy az idegen nyelven szinte folyamatos társalgást folytatni általános és személyes témákról. Tudsz tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről.
Ki tudod fejezni véleményedet általános témákkal kapcsolatban, és képes vagy érvényesíteni érdekeidet a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával. Az eredményes középfokú vizsga teremti meg az alapot a felsőfokú (C1) vizsga irányába való továbblépésre.
A középfokú vizsga fő készségterületei
A középfokú nyelvvizsga a nyelvi megértés és kifejezés több területét vizsgálja. A követelmények a beszédértéshez, a beszédkészséghez, az olvasáskészséghez és az íráskészséghez kapcsolódnak.
| Vizsgaterület | A vizsgázó fő feladata |
|---|---|
| Beszédértés | Összetett, standard nyelvű közlések és beszélgetések megértése |
| Beszédkészség | Folyamatos társalgás, tájékoztatás, véleménykifejtés és érvelés |
| Olvasáskészség | Autentikus, konkrét vagy elvontabb témájú szövegek lényegének és részleteinek megértése |
| Íráskészség | Részletes tájékoztatás, beszámoló, véleménykifejtés és érvelés írásban |
Szóbeli követelmények
Beszédértés
A B2 szintű tudással rendelkező vizsgázó meg tudja érteni a standard beszélt nyelvet mind ismerős, mind ismeretlen témákban, amelyek a magán-, a társadalmi, tanulmányi és szakmai életben általában előfordulnak. Követni tud hosszabb beszédet és összetett érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős.
A vizsgázónak fel kell ismernie az elhangzó közlés főbb gondolatait, a fontos részleteket, valamint a beszélő szándékát és álláspontját. A sikeres teljesítéshez nem elegendő egy-egy jel vagy szó felismerése: a közlés egészének jelentését és logikai összefüggéseit is követni kell.
Beszédkészség
Sikeres vizsgázóként képes vagy az idegen nyelven szinte folyamatos társalgást folytatni általános és személyes témákról. Tudsz tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről.
Ki tudod fejezni véleményedet általános témákkal kapcsolatban, és képes vagy érvényesíteni érdekeidet a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédkészséghez hozzátartozik a társalgás fenntartása, a kérdések megválaszolása, az álláspont indoklása és a másik fél mondanivalójára adott megfelelő reakció.
Írásbeli követelmények
Olvasáskészség
A vizsgán azt bizonyítod, hogy képes vagy nagyfokú önállósággal olvasni egy napjaink problémáival foglalkozó konkrét vagy elvontabb témájú, autentikus, célnyelvi sajtócikket. A különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatod olvasási stílusodat és az olvasás sebességét.
Ki tudod szűrni és meg tudod érteni egy cikk lényeges információit, továbbá azoknak egy-egy fontos részletét. Ehhez szükséges a szöveg szerkezetének, a kapcsolóelemeknek és a lényeges részleteknek a felismerése.
Íráskészség
Sikeres vizsgázóként képes vagy közlési szándékaidat írásban a célnyelven megvalósítani: általános, hétköznapi témákban részletes tájékoztatást tudsz adni, képes vagy beszámolni eseményekről, képes vagy saját vagy mások véleményét megfelelő módon közvetíteni és a szövegalkotáshoz szükséges nyelvi eszközöket helyesen használni.
Világos, részletes szöveget tudsz írni az érdeklődéseddel kapcsolatos témák széles körében. Fogalmazásban vagy beszámolóban át tudsz adni információkat, vagy ki tudsz fejteni érveket egy adott álláspont mellett vagy ellen.
A középfokú vizsgára szükséges nyelvi ismeretek
A középfokú szinthez az igeidők rendszerének áttekintése, az aktív és passzív mondatszerkesztés, valamint a modális segédigék használata tartozik. A vizsgázónak képesnek kell lennie a kötelesség, az engedély, a lehetségesség és a következtetés kifejezésére módbeli segédigék segítségével.
- Az igeidők rendszere.
- Aktív és passzív mondatszerkesztés.
- Modális segédigék múlt ideje.
- Kötelesség, engedély, lehetségesség, következtetés kifejezése módbeli segédigék segítségével.
- Jelen, múlt igeidőkben és passzívban.
- Valószínűség kifejezése.
- Past Perfect: régmúlt.
- Past Perfect Continuous.
- Both, either, neither.
- A szövegkohéziós kötőszavak használata, linking words.
- Narrative tenses: elbeszélés.
- Az igeidők rendszerének áttekintése: Simple, Continuous, Perfect aspektusok.
- Feltételes mód és kötőmód használatának áttekintése.
- Subjunctive if/when, there/it, as if/as though.
- Szóképzés: különféle szófajok közötti ugrás, wordformation.
- Igei vonzatok, prepozíciók.
- Phrasal verbs használata.
- Függő beszéd - áttekintés.
- Szenvedő szerkezet használata minden igeidőben és igemódban.
- Műveltető szerkezet, have something done, get somebody to do something.
- Igeidőrendszer - általános áttekintés.
Vizsgalehetőségek és a vizsga megszervezése
A jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsga lehetősége a törvénymódosítás alapján vált elérhetővé. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének közleményéből derült ki, hogy 2021. július 1. után a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni.
Jövőre az államilag elismert nyelvvizsga mellett a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzéke is elérhetővé válik. Ezt követően csak és kizárólag a névjegyzékben regisztrált, a SINOSZ képzésein szerzett képesítéssel rendelkező jelnyelvi oktatók taníthatnak és készíthetnek fel embereket a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére.
A törvény rögzíti, hogy létre kell hozni a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket, hogy csak olyan szakemberek oktathassák a magyar jelnyelvet, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Ez a szabályozás az oktatók szakmai felkészültségének és a vizsgára való felkészítés egységesebb minőségének biztosítását szolgálja.
A jelnyelvi oktatók és a vizsgára felkészítés
„20 éven át következetesen építette a SINOSZ a jelnyelvet és teremtette meg az alapját egy olyan jövőnek, amelyre igazán büszkék lehetünk. Több, mint 40 siket jelnyelvoktatót képeztünk ki, közülük 10 fő egyetemi szakirányú továbbképzés keretében jelnyelvoktatói diplomát szerzett a SINOSZ szervezésében és közreműködésében”- írják közleményükben.
A jelnyelvi oktatásban ezért különösen fontos a megfelelő képesítéssel rendelkező oktató kiválasztása. A vizsgára való felkészítésnek a kommunikációs készségek, a jelnyelvi szókincs, a nyelvtani szerkezetek, a szövegértés és az önálló véleménykifejtés fejlesztésére kell irányulnia.
A nyelvvizsga jelentősége
A törvénymódosítás következtében az ügyért felelős kezdeményezők a szövetség által érintett hátrányos helyzetű emberek oktatási és munkahelyi nehézségeinek kiküszöbölésében is reménykednek. A jelnyelvi tolmácsolás hivatalos szakmaként lesz elfogadott hazánkban.
Az egészségügyben végzett jelnyelvi tolmácsolás költségét az állam magára vállalja, ezt követően a jelnyelvi tolmácsolás hivatalos szakmaként lesz elfogadott hazánkban. Az egészségügyben végzett tolmácsolások elszámolhatóak lesznek, ennek költségét az állam vállalja.
Az államilag elismert nyelvvizsga alapvető feltételei készen állnak, de a megvalósításig még sok feladat lesz vele. A középfokú jelnyelvi nyelvvizsga a nyelv önálló, folyamatos és megfelelően részletes használatát igazolja, ezért az oktatási, szakmai és társadalmi kommunikációban is jelentős lehet.
tags: #jelnyelv #kozepfoku #nyelvvizsga