A Magyar Jogi Nyelv folyóirat a magyar jogi nyelv megértésével, magyarázatával, problémáinak feltárásával és megoldásával, hagyományainak megőrzésével, valamint az új kihívásokra adandó válaszok megfogalmazásával foglalkozó szakmai-közéleti orgánum.
A lap nem a nyelvre mint tárgyra irányuló szakjogtudományi folyóirat, hanem a jogi nyelvre mint szaknyelvre, vagyis egy hivatás és egy közösség közös nyelvére összpontosít. A folyóirat jogtudományi és nyelvtudományi megközelítéseket egyaránt befogad, ezért a jogi terminológia, a közérthető fogalmazás, a jogi fordítás és tolmácsolás, a jogi nyelv története, a regiszterhasználat, a korpuszfejlesztés és a nyelvoktatás iránt érdeklődők számára is fontos szakmai fórum.
A folyóirat küldetése és szemlélete
„Induló folyóiratunk vállalása, hogy fórumot és hangot adjon minden törekvésnek, amely a magyar jogi nyelv megértésére, magyarázatára, problémáinak feltárására és megoldására, hagyományainak megőrzésére és az új kihívásokra adandó, e hagyományokhoz méltó válaszok megfogalmazására irányul.
Keretet kínál e törekvéseknek, de a tartalom s a tematika kijelölését a - remélt - érdeklődő Olvasótól, a közös ügy elkötelezettjeitől várjuk.
Bár a jog és a nyelv, a jogtudomány és nyelvtudomány határterületén telepszünk meg, nem a nyelvre mint tárgyra irányuló szakjogtudományi folyóiratot, hanem a joginyelvre mint szaknyelvre - egy hivatás és egy közösség közös nyelvére - irányuló szakmai-közéleti orgánumot kívánunk meggyökereztetni.
Ehhez igazítjuk tervezett rovatainkat, amelyek keretet kínálnak a jogi nyelv szerteágazó kérdéseinek rendezett megvitatására.”
A jogi szaknyelv vizsgálatának jelentősége
A szaknyelvek egyik válfaját képező jogi szaknyelv egy szakma vagy hivatás képviselőinek egymás közti kommunikációjának világosságát hivatott biztosítani.
Ezt szolgálja mindenekelőtt egy specifikus terminológia, valamint az adott természetes nyelven belüli olyan regiszter, amely a preferált nyelvtani szerkezetek és stílus rögzítésével normatív mintát állít a beszédközösség tagjai elé.
A jogtudomány reménytelen küzdelmet folytat azért, hogy megfelelő, differenciált terminológiát alakítson ki, mellyel a jogértelmezés sokrétű, és sok tekintetben szubjektív folyamatai jól megragadhatók.
Ezt a törekvést szolgálhatja, ha a jogértelmezést szemiotikai keretbe foglaljuk, mert új perspektívákat és szemléletet nyit meg.
Lehetővé teszi, hogy a jogértelmezés során alkalmazott terminológiát felülvizsgáljuk, rámutassunk annak többértelmű vagy éppen helytelen használatára.
Ez a jogtudomány, a jogdogmatika egyik fontos funkciójához is illeszkedik, mely a jogi nyelvhasználat pontosítása, és olyan fogalmi háló szövése, melyen a jog testetlen és érzékelhetetlen jelenségei is fennakadnak.
A Magyar Jogi Nyelv folyóirat rovatainak tematikája
Tanulmányok
„Legfontosabb és ezért legterjedelmesebbnek szánt rovatunk azon tanulmányok keretéül szolgál, amelyek közös tárgyunkat akár jogi-jogtudományi, akár nyelvi-nyelvtudományi megközelítéssel veszik górcső alá.
Érdekessége, magyarázó ereje és hagyományaink ápolása okán is fontosnak látszik a jogi nyelv történetét feltáró írásoknak helyt adó rovat.
Bár a szaknyelvek kérdései eleve az alkalmazott nyelvészetre tartoznak, a jogi nyelvnek magának is vannak gyakorlati-alkalmazási problémái, mint pl. a törvényszéki nyelvészet vagy a fordítás-tolmácsolás kérdései.
Nem kerülhető meg a jogi nyelv terminológiai és regiszterhasználati, korpuszfejlesztési és nyelvoktatási kérdéseinek exponálása sem.”
A jogi nyelv története és hagyományai
A jogi nyelv történetének kutatása nemcsak a korábbi nyelvi formák feltárását jelenti, hanem a mai jogi fogalmak és kifejezések kialakulásának, változásának, valamint magyarázó erejének vizsgálatát is.
A történeti megközelítés a hagyományok ápolásához is hozzájárul, miközben lehetőséget teremt annak vizsgálatára, hogy a jogi nyelv miként alkalmazkodik az új társadalmi, technológiai és jogi kihívásokhoz.
Terminológia és regiszterhasználat
A jogi terminológia pontosítása a jogértelmezés és a jogalkalmazás egyik alapvető feltétele.
A jogi szövegek jelentése nem választható el az alkalmazott fogalmak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek rendszerétől, ezért a terminológia vizsgálata egyszerre nyelvészeti és jogtudományi feladat.
A folyóirat témakörébe tartozik a jogi regiszter használata, a jogszabályok, bírósági határozatok, közigazgatási döntések és más működési szövegek nyelvi sajátosságainak elemzése is.
Közérthető jogi fogalmazás
A jogalkalmazói, úgynevezett működési szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni.
A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe.
A büntetőeljárási törvény is előírja az egyszerű és közérthető fogalmazást, törekedve, hogy a részt vevő felek a velük közölteket megértsék és magukat megértessék.
Továbbá azt is, hogy a kommunikáció során az ügyfelek állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell lenni.
A hatóságoktól a törvény elvárja, győződjenek meg arról, hogy az érintettek a velük közölteket megértették-e, ennek hiányában pedig a közlést részletesen magyarázzák meg.
Ennek érdekében a megértést nehezítő idegen szavak, szaknyelvi kifejezések és szószerkezetek köznyelvi fordulatokkal való kiváltásáról, az egyszerűbb szerkezetű mondatokról és az aktív igék használatáról kell gondoskodni, akár szóban, akár írásban.
A szerző több életszerű példát hoz a félreértésekre, a szükségtelen információkra és az említett követelményeknek megfelelő kommunikációra.
Jogi fordítás és tolmácsolás
A jogi nyelv gyakorlati-alkalmazási problémái közé tartozik a törvényszéki nyelvészet, valamint a fordítás és a tolmácsolás kérdésköre.
Tanulmányunk célja elősegíteni a jogi szakemberek és a nyelvi közvetítők együttműködését azzal, hogy feltárjuk a két terület szakértőinek értelmezési különbségeit, megértve a jogászi „szó szerinti értelem” fogalmát mint kiindulási pontot és azt, hogyan értelmezik a jogászok és a nyelvi közvetítők, amikor „szó szerinti fordítás” az elvárás a bírósági tolmácsolás során.
A tanulmány a Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó konferencia- és szituációs nyelvi tolmácsokat érő stressztényezőket, különösen a súlyos nemzetközi bűncselekmények tolmácsolásából fakadó másodlagos traumatizáció hatásait és kezelését vizsgálja.
Az empirikus kutatás két tárgyalási nap megfigyelésére, a Bíróság pszichológusával, valamint öt konferencia- és hat szituációs bnyelvi tolmáccsal készített interjúkra épül.
Az eredmények szerint a súlyos nemzetközi bűncselekményekről szóló vallomások közvetítése jelentős érzelmi megterhelést és pszichés, illetve fizikai tüneteket okozhat.
A Nemzetközi Büntetőbíróság pszichológiai támogatással, konzultációkkal és képzésekkel segíti a stressz kezelését és a másodlagos traumatizáció megelőzését.
Az interjúk alapján a konferenciatolmácsok nyíltabban beszélnek a stressz hatásairól, míg a szituációsnyelvi tolmácsok inkább a mentális ellenálló képességüket hangsúlyozzák, illetve elhárítják a stresszről való beszélgetést.
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a kulturális háttér és az érzelemkifejezéssel kapcsolatos társadalmi normák befolyásolhatják a stressz felismerését és a segítségkérést.
Nyelvi jogok és többnyelvűség
A jelen tanulmány célja annak vizsgálata, miként érvényesül a magyar nyelv hivatalos használata (usus linguae officialis Hungaricae) Szlovénia kétnyelvű területein, különös tekintettel a az írott jog (ius scriptum) és a bíróság (curia) működésében.
A tanulmány elemzi az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, a bírói gyakorlatot, valamint az adminisztratív nyelvhasználat valóságát a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati dimenzióiban.
Az Ákr. 2018-as hatályba lépését megelőzően a nyelvhasználati jogok közigazgatási eljárásokban történő érvényesülését nagyban akadályozta a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek téves értelmezése, illetve a szakképzett vagy ad hoc tolmácsok általános hiánya.
A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében.
Jogi nyelvoktatás és önreflexió
A Magyar Orvosi Nyelv (MONY) folyóirat 2000-ben indult útjára, és idősebb testvérként a főszerkesztő köszöntötte a Magyar Jogi Nyelv 2017-es születését, mint a második szaknyelvi lapot (Ludányi 2017: 107-108).[1]
2004-ben Bősze Péter már arról számolt be (Bősze 2004: 2-4), hogy a Magyar orvosi nyelv című kurzust a SOTE elindította, és választható tárgyként, elsősorban a szaknyelv történetét, terminológiai fejlődését, helyesírását, írásmódját és a betegek tájékoztatásával összefüggésben a közérthetőséget igyekszik feldolgozni.
A tárgyat a doktori képzésbe is beépítették.
Mindez jelzi, hogy a szaknyelv ön-reflektív vizsgálata nélkül a szakmai képzés sem lehet teljes.
A folyóiratban megjelenő témák és írások
A jogi értelmezés nyelve
A tanulmány jogelméleti kiindulópontját az az angolszász gyökerű meggyőződés adja, hogy a jogszövegek jelentése (az „élő jog”) a jogalkotó és a jogalkalmazó közötti kommunikációs stratégiákban rajzolódik ki.
E kommunikációban a bíróságok a törvényszöveget - a hagyományos szöveghű értelmezéselméletekhez képest szélesebb körű értelmezési tartományban - a saját stratégiai céljaiknak megfelelően „használhatják fel”.
A jogalkalmazói szövegek átláthatósága
Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.
A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében.
Habár a jogtudományi és nyelvészeti szakirodalom régóta foglalkozik a jogi szövegek közérthetőbbé tételének kérdésével, a probléma mindezidáig híján van olyan (félig) automatikus megoldásoknak, amelyek a szakértői munkát érdemben támogatni képesek lennének, ezzel csökkentve a kapcsolódó intralingvális átfordítás idő- és munkaigényét.
Jogi szaknyelv és európai integráció
Fischer Márta műve több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető.
A szerző munkáját korábbi kutatásokra alapozza, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az európai integráció következtében az egyes országokban sajátos uniós nyelvek alakultak ki, melyek kialakulása a nyelv kettős kontextusban való használatából eredeztethető.
Regionális és kisebbségi nyelvek
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt a házigazdája a „25 years of protecting languages - The past and the future of The European Charter for Regional or Minority Languages” elnevezésű konferenciának.
Az angol munkanyelven folyó szimpóziumon olyan szakemberek vettek részt, akik a legtöbb tapasztalattal és legmélyebb tudással rendelkeznek a Charta témakörében, hiszen többen közülük jelenlegi vagy volt tagjai a COMEX-nek (Committee of Experts of the European Charter for Regional or Minority Languages).
Recenziók és viták
„S méltó hely illet meg egy olyan fórumot is, amely teret ad aktuális, szakmai-közéleti események, kérdések, érdekességek megosztásának, de beszámolóknak, recenzióknak, vitakérdések felvetésének is.”
Recenzió Tamás Dóra Mária Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében címmel megjelent tanulmánykötetéről (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025).
A következő oldalakon két doktori disszertációt szemlézünk, amelyekben a jogi nyelv tanulmányozását, sajátosságait és elsősorban a jogszabályok nyelvi minőségének javíthatóságát vizsgálták a szerzők.
Célunk, hogy a fiatal szakértők munkáját szélesebb körben megismertessük, és lehetőség szerint vitára ösztönözzünk.
A Magyar Jogi Nyelv folyóirat bibliográfiai adatai
| Adat | Információ |
|---|---|
| Cím | Magyar Jogi Nyelv |
| ISSN, nyomtatott | 2560-0249 |
| ISSN, online | 2560-0257 |
| Megjelenés | Nyomtatott formában megjelenik évente két alkalommal, csak előfizetőknek. |
| Indulás | 2017 |
| Online elérhetőség | A Magyar Jogi Nyelv lapszámai (2017−2026) online: szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jogi_Nyelv |
| Minősítés | Lapunk a Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztály Állam- és Jogtudományi folyóiratlistáján hazai 'B' kategóriás besorolást kapott. |
Szerkesztőség
A Szerkesztőbizottság elnöke: Vinnai Edina.
Szerkesztőbizottság: Kurtán Zsuzsa, Láncos Petra Lea, Szabó Miklós, Tamás Dóra, Tóth Judit.
Az online hozzáférés jellemzői
A folyóirat 2017. és 2018. évi lapszámai a oldalon teljeskörűen elérhetőek.
2019-től már csak tallózva érhetőek el a lapszámok a honlapon.
A folyóirat tartalma 2019-től már nem teljeskörűen, csak tallózva elérhető el a honlapon.
A Magyar Jogi Nyelv lapszámai (2017−2026) online: szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jogi_Nyelv.
Kiknek lehet hasznos a folyóirat?
joghallgatóknak, akik szeretnék megérteni a jogi szaknyelv terminológiáját és szerkezetét;
jogászoknak és jogtudósoknak, akik a jogértelmezés, jogalkalmazás és jogalkotás nyelvi kérdéseivel foglalkoznak;
nyelvészeknek, akik a jogi nyelvet szaknyelvi, alkalmazott nyelvészeti vagy történeti szempontból vizsgálják;
jogi szakfordítóknak és tolmácsoknak, akik a pontos, közérthető és funkcionálisan megfelelő nyelvi közvetítés kérdéseivel dolgoznak;
közigazgatási és igazságszolgáltatási szakembereknek, akik közérthetőbb működési szövegek létrehozására törekednek;
kutatóknak és doktoranduszoknak, akik a jogi nyelv terminológiai, kommunikációs, történeti vagy oktatási problémáit vizsgálják.
A folyóirat helye a jogi periodikák között
A kari időszaki kiadványok mellett számos további tematikus jogi periodika olvasható nyomtatott verzióban és akár online is.
Bármilyen jogterület tetszik meg az egyetemen vagy a munkahelyen, bizonyosan találni fogsz hozzá folyóiratot, ha egy kicsit körülnézel.
A Magyar Jogi Nyelv különlegessége, hogy nem egyetlen jogág anyagi vagy eljárási szabályaira koncentrál, hanem azt vizsgálja, miként jön létre, működik, változik és válik érthetővé maga a jogi kommunikáció.
Tematikája ezért kapcsolódhat a jogelmélethez, a jogtörténethez, az alkotmányjoghoz, a közigazgatási joghoz, a büntetőjoghoz, a nemzetközi joghoz, a fordítástudományhoz, a nyelvészethez és a jogi oktatáshoz is.
