Az alapfokú államilag elismert nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) küszöbszintjének, vagyis a B1 szintnek felel meg. Államilag elismert nyelvvizsgának az a vizsga minősül, amely akkreditált vizsgarendszer szerint, vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által zajlik.
Idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga esetében a legalább 40, de 60%-nál kevesebb eredmény alapfokú (B1) komplex, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, feltéve, hogy a vizsgázó az írásbeli és szóbeli vizsga minden vizsgarészét sikeresen teljesítette.
Mit jelent az alapfokú nyelvvizsga a kormányrendelet szerint?
A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokon a nyelvi készségeket az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hatfokozatú rendszer megfelelő szintjének a nyelvvizsga-bizonyítványban való megjelenítésével méri.
| Magyar nyelvvizsgaszint | KER-szint |
|---|---|
| Alapfok | B1 |
| Középfok | B2 |
| Felsőfok | C1 |
A magyar államilag elismert akkreditált nyelvvizsgafokozatok az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret küszöbszintjének (B1), középszintjének (B2), illetve haladószintjének (C1) feleltethetőek meg.
Az alapfokú nyelvvizsga nem egyszerűen egyetlen nyelvi készség ellenőrzését jelenti. A nyelvvizsga az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, az írott szöveg létrehozását, a beszédkészséget és - kétnyelvű vizsga esetében - a közvetítői készséget vizsgálhatja.
Az államilag elismert nyelvvizsga fogalma
Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az e rendelet szabályai alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga.
Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont jogosult.
Jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján állami vagy államilag elismert szervezet az államilag elismert nyelvvizsga letételét jogosultságok, illetve kedvezmények feltételéül szabhatja.
A nyelvvizsga típusai
A nyelvvizsga lehet egynyelvű vagy kétnyelvű, valamint általános nyelvi vagy szaknyelvi.
- Egynyelvű nyelvvizsga: a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik.
- Kétnyelvű nyelvvizsga: a vizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed.
- Általános nyelvi vizsga: a mindennapi élethelyzetekben történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvismeretet méri.
- Szaknyelvi vizsga: a szakmai tevékenység során történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges szaknyelvi ismereteket méri.
A vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy komplex. Szóbeli vizsgának minősül, ha a vizsga a beszédértés és a beszédkészség mérésére terjed ki, írásbelinek, ha az olvasott szöveg értését és az íráskészséget méri, komplexnek pedig akkor, ha mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.
Bizonyítvány csak szóbeli vizsga, csak írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki.
A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.
Az alapfokú, B1 komplex nyelvvizsga
Az alapfokú nyelvvizsga a KER B1 szintjének felel meg. Komplex alapfokú nyelvvizsgáról akkor beszélünk, ha a vizsgázó a szóbeli és az írásbeli vizsgakövetelményeket is teljesíti.
A komplex vizsga a szóbeli és írásbeli nyelvi teljesítmények együttes értékelését jelenti. A bizonyítványban a vizsga szintje, típusa és a vizsgált nyelv is megjelenik.
Ha a vizsgázó ugyanabból a nyelvből külön szóbeli és írásbeli részvizsgát teljesít, ezek bizonyos feltételekkel egyesíthetők. A különböző szintű részvizsgák az egyesíteni kívánt részvizsgák közül az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthetők.
Például angol nyelvű B2 írásbeli nyelvvizsga és angol nyelvű C1 szóbeli nyelvvizsga együttesen B2 komplex nyelvvizsgának minősülhet, mert a különböző szintű részvizsgák egyesítésekor az alacsonyabb szint irányadó.
Az azonos nyelvből és azonos szinten letett egynyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány és a kétnyelvű írásbeli vagy szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül.
Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott képzési területen belül egyesíthetők.
Alapfokú nyelvvizsga emelt szintű érettségivel
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga meghatározott eredmény esetén nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
| Emelt szintű idegen nyelvi érettségi eredménye | Nyelvvizsgával való egyenértékűség |
|---|---|
| Legalább 60% | Középfokú (B2) komplex nyelvvizsga |
| 40-59% | Alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga |
| 40% alatt | Nem keletkezik nyelvvizsga-egyenértékűség |
Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eléri a 60%-ot, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot, alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.
Az egyenértékűséghez nem elegendő önmagában a százalékos eredmény. A vizsgázónak sikeresen kell teljesítenie az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét.
Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.
Az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa vagy érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.
A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
Mikor csak résznyelvvizsga szerezhető érettségivel?
Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a mentességre vonatkozó rendelkezés alapján tette le, és megfelel a százalékos eredményre vonatkozó feltételeknek, az egyenértékűség a teljesített vizsgarészektől függhet.
Ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa vagy tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa vagy tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Lehet-e középszintű érettségivel alapfokú nyelvvizsgát szerezni?
Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet és korábban sem lehetett nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.
Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet „kiváltani”. Az érettségi vizsga és a nyelvvizsga eltérő vizsgakövetelmények szerint működik.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után tett emelt szintű vizsga azonban nem módosítja a korábban kiállított érettségi bizonyítványt.
A nemzetiségi nyelvű oktatás és az alapfokú egyenértékűség
A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítvány.
- Nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, szinttől függetlenül.
- Nemzetiségi nyelv és irodalomból meghatározott eredményt kell elérni.
| Vizsgatárgy és szint | Eredmény | Egyenértékűség |
|---|---|---|
| Nemzetiségi nyelv és irodalom, emelt szint | Legalább 60% | Felsőfokú (C1) komplex |
| Nemzetiségi nyelv és irodalom, emelt szint | 25-59% | Középfokú (B2) komplex |
| Nemzetiségi nyelv és irodalom, középszint | Legalább 80% | Középfokú (B2) komplex |
| Nemzetiségi nyelv és irodalom, középszint | Legalább 60% | Alapfokú (B1) komplex |
A vizsgázóknak, amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt, mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.
Kötelező az anyanyelv, vagyis a nemzetiségi nyelv és irodalom mellett a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven teljesíteni.
A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint azt, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.
Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és legalább 60 százalékos eredményt ér el, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet.
Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.
A két tanítási nyelvű oktatás szabályai
A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban szintén több feltétel együttes teljesülése szükséges a nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványhoz.
- Célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból.
- Célnyelvből emelt szinten legalább 60%-ot kell elérni.
| Teljesített vizsgarészek | Egyenértékűség |
|---|---|
| Minden vizsgarész teljesítése | Felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga |
| Szóbeli és hallott szöveg értése | Felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga |
| Olvasott szöveg értése, íráskészség és nyelvhelyesség | Felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga |
A két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során célnyelvből felsőfokú vagy az általános szabályok alkalmazásával alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem.
A két tanítási nyelvű oktatásban jutott vizsgázóknak mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk.
Kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk.
A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint azt, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.
A két tanítási nyelvű technikumban az érettségi vizsgaszabályzatnak a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a két tanítási nyelvű érettségi úgy is teljesíthető, hogy a vizsgázó a célnyelven tanult közismereti vizsgatárgyak közül egyből - annak valamennyi tételéből - célnyelven tesz sikeres érettségi vizsgát, és emellett az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges, a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát célnyelven teszi le.
Az érettségi bizonyítvány későbbi módosításának korlátai
Az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg.
A vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy a nyelvvizsga-egyenértékűséghez szükséges, a nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később további vizsgákkal pótolják.
Ezért az egyenértékűség feltételeit az érettségi bizonyítvány kiállításakor kell teljesíteni.
Az alapfokú nyelvvizsga bizonyítványa és az egyenértékű okirat
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni.
Egyenértékű okirat lehet többek között az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány, ha azt a vonatkozó jogszabály alapján megfelelő záradékkal látták el.
A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet szerint sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
Külföldi bizonyítványok és okiratok
Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi köznevelési intézményben vagy külföldi szakképző intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
A magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi köznevelési intézményben vagy külföldi szakképző intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az adott külföldi állam hivatalos nyelve szerinti államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg.
A külföldi középfokú oktatási intézményben az adott állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése az adott külföldi állam hivatalos nyelve szempontjából államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Általános iskolai igazolás a felvételi eljárásban nem fogadható el, mert külföldi középfokú oktatási intézményben folytatott és eredményesen befejezett, érettségi bizonyítvány megszerzésével igazolt tanulmányokat lehet igazolni.
A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt az Oktatási Hivatal vagy 2000 előtt az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült.
Hazai és külföldi oklevél nyelvvizsga-egyenértékűsége
Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
Kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának a magyarországi felsőoktatásban, élő vagy klasszikus nyelv szakon szerzett bölcsész, az élő vagy klasszikus nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, a tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon szerzett oklevél, és a szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány.
Az idegennyelv-alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakképzettséget igazol, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.
A nyelvvizsgaközpontok és az akkreditáció
Akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy működhet, amely képes és alkalmas nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, és megfelelő számú nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja.
A vizsgaközpontnak minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer vizsgát kell hirdetnie.
A vizsgaközpont a vizsgák követelményrendszeréről és lebonyolításáról nyomtatott formában és elektronikus felületen folyamatosan tájékoztatja a vizsgázókat.
A vizsgaközpontnak a fogyatékos személyek számára a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket kell teremtenie az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
Az akkreditált vizsgarendszernek legalább három szinten, az adott szintre kidolgozott nyelvvizsgával kell mérnie a négy nyelvi alapkészséget, és azokat elkülönülten kell értékelnie.
Az akkreditált vizsgarendszer vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsgaalkalommal dokumentálni kell.
A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti, azonban az eltérő vizsgahelyeket szintén akkreditációs eljárás alá kell vonni.
A nyelvvizsgáztatás és az eredmény közlése
A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság legalább két tagból áll.
Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázó hozzátartozója, illetve az, aki a jelentkező nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett.
A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli.
A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli.
A vizsgázó az írásbeli dolgozatát, illetve szóbeli vizsgájának értékelését megtekintheti.
A vizsgázó az írásbeli dolgozatról kézzel, illetve - ahol a feltételek rendelkezésre állnak - saját költségére géppel másolatot készíthet.
Jogorvoslat nyelvvizsga esetén
A vizsga értékelése ellen jogszabálysértés vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hiba esetén, az eredmény közlésétől számított 15 napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és a benyújtást követő 15 napon belül részletes szakmai indokolást tartalmazó döntést hoz.
A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított 15 napon belül a döntés ellen a Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtott panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára hivatkozva.
Felülvizsgálati kérelem, illetve panasz elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetén a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványt köteles a döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.
A vizsgabizonyítvány kiadása és pótlása
A vizsgaközpont a sikeresnek minősített vizsgákról folyamatosan köteles a vizsgabizonyítványokat kiállítani, azonban a vizsgaesemény időpontjától számított legkésőbb 60 napon belül köteles a vizsgabizonyítványt a vizsgázók rendelkezésére bocsátani.
A nyelvvizsga-anyakönyv alapján az Oktatási Hivatal másodlatot adhat ki a nyelvvizsga-bizonyítványról.
Másodlat a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottjának kérésére adható ki.
Ha a nyelvvizsga-bizonyítvány elveszett, a jelentkező kérésére a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki.
Alapfokú nyelvvizsga és felvételi eljárás
A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsgák hitelességének ellenőrzése a megadott adatok alapján történik.
A jelentkezés során meg kell adni a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, az anyakönyvi számot és a bizonyítvány kiállításának dátumát.
A 2003. január 1. után kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok feltöltésére nincs szükség: a megadott adatok alapján történik a hitelesség ellenőrzése a nyelvvizsgák anyakönyveinek nyilvántartásából.
A 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot fel kell tölteni az E-felvételi rendszerébe.
Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie.
Nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként a vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról, mert az nem igazolja a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét.
A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ által kiadott hatósági igazolványok, hatósági bizonyítványok, igazolások és honosító határozatok is nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek.
Fogyatékosság és nyelvvizsga-kedvezmények
A fogyatékossággal élő hallgatót szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól.
A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve azok teljesítésétől eltekinthet.
A diszlexiás vagy diszgráfiás hallgató írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet.
Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert komplex nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az írásbeli vizsga letétele alól.
Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert komplex nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a szóbeli vizsga letétele alól.
Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert komplex nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól.
A fogyatékosság típusát és mértékét, valamint annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel kell igazolni.
Az alapfokú nyelvvizsgával kapcsolatos legfontosabb szabályok
- Az alapfokú nyelvvizsga a KER B1 szintjének felel meg.
- Államilag elismert nyelvvizsgát akkreditált vizsgaközpontban lehet tenni.
- A komplex vizsga a szóbeli és írásbeli készségeket egyaránt méri.
- Emelt szintű idegen nyelvi érettségi esetén a 40-59%-os eredmény alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lehet.
- Az emelt szintű érettségi egyenértékűségéhez az írásbeli és szóbeli vizsgarészeket sikeresen teljesíteni kell.
- Középszintű idegen nyelvi érettségi semmilyen eredménnyel nem ad nyelvvizsga-egyenértékűséget.
- A részvizsgák egyesítésekor különböző szintek esetén az alacsonyabb szint irányadó.
- A külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt általában honosítani kell.
- A nyelvvizsga-egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány csak akkor használható, ha a megfelelő záradék szerepel rajta.
tags: #kormanyrendelet #alapfoku #nyelvvizsga