Közvetítési feladatok a Pannon középfokú nyelvvizsgán

A Pannon középfokú, vagyis B2 szintű nyelvvizsga közvetítési feladataiban a vizsgázónak magyar és idegen nyelvű tartalmakat kell közvetítenie írásban és szóban. A vizsgázó magyar nyelvű szöveg lényegét idegen nyelven foglalja össze, illetve idegen nyelvű szöveg lényegét magyar nyelven összefoglalja.

A közvetítés nem szó szerinti fordítást jelent, hanem a lényeges információk pontos, érthető és a célnyelv szabályainak megfelelő átadását. A Pannon vizsgán a közvetítés írásbeli feladatként és a szóbeli vizsga részeként is megjelenik, ezért mindkét irányban, magyarból idegen nyelvre és idegen nyelvről magyarra is gyakorolni kell.

A Pannon nyelvvizsga és a B2 szint

A Pannon Nyelvvizsgarendszer megfelel az Európa Tanács által ajánlott Közös Európai Referenciakeret (KER) elvárásainak. Letehető szintek: B1 (alap), B2 (közép), C1 (felső).

A vizsga komplex jellegét az adja, hogy a vizsgarendszer mind a beszélt (hangzó), mind az írott nyelvi készségeket külön-külön, és együttesen is méri. Van tehát csak szóbeli, csak írásbeli vizsga vagy a kettő együtt (komplex).

Ennek megfelelően háromféle vizsgabizonyítvány szerezhető: csak szóbeli, csak írásbeli, illetve komplex, amely szóbeli és írásbeli részvizsgákból áll. A részvizsga párosítható más államilag elismert kétnyelvű nyelvvizsgarendszerben letett részvizsgával.

Ez a vizsga a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 Referenciaszintjéhez illeszkedik: azt méri, hogy vizsgázóként képes vagy-e gondolataidat, érzéseidet, véleményedet világosan, kellő részletességgel és folyamatossággal kifejezni, tudsz-e társadalmi, kulturális és munkakapcsolatokat teremteni és fenntartani idegen nyelvi közegben.

A B2 szintű tudással rendelkező vizsgázó meg tudja érteni a standard beszélt nyelvet mind ismerős, mind ismeretlen témákban, amelyek a magán-, a társadalmi, tanulmányi és szakmai életben általában előfordulnak. Standard dialektus esetén meg tudja érteni a tartalmi és nyelvi szempontból összetett beszéd főbb gondolatait mind konkrét, mind elvont témában, beleértve a szakterületével kapcsolatos szakmai megbeszéléseket.

A vizsgázó megérti mind a mindennapi életben előforduló, mind a szakmai tartalmú szövegeket, képes a fontosabb részletek azonosítására, és közlési formáiban aktív szereplőként részt venni. Képes adott utasítások alapján különböző típusú szövegeket létrehozni, amelyek a szövegtípus szerkesztési szabályainak ismeretét feltételezik.

Képes közvetíteni írott és szóban egyaránt magyar és idegen nyelvű tartalmakat.

A közvetítés helye az írásbeli vizsgán

A B2 szintű írásbeli vizsga teljes időtartama: 180 perc.

A közvetítési vizsgarész időtartama 65 perc. Az elérhető pontszám 40 pont, amely két, egyenként 20 pontos feladatból áll.

A közvetítés során a vizsgázó magyar nyelvű szöveg lényegét idegen nyelven összefoglalja, idegen nyelvű szöveg lényegét magyar nyelven összefoglalja.

A feladathoz szótár használható.

A közvetítés két iránya

Magyar nyelvről idegen nyelvre

Magyarról idegen nyelvre történő közvetítés esetén a vizsgázónak egy magyar nyelvű szöveg fontos információit kell a célnyelven összefoglalnia. A feladat nem a magyar szöveg minden mondatának mechanikus lefordítása, hanem a tartalom lényegének idegen nyelvű átadása.

Magyarról idegen nyelvre történő közvetítés értékelési szempontjai: tartalom, szókincs, nyelvhelyesség/helyesírás, kohézió.

A tartalom azt mutatja meg, hogy a vizsgázó átadta-e a forrásszöveg lényeges információit. A szókincs és a szóhasználat azt jelzi, hogy a megfogalmazás megfelel-e a témának és a közvetítési helyzetnek.

A nyelvhelyesség/helyesírás az idegen nyelvű szöveg grammatikai és ortográfiai pontosságát méri. A kohézió azt mutatja meg, hogy a létrehozott szöveg összefüggő, logikusan felépített és könnyen követhető-e.

Idegen nyelvről magyarra

Idegen nyelvről magyarra történő közvetítéskor a vizsgázó egy idegen nyelvű szöveg lényeges információit foglalja össze magyarul. A magyar nyelvű megoldásnak pontosan kell visszaadnia a közlemény tartalmát, miközben természetes és érthető magyar szöveget kell alkotnia.

Idegen nyelvről magyarra történő közvetítés értékelési szempontjai: információközvetítés, nyelvi megoldás.

Az információközvetítés azt vizsgálja, hogy a vizsgázó felismerte-e, kiválasztotta-e és magyarul átadta-e a szöveg legfontosabb közléseit. A nyelvi megoldás a megfogalmazás természetességére, pontosságára és érthetőségére vonatkozik.

A közvetítés értékelési szempontjai részletesen

Tartalom

A magyar nyelvről idegen nyelvre történő közvetítésnél a tartalom az egyik alapvető értékelési szempont. A vizsgázónak fel kell ismernie, hogy a forrásszöveg mely adatai, állításai, okai, következményei és példái lényegesek.

A közvetítés akkor felel meg a feladatnak, ha az idegen nyelvű szövegből a címzett megérti a magyar szöveg fő mondanivalóját, még akkor is, ha a vizsgázó nem minden részletet ad át szó szerint.

Információközvetítés

Az idegen nyelvről magyarra történő közvetítésnél az információközvetítés áll a középpontban. A vizsgázónak nem szükséges a forrásszöveg minden nyelvi fordulatát visszaadnia, de a lényeges információk nem maradhatnak ki, és nem jelenhetnek meg pontatlanul.

A B2 szintű vizsgázó képes közvetíteni írott és szóban egyaránt magyar és idegen nyelvű tartalmakat.

Szókincs és szóhasználat

A szókincs értékelésekor azt vizsgálják, hogy a vizsgázó képes-e a témához illő, megfelelő pontosságú és változatos szavakat használni. A közvetítéshez nem feltétlenül szükséges minden szakkifejezés vagy ritka szó ismerete, de a lényeges fogalmakat érthetően kell kifejezni.

A szótár használata segíthet az ismeretlen szavak ellenőrzésében, de a szótár önmagában nem oldja meg a szövegértési, kiválasztási és megfogalmazási problémákat.

Nyelvhelyesség és helyesírás

A magyar nyelvről idegen nyelvre történő közvetítésnél a nyelvhelyesség és a helyesírás külön értékelési szempont. A nyelvtani hibák nem akadályozhatják a közvetített információk megértését.

A megoldásnak megfelelő mondatszerkezeteket, igeidőket, névelőket, elöljárós szerkezeteket és kötőelemeket kell tartalmaznia. A helyesírási hibák különösen akkor problémásak, ha megváltoztatják a szavak jelentését vagy nehezítik a szöveg értelmezését.

Kohézió

A kohézió azt jelenti, hogy a szöveg mondatai nyelvileg és logikailag összekapcsolódnak. A közvetítés ne elszigetelt mondatok sorozata legyen, hanem jól követhető, összefüggő szöveg.

A kohéziót segítik a megfelelő kötőszavak, névmások, utalószavak és logikai kapcsolatok. A vizsgázónak világosan kell jeleznie például az ok-okozati, ellentétes, időbeli és felsorolásos kapcsolatokat.

Nyelvi megoldás

Az idegen nyelvről magyarra történő közvetítésnél a nyelvi megoldás azt mutatja meg, hogy a vizsgázó természetes, pontos és a magyar nyelv szabályainak megfelelő szöveget hoz-e létre.

A jó megoldás nem feltétlenül követi az idegen nyelvű mondatok sorrendjét vagy szerkezetét. A vizsgázó a magyar nyelv sajátosságainak megfelelően szerkeszti meg a szöveget, miközben megtartja az eredeti közlés lényegét.

A közvetítés és a szó szerinti fordítás különbsége

A közvetítési feladatban a vizsgázónak nem feltétlenül kell minden mondatot és kifejezést szó szerint átültetnie a másik nyelvre. A feladat lényege a szöveg tartalmának összefoglalása és érthető továbbadása.

A B2 szintű vizsgázó képes a szövegek közlésére, értelmezésére és közvetítésére mindkét nyelven, magyarul és angolul egyaránt.

A közvetítés során ezért fontosabb a lényeges információk pontos átadása, mint az eredeti mondatszerkezetek megőrzése. A megoldásnak ugyanakkor meg kell őriznie a szöveg logikai viszonyait és a közlések megfelelő jelentését.

A közvetítési feladat megoldásának menete

1. A feladatutasítás értelmezése

A feladat megoldását a feladatutasítás alapos elolvasásával kell kezdeni. A vizsgázónak meg kell állapítania, milyen irányú közvetítésről van szó, milyen információkat kell átadnia, és milyen célnak vagy címzettnek készül a szöveg.

A feladatutasítás meghatározza, hogy összefoglalásra, tájékoztatásra vagy egy adott helyzetben történő információátadásra van-e szükség.

2. A forrásszöveg átolvasása

Az első olvasás célja a szöveg általános témájának és fő mondanivalójának felismerése. A második olvasáskor a vizsgázónak már a fontos részletekre, adatokra, állításokra és logikai kapcsolatokra kell figyelnie.

A közvetítéshez felhasznált szöveget nem szükséges minden mondatában azonos részletességgel feldolgozni. A lényeges információk kiválasztása a feladat szerves része.

3. A lényeges információk kijegyzetelése

A vizsgázó rövid kulcsszavakkal, felsorolással vagy egyszerű vázlattal rögzítheti a szöveg fő pontjait. A jegyzetelés segít elkülöníteni a fő információkat a példáktól, ismétlésektől és kevésbé fontos részletektől.

A jegyzetelésnek nem kell teljes mondatokból állnia. A cél az, hogy a vizsgázó a közvetítés megírásakor ne a forrásszöveg mondatait másolja, hanem önállóan, logikus sorrendben fogalmazza meg a lényeget.

4. A szöveg logikai felépítése

A közvetített szövegnek világos szerkezettel kell rendelkeznie. A bevezető rész megnevezheti a témát, a további mondatok pedig a fő információkat és azok kapcsolatait adhatják át.

A vizsgázónak ügyelnie kell arra, hogy az okok, következmények, előzmények, példák és ellentétek ne keveredjenek össze. A logikai sorrend megváltoztatása akkor elfogadható, ha az információk kapcsolata és jelentése világos marad.

5. A közvetítés megfogalmazása

A szöveget a célnyelv természetes eszközeivel kell megfogalmazni. A vizsgázónak olyan mondatokat kell létrehoznia, amelyek nyelvtanilag helyesek, világosak és megfelelően kapcsolódnak egymáshoz.

Magyarról idegen nyelvre történő közvetítésnél különösen fontos, hogy a magyar mondatok szerkezete ne kerüljön át változtatás nélkül az idegen nyelvbe. Idegen nyelvről magyarra történő közvetítésnél pedig kerülni kell az idegen nyelvű fordulatok természetellenes utánzását.

6. Ellenőrzés

A közvetítés végén ellenőrizni kell, hogy minden lényeges információ szerepel-e, nem maradt-e ki fontos adat, és nem került-e a szövegbe olyan állítás, amelyet a forrás nem tartalmaz.

Magyarról idegen nyelvre történő közvetítésnél át kell nézni a szókincset, a nyelvhelyességet, a helyesírást és a kohéziót. Idegen nyelvről magyarra történő közvetítésnél az információk pontosságát és a magyar megfogalmazás természetességét kell ellenőrizni.

A szótár használata

A közvetítési feladathoz szótár használható.

Az írásbeli vizsga közvetítés- és írásfeladatainak megoldásához minden, könyvkiadó által kiadott egy- és kétnyelvű szótár használható.

A szótárhasználat akkor hatékony, ha a vizsgázó már önállóan feldolgozta a szöveget, és csak egy-egy szó, kifejezés vagy jelentés ellenőrzéséhez veszi igénybe. A túlzott szótárazás csökkenti a közvetítésre és az ellenőrzésre fordítható időt.

A közvetítési feladatban nemcsak a szavak jelentésének ismerete számít. A vizsgázónak a szöveg egészét kell értelmeznie, ki kell választania a fontos információkat, majd a célnyelv szabályai szerint kell újrafogalmaznia azokat.

A közvetítés a szóbeli vizsgán

A B2 szintű szóbeli vizsgán a felkészülési idő 20 perc, a vizsga időtartama 20 perc.

A szóbeli vizsga negyedik feladata az idegen nyelvű szöveg közvetítése magyar nyelven. A vizsgázó idegen nyelvű szöveg lényeges információit közvetíti magyar nyelven.

Az értékelés szempontjai: információközvetítés, nyelvi megoldás.

A feladat során a vizsgázónak nem az idegen nyelvű szöveg teljes, szó szerinti fordítását kell elmondania. A cél a szöveg legfontosabb információinak világos, magyar nyelvű összefoglalása.

A szóbeli közvetítés feladatának jellemzői

A szóbeli közvetítésnél a vizsgázónak rövid idő alatt kell feldolgoznia az idegen nyelvű szöveget, kiválasztania a lényeges információkat, majd magyarul érthetően előadnia azokat.

A válaszban célszerű megnevezni a szöveg témáját, majd logikus sorrendben átadni a fő állításokat, adatokat és következtetéseket. A vizsgázónak jeleznie kell az információk közötti kapcsolatokat is.

A szóbeli közvetítésben fontos a folyamatosság és az érthetőség. A vizsgázó akkor teljesíti jól a feladatot, ha nem akad el minden egyes szó miatt, hanem a megértett tartalmat önállóan, összefüggően adja át.

A B2 szintű szóbeli vizsga további részei

A felkészülés megkezdése előtt a vizsgázó kihúzza vizsgafeladatsorát, amelyen magyar nyelven szerepelnek a feladatra vonatkozó utasítások és az elérhető maximális pontszám.

A vizsgán két vizsgáztató vesz részt, az egyik az intrlokutor (kérdező-vizsgáztató), a másik az értékelő-vizsgáztató szerepét tölti be. Az értékelő-vizsgáztató és az interlokutor is analitikus skálán értékel.

A vizsgázó végeredménye a két értékelő közös értékelése alapján alakul ki.

Irányított beszélgetés

A vizsgázó a vizsgáztatóval mindennapi élethelyzeteivel kapcsolatban, mindennapi témákkal kapcsolatosan folytat beszélgetést.

Az értékelés szempontjai: társalgás, beszédértés, grammatika, szókincs.

Önálló beszéd vizuális stimulus alapján

A vizsgázó két kép alapján beszél önállóan valamely témáról, a képekkel kapcsolatosan magyaráz, érvel, indokol, meggyőz.

Értékelési szempontok: összefüggő beszéd/koherencia, folyékonyság, grammatika, szókincs.

Szituációs szerepjáték

A vizsgázó a mindennapi életben előforduló szituációban folytat interakciót, old meg problémát a vizsgáztatóval.

Az értékelés szempontjai: interakció, beszédértés, nyelvhelyesség, szociolingvisztikai megfelelés.

A B2 szintű írásbeli vizsga közvetítéshez kapcsolódó részei

A közvetítés mellett az írásbeli vizsga írott szöveg értéséből és írásfeladatból áll.

Írott szöveg értése

Az írott szöveg értése három feladatból áll: szövegértés nyitott kérdésekkel, szövegkiegészítés és cloze teszt szóbankkal.

Szövegértés nyitott kérdésekkel: 10 db 1 pontos angol nyelvű kérdés, rövid angol nyelvű válaszokkal (10 pont).

Szövegkiegészítés: 1 összefüggő, 18-22 soros szöveg; a szöveget ki kell egészíteni a megadott 13 mondat vagy tagmondat közül 10-zel, itemenként 1 pont, 13 mondat/ tagmondat közül kell választani (10 pont).

Cloze teszt szóbankkal: 20 pont.

Írásfeladat

Magyar nyelven kapott információk (3-5 pont) alapján a vizsgázó két különböző műfajú idegen nyelvű szöveget alkot (pl. magánlevelet ír).

Az értékelés szempontjai: tartalom, szókincs, nyelvhelyesség/helyesírás, kohézió.

A feladathoz szótár használható.

Az írásfeladat és a közvetítés között fontos különbség van. Az írásfeladatban a vizsgázó megadott magyar nyelvű információk alapján önálló idegen nyelvű szöveget hoz létre, a közvetítésben pedig egy már meglévő szöveg lényegét adja át a másik nyelven.

A B2 szint témakörei

A közvetítési feladatok témája kapcsolódhat a vizsga általános témaköreihez. Középfokon (B2 szinten) az alábbi témaköröket érinthetik a különböző feladatok (irányított beszélgetés, önálló beszéd, szerepjáték):

• Személyi adatok, jellemzők (a családi élet, születési hely, születési idő, életkor, nem, családi állapot, állampolgárság, származás, érdeklődés, ünnepek, barátság, emberek külső és belső jellemzése).
• Lakás (a lakás fajtája és jellemzése, helyiségek, berendezés, szálláslehetőségek).
• Háztartás, házimunka.
• Környezet (ország, város, lakóhely, tájegység, növények, állatok, éghajlat, időjárás, mindennapi környezetvédelem).
• Utazás és közlekedés (tájékozódás, hétköznapi közlekedés, utazás, tömegközlekedés, egyéni közlekedés, külföldi út, külföldi úthoz szükséges dokumentumok).
• Utazás külföldre (készülődés, úti dokumentumok, határátlépés, repülőtér, szállás).
• Étkezés (étkezések, élelmiszerek, ételek, italok megnevezése, étterem, kávéház).
• Bevásárlás, használati cikkek (bevásárlás, üzletek, árak, fizetési módok, ruhaneműk, dohányáruk, háztartási cikkek, gyógyszertár, íróeszközök).
• Szolgáltatások (posta, távirat, telefon, bank, rendőrség, orvosi ügyelet, autó-segélyszolgálat, benzinkút, kölcsönzés).
• Munka, foglalkozás (foglalkozás, munkahely, munkafeltételek, bérezés).
• Iskola, képzés (általános iskolai, középiskolai és felsőoktatási képzés, végzettség, tantárgyak, vizsgák, diplomák, elhelyezkedés).
• Szabadidő, szórakozás (szabadidős tevékenységek, érdeklődési kör, rendezvények látogatása, mozi, színház, képzőművészet, sport, rádió/televízió, olvasmányok, sajtó, társasági összejövetelek).
• Egészség, higiénia (testrészek, betegség, baleset, orvosi ellátás, biztosítás).
• Nyelvtanulás, nyelvismeret.
• Aktuális hétköznapi témák (aktuális események, életkörülmények).

A közvetítés szempontjából különösen fontosak azok a témák, amelyekhez többféle információtípus kapcsolódik, például a szolgáltatások, az utazás, az egészség, a munka, az oktatás, a környezetvédelem és az aktuális hétköznapi témák.

Gyakori szövegtípusok és információk

A vizsgafeladatok a mindennapi életben megjelenő promptszerű feladatokra épülnek, különösen az írásbeli és a hallásértési feladatok esetében.

A közvetítési szöveg tartalmazhat személyes, társadalmi, tanulmányi vagy szakmai élethez kapcsolódó információkat. A vizsgázónak képesnek kell lennie a fő gondolatok és a fontosabb részletek felismerésére.

A B2 szintű vizsgázó a vizsgán nagyfokú önállósággal olvas egy napjaink problémáival foglalkozó konkrét vagy elvontabb témájú, autentikus, célnyelvi sajtócikket.

Világos, részletes szöveget tud írni az érdeklődésével kapcsolatos témák széles körében.

A sikeres közvetítéshez szükséges nyelvi készségek

Olvasott szöveg értése

A közvetítés első lépése a forrásszöveg pontos megértése. A vizsgázónak fel kell ismernie a szöveg témáját, fő állításait, szerkezetét és a fontosabb részletek szerepét.

Megbízhatóan tájékozódik általános jellegű és elvont szövegekben, átlátja a szövegösszefüggéseket.

Szókincs

A közvetítéshez általános és témaspecifikus szókincsre egyaránt szükség van. A vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy egy ismeretlen vagy nehezebben hozzáférhető kifejezés jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztesse, vagy megfelelő körülírással adja át.

Nyelvtani pontosság

A magyar nyelvű információk idegen nyelvű közvetítésekor a vizsgázónak önálló mondatokat kell létrehoznia. Ehhez a mondatalkotás, az igeidők, a vonzatok, a kötőszavak, a névelők és a szórend biztos használata szükséges.

Szövegalkotás és összefüggés

A közvetítés során a vizsgázónak rövidebb vagy hosszabb terjedelemben tagoltan, világosan és választékosan kell kifejtenie a közléseket.

A közvetített szövegnek önálló egységként is érthetőnek kell lennie. A forrásszöveg megértése mellett ezért a szövegalkotási készség is meghatározó.

Kulturális háttérismeretek

A vizsgázó nyelvi kompetenciája valamint kulturális háttérismeretei garantálják a magas szinten történő nyelvi tevékenységek megvalósítását.

Mind anyanyelvén, mind idegen nyelven képes az információkat nagyfokú biztonsággal közvetíteni; a közvetítés során kulturális szempontokat is érvényesít.

Felkészülés a közvetítési feladatra

A vizsga megértéséhez és sikeres teljesítéséhez fontos, hogy átfogóan megismerjük a tematika különböző területeit.

A könyv és a hozzá kapcsolódó anyagok célja, hogy bemutassák a tényleges vizsgán elvárt színvonalat, és segítsenek azokat a készségeket fejleszteni, amelyek a B2 szintű kommunikációhoz szükségesek: beszédkészség, olvasásértés, hallásértés és íráskészség.

Az írásbeli vizsgán a szótárak használatával kapcsolatos szabályok és a feladatok megoldásának módja is részletesen bemutatásra kerül, beleértve a különböző típusú feladatokat és a megoldólapokat is.

Összefoglalás gyakorlása

A közvetítési feladatokhoz célszerű különböző hosszúságú magyar és idegen nyelvű szövegeket röviden összefoglalni. A gyakorlás során a vizsgázó először megnevezi a témát, majd néhány mondatban átadja a fő információkat.

A gyakorlás célja nem a szöveg lerövidítése önmagában, hanem a lényeges és másodlagos információk megkülönböztetése, valamint az összefüggő célnyelvi megfogalmazás kialakítása.

Kétirányú közvetítés gyakorlása

A felkészülés során mindkét közvetítési irányt rendszeresen gyakorolni kell. A magyarból idegen nyelvre történő közvetítés nagyobb mértékben teszi próbára az aktív idegen nyelvi szókincset és a nyelvhelyességet.

Az idegen nyelvről magyarra történő közvetítés elsősorban a szövegértést, az információk kiválasztását és a természetes magyar megfogalmazást igényli.

Időre végzett gyakorlás

A B2 szintű közvetítési vizsgarész időtartama 65 perc. A gyakorlás során ezért időkeretben is meg kell oldani a feladatokat.

A vizsgázónak a szöveg értelmezésére, a lényeges információk kijegyzetelésére, a közvetítés megfogalmazására és az ellenőrzésre egyaránt időt kell hagynia.

Szótárhasználati stratégia

A szótár használatát is gyakorolni kell, mert a vizsgán rendelkezésre álló idő alatt a szótár túlzott vagy rendezetlen használata megnehezítheti a feladat megoldását.

Érdemes először önállóan megérteni a szöveget, ezután ellenőrizni a valóban szükséges szavakat, végül pedig a kész szöveget átnézni.

A Pannon középfokú vizsga pontszámai

A sikeresség feltétele a készségenkénti minimum 40%-os eredmény mellett az összpontszám 60%-ának elérése.

A közvetítési feladat eredménye ezért nemcsak az összpontszám szempontjából fontos, hanem azért is, mert az egyes készségekhez kapcsolódó minimumkövetelmények teljesítéséhez is hozzájárul.

A beszédértés és a közvetítés kapcsolata

A középfokú (B2) beszédértés vizsgarész feladatai során a vizsgázó 2 x 1,5-2,5 perc összterjedelmű, 1 monologikus és 1 dialogikus szöveget hallgat meg kétszer hangfelvételről.

A szövegek meghallgatása után a vizsgázó a szöveggel kapcsolatos idegen nyelvű kérdésekre válaszol, rövid információkkal egészít ki táblázatot.

A vizsgázó megérti a természetes vagy gépi hang közvetítésével érkező beszédet, képes a fontosabb részletek azonosítására a mindennapi életben előforduló gyakori beszédhelyzetekben.

A hallásértésben szerzett készség a szóbeli közvetítésnél is hasznos, mivel a vizsgázónak rövid idő alatt kell felismernie és rendszereznie a hallott vagy olvasott közlemény lényegét.

A közvetítésben gyakori hibák

A teljes szöveg szó szerinti fordítása

A szó szerinti fordítás gyakran természetellenes célnyelvi mondatokat eredményez. A közvetítési feladatban a vizsgázónak a lényeges információkat kell a másik nyelven összefoglalnia.

Lényeges információk kihagyása

Az információk kihagyása csökkenti a tartalom vagy az információközvetítés eredményét. Különösen fontosak a fő állítások, a számadatok, az okok, a következmények, a feltételek és az összehasonlítások.

Új információ hozzáadása

A közvetítésben nem jelenhetnek meg olyan állítások, amelyek nem szerepelnek a forrásszövegben. A vizsgázó feladata a tartalom átadása, nem pedig saját véleményének vagy kiegészítő magyarázatának hozzáadása.

Logikai kapcsolatok elvesztése

Az ok-okozati, időbeli vagy ellentétes kapcsolatok elhagyása megváltoztathatja a szöveg jelentését. A közvetítésben ezért a kötőszavak és egyéb kapcsolóelemek használata is fontos.

Rendezetlen szöveg

A rendezetlen, ismétlődő vagy egymáshoz lazán kapcsolódó mondatok nehezítik az információk megértését. A közvetített szövegnek világos sorrendet és felismerhető szerkezetet kell követnie.

A szótár túlzott használata

A szótár minden egyes szóhoz való használata elvonhatja az időt a szöveg értelmezésétől, a fogalmazástól és az ellenőrzéstől. A szótár a bizonytalan szavak ellenőrzésére szolgál, nem helyettesíti a szöveg egészének megértését.

Felkészítő anyagok

A Pannon Nyelvvizsgára való felkészülést segítő kiadvány címe: Készüljünk a Pannon Nyelvvizsgára - Angol - Közép- és Felsőfokú Szóbeli és Írásbeli Feladatok (2020).

A könyv tartalmaz írásbeli és szóbeli minta feladatokat, és a feladatlapok formájukban és tartalmukban követik a megújult Pannon Nyelvvizsgát, így bemutatják a tényleges vizsgán elvárt színvonalat.

A megoldólapokkal együtt érkezik, hogy mindenki ellenőrizhesse az objektíven mérő feladatoknál elért eredményét.

A könyv B2 - és C1 szinten tartalmaz írásbeli és szóbeli minta feladatokat. A feladatlapok formájukban és tartalmukban is követik a megújult Pannon Nyelvvizsgát, így bemutatják a tényleges vizsgán elvárt színvonalat.

A feladatlapokhoz a megoldólapokat is megadjuk, hogy mindenki maga is tudja ellenőrizni az objektíven mérő feladatoknál elért eredményét.

A Pannon nyelvvizsga B1, B2 és C1 egynyelvű és kétnyelvű, szóbeli és írásbeli feladatsorokat tartalmazó gyakorlóanyagokat is biztosít, a feladatlapokhoz valamennyi szinten megoldókulcs is tartozik.

A közvetítés szerepe a B2 szintű nyelvhasználatban

A közvetítés azt mutatja meg, hogy a vizsgázó képes-e egy közlemény tartalmát más nyelven, más megfogalmazásban és a lényeges információk megtartásával továbbadni.

A B2 szintű nyelvhasználó nemcsak megérti a szöveget, hanem képes annak fő gondolatait kiválasztani, rendszerezni és a címzett számára érthető formában megfogalmazni.

A vizsgázó képes mind a magyar, mind az idegen nyelvű közlemények tartalmát közvetíteni idegen, illetve magyar nyelvre szóban és írásban.

Az interakciós nyelvhasználati helyzetekben képes alkalmazkodni az idegen nyelvű partner kulturális sajátosságaihoz.

tags: #kozvetitesi #feladatok #a #kozepfoku #nyelvvizsgan #pannon