Az angol szakon a kutatási dolgozat és a szakdolgozat témája lehet irodalomelméleti vagy irodalomtörténeti, elméleti vagy alkalmazott nyelvészeti, illetve az angol nyelvű országok történelméhez és civilizációjához kapcsolódó kérdés. Az osztatlan tanári szakon és a tanári mesterszakon a téma elsősorban a nyelvpedagógia, illetve az alkalmazott nyelvészet tudományterületére koncentrál.
A szakdolgozat végső témáját a szakdolgozó és a témavezető közösen alakítja ki; ez általában időigényes folyamat, hiszen több személyes találkozást, konzultációt, együttgondolkodást igényel. Éppen ezért azt ajánljuk, hogy minél korábban keressenek meg akár több oktatót is elképzeléseikkel, ötleteikkel. Javasoljuk, hogy legkésőbb a tervezett leadási félév előtti félév elején igyekezzenek témavezetőt találni.
A kutatási dolgozat és a szakdolgozat lehetséges területei
A kutatási dolgozat témája lehet elméleti, illetve - ahol kísérletezésre, megfigyelésre lehetőség van, például nyelvészetben, alkalmazott nyelvészetben vagy nyelvpedagógiában - gyakorlati. A dolgozattal a hallgatók bizonyítják, hogy képesek az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint az angol nyelven való értekezésben megkívánt módszertani és nyelvi-stiláris eljárások alkalmazására.
A meghirdetett témakörök az oktatók neve alatt találhatók. Ez nem azt jelenti, hogy csak a megadott témák közül lehet választani. Azt a témakört jelölje be a honlapon, amelyik legközelebb áll választott témájához, vagy ha saját, egyéb témaötlete van, bátran keresse meg vele az adott oktatót.
Irodalom- és kultúratudományi témák
Reneszánsz, Shakespeare és digitális kultúra
Zsolt Almási kutatási területe a Renaissance English literature, culture, philosophy, a Book history az English Renaissance period témakörében, továbbá Shakespeare in the theatre or on the screen és a Digital culture.
Kinga Földváry témái között szerepel Shakespeare és a reneszánsz irodalom, a filmadaptációk elméleti kérdései és esettanulmányai, a populáris és vizuális kultúra, a posztkoloniális irodalom, különösen az Indiához kapcsolódó művek, valamint a modern és posztmodern brit irodalom.
Brit irodalomtörténet
János Barcsák kutatási területe a Restoration and 18th century poetry, a regény felemelkedése a 18. században, a romantikus költészet és a viktoriánus költészet.
Mária Palla témái közé tartozik a Canadian literature, a Canadian culture, a Literatures in English, valamint a 20. századi és kortárs brit próza.
Márta Pellérdi az Early American literature, a 18. és 19. századi brit regények, a Women's fiction, valamint a brit és amerikai novellák területén vezethet dolgozatot.
Ír, amerikai és kanadai irodalom
Michael McAteer kutatási területe a modern ír angol nyelvű irodalom, a 19. és 20. századi ír kultúrtörténet, a viktoriánus és modernista irodalom, az Oscar Wilde-tól Brian Frielig terjedő modern dráma, valamint az ír költészet W. B. Yeatstől Seamus Heaneyig.
Ildikó Limpár témái az American Dream a modern és kortárs amerikai prózában, drámában és filmben, a kortárs etnikai irodalom, az amerikai Dél irodalma, az American Adam mítosza és válsága az amerikai prózában és filmben, továbbá a fantasy és a populáris irodalom.
Károly Pintér az utópikus és disztópikus angol nyelvű fikció, az angol nyelvű science fiction H. G. Wellstől az 1960-as évekig, az Egyesült Államok 20. századi társadalom- és politikatörténete, az egyház és az állam kapcsolata az amerikai történelemben, valamint az amerikai alkotmányosság kérdései és konfliktusai témakörében fogad dolgozatokat.
Fantasy, science fiction, mítoszok és összehasonlító irodalom
Anikó Sohár témái közé tartozik az irodalmi fordítás, a science fiction, a fantasy, a fantasztikus irodalom, a mítoszok, legendák és mesék, az összehasonlító irodalom, valamint a fordítástudomány.
Gabriella Reuss kutatási területe a színházi és bábszínházi dráma és dramaturgia, az előadáskutatás, az előadások intermediális jellege, az adaptáció és az adaptációelmélet esettanulmányai, továbbá az ikonográfia és a szimbolizmus az irodalomban és a vizuális művészetekben.
Nyelvészeti és angol nyelvi témák
Fonológia, kiejtés és nyelvváltozatok
Katalin Balogné Bérces kutatási területe az angol fonológiai folyamatok leírása és elemzése, az angol dialektológia, valamint az angol és más nyelvek fonológiájának kontrasztív vizsgálata, különös tekintettel az angol és a magyar, illetve a „Hunglish” összevetésére.
Ágnes Piukovics témái a második vagy idegen nyelvi fonológia, a nem anyanyelvi kiejtés elsajátítását befolyásoló tényezők, a külföldi akcentus, a nem anyanyelvi kiejtésváltozatok jellemzői, különösen a magyar akcentusú angol vagy „Hunglish”, valamint az angol kiejtés tanításának kérdései, főként magyar tanulók esetében.
Angol nyelvtörténet és lexikológia
András Cser kutatási területe az angol nyelv történetében bekövetkező hangváltozások, az angol szókincs története, az angol nyelv kölcsönszavai, valamint a nyelvtudomány története.
Szintaxis és nyelvtani összehasonlítás
Balázs Surányi témái között szerepel egyes angol szintaktikai jelenségek elemzése, egyes angol szintaktikai jelenségek kérdőíves vizsgálata, egyes angol és magyar szintaktikai jelenségek összehasonlítása, az egyes szintaktikai jelenségek kezelése a hagyományos leíró nyelvtanokban és a generatív nyelvtanban, valamint az angolt második nyelvként tanulók beszédének szintaktikai vonatkozásai.
Alkalmazott nyelvészet, nyelvoktatás és nyelvpedagógia
Második nyelv elsajátítása és angol mint idegen nyelv
Csilla Sárdi kutatási területe a második nyelv elsajátítása, az angol mint idegen nyelv tanításának kérdései, a nyelvpolitika, az interkulturális kommunikáció, valamint a szaknyelvi szövegek diskurzuselemzése.
Zsuzsa Tóth témái az egyéni különbségek a második nyelv tanulásában, ezen belül az életkor, a nyelvi rátermettség, a beállítódások, a motiváció, a demotiváció, a szorongás, a személyiség, a tanulási stílusok és a tanulói stratégiák. További témái a tanárjelöltek és kezdő tanárok problémái és szorongásai, a tanárok osztálytermi nyelvhasználata, a hallgatók nyelvtanulással kapcsolatos meggyőződései, a tanári meggyőződések és tanítási stílusok, valamint a sikeres és sikertelen nyelvtanulók.
Nyelvtanítás, tanári mobilitás és nyelvpolitika
Andrea Reményi kutatási területe a nyelvtanárok mobilitása és külföldi tanítása, a nyelvoktatási politika, a nyelvtanulók meggyőződései, a számítógépes lexikográfia, az akadémiai angol és akadémiai magyar szókincs, valamint a beszélt interakció az osztályteremben és azon kívül.
Ágnes Rónay témái a modern nyelvtanítási módszerek értékelése, a tankönyv vagy a tanár saját anyagainak használata nyelvtanításkor, az angol iskolai tanításának nehézségei, a kétnyelvűség alapvető kérdései, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költők angolról magyarra készített fordításai, a magyar és angol konyha kulináris különbségei, valamint az egyes angol állami nyelvvizsgák értékelése.
A kutatási dolgozatok és szakdolgozatok témájának pontosítása minden esetben a témavezetővel való egyeztetést igényli. A meghirdetett témák irányt mutatnak, de a kutatási kérdés, a vizsgált korpusz, a módszer és a dolgozat címe közös konzultáció során alakul ki.
A kutatási dolgozat formai és tartalmi követelményei
Az angol alapképzési szak modelltantervének 4. félévében, az osztatlan tanári szakon a 8. félévben, a tanári mesterképzési szakon pedig a képzés szerinti modelltanterv vonatkozó félévében a hallgatók egy legalább 15 oldal terjedelmű, angol nyelvű kutatási dolgozatot írnak egy általuk választott témából.
A kutatási dolgozat alapszakon előfeltétele a Szakdolgozati szeminárium I. felvételének. A dolgozat nyelve angol, hivatkozási rendje APA.
| Szempont | Követelmény |
|---|---|
| Terjedelem | Legalább 15 oldal |
| Beszámított oldalak | Csak a tényleges szövegoldalak számítanak; a címlap, a tartalomjegyzék, a bibliográfia és a függelékek nem |
| Betűtípus | Times New Roman |
| Betűnagyság | 12-es |
| Sortávolság | 1,5 |
| Margók | Bal oldalon 3,5 cm, a többi oldalon 2,5 cm |
| Nyelv | Angol |
| Hivatkozási rend | APA |
A kutatási dolgozatot elektronikus formában, a témavezetőnek megküldött PDF-fájlban és a Moodle-linkre feltöltve kell benyújtani. A külső borítón fel kell tüntetni a „Major paper” megnevezést, a hallgató nevét, szakját - Angol alapképzési szak (BA)/Angol nyelv és kultúra tanára (MEd) - és a dolgozat készítésének évét.
A kutatási dolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke. A dolgozat értékelését elsősorban a szakmai tartalom alapján a témavezető adja, aki részletes elemző véleményt készít.
A témaválasztás és a témavezető kiválasztása
Témaválasztásra az Intézet által kiírt témákból van lehetőség. A témakínálat évente változhat az intézetigazgató döntése alapján. A témavezető az Intézet bármely oktatója lehet. A témaválasztást az intézetigazgatónak jóvá kell hagynia.
A témaválasztást a hallgató köteles egy - általa felkért - témavezetővel ellenjegyeztetni az Intézet által meghatározott formanyomtatványon, a „Major paper form” használatával. A témaválasztás elfogadását az intézetigazgató aláírásával jelzi.
Május végéig minden hallgatónak jeleznie kell, hogy melyik oktató irányításával szeretné elkészíteni a szakdolgozatát. A végső témát a hallgató és a témavezető közösen alakítja ki, ezért érdemes a kapcsolatfelvételt és az első konzultációt jóval a hivatalos határidő előtt kezdeményezni.
A kutatási dolgozat ütemezése
A szemeszter kezdetére a hallgató témát választ, a témavezetővel egyeztetve kialakítja a pontos kutatási kérdést. Márciusban vagy októberben a témavezető útmutatása alapján megkezdődik a szakirodalom feldolgozása, a bibliográfia összeállítása és a választott téma pontosítása.
Áprilisban vagy novemberben el kell készíteni a dolgozat egy fejezetét, részletes tartalomjegyzékét és bibliográfiáját. Legalább négy, havi egy konzultáció szükséges, és a konzultációkon a folyamatosan készülő anyagot írásban kell bemutatni.
A konzultáción történő megjelenést a témavezető aláírásával igazolja. A kutatási dolgozat elkészítéséhez kapcsolódó konzultációs adatlapot minden alkalommal megfelelően vezetni kell.
| Időpont | Feladat |
|---|---|
| A szemeszter kezdete | Témaválasztás, kapcsolatfelvétel a témavezetővel, a kutatási kérdés pontosítása |
| Március vagy október | Szakirodalom-feldolgozás, bibliográfia összeállítása, a téma további pontosítása |
| Április vagy november 30. | Egy fejezet, részletes tartalomjegyzék és bibliográfia elkészítése; legalább négy konzultáció |
| Március vagy október 31. | Egy fejezet, részletes tartalomjegyzék és bibliográfia elkészítése |
| Május vagy december 31. | A kutatási dolgozat leadási határideje |
Ha a hallgató a tavaszi félévben készíti el a kutatási dolgozatot, a BA szakon a kitöltött Major paper form leadási határideje december 15. 12.00 óra. Ha a hallgató az őszi félévben készíti el a kutatási dolgozatot, a határidő május 15. 12 óra.
Osztatlan tanári szakon a kitöltött Major paper form leadási határideje a szorgalmi időszak első hetének hétfője. Tanári mesterképzési szakon a kutatási dolgozat leadási határideje május 15. vagy december 15.
A konzultációk jelentősége
Annak biztosítására, hogy a kutatási dolgozat megfeleljen a szakmai, formai és etikai követelményeknek, a hallgatónak rendszeresen, de a félév során legalább négy alkalommal konzultálnia kell a témavezetővel. A hallgatónak minden konzultáció után gondoskodnia kell arról, hogy a témavezető aláírja a konzultációs adatlapot.
A konzultációkon írásban kell bemutatni a fokozatosan készülő dolgozatrészeket. Ha a munka nem mutatja az elvárt előrehaladást, a témavezető megtagadhatja a részvétel igazolását.
A szakdolgozat és a diplomadolgozat követelményei
A diplomamunka elkészítése a záróvizsgára való jelentkezés előfeltétele. A diplomadolgozat témája lehet elméleti, illetve olyan területeken, ahol lehetőség van megfigyelésre és kísérletezésre, gyakorlati.
A diplomadolgozattal a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek a korábban megszerzett ismeretek szintetizálására, a kutatói munka kezdeti lépéseinek elvégzésére, valamint az angol nyelvű tudományos írás módszertani és stiláris szabályainak alkalmazására.
A disszertáció témaválasztása az Intézet által kijelölt szakterületekre korlátozódik, amelyek az intézetigazgató döntése alapján évről évre változhatnak. Az Intézet bármely oktatója lehet témavezető, a témaválasztást pedig az intézetigazgatónak kell jóváhagynia.
A diplomadolgozat terjedelme legalább 30/50 oldal. Csak a főszöveg oldalai számítanak a terjedelembe, a címlap, a tartalomjegyzék, a bibliográfia és a függelékek nem.
A diplomadolgozat nyelve angol, betűtípusa Times New Roman, betűmérete 12-es, sortávolsága 1,5, bal oldali margója 3,5 cm, minden más margója 2,5 cm. A szakdolgozathoz és diplomadolgozathoz a megadott formai követelmények, hivatkozási útmutatók, nyilatkozatok és értékelési szempontok használata szükséges.
TDK és hallgatói kutatói lehetőségek
Minden, a tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatót várnak az Anglisztika Tanszék kéthetente összeülő Tudományos Diákkörébe. A hallgatói kutatócsoport célja olyan platform megteremtése fiatal kutatók számára, ahol fejleszthetik a tudományos kutatáshoz, íráshoz és előadáshoz kapcsolódó készségeiket, megismerkedhetnek, és támogathatják egymás tudományos törekvéseit.
A Tudományos Diákkörnek jelentős hagyománya van a Tanszéken, tagjai számos Országos Tudományos Diákköri Konferencián szerepeltek sikerrel. Többen kaptak különdíjat, sokan lettek helyezettek, sőt néhányan meg is nyerték irodalomtudományi szekciójuk tudományos versenyét.
Az oktatók ingyenes konzultációval, témavezetéssel, valamint konferenciákra és publikációkra való felkészítéssel támogatják a TDK-s közösséget. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara konferenciák finanszírozásával, valamint tudományos íráshoz, előadáshoz és publikációhoz kötődő workshopok szervezésével további támogatást nyújt a kutatás iránt érdeklődő hallgatóknak.
Az ELTE Angol-Amerikai Intézete az International Poster Presentation Conference által biztosít intézeti platformot a hallgatói kutatások bemutatásához. Az Anglisztika Tanszék minden évben két, kiváló szakdolgozatért járó díjat ítél oda; az Outstanding Thesis Award angol irodalom, történelem és film témákban nyerhető el.
Az egyik díjat a legjobb BA szakdolgozat, a másikat a bírálóbizottság által legjobbnak ítélt MA szakdolgozat kapja. A diplomamunkák ezt követően az Angol-Amerikai Intézet tudományos folyóiratában, az OVERSEAS-ban kerülnek közlésre, a díjnyertes diplomamunkák pedig szabadon megtekinthetők.
