Hallás utáni értés fejlesztése feladatokkal

A hallás utáni értés fejlesztéséhez rendszeres, tudatos és fokozatos gyakorlásra van szükség. A leghatékonyabb módszer az, ha a tanuló először a szöveg lényegét próbálja megérteni, majd a részleteket, a kulcsszavakat, az ok-okozati kapcsolatokat és a szöveg szerkezetét is vizsgálja.

A gyakorlás során érdemes rövid, könnyebb hanganyagokkal kezdeni, majd fokozatosan áttérni a hosszabb és nehezebb szövegekre. A feladatok között szerepelhet igaz-hamis gyakorlat, feleletválasztás, hiányos szöveg kiegészítése, kulcsszavak felismerése, jegyzetelés, mondatok sorrendbe rendezése, diktálás és a hallott tartalom visszaadása.

Miért nehéz a hallás utáni értés?

Ha nyelvtanulókat kérdezünk arról, hogy melyik az a terület, amely nehezebben megy a nyelvtanulásban, a leggyakoribb válasz: megérteni az anyanyelvi beszélőket, illetve megoldani a „magnós feladatokat”. Nem véletlen. Ez az a készség, melyet nagyon nehéz mesterséges közegben gyakorolni.

Nem vagyunk angol nyelvterületen, ritkán találkozunk anyanyelvi beszélőkkel. A leggyakrabban egy gép hang közléseit próbáljuk megérteni. A tanórán már értjük tanárunkat, talán a magnós feladatokban is szereztünk valamennyi gyakorlatot, mégis, amikor „élesben” találkozunk a nyelvvel, sokszor úgy érezzük, csődöt mondtunk.

A hallott szövegértés fejlesztése gyakran kapcsolódik az olvasott szöveg értéséhez. A belső verbalizáció és a vizuális feldolgozás együttes működése lehetővé teszi, hogy a tanulók többféle kimenetet érjenek el: szövegértés gyorsabb feldolgozása, összefüggések felismerése és a részletekre való visszaemlékezés.

A szavak azonban csak építőkövek, és a szókincs hiányosságánál sokkal gyakrabban okoz problémát az, hogy ugyan többé-kevésbé ismeri valaki a szavakat, mégsem tudja „kihallani” őket a szövegből. Ez gyakran előfordul olyankor, ha valaki nincs hozzászokva az angol beszéd hallgatásához, megzavarja az, hogy a magyartól eltérően nem mindig a szó elején van a hangsúly, és emiatt hiába hallja meg a hangokat, nem jól tagolja őket.

A hallás utáni értés fejlesztésének alapelvei

1. Gyakorolj rendszeresen!

Az első fontos kulcsszó, amit már többször említettünk, a gyakorlás. Hallásértésünk sem alakul ki egy nap alatt. Fontos, hogy tervszerűen, tudatosan fejlesszük, építsük be a gyakorlást mindennapi tevékenységükbe.

Hallgassunk angol nyelvű anyagokat (zenét, internetes hang- vagy videóanyagokat (podcast), híreket stb.) utazás, házimunka vagy akár sportolás közben! Próbáljunk meg minden nap, ha csak pár percig is tudatosan foglalkozni valamilyen angol nyelvű hallgatással!

Először is, mint minden más készséget, ezt is tanulni kell, azután pedig gyakorolni. A tanulás alatt itt a szókincs fejlesztését, gyarapítását értjük, mert hiába „jó valakinek a füle” az angol hallgatásához, ha nem ismeri a szavakat, amiket hall, akkor bizony nehéz lesz megérteni a szöveget.

A szavakat fontos helyes kiejtésükkel együtt megtanulni, amiben éppúgy segíthet tanár, mint a számítógépes, internetes, hangos szótár.

2. Higgy magadban!

Mivel nehéz feladat a hallás utáni megértés, sokan hamar elvesztik önbizalmukat, és pánikba esnek, ha valakivel angolul kell kommunikálniuk, vagy egy magnós feladat előtt állnak, mert úgy érzik, úgysem értik majd meg a hallottakat.

Tapasztalataikat előzetes kudarcaikra alapozzák, melyek több forrásból fakadhatnak: még kevés idejük, lehetőségük volt a gyakorlásra, csak megoldottak különféle feladatokat, de nem tanulták meg azokat a technikákat, melyek hatékonyan segítik a megértést.

Fontos tehát, hogy mind a feladat előtt, mint alatta maradj nyugodt, ne pánikolj! Fogadd el, hogy különösen az első időkben nem fogsz majd minden szót megérteni, de gyakorlással és a szükséges technikák használatával egyre sikeresebb leszel.

Kezdj el hinni magadban, alakítsd ki a meg tudom tenni hozzáállást („I CAN DO IT!”)!

3. Ismerd meg a beszélt nyelv sajátosságait!

Sokkal könnyebben megértjük a beszélt nyelvet, ha ismerjük annak sajátosságait. Idetartoznak a kiejtéshez kapcsolódó jellemzők, pl. a mondathangsúly, intonáció jellemzői, a hangsúlytalan (gyenge) és összevont alakok használata, a szavak végének elharapása, a szavak összekapcsolódása, kötése és egyéb jellemzők.

Beszéd közben alakítjuk ki gondolatainkat és/vagy befolyásolnak beszédpartnerünk reakció, pl: gondolataink átfogalmazása, a mondat újrakezdése, hiányos mondatok, gyakori szünet tartása, hezitálás, gondolataink ismétlése, töltelékszavak használata, nem mindent mondunk ki, hanem testbeszéddel, gesztusokkal utalunk jelentésekre.

Több nyelvkönyv, honlap foglalkozik ezekkel a jellemzőkkel, pl. ez, de önállóan is felfedezhetjük a beszélt nyelv sajátosságait. Válaszd ki egy-egy tankönyvi feladat vagy más hanganyag részletét és nézd végig, elemezd ebből a szempontból!

4. Válassz megfelelő hanganyagot!

A válasz igazából az, hogy bármit, ami érdekes számodra vagy valamilyen szempontból hasznos, mert pl. kapcsolódik az iskolai, tankönyvi témához vagy felkészít egy nyelvvizsga feladatra.

Manapság már számos lehetőség közül választhatunk. De fontos a fokozatosság, mind a szöveg hossza, mind a nyelvi nehézség tekintetében.

Kedvenc zeneszámainkon, filmeinken túl hallgathatunk / nézhetünk podcastokat, blogbejegyzéseket, de gyakorolhatunk kifejezetten nyelvtanulási céllal létrehozott honlapokon is.

Ha találsz olyan szövegeket, amelyeknek a témája érdekel, akkor hallgass belőlük minél többet, még akkor is, ha kissé nehezebbek, mint, ami kényelmes lenne a számodra. Ugyanis nem csak a siker a fontos, hanem az érdeklődés, a motiváció is.

A megfelelő nehézségi szint kiválasztása

Kezdj rövidebb, könnyebb hanganyagokkal. Ha szintednél jóval magasabb nehézségfokú anyagot választasz, garantált a kudarc és a csalódás.

Kezdd egyszerűbb feladatokkal, szerezz gyakorlatot és sikerélményt, ne add fel, így lassan, de biztosan eléred, amit szeretnél - megérted a hozzád angolul beszélőket, illetve kedvenc filmjeidet.

Tehát érdemes olyan kezdő, alapfokú, elementary (megjegyzés, alapszint), pre-intermediate (megjegyzés, küszöbszint) szövegekkel kezdeni, amelyek valamivel a saját tudásszinted alatt vannak.

Mivel könnyűek, sikerélményt adnak, a sikeres hallgatás és szövegértés pedig önbizalmat, bátorítást nyújt ahhoz, hogy nehezebb szövegeket is elkezdj hallgatni.

Ha úgy gondolod, magasabb szinten vagy, akkor is kezdheted a könnyebb feladatokkal, a sikerélmény sosem árt!

Hallás utáni értés fejlesztése lépésről lépésre

1. Hallgasd meg a szöveget átirat nélkül!

Először szöveg nélkül hallgasd meg az anyagot legalább 3-4-szer! Ne ijedj meg, ha elsőre nem értesz meg mindent vagy úgy érzed, hogy semmit sem értettél meg.

A fülünknek hozzá kell szoknia a beszélő hangjához, akcentusához, beszédstílusához. Minden egyes meghallgatás után egyre többet fogsz megérteni.

De ne feledd! Alapvető szabály, hogy ne akarj mindent, minden szót érteni! Először a szöveg lényegére („gist”), fő mondanivalójára koncentrálj!

Készíts esetleg jegyzeteket! Tudatosan, teljes figyelemmel hallgasd az anyagot! Lehet, hogy a második, harmadik meghallgatáskor, ha még nem is értesz meg teljes mondatokat, már elkapsz egy-egy kulcsszót, melyekből következtethetsz a szöveg jelentésére.

2. Ellenőrizd az értésedet az átirattal!

Olvasd el a szöveget, ellenőrizd le, mennyit értettél, illetve, hogy helyesen értetted-e meg, következtess az idegen szavak jelentésére - esetleg nézd ki őket a szótárból!

Érdemes kiírni azokat a szavakat, melyeket később használni szeretnél - legjobb példamondatban.

Fontos, hogy ha valamit nem értesz, azt meg tudd nézni egy szövegkönyvben, a szöveg írott változatában. De légy fegyelmezett, hallgasd meg a szöveget több alkalommal is, mielőtt feladod a próbálkozást, és megnézed a megoldást.

Ha megnézted az írott szöveget, és utánanéztél annak, amit írott változatban sem értesz meg azonnal, érdemes újra meghallgatni a hangfelvételt.

3. Hallgasd a szöveget olvasás közben!

Hallgasd meg többször most már szöveggel a hanganyagot így egyszerre hallod és látod, ez segít a megjegyzésben, a kiejtés javításában is.

Ilyenkor rögzülhetnek jobban a szavak és a szerkezetek. Ekkor segíthet az, hogy már azt nyugtázhatod magadban, hogy „Ja, igen, itt azt mondták! Most már értem”.

4. Térj vissza a szöveghez!

Hallgasd meg most már szöveg nélkül újra a hangaanyagot akár többször is a következő napokban!

Sőt érdemes néhány nap, néhány hét eltelte után visszatérni a szöveghez újra meghallgatva azt - a sikeres ismétlés ugyan nem olyan izgalmas, de hasznos és bátorító lehet.

A hanganyag meghallgatása után érdemes végigelemezni, mit értettél, mit nem értettél meg a szövegből. Ha valamit nem értettél meg, mi volt az oka?

A háttér zaj nehezítette a megértést? Ismeretlen volt egy szó vagy a kiejtése volt más? Túl sok ismeretlen szó volt a szövegben? Esetleg egy általad még nem ismert nyelvtani szerkezet okozta a nehézséget?

Ez a fajta elemzés nagyon hasznos, hiszen feltárjuk a problémák okát, és kialakíthatjuk stratégiánkat. Nemcsak azt kell tudnunk, hogy mit nem értettünk, hanem azt is, sőt talán legfőképp azt, hogy miért nem értettük meg azt a részt.

Hasznos stratégiák hallgatás közben

Jósolj a hallgatás előtt és közben!

Mielőtt meghallgatsz egy hanganyagot, megnézel egy videót, mozgósítsd előzetes ismereteidet a témáról - vajon, miről fognak beszélni, milyen gondolatokat fogalmaznak meg.

Ezt a módszert bevetheted később is. Állítsd meg a hanganyagot egy kis idő múlva, és próbálj következtetni arra, mi következik most, hogyan folytatódik a gondolatmenet!

Megjósoltathatjuk a cím alapján, miről szólhat a történet (jóslás, előremondás). A szöveggel való ismerkedés során megjósoltatjuk (előremondatjuk) a folytatást; kérdéseket tetetünk fel a folytatással kapcsolatban.

Ne fordíts menet közben!

Sok szakértő hangsúlyozza, ne fordítsunk magyarra hallgatás közben!

Miért? Például azért, mert amíg megpróbáljuk lefordítani a hallottakat, addig a beszélő továbbhalad, és mi lemaradunk, elvesztjük a fonalat, és lényeges információkról maradhatunk le.

Áttesszük fókuszunkat a fordításra, kiesünk a szöveg ritmusából. Így nemhogy elősegítenénk, inkább hátráltatjuk a megértést.

Következtess a szövegkörnyezetből!

Gyakran hangoztatott jó tanács: Ne arra a szóra koncentrálj, amit nem értesz, hanem arra, melyet igen!

Hiszen a szövegkörnyezet, az ismert szavak rávezethenek a nem ismert szó jelentésére is.

Az előbb láttuk már, hogy a lényegesebb dolgokat a beszélők amúgy is hajlamosak megismételni valamilyen formában, de az is segíthet, ha a szövegkörnyezetből próbálunk következtetni az általunk nem értett szó jelentésére.

Ismerd fel a beszéd szerkezetét!

Különféle hanganyagokat hallgass, ismerkedj meg a különböző célú megszólalások jellemzőivel, pl. céljával, stílusával, szerkezetével.

Más szerkezete van egy előadásnak, megint más egy történetnek. Ha ezekkel tisztában vagy, könnyebben követheted a gondolatmenetet.

Alakíts ki egy olyan jegyzetelési technikát, mely pontosan visszatükrözi a lényeges elemek sorrendjét, mellyel el tudod különíteni a lényeges pontokat és az azokat alátámasztó érveket!

Kapcsold össze az egymáshoz tartozó gondolatokat! Fedezd fel az összetartozó egységeket, melyeket a beszédben rövid szünet különít el!

Figyelj a kulcsszavakra!

Keresd meg a kulcsszavakat! Ezekre maga a beszélő hívja fel figyelmünket azzal, hogy pl. külön hangsúlyozza, esetleg hangosabban mondja; megismétli a szót vagy jelentését más módon (átfogalmazással vagy valamilyen szinonimával) újra kifejezi.

Fontos szerepet tölt be a mondanivaló kifejezésében az intonáció, mellyel nem csak a lényeget emelheti ki a beszélő, de érzelmeket is kifejezhet.

Ha látjuk a beszélőt sok mindent megtudunk arckifejezését, gesztusait tanulmányozva is.

  • a közlés típusát jelzik: vélemény (I think, It appears that, It is thought that), elmélet (In theory), következtetés (therefore, then), tagadás (not, szavak melyek “un“, “non“, “dis“, “a” előképzővel állnak), töltelékszavak (uh, er, um);
  • ok, okozat (because, since);
  • eredmény (as a result, so, therefore, thus, consequently);
  • példa (for example, such as);
  • összehasonlítás (in contrast, than);
  • ellentétbe állítás (on the other hand, however);
  • hasonlóság (similarly, likewise);
  • további gondolatok bevezetése (furthermore, moreover, besides);
  • átfogalmazás (in other words, that is);
  • összegzés (in conclusion, in summary).

Hatékony hallás utáni feladattípusok

A következő feladatokhoz érdemes hanganyagot használni, és a tanulók aktív bevonásával dolgozni. A feladatok kombinációja segít a hallás utáni megértés különböző aspektusainak fejlesztésében:

  • Megértésre összpontosító hallás utáni feladatok: a szöveget megértik-e a hallgatók, és képesek-e bárminemű információt visszaadni abból.
  • Részletekre összpontosító gyakorlatok: a történet részleteit és a kronológiát követelik meg a tanulóktól.
  • Ok-okozati összefüggések feltárása: a hallott szövegben feltárt ok-okozati kapcsolatok azonosítása és megfogalmazása.
  • Időrendi és narratív szerkezet elemzése: sorrendiség és események sorrendjének visszaadása.

Ezek a gyakorlatok lehetnek egyidejű vagy sorozatos feladatok, például: előzetes kulcsszavak megjelölése, hallás közbeni jegyzetelés, vagy pair-work tevékenységek a megértés erősítésére.

A kulcsszavak előre megírása és kiemelése segíti a diákokat abban, hogy a hallott szövegben releváns elemekre összpontosítsanak, és a hallgatás közben előforduló kihagyások kevésbé legyenek zavaróak.

Részletek visszaadása hallás után

A tanulók hallanak egy részletet, majd 9-12 kérdésre adják meg a választ, amelyek a szöveg összefüggéseire és kulcsfontosságú eseményekre kérdeznek rá.

Szavak és definíciók párosítása

A diákok a hallott részlet alapján megkapják a szavak definícióit, és meg kell találniuk, melyik szó illik melyik definícióhoz a szöveg alapján.

Mondatok sorrendbe rendezése

Szövegkohézió gyakorlása mondat- és szövegrész-szövegek sorrendbe rendezésével: a feladat úgy épül fel, hogy a diákok összekeverik a mondatokat, majd a helyes sorrendet kell megállapítaniuk.

Vizuális támogatás használata

Hallás utáni szövegértés vizuális támogatása: a belső képeket és vizuális reprezentációkat használó feladatok segítik a szókincs és a jelentés stabilizálását.

„Koppants, ha hallod!”

A feladat célja a hallott szöveg tagolásának gyakorlása a hallás utáni szövegértési feladatoknál. Kezdőtől haladó szintig alkalmazható, egyéni foglalkozáson vagy frontális munkában, egyéni korrepetáláskor vagy csoportban, diszlexiás és vegyes csoportokban egyaránt.

Előkészítésként ki kell választani a hallás utáni értés feladatot és a hallgatandó szöveget. Célszerű a szöveg kulcsszavait előre megtanítani. Ez a lépés diszlexiás csoportokban különösen fontos.

A hallás utáni értés feladatoknál nagyon gyakoriak a nyitott kérdéses vagy igaz-hamis válaszos feladatok. A tanulók gyakran elvesznek a szövegben, ez a feladat segít növelni a koncentrációjukat. Különösen hasznos nyelvvizsgára készülő csoportoknál.

A szöveg meghallgatása előtt átmegyünk a tanulókkal a kérdéseken, aláhúzzuk a kérdésekben található kulcsszavakat, szókapcsolatokat.

Ha ezeket hallják, akkor valószínűleg annál a szövegrésznél tartunk, ahol a válasz van. Az első hallgatáskor a tanulók nem írnak semmit, csak koppantanak, ha olyan rész jön, amire szerintük a kérdés vonatkozik.

A tanár ekkor mindig megállítja a magnót, és megbeszéli a tanulókkal, hogy jó helyen járnak-e, és hogy nagyjából mit értettek meg a szövegből.

Második hallgatáskor kell csak a diákoknak jegyzetelni és leírni a válaszokat a kérdésekre. A feladatok közös ellenőrzése után következhet még egy hallgatás, hogy még egyszer le tudják a tanulók ellenőrizni, miért az adott válasz a helyes.

Koppantás helyett kitalálhatunk más gesztust is, pl. kézfeltartást, általános iskolások fel is állhatnak a székükről.

„Figyelj a szóra!”

A feladat célja a hallás utáni szövegértés, a figyelem és koncentráció, valamint a szókincs fejlesztése, ismétlése és gyakorlása. Egyéni munka, pármunka és csoportmunka során is alkalmazható.

Készítsünk egy szöveget, de akár már meglévő szöveggel is dolgozhatunk. Azokat a szavakat, amelyekkel a szövegből dolgozni szeretnénk, nagy betűmérettel írjuk/nyomtassuk egy lapra, és vágjuk szét.

Természetesen ezeket a szavakat jelöljük be a saját szövegünkön is. Ezek lehetnek a tanulók számára új és/vagy nehezebb szavak, lehetnek ismert szavak is, amelyeket ismételni szeretnénk, ez egyéni döntés kérdése.

Készítsük el a szöveget nagy méretben egy csomagolópapíron úgy, hogy az előkészített szavak helyét egy a szövegtől eltérő színnel, üres kerettel jelezzük. Gyurmaragasztót vigyünk az órára.

A tanár felolvassa a szöveget, a tanulóknál vannak a szövegből kiemelt szavak, melyeket akkor kell felmutatniuk, amikor meghallják.

Harmadik felolvasásra a csomagolópapírra írt szövegbe helyezzék el a szavakat.

Ha egyéni foglalkozáson alkalmazzuk a módszert, használjunk kevesebb szót, mert a tanuló nehezen tud sok szót kezelni (szervezettségi problémák) és sok szó közül választani, a szavakat gyorsan felismerni és közben a szövegre is figyelni.

A feladat flexibilis természete arra is módot ad, hogy párban vagy kis (3-4 fő) csoportokban dolgoztassuk a tanulókat.

A szöveget a pár/csoport egyik tagja olvassa fel, míg a másik/többiek a szavakat mutatja/ák fel.

Ebben az esetben a csomagolópapírra írt szöveg kitöltése az egész csoport munkáját lezáró feladat, tehát miután befejezték a párok/csoportok a feladatot, a tanár felolvassa a szöveget, és a tanulók beillesztik a szavakat az üres helyekre.

A feladat ilyen jellegű alkalmazása differenciálásra is lehetőséget ad. Haladóbb csoport esetében a csomagolópapírra írt szöveg kitöltésénél dönthetünk úgy, hogy nem olvassuk fel a szöveget, hanem a tanulók önállóan egészítik ki az első két felolvasásra támaszkodva.

Fejleszti a hallás utáni szövegértést, a figyelmet és a koncentrációt. Azoknak a tanulóknak, akiknek a hallás utáni szövegértés problémát jelent, frusztráció- és szorongáscsökkentő lehet az, hogy nézhetik azokat a szavakat, amelyeket ki kell hallaniuk a szövegből.

Az, hogy a szavakat a megfelelő időben kell felmutatniuk, majd a csomagolópapírra írt szövegbe el kell helyezniük, implicit módon fejleszti a szövegen belüli időbeli és térbeli tájékozódást.

A feladat integrálja az összes információfeldolgozási módot: a mozgás integrálása a feladatba a kinesztetikus tanulási stílusúaknak kedvez, a felmutatott szavak és a csomagolópapíros megoldás a vizuális, a felolvasott szöveg az auditív tanulási stílusúaknak.

Tollbamondás és diktálás

Egy érdekes módszert ajánl az egyik blogger, a diktálás módszerét: válassz ki egy rövid részt a hanganyagból, melyet nehéznek találsz, hallgasd meg többször, írd le, amit hallasz, vesd össze a szövegátirattal - „aha pillanat” - tehát ezt hallottam, majd ismételd meg a folyamatot egy másik nehezebb résszel!

Így ahogy rákoncentrálsz a szavakra, jobban meg is érted őket.

Igaz-hamis feladat B1 szinten

Akármilyen vizsgára is készülsz azonban - vagy akkor is, ha csak tanulni és gyakorolni szeretnél -, ami igazán számít, az az, hogy megértsd a szöveg lényegét és egyes fontosabb részleteit is.

Az alábbi feladatban egy edzőterembe járó lány és egy sportolást fontolgató férfi beszélgetését kell megérteni, majd az állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak.

Going to the gym

  1. Mary last met Bob a long time ago.
  2. She goes to the gym every day.
  3. She was an excellent athlete in school.
  4. She went to the gym because the owner was her friend.
  5. She started going to the gym this year.
  6. Bob has never been to a gym.
  7. He doesn’t eat anything after six in the evening.
  8. He doesn’t like to look at himself in the mirror.
  9. He says he needs help with the exercises.
  10. They are meeting on Tuesday afternoon.

A helyes válaszok

ÁllításMegoldás
1.True
2.False
3.False
4.False
5.False
6.True
7.True
8.True
9.False
10.False

Miért ezek a válaszok?

Mary nem jár minden nap az edzőterembe, de hetente legalább négyszer edz. Iskolás korában nem volt különösebben sportos, és nem egy barátja vitte el az edzőterembe, hanem saját döntése alapján kezdett el edzeni.

Mary több mint egy éve jár edzőterembe, és közel 30 fontot fogyott. Bob még soha nem járt edzőteremben, hetente kétszer úszik, este hat után nem étkezik, és nem szeret tükörbe nézni vagy mérlegre állni.

Mary csütörtök délután öt órára hívja Bobot az edzőterembe, nem kedd délutánra.

Hallás utáni értés A2 szinten

Az A2 szintnél már elvárt, hogy a főbb mondanivalót ki tudd szűrni. Nem kell mindent értened, de a lényeget igen.

Hallgasd meg és nézd meg a videót, majd döntsd el, hogy az adott állítás igaz vagy hamis.

Dalokkal és filmekkel végzett gyakorlás

A zene és a film motiváló lehet, mert a tanuló olyan tartalmakat hallgat, amelyekhez személyes érdeklődés kapcsolja. A dalszövegek segítségével gyakorolható a hiányzó szavak felismerése, a kiejtés, a szókapcsolatok és a nyelvtani szerkezetek azonosítása.

  • Boring viewing - Worst videos on youtube.
  • Don’t Look Back in Anger - Listening exercise with Oasis.
  • Las Vegas by numbers - Listening exercise in Las Vegas.
  • The History of Halloween - Do a listening exercise with this popular, creepy holiday.
  • Proud by Heather Small - Listen to the official song of the London Olympic Games.
  • Ka-ching! - Listen to Shania’s song and find the missing words!
  • Sweet November - Hallás utáni értés Keanu Reeves és Charlize Theron segítségével.
  • How to Carve a Killer Pumpkin - A fun listening exercise and tutorial to prepare for Halloween!
  • Beatles - Yesterday - Hallás utáni értés gyakorlásához.
  • Get Over It! - Egy sarkvidéki madárról, a lummáról kapta a zenekar a nevét, gyakoroljuk velük a Phrasal Verbs rejtelmeit.
  • Show Must Go On! - Listen to the Queen’s song and find the tricky mistakes.
  • The House of the Rising Sun - A régi klasszikust hallgatva fejleszthetitek hallás utáni készségeteket!
  • Chocolate Facts - Miből lesz a csoki? Hallás utáni értés feladat csokimániákusoknak (is).
  • Can you read my mind? - Listening and gap filling exercise with The Killers.
  • Hips don’t lie - or do they? - Döntsd el te! Igaz-hamis választásos hallás utáni értés feladat Shakira-val.
  • Ez biztosan szerelem - Gap filling feladat a szerelemes Madness segítségével.
  • Madonna is longing for used to be - Hallás utáni értés az anyagias lánnyal akkor és most.
  • South Park Skiing Lesson - Gyakorold a hallás utáni értést egy rövid feladattal a South Parkos gyerkőcök segítségével.
  • All I want for Christmas is English? - One of the most famous Xmas songs ever. Practice English with Mariah.
  • What’s your sign? - Listen to this Des’ree song and fill the gaps while finding out waht you zodiac sign is.
  • TH Sound - Kis segítség a ‘th’ hang minél tökéletesebb kiejtéséhez.
  • Collin from Castleknock - Listen to a report about Castleknock and its famous son, Colin Farrell.
  • William and Kate are getting married - You can watch a video about their story so far and answer some comprehension questions meanwhile.

Hallás utáni értés vizsgán

A hallás utáni szövegértés mérése minden nyelvvizsgán szerepel. Azoknak, akik úgy nőnek fel, hogy angol nyelvű sorozatokat néznek, zenét hallgatnak angolul, nem feltétlenül okoz gondot ez a feladat.

Mások, akik inkább csak könyvből ismerik az angolt, szinte rettegnek tőle. Mi az, amit mindenkinek jó tudni és mire érdemes odafigyelni a felkészülés során?

Érdemes hallgatni olyan szövegeket, beszélgetéseket is, amelyekhez nincs külön feladat, magának az értésnek a gyakorlásához, de a vizsgára való készülésnél fontosak a szöveghez kapcsolódó feladatok is.

A vizsgákon különféle feladatokkal mérik az értést, léteznek egynyelvű és kétnyelvű vizsgafeladatok is. Természetesen bármilyen feladat megoldása hasznos lehet, de a felkészülés vége felé közeledve, a „célegyenesbe fordulva”, érdemes tanulmányozni az adott vizsga mintafeladatait, és azokhoz hasonló feladatok megoldásával gyakorolni.

Olvasd el előre a kérdéseket!

A hallás utáni értésnél azt is meg kell tanulnod, hogy hogyan tudsz egyszerre szöveget hallgatni és feladatot megoldani.

Különben előfordulhat, hogy leragadsz egy kérdésnél, próbálod megtalálni vagy megfogalmazni a helyes választ, közben „elveszted a fonalat”, nem tudsz figyelni az elhangzó és szintén fontos részekre.

A vizsgaközpontok is tisztában vannak ezzel a nehézséggel ezért, úgy szerkesztik szövegeiket, a feladataikat, hogy az elvárt, megértendő információk egyenletesen legyenek elszórva a szövegben.

Jegyzetelj röviden!

Ezzel együtt fontos, hogy ha kiegészítendő kérdések szerepelnek a feladatban, akkor ne akard azokat rögtön teljesen megválaszolni a hallgatás közben.

Inkább csak gyors jegyzeteket készíts, jegyezd fel a kulcsszavakat, a fontos neveket, információkat, és amikor a szöveg meghallgatása után időt kapsz a kérdések megválaszolására, akkor térj vissza rájuk kiegészítve őket teljes válasszá.

A feleletválasztós vagy igaz-hamis jellegű feladatoknál persze könnyebb azonnal válaszolni, hiszen csak ki kell választani és megjelölni a helyes megoldást.

A jegyzetelés azonban itt is segíthet abban, hogy utána még egyszer alaposabban át tudd gondolni az alternatívákat, ki tudd választani a helyes megoldást - ez igaz a párosítást igénylő feladatokra is.

Ne ess pánikba, ha valami kimarad!

Fontos, hogy ha valamit nem értesz, ne ess pánikba, hanem igyekezz újra felvenni a megértés fonalát.

Minden vizsgán kétszer (sőt van, ahol háromszor is) meghallgathatod a szöveget.

Ha nem is értesz meg valamit az újabb meghallgatás után sem, a sikeres vizsgához általában elég a 60% körüli eredmény, tehát bőven belefér az is, hogy néhány információ kimarad a megoldásodból.

A kiegészítendő akár angol akár magyar nyelvű - kérdéseknél bátran írj oda minél többet, amennyit csak tudsz.

Még ha olyasmit is írsz, ami nem szükséges a válaszhoz, pontot nem veszítesz, legfeljebb nem kapsz érte pontot.

Tehát ha csak félig értesz, sejtesz valamit, következtetni tudsz csak rá, vagy logikusnak hangzik, és tippeled, írd le nyugodtan, nincs mit veszítened, viszont lesz rá esélyed, hogy bejön és kapsz rá pontot.

Pedagógiai szempontok és differenciálás

A hallás utáni értés fejlesztése nélkülözhetetlen a tanulók aktív részvételéhez és koordinált fejlődéséhez. A módszert a kétségkívül fontos alapokra építjük: minden diák a saját tempójában haladjon, és a feladatokat fokozatosan bővítse.

Ehhez a gyakorlathoz tartozik a szövegek kiválasztása, a hallás utáni feladatok megtervezése és a konkrét célok meghatározása, hogy a tanulók fokozatosan mélyítsék el a megértési stratégiáikat.

Fontos a jó minőségű hanganyag használata és a megfelelő környezet biztosítása a hallás utáni feladatoknál. A tiszta hanganyag segíti a diákokat abban, hogy a hallott szöveg minden lényeges részletét észrevegyék, és a hallás utáni feladatok során a koncentrációt is fenntartsa.

  • Kezdjük egyszerűbb feladatokkal, majd fokozatosan bővítsük a nehézséget.
  • Így elkerülhető a túlterhelés, és a diákok magabiztosabban lépnek előre.
  • Kérdések előtt emeljük ki a kulcsszavakat a hallott szövegből, hogy a megértésre fókuszáljanak.
  • A hallott szöveg értésének ellenőrzése legyen időben és konkrét: a válaszok legyenek a szöveg összefüggéseire épülőek.

Diszlexiás tanulók támogatása

A diszlexiások sokszor nehéznek találják a hallás utáni szövegértést.

Ha olyan szöveget választunk, amelyhez hanganyagot is találunk, és nem tudjuk szabályozni a tempót, a második lejátszáskor állítsuk meg a magnót minden felmutatandó szónál.

A fokozatosság elvéből kiindulva kezdjünk rövidebb szövegekkel és kevesebb szóval (2 szó/tanuló).

A szótanulást a feladat során megkönnyítettük azzal, ahogy a szavakat kezelték a tanulók a feladat során.

A szavakkal úgy is foglalkozhatunk tovább, hogy a közös ellenőrzéskor, a tanulók emeljék ki színnel/írják át/húzzák alá, stb. azokat a szavakat a saját szövegükben, amelyekkel foglalkoztunk.

A párban/csoportban végzet munka differenciál, hiszen minden pár/csoport a saját tempójában haladhat.

Ha nehézségi szintek szerint szeretnénk differenciálni, tudatosan osszuk ki a szavakat a tanulók között. Akár előre is eldönthetjük, hogy ki melyik szót kapja majd, és úgy osszuk ki. Ezt a tanulóknak nem kell tudniuk.

Hallás utáni értés gyermekkorban

A hallás utáni szövegértés fejlesztése az óvodai és kisiskolás időszakban különösen fontos. A mesélés és a hallott történetek kifejezetten hozzájárulnak a beszédértés, a szókincs és az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez.

A családi beszélgetések és a rendszeres mesehallgatás hatására a gyermekek nyelvi kompetenciája erősödik, és ez átvezet a későbbi, iskolai tananyagokhoz kapcsolódó feladatokra is.

Egyszerű hallás utáni feladatok gyermekeknek

  • Rövid történetről egyszerű kérdésekre válasz.
  • 5 6 7 8 9 10 11 12 szó hallás utáni visszamondása.
  • Képek megjegyzése és felsorolása.
  • Memóriajátékok.
  • Szöveg rekonstruálása: vágjunk szét egy szöveget bekezdésekre, rakja sorba.
  • Szöveg kiegészítése szavakkal.
  • Hiányzó szó beírása megadott szavakból vagy önállóan.

A hallásértéshez kapcsolódó olvasási és szövegértési gyakorlatok

Tájékozódás a szövegben

Hangosan olvassa a szöveget, koppantásra forduljon félre, majd folytassa az olvasást.

Írásjelvadászat

Egy hosszú szövegben keressen pontokat, kérdőjeleket, stb.

Számolvasás

Adunk egy szöveget, amelyet a diákoknak mondatonként kell felolvasniuk úgy, hogy nem a szavakat olvassák, hanem a szavak helyett számokat mondanak.

Ezek a számok jelölhetik pl., hogy az adott szóban hány hosszú magánhangzó van: Az (0) ókori (1) Kína (1) más (1) kultúrák (2) hatásaitól (2) elzárva (1) fejlődött (1).

A (0) Himalája (1), a (0) Csendes-óceán (2), délen (1) őserdők (2) akadályozták (2) a (0) megközelítést (2).

Vagy pl. ahány betűből áll a szó, azt olvassa, stb.

Válogató olvasás

Adunk egy szövegrészt a tanulóknak, és azt kérjük, hogy miután magukban elolvasták és értelmezték a szöveget, úgy olvassák fel, hogy csak a meghatározott szót, szókapcsolatot, mondatot olvassák hangosan (pl dátumokat, helyszíneket, stb.).

Szókincspróba

Kiemelhetünk a feldolgozandó szövegből új, a diákok számára ismeretlen szavakat. A feladatot adhatjuk a szöveg elolvasása előtt, de után is, illetve lehet mindenféle szövegfeldolgozás nélkül is.

Kötőszavak jelentésének felismerése

Az alábbi feladat a kötőszavak pontos értelmezésében segít. A felsorolt mondatok közül ki kell választani azt a mondatot, amelyik jelentése megegyezik az eredeti mondatéval.

A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt. A XVI. és XVII. századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk.

  • A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, ám a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk.
  • A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, ezért a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk.
  • A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, mindazonáltal a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk.

Sorrendalkotás

Kiválasztunk az olvasott szövegből egy 4 5 mondatból álló bekezdést. A bekezdés mondatait összekeverve írjuk le. A feladat a mondatok helyes sorrendbe állítása.

A szövegértés szintjei

1. Értő olvasás

Meggyőződünk a szavak jelentésének ismeretéről szómagyarázat, kifejezés értelmezés. Rákérdezünk: a fő gondolatra, a részletekre, az ok okozati viszonyokra, a szövegszerkezet egyéb felépítésére (időrend, logikai rend: összehasonlítás, felsorolás), a szövegszerkezet részekre bontása, a részek lényegének vizsgálata.

Szokásos kérdések lehetnek: A szereplőkre: Ki? Mi? A színhelyre: Hol? Az időre: Mikor? A módra: Hogyan? Az okokra: Miért?

2. Értelmező olvasás

Olyan gondolatok felfedezése, melyek nincsenek beleírva a szövegbe (implikációk).

Az implikációk (bennfoglalások) olyan dolgok, melyeket beleértünk a szövegbe egyrészt azért, mert nem kell mindent teljesen részletesen kifejteni, másrészt mert neveltetésünknek, kulturális hagyományaink vagy más ismereteink következtében biztosan megértünk.

Az író szándékának kiderítése. Bennünket mire tanít az adott írásmű.

Az is tudható, hogy pl. ismeretközlés, gyönyörködtetés, tanítás, stb. a szöveg célja.

Az indirekt beszédaktusok (a mondatban kifejezett szándék) megértése.

A deixis megértése. (A névmások és határozószók jelöltjének megállapítása.)

3. Kritikai olvasás

Az olvasott szöveg értékelését jelenti. Összevethetik az olvasottakat saját tapasztalataikkal vagy olvasmányaikkal, ennek eredményeként értékelhetik azt.

Véleményt, ítéletet alkothatnak, érvelhetnek elképzeléseik mellett.

A szerző és a téma viszonyára, tényeket és véleményeket különíttethetünk el, hiányokat, ellentmondásokat, hibákat fedeztethetünk fel.

4. Kreatív, alkotó olvasás

Képzeljék maguk elé pl. az adott tájat. Milyen színeket látnak? Rajzolják le! Meséljék el! Milyen hangokat hallanak? Milyen illatot éreznek? Esetleg milyen ízeket éreznek?

Az olvasottak alapján milyennek képzelik el a szereplőket; milyen külső tulajdonságok jellemzik őket?

Találjanak ki más befejezést, vagy folytassák a történetet ott, ahol az befejeződött.

Dramatizálás: milyen kifejezések lelhetők fel a szövegben: a gesztus, mimika, hanghordozás, testtartás, stb. vonatkozóan.

A tanulók kérdéseinek szerepe

A gyerekeket újra meg kell tanítani kérdezni! Ugyanis a kisgyerek még gátlástalanul kérdez mindenről, ami érdekli.

Ahogy nő, úgy egyre kevésbé kérdez, és bizony ez sokszor a pedagógus/szülő hibája!

Ne torkolljuk le a tanulókat, ha számunkra egyértelmű dologra kérdeznek rá! Ha formai hibát vétenek, akkor tapintatosan javítsunk!

Tanítsuk meg kérdéseket feltenni saját maguknak! Gondolkodjanak el azon, mit szeretnének még megtudni a szöveggel kapcsolatban!

Tanuljanak meg a gyerekek önmagukat ellenőrző kérdéseket is feltenni!

Hasznos tanulási rutin

  1. Válassz rövid, érdekes és a tudásszintedhez illő hanganyagot.
  2. Hallgasd meg legalább 3-4 alkalommal átirat nélkül.
  3. Jegyezd fel a fő témát és a kulcsszavakat.
  4. Olvasd el az átiratot, és ellenőrizd a megértésedet.
  5. Jelöld meg az ismeretlen szavakat és kifejezéseket.
  6. Hallgasd újra a hanganyagot az átirattal együtt.
  7. Írd le tollbamondásként a nehezebb részleteket.
  8. Hallgasd meg újra a szöveget átirat nélkül.
  9. Válaszolj a részletekre vonatkozó kérdésekre.
  10. Néhány nap vagy hét múlva ismételd meg a gyakorlatot.

Tehát ne félj! Ez tényleg fontos, ugyanis sokunkkal előfordul, hogy reménytelen esetnek érezzük magunkat egy-egy nehezebb feladat, sikertelenebb próbálkozás után, vagy akkor, ha huzamosabb ideig kudarcokat élünk át a hallgatás során.

Hidd el, neked is menni fog! Van, akinek könnyebben, természetesebben megy a hallgatás, „jó füle” van hozzá, de ha elég szorgalmas vagy, és nem görcsölsz, hanem nyugodtan tanulsz, gyakorolsz, próbálkozol tovább, még akkor is sikerülni fog, ha antitalentumnak érzed magad.

noimgs

tags: #listening #keszseg #fejlesztese #feladatokkal