Lomb Kató módszerének lényege a rendszeres gyakorlás, az érdeklődés fenntartása, a hibáktól való félelem leküzdése és a nyelv több irányból történő megközelítése. Nem elszigetelt szavakat és száraz szabályokat kell bemagolni, hanem olvasással, hallgatással, beszéddel, írással és valódi nyelvi helyzetekkel fokozatosan fel kell építeni magunkban az idegen nyelvet.
A módszer nem feltételez rendkívüli nyelvérzéket. Lomb Kató saját életútja éppen azt mutatja, hogy a kitartás, a megfelelő tanulási stratégia, a motiváció és a gátlások csökkentése sokszor fontosabb, mint az induló tehetség. Az általa használt képlet szerint: ráfordított idő × motiváció / gátlás = eredmény.
Ki volt Lomb Kató?
Az 1909-ben született Lomb Kató a világ első szinkrontolmácsainak egyike volt. Több mint húsz nyelvet tanult meg autodidakta módon, a legtöbbet megfelelő nyelvkönyvek, tanár és a modern technika segítsége nélkül. Módszere segítségével tizenhat nyelvvel keresett pénzt.
Középiskolai tanárai kifejezett nyelvi antitalentumnak tartották, sikereit nyelvtanulási módszerének tulajdonította. Összesen 16 nyelven beszélt, tolmácsként bejárta mind az öt kontinenst, és a világ negyven országában megfordult. 94 évig élt, haláláig tanult nyelveket.
A későbbi nyelvzseni kezdetben hadilábon állt az idegen nyelvekkel: németből kettesre érettségizett. Eredetileg fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, miközben a nyelvtanulásban sokáig nem tekintették tehetségesnek.
Érettségi bizonyítványában ott virított a német kettes, és elevenen élt benne az antitalentum megbélyegzés is. Későbbi sikerei ellenére sem tartotta magát nyelvzseninek, nem misztifikálta túl sikere titkát.
Ezért is állt ki egész életében amellett, hogy a nyelvtudás nem tehetség vagy nyelvérzék kérdése, csak a szorgalmon és elszántságon, valamint a gátlások leküzdésének képességén múlik. Nem hitt abban, hogy nyelvet csak fiatalon érdemes tanulni.
A módszer alapja: érdeklődés és motiváció
Lomb Kató igazán szabadon tanulta a nyelveket, a nyelvtanulás felett érzett öröme és lelkesedése minden művén, nyilatkozatán érződik. A nyelvtanulás hatékonyságát a motiváció/gátlás törtben mérte.
Azaz minél nagyobb a motiváció és minél jobban félre tudjuk tenni a saját gátlásainkat, annál jobban haladunk előre. Ezért a szinkrontolmács soha nem hagyta, hogy bármilyen kudarca eltántorítsa a további tanulástól, inkább ragaszkodott annak örömteli részeihez.
Számára egy új nyelv felfedezése rejtvényfejtés, kódfejtés és szórakoztató játék volt. Az érdeklődés, a motiváció mellett egy másik fontos tényezőként jelölte meg azt, hogy elsősorban ne steril és mesterkélt nyelvkönyvi környezetből próbáljunk elsajátítani egy nyelvet, hanem az első pillanattól vessük magunkat a mély vízbe.
Ez fáradságos munka, viszont megadja a kódfejtés sikerélményét és az aha-élmények eufóriáját, amely maradandóbbá teszi az önerőből szerzett tudást, mint ha készen kapott frázisokat és szójegyzékeket ismételgetve próbálnánk mechanikusan memorizálni a nyelvet.
Nincs gyors és fájdalommentes csodaszer
Némelyeknek csalódást okozhat a tény, amit a nyelvmániások elsőként leszögeznek: nincs csodaszer, nincs két hónap alatt profi nyelvtudás, kitartóan gyakorolni kell. Mert munka nélkül nincs eredmény.
Lomb Kató szerint „a legbiztosabb és legfájdalommentesebb út a perfekt - mondjuk - németséghez, hogy az ember németnek születik.” A második általa ajánlott módszer, ha az ember - lehetőleg fiatal korában - hosszú időn át a vágyott idegen nyelvet használó országban él.
Neki magának egyikhez sem volt szerencséje, de mint mondta, „választható harmadszor az a megoldás, hogy rendszeresen és szorgalmasan hetenként két vagy több órát veszünk, és 4-5 év múlva eljutunk az igényes mivoltunkat kielégítő tudás színvonalára.”
Az „átlagos nyelvtanuló” tanul vagy dolgozik, tehát nem tud egész nap a nyelvtanulással foglalkozni, és sem nem nyelvzseni, sem nem antitalentum. Ez a leírás a nyelvtanulók legnagyobb részét lefedi.
Az „átlagos nyelvtanulónak” hetente minimum 10 órát érdemes az adott nyelvvel foglalkoznia, és a napi szintű gyakorlás rendkívül fontos. Amennyiben többre nincs idő, legalább pár percet akkor is szánjunk egy adott nyelvű cikk elolvasására, egy videó megnézésére vagy pár szó megtanulására.
A mindennapi kapcsolat a nyelvvel
Foglalkozz mindennap a nyelvvel - ha többre nem jut idő, legalább egy tízperces monológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból: ki korán kel, szókincset lel.
A napi kapcsolat nem feltétlenül jelent hosszú, egybefüggő tanulást. A tanulás formája lehet egyéni, de a rendszerességet tartani kell. Napjainkban itt hívható segítségül a modern technológia, az okostelefonok segítségével számos nyelvtanuló alkalmazás közül válogathatunk, amiket utazás vagy várakozás közben is tudunk használni.
Az interneten keresztül pedig rengeteg oktatóanyag és nyelvi tartalom érhető el. A rövid, de mindennapos gyakorlat segít abban, hogy a nyelv ne különálló tantárgyként, hanem a mindennapi gondolkodás és figyelem részeként legyen jelen.
A motiváció/gátlás képlete
Lomb Kató egyik legfontosabb felismerése szerint a tanulási eredmény nem pusztán a nyelvérzéken múlik. Ha tudjuk, mit akarunk elérni a nyelvtanulással, emellett a legszorosabb munkabeosztás mellett is ráfordítunk mindennap legalább tíz percet, továbbá félre tudjuk tenni a megszólalástól való félelmünket, akkor könnyű dolgunk lesz.
Nyelvtanulásnál sosem árt egy kis önvállveregetés. Az önkritika, a szorongás ugyanis bénítólag hat. Lomb Kató mindig a nyelvtanulás örömteli részébe kapaszkodott.
Nem a hibátlanságot tekintette a tanulás előfeltételének, hanem a használatot és a folyamatos fejlődést. Kiindulásként pedig ne feledd: „Egyedül a nyelvekben jelent értéket már a laikusság is. Hibákkal teli mondatok is építhetik a jóakarat hídját ember és ember között.”
Gondolkodj „külföldiül”
Vágó István szerint úgy lehet ráérezni a nyelv ízére, hogy az ember elengedi a magyarból kiinduló gondolkodást és az új nyelv gondolatmenetére hangolódik rá, annak szabályai mentén értelmezi a hallottakat.
A nyelvtanuló ne minden mondatot szó szerint, magyar szerkezetekből kiindulva próbáljon megérteni. A cél az, hogy fokozatosan az adott nyelv saját logikájához, szórendjéhez, kifejezésmódjához és gondolatmenetéhez igazodjon.
Gondolkodás közben próbáljuk meg az adott nyelven megfogalmazni, amit látunk, érzünk és gondolunk. Ha egy szó nem jut eszünkbe, ne automatikusan a magyar megfelelőjét keressük, hanem próbáljunk szinonimával, ellentétes értelmű szóval vagy körülírással továbbhaladni.
A szótármódszer
Lomb Kató tuti módszere a szótárak olvasása volt - a szavak tanulmányozásával rájött a szóképzés módjaira, miközben a főneveket könnyedén vizualizálva szívta magába.
Lomb Kató gyakran kezdte a nyelvtanulást azzal, hogy nekiállt elolvasni a szótárat, bár ez a módszer mai szemmel unalmasnak és szárazon lexikálisnak tűnhet. Ezt a metódust szótármódszernek nevezte: a szótárakból a szavakon kívül elsajátítható az adott nyelv kiejtése és szóképzési szabályai is.
A tanulás kezdetén, amikor más nyelvtanulók még csak bátortalanul kocogtatnák a szótár fedelét, ő tankönyvként tekint rá. A szótanulás igénye nélkül forgatja, keresi benne azokat a nemzetközi kifejezéseket, amik mentén ki tudja találni, meg tudja tanulni az olvasási szabályokat, és valamiféle elképzelést nyer a szóképzési szabályokra vonatkozóan is.
Később viszont, amikor más épp hogy elkezdené aktívan forgatni a szótárt, ő már óvatosságra int vele kapcsolatban, nehogy elkényelmesedjünk, és gondolkodás helyett használjuk. Tanácsa szerint igyekezzünk egynyelvű szótárakat használni, ahol szintén a kontextusból kell kiolvasnunk egy szó jelentését.
A kétnyelvű szótárakat pedig használjuk fordított irányban: ha például magyarról angolra fordítanánk, de nem jut eszünkbe a keresett szó, bár rémlik valami, egy kezdőbetű vagy töredék vele kapcsolatban, akkor az angol-magyar szótárban induljunk el a sejtésünk nyomán.
Az így elvesztett időt visszanyerjük azzal, hogy hamarabb véssük így emlékezetünkbe a szót, míg ha rögtön a kényelmes megoldással kezdenénk, erőfeszítés híján nem rögzülne a tudás.
Szavak helyett kontextus
Sohase elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat, nyelvtani formákat tanulj. A szavak jelentése, használata, vonzata és hangulata sokkal könnyebben rögzül, ha mondatban, történetben vagy valós helyzetben találkozunk vele.
A szótanuláshoz a szószedetek készítése a legelterjedtebb metódus - egyik oldalra az idegen nyelvű, a másik oldalra a magyar szavak kerülnek. A szószedetek nagy problémája viszont, hogy a monoton rendbe szedett szópárokhoz nem kapcsolódik asszociáció, ráadásul hamar megunható a módszer.
Buzdít a saját szószedet készítésére is, mert az saját emlékeinkkel fűzi össze a talált szavakat - sőt kifejezetten javasolja a “rendetlen” szószedet készítését, hogy minél személyesebb legyen.
Érdemes egyes szavakat más színnel, kisebb, nagyobb vagy más stílusú betűkkel írni: az ilyenformán kidekorált szószedet kevésbé engedi lankadni a figyelmet. De ne önmagukban írjuk ki a szavakat, hanem a környezettel együtt, amiben találtuk őket.
A könnyebben és nehezebben tanulható szavak
A legkönnyebben tanulható szavak a könnyen párosítható, vizualizálható asszociációk miatt a főnevek. Utánuk következnek sorrendben az érzékelhető tulajdonságok, az igék, majd az elvont értelmű igék, és a kötőszavak.
A főnevekhez gyakran könnyebb képet, tárgyat vagy konkrét jelenetet társítani. Az elvont fogalmak, az igék és a kötőszavak esetében a mondatbeli használat, a visszatérő szerkezetek és a kontextus különösen fontos.
Olvasás már a kezdetektől
Az olvasás révén sajátítható el a szókincs, a nyelvtani formák és az adott nyelv szerkezete. Ajánlott már a kezdetektől az adott nyelven elérhető könyvek olvasása, lehetőleg olyan szépirodalmi műveké, amelyek a nyelvet igényes, helyes formában, de még nem túl régiesen tartalmazzák.
Nem később, nem akkor, amikor már valamennyi bizonyosságot és ismeretet érez magában, hanem rögtön a legelején, a nyelvkönyvvel egy időben beszerez egy olyan olvasmányt, amelyet elég érdekesnek és vonzónak talál ahhoz, hogy kedve legyen elolvasni, és ami emészthető stílusúnak tűnik.
Lomb Kató egy húsz évesnél régebbi szépirodalmi művet javasol, hogy kikerüljük a szlenget és a nem maradandó stílusjegyeket. A fontos szempont azonban az, hogy az olvasmány érdekelje a tanulót, mert a motiváció mindenek előtt.
Nem baj, ha eleinte a szöveg nagy részét nem értjük, de ne álljunk le minden új kifejezésnél szótárazni - a folyamatos megszakítás vontatottá és unalmassá teszi az olvasást. Próbáljuk meg a kontextusból kitalálni, hogy mit jelenthetnek az adott szavak és mondatok.
Ehhez nagy segítséget jelent, ha olyan könyvet választunk, amit már ismerünk. Az ismerős történet lehetővé teszi, hogy akkor is következtessünk a jelentésre, ha egyes szavakat vagy mondatokat még nem értünk pontosan.
A réteges olvasás
Lomb Kató technikája hasonlít ahhoz, amikor egy könyvvel több rétegben ismerkedünk meg, minden átlapozással egyre mélyebben és alaposabban. Első olvasásra csak azokat a szavakat jegyzeteli ki szószedetébe - természetesen környezetükkel együtt -, amelyek jelentését felismeri, vagy a kontextusból ki tudja következtetni.
A második-harmadik olvasás során lát csak neki a szótárazásnak, de akkor sem túl nagy hévvel: nem ragad le túlzottan egy-egy résznél és nem törekszik a tökéletességre. Fontosabb pontokat jegyzetel ki, míg a lényegtelenebbnek tűnő szavakon és részleteken nagyvonalúan átsiklik.
Nem hagyta, hogy a ritka, bonyolult kifejezések elakasszák: ezeket átugrotta, mondván: ami fontos, az előbb-utóbb úgyis felmerül újból, ha kell, megmagyarázza magát. Így apránként bontakozik ki előtte a nyelv.
A módszer egyik fontos alapelve, hogy nem szükséges minden részletet azonnal megérteni. A gyakori szavak és szerkezetek újra meg újra visszatérnek, ezért később természetes módon is rögzülhetnek.
A nyelvkönyv szerepe
Nem tartja a nyelvkönyveket sem ördögtől valónak Lomb Kató, hiszen autodidakta módszere feltételezi, hogy időben, pénzben vagy egyéb körülmények miatt nem engedhet meg magának nyelvtanárt vagy tanfolyamot.
Így mindenképp egy kulcsos nyelvkönyv beszerzését tanácsolja, amely a feladatok megoldását is elárulja. A nyelvtani szabályok használata és ismerete elengedhetetlen, ám a nyelv csak akkor sajátítható el megfelelően, ha a tanuló aktívan gondolkodik is az elsajátítása közben, nem csak bemagolja a szabályokat.
A hibákat remek lehetőségként fogja fel a tanulásra, de feltétlen javasolja azt is, hogy egy-egy hibás mondat mellé, bő helyet hagyva a javításra, ne csak a helyes megoldást írjuk fel, hanem több változatot annak gyakorlására, hogy a helyes forma rögzüljön az emlékezetünkben.
A merev szabálytanulásra építő megközelítés nem készít fel a különféle szituációkhoz való rugalmas alkalmazkodásra, és nem ismertet meg a tankönyvitől eltérő, köznapi „beszélt” nyelvvel.
A manapság divatos „kommunikációalapúnak” reklámozott nyelvi kurzusok viszont átesnek a ló túloldalára. A hétköznapi életben jobban alkalmazható tudást adnak, ám a nyelvtani szabályok leegyszerűsített és csökkentett tanítása révén a kommunikáció csak a megtanult sémák mentén történhet.
Nyelvtanulás eredeti szövegből
Lomb Kató maga is unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, ezért kedvenc módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára vadidegen nyelven, amelynek témája őt magát is érdekelte, és abból fejtette meg, silabizálta ki a nyelv alapjait: a nyelvtan lényegét és a legfontosabb szavakat.
Kezdetben a véletlen és a szükség vitte rá arra, hogy a birtokába került egy-egy idegen nyelvű olvasmányt mintegy a nyelvtanulása Bibliájaként használva kezdjen el ismerkedni a nyelvvel. Később ez lett a módszere alapja.
Heteken, hónapokon át forgatta, nyűtte, jegyzetelte, szótárazta, olvasta a Galsworthy-kötetet, mígnem aláhúzott szavakkal, margószéli jegyzetekkel a felismerhetetlenségig teleírta a könyvet.
Míg a Nobel-díjas író gondolatmenetét próbálta valahogy megérteni, tulajdonképpen megalkotta a saját tanulástechnikai módszerét - legalábbis az alapját, hiszen később folyamatosan csiszolt a módszeren, finomította úgy, ahogyan jónak látta.
A beszédértés és a hallás utáni tanulás
A könyvből tanulás nagy hátránya, hogy nem ad segítséget a beszédértés és a kiejtés megtanulásához. Lomb Kató segítségképp a magyar vagy a moszkvai rádió adásait ajánlja, amelyek több nyelven is bemondták a híreket.
A szabály változatlan: keressünk olyan idegen nyelvű, valós, tehát nem nyelvtanulók számára készült, mesterkélt hanganyagokat, amelyek tartalmát hozzávetőlegesen ismerjük vagy ki tudjuk következtetni, és ez alapján szokjuk, majd tanuljuk a beszédértést.
A szinkronizálatlan filmek vagy számítógépes játékok hasonló hatással bírnak. A külföldi filmek, dalok, rádióműsorok és videók mind-mind könnyebben megjegyezhetővé teszik a nyelvi elemeket.
A modern technológia fejlődésével a módszer még könnyebben használhatóvá vált. A videómegosztók, a választható szinkronnal ellátott filmek, a mobiltelefonon hallgatható hanganyagok és az online tartalmak folyamatosan hozzáférhető nyelvi környezetet biztosítanak.
A kiejtés és a beszéd gyakorlása
Kiejtést gyakorolni nem nagyon lehet másképp, mint beszéddel. Lomb Kató tanácsa, hogy amint csak tudunk, keressünk olyan anyanyelvi “tanárt”, aki hajlandó velünk használni az idegen nyelvet, és hajlandó a hibáink javítására is.
A kommunikáció az az elem, aminek az elsajátításához elengedhetetlen a beszélgetőpartner, de ez nem jelenti azt, hogy magunktól nem tudnánk gyakorolni. Lomb Kató módszere az „önmagunkkal való beszélgetés”.
Csak nézzünk körbe magunk körül, majd mondjuk el magunkban, az adott nyelven, ami a szemünk elé kerül. Írjuk le magunkban, hogy milyen tárgyakat és embereket látunk, jellemezzük őket, és próbáljuk megfogalmazni, milyen folyamatok történnek éppen.
Ha ezt számos különféle helyszínen, például otthon, tömegközlekedésen, boltban, iskolában, munkahelyen megtesszük, az ismeretlen szavaknak pedig utánanézünk, akkor máris számos hétköznapi helyzetről lesz tudásunk az adott nyelven.
Az önmagunkkal való beszélgetés
Ha éppen van időnk magunkba nézni, fogalmazzuk meg, mit érzünk és mire gondolunk az adott pillanatban, esténként foglaljuk össze az adott nyelven, hogy mi történt velünk aznap.
A módszerhez nem szükséges különleges helyszín vagy eszköz. A tanuló saját környezetében gyakorolhatja a tárgyak megnevezését, a cselekvések leírását, a tervei, érzései és napi élményei megfogalmazását.
Beszélgetés közben pedig, ha esetleg nem jut eszünkbe egy szó, ne essünk kétségbe, ne kezdjük el görcsösen keresgélni. Próbáljuk inkább az adott szót egy szinonimával, egy ellentétes értelmű szóval vagy pedig körülírással kifejezni.
A nyelvi rugalmasságot és találékonyságot ez a módszer remekül fejleszti. A cél nem mindig az, hogy azonnal megtaláljuk a legpontosabb szót, hanem az, hogy a kommunikációt a rendelkezésünkre álló nyelvi eszközökkel fenn tudjuk tartani.
Hibázni szabad, de a hibát érdemes javítani
Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibákat csinálsz, de kérd meg a partneredet, hogy javítsa ki őket. És főleg ne sértődj meg, ha - ami nem valószínű - ezt meg is teszi.
A hibáktól való félelem gyakran nagyobb akadály, mint maga a nyelvtani hiányosság. Ha a tanuló nem mer megszólalni, nem kap lehetőséget arra, hogy kipróbálja, mely szerkezetek működnek, és melyeket kell még pontosítania.
Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított. Saját lektorálatlan írásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzék. Ha egyedül tanulsz, a megtanulandó egység csak akkora legyen, amekkora kizárja a hiba lehetőségét.
A különleges nyelvi fordulatokat mindig egyes szám első személyre alakítva jegyzed meg. Például „I am only pulling your leg - csak ugratlak.”
A nyelvi panelek és előregyártott elemek
Soron kívül írj ki és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint „előregyártott elemet” tudsz a beszélgetés során felhasználni.
A teljes mondatok és részmondatok azért hasznosak, mert egyszerre rögzítik a szókincset, a szórendet, a nyelvtani formát és a természetes használatot. A tanuló nem különálló szavakból próbálja minden alkalommal újra felépíteni a mondatot.
Az ismétlés olyan nélkülözhetetlen eleme a nyelvtanulásnak, mint a forgácsolókés az esztergapadnak vagy az üzemanyag a belső égésű motoroknak. A gyakran használt fordulatok ismétlése fokozatosan gyorsabbá és természetesebbé teszi a megszólalást.
A fordítás mint gyakorlás
Szem előtt elvillanó reklámszöveget, kapuszámot, fül mellett elsuhanó beszélgetést még a fáradt agynak is pihenés gyorsan, „kapásból” önmagának lefordítani.
Az ilyen rövid fordítási feladatok a nap bármely részében elvégezhetők. A tanuló figyelme így a hétköznapi nyelvi környezetre irányul, és az idegen nyelv nem kizárólag a tanulóasztalhoz kapcsolódik.
A fordítás során nem szükséges minden esetben szó szerinti megfelelést keresni. Mondanak valamit mások és mi lefordítjuk saját nyelvünkre. Nem kell szó szerint értelmezni mindent.
A nyelv minden irányból történő „ostroma”
Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédék vendége felől.
Nyelvet tanulni sokkal könnyebb, ha az ember minden irányból „megtámadja”, és mint egy várat, megpróbálja bevenni. Ezért a nyelvben való elmerülés, könyv- és újságolvasás, rádióhallgatás, külföldi filmek, dalok mind-mind könnyebben megjegyezhetővé teszik a nyelvi elemeket.
A kiegyensúlyozott haladás azt jelenti, hogy egyik nyelvi részterületre sem fektetünk különös hangsúlyt a többi rovására. A szókincs, a nyelvtan, a beszédértés, a kiejtés, az olvasás, az írás és a kommunikáció egymást erősítik.
A külföldi tartózkodás önmagában nem elég
Súlyos tévhit azonban, hogy önmagában a külföldi élet felkészít a nyelvvizsgára. De még csak az sem igaz, hogy a külföldön éléstől automatikusan fejlődik a nyelvtudás.
A nyelvzsenik szerint külföldön ugyanúgy szükség van az aktív koncentrációra a fejlődéshez. A nyelvi fejlődés csak akkor következik be, ha maga a nyelvtanuló is aktívan koncentrál a tanulásra.
Máig sokan esnek abba a csapdába, hogy külföldi tartózkodás után visszatérve azonnal, készülés nélkül nyelvvizsgázni akarnak, de megbuknak, mert a specifikus, általában írásbeli feladatokra csak a kinttartózkodás önmagában nem készít fel.
A külföldi környezet fontos lehetőség, de a passzív jelenlét nem azonos az aktív tanulással. A fejlődéshez figyelni, kérdezni, beszélni, javítani és tudatosan feldolgozni kell a nyelvi helyzeteket.
Lomb Kató saját nyelvtanulási története
1941-ben egy körúti antikváriumban rábukkant egy nagyon régi orosz-angol szótárra. „Megejtett a varázsa ennek a számomra idegen ábécének” - mondta.
Az orosz akkor tiltott nyelv volt, rejtegetnie kellett a könyveket, a fiatal feleség a légiriadók alatt is tanult - egyedül, nyelvtanár nélkül. Két év alatt megtanult oroszul.
Lombnak zsidó származása miatt bujkálnia kellett kétéves fiával. A rejtekhelyen bujkálva, két és fél év alatt, egy szótár és egy ócska orosz szerelmes regény segítségével végül úgy-ahogy elsajátította az orosz nyelvet.
Katónak egy könyvkötő ismerőse segített, aki néhány orosz ívet problémamentesen beköttetett a német nyelvkönyvébe, így Lomb a légiriadók alatt fejlesztette tökélyre a nyelvtanulási technikáját, aminek az alapszabálya az volt, hogy az ismeretlen szavaknál nem szabad lecövekelni, mindig csak a lényegre kell fókuszálni.
Amikor vége lett az ostromnak, feljött Budapestre, mert addig vidéken bujkált a kétéves gyermekével. A romba dőlt házak között észrevett egy világító ablakot, amely a városháza volt.
Megkérdezte, nincs-e szükség tolmácsra, és 1945 februárjában az akkori főpolgármester tolmácsaként helyezkedett el. Két év múlva már a Parlamentben találta magát, hogy a képviselőknek tolmácsoljon.
A módszer és a modern technológia
1970-ben íródott könyve helyenként megmosolyogtató módon szembesít azzal, hogy egy-két emberöltővel ezelőtt még milyen szűkösen álltak rendelkezésre azok a technikai eszközök, amelyeket ma sokkal jobban meg kellene becsülnünk és ki kellene használnunk a nyelvtanulásban.
Ma már nem kell a moszkvai rádió soknyelvű híradóját várnunk az éterből, a videómegosztók és a letölthető-vásárolható hanganyagok bőséges hallgatni valóval látnak el minket.
A könyvek, cikkek, blogok és letölthető anyagok széles körben elérhetők. Letölthető, telefonra másolható, zsebre vágható, buszon olvasható, ebéd közben forgatható.
„Levelezőrársat”, akár klasszikus, akár újradefiniált formájában, is bőven találunk az interneten - fórumokon, tumblr-en, facebookon. Egy társalgópartnerhez sem kell már olyan szerencsésnek lennünk, hogy találjunk egy éppen a mi városunkban tanuló cserediákot, skype segítségével bármilyen országba „áttelefonálhatunk”.
A nyelvkönyveket és a szótárakat pedig egészen új alapokra helyezte a technika. Ugyanezek a lehetőségek elérhetők az interneten, honlapokon, letölthető programokban, akár ingyen.
Mi változott, és mi nem?
A digitális eszközök megkönnyítik a hozzáférést, de nem helyettesítik a rendszeres figyelmet és gyakorlást. A modern technológia önmagában nem tanul meg helyettünk egy nyelvet.
A módszer legfontosabb elemei a rendszeres gyakorlás; az, hogy a tanuló élvezze a tanulás folyamatát, és a kiegyensúlyozott haladás, amely egyik nyelvi részterületre sem fektet különös hangsúlyt a többi rovására.
Az internet és az alkalmazások bősége ugyanakkor útvesztő is lehet, mert elveszhetünk az információk tengerében, és nemhogy segítenének, hanem hátráltathatnak a nyelvtanulásban.
A technológia akkor támogatja Lomb Kató módszerét, ha a tanuló valódi nyelvi tartalmakhoz, rendszeres gyakorláshoz, ismétléshez és kommunikációhoz használja, nem pedig a tanulás elhalasztására vagy az eszközök gyűjtésére.
Lomb Kató tízparancsolata
- Foglalkozz mindennap a nyelvvel - ha többre nem jut idő, legalább egy tízperces monológ erejéig. A reggeli órák különösen értékesek e szempontból: ki korán kel, szókincset lel.
- Ha tanulási kedved túl hamar ellankad, ne „forszírozd”, de ne is hagyd abba a tanulást. Vedd elő valamilyen formáját: olvasás helyett rádióhallgatást, leckeírás helyett szótárolvasást stb.
- Soha ne elszigetelt egységeket, hanem mindig kontextusba ágyazott szavakat, nyelvtani formákat tanulj.
- Soron kívül írj és vágj be minden olyan részmondatot, amelyet mint „előregyártott elemet” tudsz a beszélgetés során felhasználni.
- Szem előtt elvillanó reklámszöveget, kapuszámot, fül mellett elsuhanó beszélgetést még a fáradt agynak is pihenés gyorsan, „kapásból” önmagának lefordítani.
- Betanulni azonban csak azt szabad, amit a tanár kijavított. Saját lektorálatlan írásaidat ne olvasgasd, nehogy a hiba beléd gyökerezzék. Ha egyedül tanulsz, a megtanulandó egység csak akkora legyen, amekkora kizárja a hiba lehetőségét.
- A különleges nyelvi fordulatokat mindig egyes szám első személyre alakítva jegyzed meg. Például „I am only pulling your leg - csak ugratlak.”
- Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédok vendége felől.
- Ne riasszon vissza a megszólalástól, hogy esetleg hibázol, de kérd meg a partneredet, hogy javítsa ki a hibáidat. És főleg ne sértődj meg ha - ami nem valószínű -, ezt meg is teszi.
- Légy szilárdan meggyőződve arról, hogy nyelvzseni vagy. Ha tények az ellenkezőjét bizonyítják, inkább szídd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat vagy ezt a könyvecskét, mint tenmagadat.
Hogyan alkalmazható a módszer önálló tanulásban?
Az önálló tanuló számára a módszer kiindulópontja egy érdekes, megfelelő nehézségű nyelvkönyv és egy olyan eredeti olvasmány, amelynek témája valóban érdekli. A tanulás kezdetén nem szükséges minden mondatot és szót pontosan megérteni.
Az első olvasás célja a szöveg hangulatának, témájának és főbb gondolatmenetének megértése. A következő olvasások során lehet kijegyzetelni a fontosabb szavakat, kifejezéseket és nyelvtani formákat.
A tanuló készíthet saját szószedetet, amelyben nemcsak a célnyelvi szó és a magyar jelentés szerepel, hanem az eredeti mondat vagy kifejezés is. A különleges fordulatokat érdemes egyes szám első személyű mondatokban rögzíteni.
A napi tanulás része lehet néhány perc olvasás, egy rövid hanganyag, egy önálló monológ, néhány ismételt mondat és egy rövid írásos gyakorlat. A rendszeresség fontosabb, mint az alkalomszerű, hosszú tanulási roham.
A módszer előnyei és korlátai
Lomb Kató nem jött rá semmilyen különleges nyelvtanulási titokra. Megalkotott viszont egy remek módszertant, ami a digitális technológia fejlődésével csak még inkább használhatóvá vált.
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy a tanulót aktív szerepbe helyezi. Nem pusztán szabályokat és szavakat kell megjegyeznie, hanem következtetnie, összehasonlítania, értelmeznie, beszélnie és saját mondatokat alkotnia.
Előnye az is, hogy az érdeklődésre épít. A tanuló olyan könyvet, filmet, rádióműsort vagy beszélgetést választhat, amelyhez személyes motiváció fűzi, így a nyelvi anyag nem válik teljesen elszakított, mesterséges feladattá.
Kritikaként felhozható, hogy a nyelvet nem elég megtanulni, hanem aktívan gyakorolni is kell, különben a tudás elsorvad. Lomb Kató pedig ezen szempontból közel sem volt „átlagos nyelvtanuló”, mivel tolmácsként, tanárként és fordítóként is dolgozott.
A módszer ezért nem gyors recept, hanem hosszú távú tanulási szemlélet. A szabad olvasás és a kontextusban történő tanulás mellett szükség lehet célzott nyelvtani gyakorlásra, javításra és rendszeres beszédre is.
Lomb Kató öröksége
Így tanulok nyelveket című könyvében megosztja élményeit, kezdeti tapasztalatait, azt, hogyan bélyegezték nyelvi antitálentumnak, hogyan hajtotta mégis a nyelvek megfejtendő világa felé az érdeklődés, hogyan fedezte fel és tökéletesítette nyelvtanulási módszerét.
Könyve emellett magával ragadó korképet fest a világháborúkat követő időszakról Magyarországon, bepillantást nyújt a tolmácsszakma történetébe, és a nyelvészet elméleti kérdéseit emészthető, színes módon mutatja be.
Élete során összesen négy könyve jelent meg: az Így tanulok nyelveket, a Bábeli harmónia: interjúk Európa híres soknyelvű embereivel, Egy tolmács a világ körül, illetve a Nyelvekről jut eszembe.
Kilencvennegyedik életévében is tanult, így tartotta karban szellemi frissességét. Utolsó éveiben az ivrittel ismerkedett. Hosszú életét - saját bevallása szerint - nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be.
Nyelvzseni volt, de ő saját magát nem tartotta annak. Önmagát legszívesebben „lingvistának” nevezte, olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklődésből sajátít el több nyelvet.
„A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!”
tags: #lomb #kato #nyelvtanulasi #modszere