A legjobb egynyelvű szótár általában az, amelynek a meghatározásai könnyen érthetők, sok természetes példamondatot közöl, feltünteti a kiejtést, a szófajt, a gyakori szókapcsolatokat és a nyelvhasználati különbségeket. Angoltanulóknak különösen az Oxford, a Cambridge és a Longman Learner’s Dictionary kiadásai ajánlhatók.
A választás elsősorban a nyelvi szinttől és a céltól függ: kezdőknek és újrakezdőknek többnyire kétnyelvű szótár célszerű, B1-B2 szinttől fokozatosan bevezethető az egynyelvű szótár, C1-C2 szinten pedig szinte megkerülhetetlen a pontos szóhasználathoz, a stílusérzékhez és a természetes nyelvhasználathoz.
Egynyelvű vagy kétnyelvű szótár?
A nyelvtanulás kezdetén, amikor még csak ismerkedünk a nyelvvel, mindenképpen kétnyelvű szótár használata javasolt. Ma már az online kétnyelvű szótárak is elég megbízhatóak, bátran használhatjuk hát ezeket. Később, amikor már elértük a középfokú szintet és tovább szeretnénk fejleszteni tudásunkat, az egynyelvű szótárakat részesítsük előnyben és a kétnyelvűhöz csak akkor forduljunk, ha sehogy sem boldogulunk az egynyelvűvel.
A kezdő nyelvtanulóknak nagy biztonságot nyújt, hogy a rengeteg ismeretlen szó fordítását megkapja, és mivel általában a szavak alapjelentését tanuljuk meg először, ennek nincs is nagy veszélye. Középhaladóknál már mindenképpen javasolt, hogy megismerkedjenek az egynyelvű szótárakkal, különösen a nyelvtanulóknak készült kiadványokkal.
Felsőfokú szinten, vagy szakmai nyelvhasználat esetén szinte kizárólag fordításnál ajánlatos a kétnyelvű szótár használata, de sokszor ilyenkor már a saját magunk készítette szószedetekkel dolgozunk. Általában B1-B2 szinttől érdemes bevezetni az egynyelvű szótárt, mert ekkorra már megvan az a szókincs, amivel a definíciók jól érthetők.
Ha középhaladó, vagy a fölötti szinten vagy angolból, az egynyelvű szótárak segítségével mélyebben megértheted a szavak jelentését. Eleinte teljesen oké, ha lassabban megy - pár hét alatt látványosan felgyorsul.
Miért hasznos az egynyelvű szótár?
Az egynyelvű angol szótárak nem „csak” lefordítják a szavakat, hanem angolul segítenek megérteni a jelentést, a használatot és a finom árnyalatokat is. Pont ettől lesznek annyira hasznosak: nem magyarul gondolkodsz és onnan fordítasz, hanem közvetlenül angol definíciókhoz kötöd az új kifejezéseket.
Így gyorsabban rögzül a szó, természetesebbé válik a nyelvhasználat, és a későbbiekben sokkal könnyebben fogalmazol majd „fejben” angolul is. Egy jó egynyelvű szótár ráadásul tipikusan nem áll meg a jelentésnél: kapsz példamondatokat, kiejtést (gyakran brit és amerikai változatot is), szófaji információkat, gyakori szókapcsolatokat, sőt sokszor azt is jelzi, ha egy szó inkább formális, hétköznapi, vagy éppen szleng.
Ez egy értelmező szótár, angolul, amit angolok írtak, az angol gondolkodás szerint. Ha kikeresed azt, hogy „lock”, akkor az egyik jelentéseként nem csak azt kapod, hogy „zár, lakat”, amit egy kétnyelvű szótár ad.
Az egynyelvű szótárban ez van: „a device that prevents something such as a door from being opened and can only be opened with a key” azaz, „egy szerkezet, ami megvéd valamit pl. ajtót, attól, hogy kinyissák, és csak kulccsal nyitható ki”. Ezzel sokkal pontosabb elképzelésed lesz arról, hogy a „lock” szót mire is használhatod (ebben a jelentésében).
Segít, ha nem tudod, hogy a listában felsorolt magyar jelentések közül melyiket kellene használni. A DictZone szótárban a „get” szónak 40 jelentése van igeként, ezek közül nehéz lehet megtalálni a szövegbe illőt.
Az Oxford Learners Dictionary, tartalmaz 27 jelentést a „get” szóhoz, de mindegyiket külön elmagyarázza, és példamondatokkal mutatja meg a használatát. A sok, és egyszerű példamondat alapvető abban, hogy megértsd a szót.
Amikor magyarról angolra fordítasz, lehet, hogy megtalálsz egy magyar szóhoz több angol szót, kifejezést is az magyar-angol szótárban. Ilyenkor ha szeretnéd eldönteni, melyiket használd, meg tudod nézni az egynyelvű szótárban, és sok új információt kapsz arról a szóról: milyen formában használják ezt a szót az angolok, milyen vonzat következik utána, ha melléknév akkor használható-e főnév nélkül, vagy nem, stb.
Mi ért jó az egynyelvű szótárak használata?
- Körülírják az adott szót és a szövegkörnyezetből nagyon valószínű, hogy meg fogod érteni a szó jelentését.
- Találsz benne példamondatokat, hogyan használd és milyen szövegkörnyezetben az adott szót!
- Fejlődni fog ezzel is a nyelvtudásod és a szövegértésed.
- Ugyanúgy találsz hozzá kiejtést a hangos-szótárakban.
- Könnyebben ki tudod választani a megfelelő szót ezekből, mivel látod, melyik szót hol és hogyan kell használni.
- Ha egynyelvű kézi-szótárt használsz, akkor olyan plusz kiegészítéseket találsz a szótár végén, mint nyelvtani magyarázatok példákkal, kulturális leírások, idiómák, levélírási minták, illusztrációk egy-egy szókincshez, vagy a leggyakrabban használt szavak listája!
Oxford Advanced Learner’s Dictionary
Az Oxford tanulói szótárai régóta stabil kedvencek nyelvtanulóknál és tanároknál is. Haladóbb szinten különösen népszerű az Oxford Advanced Learner’s Dictionary, mert kifejezetten úgy van felépítve, hogy tanulóként könnyű legyen használni.
A nagy előnyük, hogy a magyarázatok egyszerű, könnyen érthető alapszókincsre épülnek. Emiatt a definíciók akkor is jól követhetők, ha a keresett szó környezetében van egy-egy ismeretlen kifejezés.
Emellett általában rengeteg gyakorlati segítséget kapsz: természetes, életszerű példamondatokat, részletes kiejtési útmutatót, nyelvhelyességi és használati tippeket, tipikus kifejezéseket és szókapcsolatokat, amiket anyanyelviek is gyakran használnak.
Az Oxford University Press által szerkesztett online szótár (van kiadott változata is). A beírt szó jelentését egy adott szófajhoz jeleníti meg. Tehát ha a szó főnévként, melléknévként vagy igeként is értelmes (pl. sound), a többi szófajú jelentését jobb felül tudod kiválasztani.
Az igéknél az összes igealakot kilistázhatod, ha ráklikkelsz a Verb Forms feliratra. A jelentések felsorolásánál jelzi, hogy milyen témakörhöz tartozik a jelentés, és sok példamondatot találsz, hogyan használd a szót.
Egyre több szónál megtalálod a szó eredetét is (Word origin), ami nagyon megkönnyíti a megtanulását. Ezen kívül találhatsz még segítséget, hol melyik szót használd (Collocations), képeket gyakoribb, vagy nehezen leírható szavakhoz, és plusz példákat (Extra Examples).
Ezután tárgyalja a kifejezéseket (Idioms), és a vonzatos igéket, amikben a szó megtalálható (Phrasal Verbs). Nagyon kényelmes, nagyon sok szó megtalálható benne, és könnyen megérthetőek az egyszerű nyelvhasználat miatt. Az egyik kedvencem.
Cambridge Dictionaries Online
A másik nagy kiadó, a Cambridge University Press által szerkesztett online szótár, ez is nagyon hasznos, és kapható könyv alakban is. Ezt is egy egyszerű kezelőfelületen érheted el, és ugyanúgy meghallgathatod a szavak angol és amerikai kiejtését, mint az Oxford szótárában.
Itt egy kicsit kevesebb a példamondat, és nincs megadva a szó eredete, de cserébe a főneveknél jelzi, hogy az megszámlálaható vagy megszámlálhatatlan-e. A szó mellett kis kék négyzetben láthatod mennyire gyakran használják, azaz milyen nyelvi szinthez tartozik (A1, A2, stb.).
Brit angol jelentéseken kívül kereshetsz még amerikai angolban is, és más nyelveknél kétnyelvű szótárként is használhatod.
Collins, Oxford és Merriam-Webster
Most három online használható angol egynyelvű szótárt mutatunk be. A Collins, az Oxford és a Merriam-Webster (továbbiakban Webster) szótárak a korábban csak papíron elérhető, nagy szakértelemmel összeállított értelmező szótárak internetes változatai.
Mivel ezek a szótárak igen jó minőségűek, vizsgálatukban elsősorban nem hibákra vadászunk. Inkább megnézzük, miben különböznek a szótárak.
A keresőfelület hasonló a szótárakban: egy ablakba kell beírni a keresett kifejezést. Az első két-három karakter leütése után a szótárak felkínálják az így kezdődő címszavak listáját, melyből egy kattintással ki lehet választani a keresett tételt.
A címszó után mindhárom szótárban szerepel a szó kiejtése is valamiféle átírással, de kiejtési jelekkel leírt szóra nem lehet keresni. Általában a szó etimológiájáról is olvasható egy-egy rövid fejtegetés.
A szócikkek szerkezete is hasonló - mindenütt találunk szófaji megjelöléseket és némi nyelvtani információt. A jelentéseken belül legtöbbször további aljelentéseket különböztetnek meg.
Mindhárom szótár megad olyan kifejezéseket, melyben a címszó szerepel és egyes esetekben példamondatokkal is megvilágítják a szó használatát. A szinonimákat, hasonló szavakat is mindhárom szótár kilistázza, csakúgy, mint az ábécérendben a címszó előtt és mögött álló elemeket.
Ezek a szótárak anyanyelvi beszélőknek készültek, tehát nyelvezetük nem a legegyszerűbb, ám már középfokú tudással haszonnal forgathatók.
Brit, amerikai és világangol változatok
Míg a Collins szótár brit gyökerekkel rendelkezik, a Webster az amerikaiak hagyományos szótára. Az Oxford szótár különlegessége abban rejlik, hogy használható amerikai és világangol változatban is.
Sajnos, egy szócikk két változatát egy puszta kattintással nem lehet megnézni vagy egymás mellé tenni - ez a beállítás csak a kezdőlapon választható.
A világangolban brit kiejtés nagyrészt IPA jelekkel, az amerikaiban az ott honos kiejtés az amerikai átírási szisztémával; a világangol verzióban szerepelnek az amerikai jelentések is (North American ’észak-amerikai’ címkével), viszont az amerikai változatból hiányoznak a csak a brit nyelvterületen használt jelentések; az amerikai verzióban kevesebb példa van.
Kiejtés és átírás
A három vizsgált szótár által használt átírási rendszer különbözik. A Collins az IPA jeleit használja, míg a Webster az amerikai hagyományban használt egyik átírási szisztémát használja.
Az Oxford szótár attól függően, hogy a ’világangol’ (World English) vagy az amerikai (US English) régió van-e beállítva a kezdőlapon, más-más kiejtési jeleket használ.
A világangol verzióban általában az IPA jeleit használják, bár a nyílt e jelölésére az /æ/ helyett egy másik IPA-jelet, az /a/-t alkalmazzák: ez ugyanz, mint az amerikai átírási rendszerek legtöbbjében ugyanerre a hangra használt jel.
Az Oxford amerikai változatban a Webster által is alkalmazott átírási rendszert használják. Míg a Collins-ban és a Websterben egy kattintással meghallgatható a címszó kiejtése, az Oxfordnak csak a fizetős változatában van erre lehetőség.
A Webster a kiejtést szótagokra bontva adja meg, az Oxfordban pedig egy kapcsoló segítségével állítható, hogy szótagolja-e a szó hagyományos, írott formáját a program. Ez utóbbi megoldás szimpatikusabb, hisz szótagolásra legtöbbször az írott forma elválasztásánál van szükség.
| Szótár | rabbit | myxomatosis | jump |
|---|---|---|---|
| Collins | ˈræbɪt | ˌmɪksəməˈtəʊsɪs | dʒʌmp |
| Oxford (világangol) | ˈrabit | ˌmɪksəməˈtəʊsɪs | dʒʌmp |
| Oxford (amerikai) | ˈrabit | mikˌsōməˈtōsəs | jəmp |
| Webster | ˈra-bət | mik-ˌsō-mə-ˈtō-səs | ˈjəmp |
A szócikkek részletessége
A három keresett szó közül értelemszerűen a legszűkebb jelentésűnek, a myxomatosis betegségnévnek a legegyszerűbb a szócikke mindegyik szótárban - csupán egy tételből áll.
Míg ennél a szónál a Collins három újságcikkből vett példamondatot is hoz a használatra, a másik két szótár nem ad példákat. Ehhez a szóhoz csupán a Websterben találunk etimológiai adatokat.
Ebben a lexikonszerű szótárban a legbővebb a betegség jellemzése: például itt a tüneteken kívül a kór terjesztőiről is olvashatunk.
A rabbit ’nyúl; nyúlra vadászik’ szó szócikke már mindhárom szótárban aljelentésekre tagolódik. Külön szerepelnek a főnévi és igei jelentések.
Abban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy az egyes jelentéseket hány aljelentésre bontják a szótárak és hogyan. A Collins-ban általában nem képeznek az egyes jelentésekből nagyobb jelentéscsoportokat, míg az Oxford inkább csoportosít.
Az Oxfordban például a ’nyúl szőrméje’ jelentés a ’nyúl (állat)’ aljelentéseként szerepel, a másik két szótár ezt viszont külön jelentésként kezeli.
A megadott jelentések köre főként attól függ, hogy brit vagy amerikai-e maga a szótár. A ’futóverseny első köreiben elöl futó sportoló’, Amerikában előforduló jelentés a brit Collins-ban nem szerepel, bár másutt gyakran megadnak amerikai jelentéseket is.
A brit angolban használt ’újonc sportoló’ jelentés viszont a Websterből és az Oxford amerikai verziójából hiányzik. Némileg meglepő, hogy a ’nyúlhús’, általánosan használt jelentést csak az Oxford ismerteti.
A kutyák versenyeztetése során egyes helyeken használt nyúl alakú figurát is rabbitnek hívják a Webster szerint - ez a jelentés másutt nem jelenik meg.
| Szótár | Főnévi csoport | Főnévi jelentés | Igei csoport | Igei jelentés | Példa | Kifejezés | Képzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Collins | 3 | 3 | 2 | 2 | 5 | - | - |
| Oxford (világangol) | 2 | 7 | 2 | 2 | 9 | 2 | 1 |
| Oxford (amerikai) | 1 | 5 | 2 | 2 | 4 | 2 | 1 |
| Webster | 4 | 7 | 1 | 1 | 1 | - | 2 |
A legtöbb példát az Oxford világangol verziója adja, és ebben valamint a Websterben található a legtöbbféle aljelentés. A Websterből viszont hiányoznak a példák és a rabbit szóval alkotott kifejezések.
A Collins adja a legkevesebb jelentést, viszont ebben a példaanyag valódi újságokból származik és a példák forrását is megadják. Az Oxford- és a Webster-szótárból kiderül, hogy a címszóból milyen szó képezhető - ez a Collins-ból ennél a szónál hiányzik.
Ami a jump ’ugrik, ugrás’ igét illeti, az Oxford és a Webster külön kezeli a tárgyas és tárgyatlan jelentéseket. A Collins-ban viszont feltehetőleg gyakorisági sorrendben szerepelnek a jelentések, egyesével megjelölve, hogy tárgyas vagy tárgyatlan igéről van-e szó.
A Collins és a Webster a jelentések között is sok példát ad, de a szócikk végén egész példamondatok is szerepelnek. A jump szónál a következő phrasal verbnek nevezett kifejezéseket találjuk az Oxford szótárban: jump at ’kapva kap vmin’, jump off ’megindul (katonai offenzíva)’, jump on ’megtámadni, kritizálni’, jump out ’nagy hatással van vkire (pl. látvány)’.
Míg a Collins a phrasal verbnek, azaz az egy elöljáróval komplex kifejezést alkotó igéknek nevezett konstrukciókat külön szócikként kezeli, az Oxford ezeket a jump szócikk végén listázza, a Webster pedig nem adja meg őket.
| Szótár | Igei csoport | Igei jelentés | Főnévi csoport | Főnévi jelentés | Példa | Kifejezés | Képzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Collins | 27 | 27 | 14 | 15 | 13+5 | 7+4 | 2 |
| Oxford (világangol) | 4 | 18 | 3 | 9 | 28 | 21 | 1+4 |
| Oxford (amerikai) | 3 | 19 | 2 | 10 | 16 | 21 | 1+4 |
| Webster | 10 | 33 | 5 | 17 | 17+12 | 5 | - |
A jump szóra a Webster adja meg a legtöbbféle jelentést és példát, bár a Collins a jelentések számában, az Oxford pedig a példák számában van szorosan a sarkában. A címszóval alkotott kifejezések számát illetően pedig az Oxford vezet.
Amint látjuk, a három szótár ezen az apró mintán legalábbis fej-fej mellett halad. Ami az egyik címszónál az egyikben hiányzik, a másiknál pont abban van meg. Nyelvezetük is hasonló nehézségű.
Középfokú tudással már jól el lehet velük boldogulni - bármelyik is szimpatikus az embernek.
Extra szolgáltatások
Lássuk, milyen extra szolgáltatásokat nyújt a fenti három szótár. Az amerikai Websterben a gyakoribb szavaknál link vezet a tanulók számára készült Learner’s Dictionary és a gyerekek számára létrehozott Student Dictionary oldalára.
Ez utóbbi nyelvezete sokkal bonyolultabb, mint a tanulók szótáráé. Így az angolt alacsonyabb szinten beszélőknek elsősorban a Learner’s Dictionaryt ajánljuk, ahol számos példát és esetenként képet is találunk.
A Webster szótár használata során elég sokszor hirdetések akasztják meg az ember munkáját. Korábban többen is tapasztaltuk, hogy bizonyos számú keresés után az oldal nem működik tovább, csak egy regisztrációs linket ad ki.
Az Oxford szótárban a nehéz szavaknál helyesírási tanácsokat is olvashatunk, és a helyesírási szempontból bonyolult tételeknél a ragozott szóalakokat is felsorolja a szótár.
Azoknak, akiket érdekel, hogy más nyelveken hogy hangzik egy szó, a brit Collins szótár ajánlható. Az angol egynyelvű szótár alatt ugyanis egy 24 nyelvű szótár bújik meg.
A szócikkek nagy részénél 24 nyelven megtaláljuk a címszó fordítását, melyet egy kattintással meg is hallgathatunk. Magyar megfelelők sajnos nincsenek.
A Collinsban a szó gyakoriságáról is bőséges információ áll rendelkezésre - nem csupán a mai angolban, hanem akár 500 évre visszamenően. Arról sajnos nem ír az oldal, hogy milyen számítások alapján készítik a szó használati gyakoriságát bemutató grafikonokat.
Ez a három szótár közül az egyetlen, melyben az angol-magyar szótárak által használt IPA átírással található meg a szavak kiejtése. Azokban a magyar iskolákban, ahol angolórán tanítanak átírást, általában szintén az IPA jeleit oktatják.
További hasznos online egynyelvű szótárak
The Free Dictionary
Ez gyakorlatilag egy szótárakból kimazsolázott szócikk gyűjtemény, hasznos lehet, ha valamit nem találsz meg a másik kettőben. Ritkább kifejezéseket leginkább itt találok meg.
Középhaladó nyelvtudáshoz néha már kicsit bonyolult lehet a szócikkek megfogalmazása, de sokszor segít, ha elakadsz.
Oxford Dictionaries
Ez az egyik legbővebb, ingyen elérhető szótár. Nagyon gazdag szókincstartalom jellemzi, és nagyon sok ritka szó is megtalálható benne.
A szócikkek mellé bőségesen kapunk példamondatokat, esetleg szinonimákat. A szócikkek nyelvezete nem a learner’s szint, de a pontos meghatározást találhatod meg.
Dictionary.com és Thesaurus.com
Egy kimondottam digitális szótár, nem feltétlenül learner’s szinten. Gazdag szókincstartalma van, találsz szóeredetet is.
A példamondatok nem elég bőségesek, de sokszor valós cikkekből vették őket. Egyszerű kezelőfelület, és erős közösségi megjelenés jellemzi.
Ennek leginkább az az erőssége, hogy össze van kapcsolva a Thesaurus.com oldallal. Ez egy tezaurusz, azaz a keresett szóhoz témakör szerint csoportosított szavak, és kifejezések, szinonimák és antonimák (ellentétes jelentésű szavak) vannak kilistázva.
Ha angolul fogalmazol, és elakadtál, mert nem akarsz megint használni egy szót, ez jól fog jönni.
Szlengszótárak
Ha szleng szövege szeretnél megérteni, fordítani, akkor sok szleng szót nem fogsz megtalálni a hagyományos szótárakban, csak szleng szótárakban.
Az Online Slang Dictionary egy magánkezdeményezésből született és szerkesztett szleng szótár, hivatalosnak mondható szócikkekkel. Sok szócikk, példamondatok találhatók benne.
Egy szóhoz megtudjuk, hol használják, és hogy mennyire vulgáris. Mivel szleng, ezért sok 18+ szó és példamondat is található benne, az oldal nem szemérmeskedik.
Az Urban Dictionaryt inkább csak érdekességképpen említem meg. Így gyakorlatilag bármilyen szó megtalálható benne, de a szócikkek akár dühös egyéni vélemények is lehetnek.
Linguee és Wikipedia
A Linguee egy nagyon szuper kétnyelvű segédeszköz, ha bonyolultabb szöveget fogalmazol, fordítasz. A keresett magyar vagy angol szóra, szavakra egy adatbázisból hivatalos szöveg részleteket mutat Neked, és el tudod dönteni, hogyan használnád azt angolul, vagy hogyan fordítanád, hogy ne döcögős szó szerinti mondatot kapj, hanem a megfelelő szavakat használd.
Hivatalos szövegek fordításánál, jogi anyagok fordításánál életmentő lehet. Ha egy szó használatának témakörébe szeretnél jobban bepillantani, akkor a Wikipediát is használhatod, ami sokkal bővebb, angolul, mint magyar nyelven.
Nem kimondottan szótárazásra használható, hanem egy terület mélyebb megértésében. A Wikipedia nagyon hasznos, én is sokat használom, de érdemes két dologra figyelni: A szócikkek sokszor nem az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladás elvét követik.
A Wikipedia nem hivatalosan, hanem közösségi alapon szerkesztett szótár, nem feltétlenül igaz benne minden, amit a szócikkekben találsz. Ha tudsz, nézz utána más forrásokból is a dolgoknak, és az alapján döntsd el, mi az igaz számodra.
Nyomtatott vagy online szótár?
A hagyományos szótárak papíralapúak, ABC sorrendben tartalmazzák a szavakat és sok fontos információt tartalmaznak a szavak használatáról. A nyelvtanulóknak készült kötetek külön figyelmet fordítnak azokra a szavakra, amelyek általában problémát okoznak az angol nyelv tanulásánál.
A képes szótárak általában a fiatalabb nyelvtanulók részére készülnek, és a szavakat témák szerint csoportosítva jelenítik meg ilusztrációkkal. Vannak tematikus szótárak, amelyek egy-egy tudományágra fókuszálnak, pl. kereskedelmi vagy egészségügyi szótár.
Vannak olyan szótárak, amelyek kifejezetten az amerikai, ausztrál, vagy kanadai angolra szakosodnak, amik persze azoknak érdekesek, akik ezekről az országokról szeretnének többet megtudni, hiszen a szótár egyúttal rengeteg kulturális információt is tartalmaz.
A méret a lényeg! Egyre több nyelvtanuló számára egyértelmű, hogy ha egy ismeretlen szóval találkozik, akkor az okostelefonjára feltöltött, vagy az online elérhető szótárban azonnal megnézi.
Nincs cipekedés, nincs keresgélés, nincs az ABC mormolása, csak beüti a keresett szót és jön a meghatározás vagy a fordítás. Az online szótárak óriási és vitathatatlan előnye az, hogy a szavak kiejtését meg lehet hallgatni.
Nem kell a fonetikus átírást megtanulni ahhoz, hogy a szót ki tudjuk mondani, mert ez rendelkezésre áll. A kiejtés gyakorlásánál ez nagyon hasznos lehet.
Az online szótárak segítenek abban is, hogy könnyen elérhetőek az egy-egy szóhoz tartozó rokonértelmű szavak vagy ellentétek, esetleg a szóból képzett más szófajú szavakra mutatnak.
Így a nyelvtanuló egy teljesebb képet kap a szóról, szócsaládról, a szavak képzéséről, a nyelv működéséről.
Manapság mind az online, mind a nyomtatott szótárak háttérbe szorulnak az azonnali keresést biztosító szótárappokkal szemben - ilyen például a Dictionary, a WordBook vagy a WordWeb.
Én azokat a szótárakat részesítem előnyben, amikhez elektronikus (kereshető) verzió is tartozik. A nyomtatott szótár mellett különösen hasznos lehet a hozzá tartozó DVD vagy más digitális kiegészítő, mert digitális formában sokkal gyorsabban lehet keresni.
Hogyan válassz nyomtatott egynyelvű szótárt?
Ha nyomtatott szótárak közül válogatsz, általánosságban a következőkre érdemes figyelned. Keress „learner’s” kiadást, ez szűkített angol szókicset fog használni a szócikkekben, könnyen megértheted a szó jelentését.
Lapozz bele, nézd meg, a meghatározások érthetőek-e Neked. Ha meghatározásokban sok olyan bonyolult, ismeretlen szó van, amit nem értesz, akkor az időd nagy részét azzal fogod tölteni, hogy ezeket a szavakat is szótárazod.
Sok szótár tartalmaz plusz nyelvtani anyagokat, tematikus képgyűjteményeket, és egyéb hasznos oldalakat (pl. sablon önéletrajzhoz, levélformátumok, stb.), ezeket is keresd a szótárban.
Az Oxford, Longman, és Cambridge szótárak Learner’s Dictionary kiadását nyugodt szívvel ajánlom Neked.
Egynyelvű szótár haladó és felsőfokú szinten
C1-C2 felé haladva pedig szinte megkerülhetetlen eszköz: sokat segít a pontos szóhasználatban, a stílusban, és abban is, hogy ne csak „helyesen”, hanem természetesen beszélj és írj.
Neked a szövegben található nehezebb nyelvtani elemek is ismertek. Könnyedén olvasol cikket, szakmai leírást valamiről, eredeti kiadású angol könyvet (nem csak könnyített olvasmányt).
Neked már fontos a szöveg stílusa, hangulata, hogy milyen szándékkal írták, esetleg fordításnál az, hogy a szöveget olyan ízzel add vissza, ahogy íródott.
Hivatalos, vagy tudományos szakszöveg, szleng szöveg fordításakor speciális jelentésekre is szükséged van.
Szinonimaszótár felsőfokú szókincsbővítéshez
Ha már magabiztosabban mozogsz angolul, előbb-utóbb jön a klasszikus probléma: ugyanazokat a szavakat ismétled beszédben és írásban. Itt jön képbe egy Thesaurus, vagyis szinonima szótár.
Míg az általános szótár elsősorban azt tisztázza, hogy mit jelent egy szó, addig a szinonima szótár abban segít, hogy hogyan tudod változatosabban, pontosabban kifejezni magad.
Rokon értelmű szavakat, hasonló jelentésű árnyalatokat, sokszor ellentéteket is mutat, és segít „finomhangolni” a mondanivalódat.
Ez különösen hasznos lehet: nyelvvizsga íráskészségnél, esszéknél, prezentációknál, e-maileknél, vagy bármikor, amikor igényesebb, választékosabb megfogalmazás a cél.
Egynyelvű szótár használata nyelvvizsgán
A szótár mindig is fontos nyelvtanulási és szókincsbővítési eszköz volt, a nyelvvizsgaközpontok azonban - alighanem a nyelvtanulók nagy bánatára - sokáig nem bólintottak rá arra, hogy a vizsgázók minden vizsgarészben használják.
Pedig a szótár biztonságérzetet ad - előfordulhat olyan, hogy a nagy izgalomban éppen a legegyszerűbb (még valamikor az általános iskolában tanult) szó nem jut eszetekbe, de egy-egy nehezebb kifejezést is érdemes ellenőrizni vizsga közben.
Elsőként az Euroexam döntött úgy 2012-ben, hogy minden vizsgarészen engedi a szótárhasználatot - a példát több vizsgaközpont követte, igaz, sok helyen korlátokkal.
Az Origó nyelvvizsgát választók a teljes írásbelin használhatnak szótárt, a szóbelin azonban nem. Ugyanígy szabályozza a szótárhasználatot a BME nyelvvizsgaközpontja is, míg az ECL nyelvvizsgán csak az íráskészség feladatainak megoldásához vehetik elő a szótárt a vizsgázók.
Az Euroexamnél az olvasásértést és az íráskészséget mérő feladatokhoz korlátlanul, a hallásértésnél az utolsó öt percben lehet szótárt használni, de a vizsgázók a beszédkészség egyik feladatának felkészülési ideje alatt is kinyithatják a nyomtatott szótárt.
A TELC nyelvvizsgázóknak ezzel ellentétben felesleges magukkal cipelniük a szótárt, ott ugyanis egyik vizsgarészen sem engedélyezik a szótárhasználatot.
Kétnyelvű vagy egynyelvű szótár vizsgán?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, de logikusnak tűnik, hogy a B1-es és a B2-es (vagyis az alap- és a középfokú) vizsgákon érdemes kétnyelvű szótárt használni, míg ha C1-es, vagyis felsőfokú vizsgára készültök, bízzatok meg a tudásotokban, és használjatok egynyelvű szótárt, azt is főként ellenőrzésre.
A nyelvtanulók persze különböznek - más a szókincsük, más ad nekik biztonságot a vizsgán, így a szótárválasztás terén is különbözik a véleményük.
Hogyan használd gyorsan és pontosan?
„Akkor érdemes a kis "súgógépet" használni, ha már minden kötél szakad, mert az tényleg nem működik, főleg nyelvvizsgán, hogy minden második szót a szótárban nézzük meg. Itt is érvényesül, hogy a kevesebb néha több, inkább írjunk magunktól egy kevésbé hangzatos kifejezést, de legyen idő mindenképp a mondat befejezésére”.
A szótárhasználattal értékes pontokat szerezhettek a nyelvvizsgán, ha jól tudjátok használni. Ehhez azonban gyorsan és pontosan kell keresni, és jól kell ismerni a szótárt, legalább három-négy héttel a vizsga előtt el kell kezdeni a rendszeres használatot.
Már csak azért is, mert a szótárakban számos rövidítés és jel szerepel, amelyek például abban segítenek, hogy a megfelelő alakot használjátok, megfelelő szavakkal párosítva.
Ehhez azonban érteni kell, mit jelentenek ezek a rövidítések, a jelek, a szócikkekben megadott információk sorrendje. Triviálisnak tűnik, mégsem az: a nyelvvizsgán nincs sok idő a keresgélésre, ezért csak az tudja expressz sebességgel használni a szótárt, aki álmából felkeltve is tudja az abc-t idegen nyelven (és magyarul sem árt).
Ráadásul ha gyorsan tudjátok használni a szótárt, az abban szereplő példamondatok és kifejezések segítségével pontosítani tudjátok a jelentést, vagy azok segítségével be tudjátok építeni a kifejezést az írásbeli vagy szóbeli szövegbe.
Mit érdemes kikeresni?
Mivel a szövegkörnyezet segít a keresett kifejezés jelentésének kitalálásában, a szótárból főként a feladatokban - például utasításokban, kérdésekben, listákban, címekben - szereplő idegen szavakat érdemes kikeresni, mert ott nincs szövegkörnyezet, amely segítene a megértésben.
Nyelvvizsgáztatók arra figyelmeztetnek, hogy vannak nyelvtanulók, akik annyira "hozzászoknak" a szótárazáshoz, hogy például az olvasáskészséget mérő feladatoknál olyan kifejezések miatt is automatikusan fellapozzák, amelyeknek a jelentését a szövegkörnyezetből sokkal gyorsabban, sőt sok esetben pontosabban kitalálhatnák.
Ugyancsak problémát jelenthet, ha a szótár túl nagy vagy túl kicsi: B1-es vizsgára felesleges nagyszótárt vinni, míg egy C1-es írásbelihez a kisszótár nagyon kevés.
Gyakorlati szótárhasználati feladatok
- Keressük ki pár nehéz szó helyesírását.
- Rendezzünk ABC sorrendbe egy 10 szóból álló listát.
- Nyelvtani gyakorlásként megkereshetjük a rendhagyó igék múlt idejű alakjait.
- Az online szótár lehetőséget ad arra, hogy olyan szavakat kereshetünk, amik egy bizonyos módon végződnek, pl. - ment, - ation.
- Megismerkedhetünk olyan szavakkal, amelyeket csak bizonyos nyelvterületen használnak pl. Ausztráliában, Kanadában, vagy Írországban.
- Hallgassuk meg az online szótárban egyes szavak brit, illetve amerikai kiejtését, pl. city, cough, turbine.
- Találjuk meg a szótárban, mit jelentenek ezek a rövidítések: adj., n., C.
- Keressük ki, melyik szavakkal jelenik meg legtöbbször egy-egy szó, pl. power.
- Keressünk egész szócsaládokat könnyen, úgy hogy egy szónak csak az első részét adjuk meg, majd egy csillagot teszünk utána - így megkapjuk a szótőből képzett más szófajú tagjait is a családnak, pl. conclude, conclusion, conclusive, conclusively.
- Szójátékok: nézzük meg, hogy a szótárnak online vagy mobil változata tartalmaz-e a szavakra épülő szójátékokat.
Ha például abba a helyzetbe kerülsz, hogy egy magyar szót szeretnél tudni angolul és felütöd a kétnyelvű szótárt, majd egy halom opciót találsz az adott szóra, de nem tudod, melyiket válaszd, akkor vedd elő vagy nyisd meg az egynyelvű szótáradat!
Egyesével, ha megnézed ebben az adott angol szavakat, itt egyből ki fogod tudni választani azt, amelyikre szükséged van, hiszen, ahogy írtam is, példák és a körülírások rá fognak vezetni.
