A telc vizsgarendszer magyarországi működését a frankfurti telc-központ szüntette meg, amely indoklás nélkül felmondta a szerződést a magyarországi jogtulajdonossal és lebonyolítóval, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT). A döntés értelmében a TIT-TELC vizsgarendszer 2019. március 31-ig működött Magyarországon.
A frankfurti központ nem közölte, miért mondta fel a szerződést, és a TELC további terveiről sem adott tájékoztatást. Ezért a magyarországi kivonulás pontos oka nem ismert: a rendelkezésre álló információk alapján biztosan csak az állapítható meg, hogy a megszüntetést a németországi központ kezdeményezte, indoklás nélkül.
Mi történt a magyarországi telc vizsgarendszerrel?
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) vezetője levélben értesítette a vizsgáztató, felkészítő tanárokat, trénereket, hogy a TELC (The European Language Certificates) frankfurti központja hat hónapos határidővel, 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését.
„Sajnálattal tájékoztatunk titeket, hogy a TELC frankfurti központja 2018. szeptember 30-tól hat hónapos határidővel, 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését” - idézte a levél tartalmát az Eduline.
A bejelentés váratlanul érte a nyelvtanárokat és a vizsgáztatókat, mert a TELC az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer volt. A nemzetközi nyelvvizsgák közül a legtöbb nyelvtanuló vagy a TELC-et, vagy az Euroexamet választotta.
Hivatalosan ugyan még mindig nem jelentették be a nyilvánosság előtt, de mostanra már tudhatóan és ellenőrizetten valós a hír: 2019. februárjától nem lesz Magyarországon TELC nyelvvizsga.
A kivonulás ismert és ismeretlen okai
A frankfurti központ nem indokolta, miért mondják fel a szerződést, és a TELC-központ további terveiről sem kaptak tájékoztatást.
A döntés okairól természetesen azonnal megindultak a találgatások, de jelen pillanatban csak annyit lehet biztosra tudni, hogy a hazai megszűnést a németországi központ, a vizsga tulajdonosa kezdeményezte, indoklás nélkül, 2019. március 31-i hatállyal.
A TIT még a megszüntetés bejelentése előtt is kötött megállapodásokat új vizsgahelyszínekkel, ezért a magyarországi partner nyilvánvalóan nem számított a gyors kivonulásra.
A rendelkezésre álló információk nem támasztják alá, hogy a döntés hátterében magyarországi csalási botrány állt volna. A második legnagyobb vizsgaközpontban csalási botrányok nem fordultak elő - mondta Piróth Eszter, a TIT igazgatója.
A telc magyarországi jelenléte
A „telc” a The European Language Certificates rövidítése, magyarul Európai Nyelvvizsga Tanúsítvány.
Az első bizonyítványokat az 1960-as években adta ki a Frankfurt am Main székhelyű telc-előd. Akkor még csak német nyelvvizsgákat lehetett letenni.
A telc mint akkreditált, hatóságilag elismert nyelvvizsgaközpont 2003 óta volt jelen Magyarországon. Azóta több mint félmillió vizsgázó próbálkozott, nagyobb részük sikeresen megszerezte a nyelvvizsga-bizonyítványt.
Más beszámolók szerint 2000 óta csaknem négyszázezer vizsgázó választotta a nemzetközi vizsgarendszert. A különböző adatok eltérő időszakokra vagy eltérő számlálási módokra vonatkozhatnak.
Hosszú évekig a Természettudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) volt a frankfurti telc-központ magyarországi partnere.
A magyarországi jogtulajdonos a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat volt. A vizsgát tíz éven át, 2000-ig honosítható nemzetközi nyelvvizsgaként működtették, 2000 óta pedig államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgának számított.
2018 decemberében budapesti székhellyel saját leányvállalat alakult Magyarországon, a telc Hungary Nonprofit Kft.
A megszüntetés időszakában a telc-vizsgát minden megyében, 30 vizsgahelyen, évente nyolc alkalommal, német és angol nyelven, B1, B2 és C1 szinteken lehetett letenni.
| Vizsganyelv | Szintek | Vizsga jellege |
|---|---|---|
| Angol | B1, B2, C1 | Egynyelvű, általános nyelvvizsga |
| Német | B1, B2, C1 | Egynyelvű, általános nyelvvizsga |
A TELC-vizsgát tizenkilenc európai országban lehetett letenni, tizenegy nyelvből több mint háromezer vizsgahelyen.
A telc gGmbH közhasznú vállalat, amely a német Népfőiskolák, vagyis a Volkshochschulen tulajdonában van, és azzal szorosan együttműködve végzi oktatási és vizsgáztatási tevékenységét.
A frankfurti központ tíz nyelvből kínált kilencven különböző nyelvvizsga-formátumot. A telc vizsgát a különböző tájékoztatások szerint 20-25 országban, mintegy 2000-3000 vizsgahelyen lehetett letenni.
Húszezer vizsgáztató dolgozott a rendszerben világszerte. A telc 50 éves működésének és aktív nemzetközi terjeszkedésének köszönhetően a telc nyelvvizsgát a legtöbb európai országban ismerték és elismerték.
Mikor lehetett utoljára telc-vizsgát tenni?
Az Oktatási Hivatal plusz időpontot is engedélyezett annak érdekében, hogy minden TELC-re készülő le tudja tenni a vizsgát.
A nyelvtanulók összesen három időpontban vizsgázhattak még: a központ egy novemberi, egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.
| Vizsgaidőpont | Jelentősége |
|---|---|
| 2018. november 17. | A már korábban meghirdetett vizsga |
| 2019. január 12. | Az eredeti időponttól eltérő, további vizsga |
| 2019. február 12. | A megszűnés miatt beiktatott utolsó vizsgalehetőség |
A már meghirdetett november 17-i vizsgát változatlan feltételekkel megtartották. Utána 2019. január 12-én volt még egy vizsga, majd februárban került sor az utolsó vizsgalehetőségre.
Az utolsó vizsgákat februárban tartották, miközben a szerződés hivatalos megszűnésének határideje 2019. március 31. volt.
Kit érintett leginkább a megszűnés?
Nyelvtanulók
A nyelvtanulók nem feltétlenül jártak a legrosszabbul, mert az Oktatási Hivatal további vizsgaidőpontokat engedélyezett. Így azok, akik már jól haladtak a felkészüléssel, jó eséllyel indulhattak a januári vagy a februári vizsgán.
Aki úgy érezte, hogy januárig vagy februárig nem tud felkészülni a vizsgára, annak másik vizsgarendszert kellett választania.
Ha a vizsgázó eddig célzottan a TELC feladatait gyakorolta, érdemes volt olyan vizsgát választania, amelynek írásbeli és szóbeli része hasonlít a TELC-ére.
Vizsgahelyek
A megszűnés miatt különösen rosszul járhattak azok a nyelviskolák, amelyek az elmúlt egy-két évben csatlakoztak a TELC hálózatához akkreditált vizsgahelyként.
A több százezer forintos akkreditációs díj ugyanis a rendszer gyors megszűnése miatt kárba veszett. Volt olyan székesfehérvári nyelviskola, amely a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ nyilvántartása szerint alig négy hónappal korábban lett elismert vizsgahelyszín.
A TELC-nek több tucat vizsgahelye volt Magyarországon: a nyelviskolák mellett számos középiskolában és felsőoktatási intézményben, például az Eszterházy Károly Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is lehetett írásbelizni és szóbelizni.
Vizsgáztatók és felkészítő tanárok
Komoly problémával néztek szembe azok a vizsgáztatók és felkészítő tanárok, akik erre a vizsgatípusra specializálódtak.
Ők egyrészt anyagi áldozatot vállalva végezték el a szükséges képzést, másrészt a vizsgarendszer megszűnése miatt bevételkieséssel kellett számolniuk.
Mi történt a korábban megszerzett bizonyítványokkal?
A korábban megszerzett TELC-nyelvvizsgák természetesen továbbra is érvényesek maradtak, a nyelvvizsgarendszer megszűnésével ezek nem vesztették hatályukat.
A sikeres vizsgázó a magyar nyelvvizsga-bizonyítvány mellé egy nemzetközi telc-tanúsítványt, certificate-et vagy Zertifikatot is kapott, amelyet a felsőoktatási intézmények Európa-szerte ismertek és elismertek.
Európában a felsőoktatási intézmények autonóm jogi személyek, ezért ők döntik el, hogy mely nyelvvizsgákat fogadják el, vagy fenntartják-e a saját vizsgáztatás jogát.
A külföldön tanulni szándékozóknak ezért minden esetben az adott intézmény honlapján kellett tájékozódniuk.
Mi történt akkor, ha csak az írásbeli vagy a szóbeli sikerült?
Ha a vizsgázó a TELC-nél csak az írásbeli vagy csak a szóbeli vizsgát teljesítette, akkor másik vizsgaközpontban is megszerezhette a hiányzó vizsgarészt.
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ tájékoztatása szerint ha valaki egy nyelvből megszerzett egy „fél” nyelvvizsgát, majd ugyanabból a nyelvből, ugyanazon a szinten egy másik nyelvvizsgaközpontban teljesítette a nyelvvizsga „másik felét”, a két rész együttesen komplex nyelvvizsgának minősült.
Ha például a vizsgázónak volt egy TELC-írásbelije, a szóbelit pedig az ECL-nél, a BME-nél, az Euroexamnél vagy az Origónál tette le, akkor komplex nyelvvizsgát szerezhetett.
Fontos korlátozás volt, hogy az Oktatási Hivatal komplex igazolást csak a 2000. január 1. után letett részvizsgák alapján állított ki.
Milyen alternatívák álltak rendelkezésre?
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ nyilvántartása szerint kétnyelvű, honosítást nem igénylő általános nyelvvizsgát összesen nyolc, míg egynyelvű, általános vizsgát tizennégy nyelvvizsgaközpontban lehetett tenni.
A legnépszerűbb alternatívák közé az Euroexam, az ELTE Origó és a BME-nyelvvizsga tartozott.
A TELC-re készülők számára különösen az egynyelvű vizsgák jöhettek szóba, hiszen a TELC is egynyelvű vizsgarendszer volt.
Egynyelvű, általános vizsgát kínált az Euroexam, a BME, az ECL, a Corvinus Nyelvvizsgaközpont, a DExam, a KJE Nyelvvizsgaközpont és a Pannon Egyetem Nyelvvizsgaközpontja. Németből ilyen vizsgát szervezett a Goethe Institut és az Osztrák Intézet, továbbá egynyelvű volt a Cambridge-nyelvvizsga és a TIT új, iXam elnevezésű vizsgája is.
Egynyelvű és kétnyelvű vizsga
Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér: a beszédértést, a beszédkészséget, az íráskészséget és az írott szöveg értését.
Az egynyelvű vizsga a közvetítési készségeket nem teszteli. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsga legalább öt készséget mér: a beszédértést, a beszédkészséget, az íráskészséget, az írott szöveg értését és a közvetítési készségeket.
Melyik vizsga hasonlított leginkább a TELC-re?
A választást azzal lehetett kezdeni, hogy a vizsgázó összehasonlította a vizsgák feladatait, és olyan rendszert választott, amelybe könnyen át tudta vinni a megszűnő vizsgára irányuló felkészülését.
Euroexam
Az Euroexam állt a legközelebb a TELC-hez, mert a már megkezdett felkészülés valószínűleg könnyen átalakítható volt.
Az Euroexam Reading része szinte teljesen ugyanaz, mint a TELC hasonló feladatsora, azzal a különbséggel, hogy itt szótárt is lehetett használni.
A Writing első feladata az Euroexam vizsgán szinte teljesen megegyezett a TELC félhivatalos e-mail-írásos feladatával, és az értékelési szempontok is nagyon hasonlóak voltak.
A második feladatban a TELC-en baráti e-mailt kellett írni, az Euroexamnél pedig háromféle műfajból lehetett választani. Ezek közül a blogposzt és az esszé volt a legnépszerűbb.
Az esszénél működtek a legjobban az előre megtanulható panelek, és továbbtanulás esetén is ez bizonyulhatott a leghasznosabbnak.
ECL
Az ECL szintén kézenfekvő alternatíva lehetett. A vizsga egy európai egyetemi együttműködés terméke volt, de akkor még kevésbé ismerték.
Az ECL-hez kevesebb gyakorlóanyag érhető el, mint több versenytársához. Egyes vizsgázók azért nem kedvelték, mert a Reading és a Listening második feladatában saját szavaikkal, kötetlenül kellett válaszolniuk a kérdésekre.
Mások éppen ezért kedvelhették a vizsgát, mert ezek a feladatok több készséget is mozgósítottak.
Milyen volt a szóbeli vizsga?
A TELC nyelvvizsgáin párban lehetett szóbelizni. Aki erre a vizsgahelyzetre készült, annak érdemes volt olyan nyelvvizsgát választania, amely szintén a páros szóbeliztetésre épült.
Az Euroexam és az ECL vizsgáin is párban lehetett vizsgázni, és körülbelül húszperces vizsgarésszel tesztelték a beszédkészséget.
Az Euroexam azonban visszafogottabb volt a páros nyelvvizsgáztatásban: nagyrészt felváltva kellett a vizsgáztatókkal beszélgetni, és csak az utolsó rész volt valóban páros feladat.
Az ECL-nél két feladatot kellett megoldani, emellett be kellett mutatkozni. Az Euroexamnél négy feladat várt a vizsgázókra.
Mind az ECL-nél, mind az Euroexamnél a vizsgázók eldönthették, kivel szeretnének szóbelizni.
Nemzetközi elismertség és külföldi továbbtanulás
A nemzetközi elismertség fontos szempont volt azok számára, akik külföldön szerettek volna továbbtanulni.
Az IELTS jó alternatívát jelenthetett, mert a külföldi egyetemek gyakran kérték, Magyarországon azonban honosítani kellett.
A Cambridge-vizsga nemzetközi és egyben akkreditált vizsga volt, ugyanakkor erre és az IELTS-re is anyagilag többet kellett áldozni.
Az Euroexamet a brit egyetemi akkreditációnak köszönhetően legalább egy tucat angol és skót egyetemen elfogadták, a német nyelvterületen viszont kevésbé ismerték, bár a németvizsgát ott hivatalosan elfogadták a tartózkodási engedélyhez.
A külföldi egyetemi elfogadás azonban nem volt automatikus. Az európai felsőoktatási intézmények maguk döntik el, mely nyelvvizsgákat fogadják el, ezért a jelentkezőknek közvetlenül az adott intézménynél kellett ellenőrizniük a követelményeket.
Miért volt jelentős a telc nemzetközi hálózata?
A telc mögött álló szervezet, a telc gGmbH a német felnőttképzési szövetség, a DVV leányvállalataként működött, és teljes jogú tagja volt az ALTE-nak, az európai nyelvvizsga-szervezők szakmai szövetségének.
A telc tíz nyelvből szervezett vizsgákat, mintegy 3000 vizsgahelyen, 20 országban. Más tájékoztatás 25 országot és 2000 vizsgahelyet említett.
Az ECL-t működtető konzorcium központja 1999 óta a Pécsi Tudományegyetemen működött. Saját közlése szerint az ECL 36 országban, 176 vizsgahelyen, 15 nyelven volt elérhető, és szintén tagja volt az ALTE-nak.
Az ECL nominálisan több országot sorolt fel, miközben a tényleges vizsgahelyek száma jóval alacsonyabb volt, mint a telc-é. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a telc hálózata sűrűbb volt, így egy adott országon belül is nagyobb eséllyel lehetett a közelben vizsgahelyet találni.
Az Origó elsősorban hazai fókuszú vizsgarendszer volt. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ tájékoztatása szerint az Origót az ALTE keretrendszeréhez és a Közös Európai Referenciakerethez igazodva dolgozták ki, de az oldal nem közölt konkrét adatot arról, hány országban vagy vizsgahelyen érhető el nemzetközileg.
Mi állapítható meg biztosan a kivonulásról?
A telc magyarországi kivonulásának pontos oka nem vált ismertté. A frankfurti központ indoklás nélkül mondta fel a TIT-tel fennálló szerződést, és nem közölte, milyen tervei vannak a magyar piacot illetően.
A döntés nem a magyarországi kereslet hiányával magyarázható, hiszen a TELC az egyik legnépszerűbb vizsgarendszer volt, kiterjedt vizsgahelyi hálózattal, sok vizsgáztatóval és jelentős számú vizsgázóval.
A megszüntetés a nyelvtanulók számára átmeneti alkalmazkodási kényszert jelentett, a frissen akkreditált vizsgahelyek, a TELC-re szakosodott vizsgáztatók és a felkészítő tanárok számára viszont közvetlen anyagi és szakmai veszteséget okozott.
