Az emelt szintű angol érettségin a 45 százalék elérése fontos határ: ettől az eredménytől járhat az 50 többletpont, ha az adott vizsga az egyetemi felvételihez figyelembe vehető, kötelező vagy választható érettségi tárgy. A 45 százalék azonban nem azonos a sikeres vizsga alsó határával, mert az emelt szintű érettségi már legalább 25 százalékos összeredménnyel is sikeres lehet.
Ez alapján a 45 százalék elérése emelt szintű angolból komoly, de megfelelő felkészüléssel teljesíthető cél. A vizsgára való felkészülés során nemcsak a nyelvtani és szókincsbeli tudás számít, hanem az írásbeli feladattípusok ismerete, a hallásértés gyakorlása, a szóbeli témák kidolgozása, valamint az emelt szintű vitában szükséges következetes érvelés.
Mit jelent a 45 százalékos eredmény?
„Az emelt érettségin minimum 45 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben_ fontos, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható érettségi tárgy legyen.”
Az emelt szintű érettségi egyébként akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot értek el - ugyanakkor fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
„Bár az elmúlt egy évben számos változtatáson esett át a felsőoktatási felvételi, egyvalami biztosan nem változott, mégpedig az, hogy az emelt érettségi továbbra is extra pontokat ér - feltéve persze, ha eléritek az ehhez szükséges 45 százalékot.”
„A vizsgáért azonban csak akkor jár többletpont, ha legalább 45 százalékot elértek, de ez is csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják, nem pedig a tanulmányi eredményeitek szerint.”
Mi történik, ha nincs meg a 45 százalék?
Ahhoz, hogy emelt szintű vizsgátok sikeres legyen, el kell érnetek az elégségeshez szükséges 25%-ot. Ennek az összes vizsgarész eredményét összeadva kell meglennie, azonban h egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
Ez azt jelenti, hogy a teljes vizsgán elért legalább 25 százalék önmagában nem elegendő, ha valamelyik vizsgarész eredménye nem éri el a 12 százalékot. A vizsgarészeken tehát külön-külön is teljesíteni kell a meghatározott minimumot.
| Elért eredmény | Érdemjegy |
|---|---|
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Ezek alapján, ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpont sajnos nem jár nektek, de az érettségitek sikeres.
„Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.”
Ha viszont a választott szakra történő bekerüléshez mindenképp szükséges a magasabb szintű vizsga, sajnos nincs más választásotok, a következő vizsgaidőszakban (vagy amikor szeretnétek) újra kell érettségiznetek, hiszen emelt szintű érettségi nélkül sajnos nincs esélyetek.
Kötelező-e mindenkinek az emelt szintű érettségi?
„Bár központilag nem, számos szakon a jövőben is elvárás lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsga a sikeres bekerüléshez.”
„Idén is mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie.”
„Idén is mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit kell tenni, ha egyetemre jelentkezett. Alap- és osztatlan képzésre is ez a beugró, akkor is, ha az adott szakon nem abból számolják az érettségi pontokat.”
A különböző képzések és felvételi feltételek miatt azonban nem minden esetben van szükség emelt szintű érettségire.
Mikor nincs szükség emelt szintű érettségire?
„A fenti szabály nem érvényes, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják - ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van, írja az uniduna.hu.”
Nem kell emelt szintű érettségi a kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésekhez sem, és ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb: az emelt szintű érettségiért (ha szereztetek ilyen típusú bizonyítványt) kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül minimum 240 pontot kell gyűjteni.
A végleges ponthatárok ennél persze magasabbak is lehetnek.
Érdemes-e emelt szintű angol érettségit választani?
Vadász András: Emelt szintű érettségit annak érdemes tennie, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája, mert azt az emelt szinttel meg tudja szerezni. Vagy akkor, ha kell az egyetemi felvételihez a plusz 50 pont, és nem bánja, ha esetleg gyöngébb eredményt ér el a vizsgán.
Az emelt szintű érettségit azoknak is érdemes mérlegelniük, akiknek a választott képzéshez szükségük van rá, vagy akik a felvételi pontszámukat szeretnék növelni. „De még ha nem is kötelező, akkor is érdemes lesz rajta elgondolkodnotok, hiszen akár a bejutásotokat is bebiztosíthatjátok vele.”
Az érettségit előre lehet hozni a 10. évfolyam végére is.
Haraszti Klára: Bár hozzá kell tennünk, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy a középfokú nyelvvizsgákat általában könnyebb letenni, mint az emelt szintű érettségit, a felvételi plusz pont könnyebben megszerezhető velük.
Mennyire nehéz elérni a 45 százalékot angolból?
Az emelt szintű angol érettségi a középszintű vizsgánál magasabb nyelvi teljesítményt vár el. Az emelt szintű érettségin értelemszerűen komolyabb szókincsre és vitakultúrára van szükség, ami nem meglepő.
Haraszti Klára: Úgy gondolom, a középszintű érettségi nem jelenthet túl nagy kihívást tanítványaink számára. Szintjüknek megfelelő feladatokat kapnak, a szóbelit saját tanáruknál teszik, többségük jelesre szokott érettségizni.
Vadász András: Nem kell félni, de ügyelni kell az óvatosság és a határozottság megfelelő arányára.
Haraszti Klára: Félni nem kell, de rendesen felkészülni mindenképpen érdemes.
A 45 százalék eléréséhez nem feltétlenül kell minden feladattípusban kiemelkedő eredményt elérni, de egyetlen vizsgarész sem hanyagolható el. A vizsgázónak ismernie kell a feladatokat, be kell osztania az idejét, és az emelt szintű szóbelin önállóan, következetesen kell megszólalnia.
Hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést?
Haraszti Klára: Az érettségizők minden bizonnyal már hosszú évek óta tanulják a nyelvet. Az utolsó év a vizsga előtti felkészülés időszaka, a tudás rendszerezésére, ismétlésére szolgál.
Vadász András: A korábbi tanulmányok függvényében fél év - egy év kell a felkészüléshez, napi, heti rendszerességgel.
A hosszabb felkészülési idő lehetőséget ad arra, hogy a nyelvtani ismeretek, a szókincs, az íráskészség, a hallásértés és a beszédkészség párhuzamosan fejlődjön. A rendszeresség különösen fontos, mert a vizsgán többféle készséget kell egymás után alkalmazni.
Az írásbeli feladatokra való felkészülés
Haraszti Klára: Fontos, hogy a feladattípusokkal ne a vizsgán találkozzanak a vizsgázók először. Az interneten fent vannak a korábbi évek érettségi feladatsorai megoldókulcsokkal együtt, ezeket szoktam javasolni otthoni gyakorlásra.
Vadász András: Úgy gondolom, minél több feladatsort érdemes megoldani a felkészülés során.
A korábbi feladatsorok megoldása nemcsak a tudás ellenőrzésére alkalmas, hanem segít megismerni az utasításokat, a feladatok felépítését és a rendelkezésre álló időt is. A hibák kijavítása után érdemes megvizsgálni, hogy nyelvtani, szókincsbeli, szövegértési vagy figyelmetlenségi okból születtek-e.
Időbeosztás az írásbelin
Vadász András: Ez egyéni döntés kérdése. A gyakorlás során érdemes mérni az egyes feladatokra fordított időt, és annak alapján beosztani a feladatokat.
Haraszti Klára: Az írásbelin ne csak rutinból lássanak hozzá az egyes feladatokhoz, hanem mindig olvassák el alaposan az utasításokat!
A feladatok megoldása előtt a vizsgázónak meg kell értenie, pontosan mit kérnek tőle. A figyelmes utasításolvasás különösen fontos akkor, ha a feladat több részből áll, meghatározott számú szót kér, vagy különleges választási lehetőséget tartalmaz.
Fogalmazás és nyelvhasználat
Vadász András: Fontos a világos fogalmazás és tagolás. Középszinten inkább egyszerű fogalmazásra kell törekedni, és néhány jól elhelyezett igényes fordulattal célszerű élni, emelt szinten ajánlott a választékos szóhasználat és az igényes nyelvtani szerkezetek használata.
Haraszti Klára: A fogalmazásokat pedig akkor lehet a legjobban elrontani, ha először magyarul találjuk ki és fogalmazzuk meg, amit mondani szeretnénk, és azt próbáljuk meg kisebb-nagyobb sikerrel áttenni idegen nyelvre. Ebben komoly veszély rejlik.
A világos szerkezet, a megfelelő bekezdések és az önálló gondolatok segíthetik a teljesítményt. „Azt is fontosnak tartom, hogy mind az írásbelin, mind a szóbelin igyekezzünk önálló, eredeti gondolatokat megfogalmazni, véleményt formálni, és ha lehet, kerüljük a közhelyeket.”
Hogyan készüljünk a szóbeli vizsgára?
„Két év után újra megszervezik az emelt szintű szóbeli vizsgákat.”
Vadász András: Igen, sőt különböző kifejezéseket vagy egész szövegeket, szövegrészeket is hasznos lehet kívülről megtanulni.
Haraszti Klára: Ha a vizsgázók a nyelvet készségszinten beszélik, elég lehet az is, ha az adott témakörökből csak egy részletes vázlatot készítenek, esetleg szószedettel kiegészítve.
Szoktam javasolni, hogy gyűjtsék össze a hasznos töltelékszavakat, de mindig kontextusban, konkrét szövegösszefüggéshez kapcsolódóan.
Én is nagyon fontosnak tartom a nyelvtanulás során a memoritereket, mert ezek megtanulásakor egyes szókapcsolatok, kifejezések beépülnek, „vérré válnak”, és később, akár a Lego elemeket, fel lehet használni őket.
Ezért nem csupán narratív szövegeket, hanem párbeszédeket is érdemes tanulni.
Beszédgyakorlás és a gátlások oldása
Vadász András: Érdemes párban készülni, mert egy jó baráttal folytatott társalgás segíthet oldani a gátlásokat.
A beszélgetés során a vizsgázó gyakorolhatja a spontán reagálást, a vélemény kifejezését és az érvek összekapcsolását. A párban végzett gyakorlás akkor a leghasznosabb, ha nemcsak előre megtanult szövegeket mondanak fel, hanem egymás váratlan kérdéseire is válaszolnak.
Vadász András: A tükör előtti szövegmondás hasznos, de roppant nehéz. A megtanult memoriter jellegű szövegek szemkontaktussal történő elmondására azonban kiválóan alkalmas.
Haraszti Klára: Sok tanítványom eleinte nehéznek találja, hogy mások előtt megszólaljon. Ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy például egy adott memoritert próbáljon önállóan felmondani diktafonra vagy a telefonjára, és ezt addig ismételje, amíg önmagát visszahallgatva elégedett nem lesz.
Több tanítványomnál is bevált ez a módszer.
Hogyan érdemes felkészülni a vitára?
Az emelt szintű érettségi vitatémáira meglehetősen nehéz felkészülni. Fontos, hogy magát a vitát gyakoroljuk, legyen változatos eszköztárunk az egyetértés és a részben vagy teljesen egyet nem értés kulturált kifejezésére.
Az emelt szintű érettségin a vita előtt megfontoltan kell eldönteni, hogy melyik álláspontot kívánjuk kifejteni.
Vadász András: Az igen rövid felkészülési idő során érdemes végiggondolni, hogy mi az a téma, amiről például a képek alapján a leggördülékenyebben tudunk beszélni.
Haraszti Klára: A szóbeli vizsgán semmiképpen ne beszéljünk olyan témáról, amelynek nem ismerjük a szakkifejezéseit.
Az álláspont következetes képviselete
Vadász András: Nagyon ügyeljünk arra, hogy a vita során mindvégig kitartsunk az általunk választott álláspont mellett, mert ha egy ponton mégis a vitapartnerünknek adunk igazat, kiváló angoltudásunk ellenére is könnyen kaphatunk nulla pontot erre a részfeladatra.
Vadász András: Az emelt szintű vitánál nem a személyes ügyünk mellett kell érvelni, nem kell érzelmileg belelovallnunk magunkat a vitába, csupán egy vizsgafeladatot kell megbízható színvonalon megoldanunk.
Lehet, hogy őszintén mind a két oldal érveivel szimpatizálunk valamennyire, de az a lényeg, hogy döntsük el, hogy melyik oldalon akarunk állni, és onnantól kezdve azt képviseljük következetesen.
Haraszti Klára: Az emelt szintű érettségi vitatémáira meglehetősen nehéz felkészülni. Fontos, hogy magát a vitát gyakoroljuk, legyen változatos eszköztárunk az egyetértés és a részben vagy teljesen egyet nem értés kulturált kifejezésére.
Biztonság vagy egyediség?
Vadász András: Középszinten inkább a biztonságra, emelt szinten inkább az egyediségre érdemes törekedni.
Az emelt szinten a választékos szóhasználat és az igényes nyelvtani szerkezetek használata ajánlott, de a bonyolult megfogalmazás önmagában nem cél. A világos, következetes és érthető érvelés fontosabb annál, hogy a vizsgázó mindenáron különlegesen összetett mondatokat próbáljon létrehozni.
Listening: hogyan gyakoroljuk a hallásértést?
Vadász András: Sok listening hallgatásával!
Haraszti Klára: Esténként, pihenésként szoktam javasolni a tanítványaimnak, hogy nézzenek angol nyelvű sorozatokat, filmeket, ha kell, angol felirattal, de semmiképpen ne magyarral.
A hallásértés fejlesztéséhez az angol nyelvű tartalmak rendszeres hallgatása szükséges. Az angol felirat segíthet a hangzás és az írott forma összekapcsolásában, míg a magyar felirat könnyen elterelheti a figyelmet az angol szövegről.
Mire kell különösen figyelni a vizsgán?
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán is fontos az utasítások pontos követése, a megfelelő időbeosztás és az önálló válaszadás. A vizsgázónak nemcsak a nyelvtani tudását kell megmutatnia, hanem azt is, hogy képes a feladatot a megadott szempontok szerint megoldani.
Haraszti Klára: Az írásbelin ne csak rutinból lássanak hozzá az egyes feladatokhoz, hanem mindig olvassák el alaposan az utasításokat!
Vadász András: Az emelt szintű vitánál nem a személyes ügyünk mellett kell érvelni, nem kell érzelmileg belelovallnunk magunkat a vitába, csupán egy vizsgafeladatot kell megbízható színvonalon megoldanunk.
Haraszti Klára: Azt is fontosnak tartom, hogy mind az írásbelin, mind a szóbelin igyekezzünk önálló, eredeti gondolatokat megfogalmazni, véleményt formálni, és ha lehet, kerüljük a közhelyeket.
A sikeres szerepléshez tehát nem elegendő a szabályok mechanikus ismerete. A vizsgázónak érthetően kell fogalmaznia, meg kell értenie a feladatokat, és a szóbeli vita során végig tartania kell a választott álláspontot.
Mit érdemes tenni a vizsga előtti napokon?
Vadász András: A szóbeli előtt nem árt némi nyelvi környezetet teremteni: filmnézés felirat nélkül, hírek hallgatása stb.
Az utolsó napokban a teljes tananyag újratanulása helyett hasznosabb lehet a korábban rendszerezett tudás átismétlése, a gyakori kifejezések felidézése és a hallásértés, valamint a beszéd rövid gyakorlása. A szóbeli előtt különösen fontos, hogy a vizsgázó angol nyelvi környezetben maradjon.
Vadász András: Nem kell félni, de ügyelni kell az óvatosság és a határozottság megfelelő arányára.
Haraszti Klára: Félni nem kell, de rendesen felkészülni mindenképpen érdemes.
