Az angol nyelv dominanciájának jó és rossz oldalai

Az angol nyelv dominanciája azt jelenti, hogy az angol a nemzetközi kommunikáció, a tudomány, a kereskedelem, a diplomácia, a technológia, az internet, a kultúra és számos szakma egyik legfontosabb közvetítőnyelvévé vált. Körülbelül 400 millió embernek ez az anyanyelve, és legalább egymilliárdan beszélik második nyelvként, miközben a becslések szerint mára több mint 1,5 milliárd ember használja valamilyen szinten.

Ez a helyzet számos gyakorlati előnnyel jár: megkönnyíti a nemzetközi megértést, szélesebb hozzáférést biztosít a tudományos és technológiai tartalmakhoz, valamint javíthatja a tanulási, munkavállalási és kulturális lehetőségeket. Ugyanakkor az angol túlzott térnyerése veszélyeztetheti a kisebb nyelveket, egyenlőtlen előnyt adhat az anyanyelvi beszélőknek, és konfliktust teremthet a globális érthetőség, illetve a nemzeti és kulturális identitás megőrzése között.

Miért lett az angol világnyelv?

Az angol az indoeurópai nyelvcsalád tagja, tovább kategorizált bontással pedig a germán nyelvek csoportjába sorolható, ám fejlődése során a francián keresztül jelentős újlatin hatások is érték. Az angol nyelv Nagy-Britannia szigetvilágában jött létre, majd különböző behatásokra ott is élte meg első formálódási szakaszait.

A bennszülött keltákat az 5-7. század során betelepülő germán törzsek, nevezetesen az anglik, a szászok és a jütök egyszerűen kiszorították a sziget középső részéről, vagyis a mai Anglia területéről, amely egyébként a nevét is a leigázó telepesekről kapta. Az angol nyelv keletkezése három élesen elkülöníthető szakaszra tagolható. Különbséget teszünk az óangol (kb. 450-1100), a középangol (kb. 1100-1500) és a modern angol (kb. 1500-től napjainkig) nyelvperiódusok között.

Az óangol és a viking hatás

A hódítók hatására hangsúlyos a germán nyelvi befolyás. Jellemzője a komplikáltabb mondatalkotás, illetve az összetettebb szókincs. Ebben a korszakban az angol még a legtöbb nyelvhez hasonlóan ragozó nyelv volt.

Az első verzióváltást a vikingek 7-10. század körüli betörése jelentette, amikor a mai Anglia jelentős része dán uralom alá került. Az akkori dán és angol viszont többnyire csak a szavak végződésében mutatott különbségeket, így az angolok szimplán rákényszerültek a ragozással történő szakításra, hogy a dánokkal megértessék magukat. Ennek örülhet napjainkban mindenki, aki részt vesz egy angol nyelvtanfolyamon, hiszen egyszerűbbé vált a nyelvtan.

A normann hódítás és a francia nyelv hatása

A második fázisban szisztematikusan lebontották az angolszász szabályrendszert a további megszállások, ekkoriban jelentős elmozdulások történtek a nyelvi hangzás terén. 1066-ban a Hódító Vilmos által vezetett támadás eredményeként Anglia normann uralom alá került.

A normannok eredetileg Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában alapítottak államot, átvették a francia nyelvet, amit az angol invázió alkalmával magukkal is vittek. Ezzel magyarázható az ekkortájt gőzerővel tapasztalható galloromán behatás az angol nyelvben, ami tartósan és mélyrehatóan átformálta az eredeti angolt.

Az angol nyelvben, különösen a szókincset illetően az első mérföldkő az 1066-ban bekövetkezett normann hódítás volt, amelynek következtében a francia nyelv angol nyelvbe történő beszivárgása jelentős hatást gyakorolt az angolok nyelvhasználatára. Ennek eredményeként a középkori francia nyelvből, pontosabban annak normandiai változatából és az angol ötvözetéből született meg a különösen a felső társadalmi rétegekben használt anglonormann nyelv, amely szókincsét 40%-ban a franciából kölcsönözte.

Az alsóbb rétegekben a mindennapos nyelvhasználatot továbbra is az angol határozta meg. Innen származtatható, hogy rengeteg latin eredetű szó olvadt be a jelenleg is használatos nyelvbe. Azt viszont tudnunk kell: az angol ezen nyelvi elődjéről elmondható, hogy az angolszász és az ófrancia keverékének tekinthető, a nyelvtan sok szempontból egyszerűsödött, eltűnt az ige- és névszóragozás, megszűntek a nemek közötti megkülönböztetések is.

A modern angol kialakulása

A korai modern angol nyelv már hajazott a manapság használatban lévőre, és a régebbiekkel ellentétben ez a variáns már a mai angolt beszélők számára is könnyen érthető lett volna. Az időszak kezdetét a nagy magánhangzócsúszáshoz kötik, amely az angol nyelv fejlődésének hatalmas lépcsőfoka.

Időben körülbelül a 15. század időszakára tehető, és nagymértékben megváltoztatta a nyelvi kiejtést. Hozzátartozik a történethez, hogy a középangol szakaszában az angol nyelvet többé-kevésbé úgy ejtették, ahogy le volt írva. Ehhez az időszakához köthető többek között Shakespeare munkássága és a King James-féle első angol bibliafordítás.

Shakespeare születésének napja április 23., ahogy az angol nyelv nemzetközi napja is erre a dátumra esik. Nagyon sok olyan szóval gazdagította az angol nyelvet, ami a mai napig kitartott. Modern angol nyelvről a 17. századtól kezdve beszélhetünk - ez az az angol nyelv, amely legközelebb áll az angol ma ismert és használt formájához.

Az 1600-as évek közepétől napjainkig tartó időszak angol nyelve, amely manapság is folyamatosan változik. Erre a szakaszra tehető a tegezés és magázás kettősségének köddé válása, amelynek keretében egyébként az egyes szám második személyű thou személyes névmás szerepét vette át a többes szám második személyű névmás tárgyesete, a you.

A brit birodalomtól az Egyesült Államokig

Az angol nyelv hosszú ideig szivacsként szívta magába a szavakat minden nyelvből, amivel kapcsolatba került. Egyebek mellett a latin, a görög és a francia nyelvből is rengeteg szót épített be, sőt, még a magyarból is vett kölcsön egy viszonylag gyakran használt szót, a "coach" ugyanis a mi "kocsi" szavunkból ered.

Ez elsősorban az angoloknak volt köszönhető, akik a hatalmas gyarmatbirodalmuk révén a világ minden tájára elvitték a nyelvüket. Az angol gyarmatbirodalom a 18. század végén aztán hatalmas pofont kapott, amikor a függetlenségi háború sikere után létrejött az Amerikai Egyesült Államok.

Az USA hamarosan átvette a brit birodalom helyét: az ország a következő két évszázadban szuperhatalommá vált, ez pedig a technológiai vívmányok miatt egyre összekapcsoltabbá váló világban azt eredményezte, hogy az angol nyelv importőr helyett a szavak és kifejezések exportálójává vált.

Az angol univerzális szerepköre az ipari forradalom brit szakaszával jelent meg, majd ez a 20. században erősödött fel, az Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai nagyhatalommá válása idején, valamint az amerikai filmek növekvő befolyása miatt. A második világháború után ráadásul létrejött a kétpólusú világrend.

A nyugati világot az USA uralta mind politikailag, mind gazdaságilag. Az amerikai pólushoz Európa nyugati fele és Japán gyorsan hozzászokott, ezáltal, mint közös nyelv, az angol eredményesen terjedhetett.

Az angol mint hipercentrális és univerzális nyelv

Első ránézésre az angol nyelv dominanciája nem feltétlenül problémás, mert az emberiség történelmében általában volt olyan nyelv, ami ilyen-olyan okokból nemzetközi közvetítő nyelvként funkcionált. Ezek jellemzően nem az elterjedtségük, vagy a beszélőik száma alapján kerültek ebbe a szerepbe, hanem azért, mert azok beszélték őket, akiknek a kezében a hatalom összpontosult.

Erre jó példa a latin, ami azért lehetett ennyire domináns a Római Birodalomban, mert az azt kezükben tartó rómaiak ezt beszélték. Ez jól mutatja, hogy ugyan alapjáraton az határozza meg egy adott nyelv befolyását, hogy hány országban számít anyanyelvnek, hány országban hivatalos nyelv, és hány országban tanítják elsődleges idegen nyelvként, összességében egy nyelv mégiscsak akkor tud globálissá válni, ha az anyanyelvi beszélői kezében kellő hatalom és gazdasági erő van ahhoz, hogy fenntartsa és kiterjessze a pozícióját.

A 20. században viszont a körülmények összjátéka miatt annyira felgyorsult a folyamat, hogy ezen a ponton már nem is biztos, hogy helytálló közvetítő nyelvként hivatkozni rá. Abram de Swaan holland szociológus saját felosztásában a piramis tetején egyedül trónoló hipercentrális nyelvként írta le az angolt, ami összetartja az egész világ nyelvrendszerét, Mizumure Minae japán írónő pedig univerzális nyelvként hivatkozik rá.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ennek van a legtöbb anyanyelvi beszélője - hiszen a spanyolnak és a mandarinnak is több van -, hanem azt, hogy ezt beszélik a legtöbben az anyanyelvűeken kívül. Jonathan Arac irodalmár éppen emiatt fogalmazott úgy, hogy az angol nyelv olyan a kultúrának, mint a dollár a gazdaságnak: ez a médium, amin keresztül a helyi tudás az egész világra kiterjedővé alakulhat át.

Az angol dominanciájának gyakorlati előnyei

Nemzetközi megértés és közvetlen kommunikáció

Az angolról ezzel szemben kijelenthető, hogy az egyik legegyszerűbb és legkönnyebben elsajátítható természetes nyelv a világon. Nyilvánvaló, hogy egy nyelv könnyűnek titulálása viszonylagos, de az egyszerűsége a tények szempontjából tagadhatatlan: az angol nyelvet a gyengébb nyelvérzékkel rendelkezők is meg tudják tanulni.

Az angol nem a legnehezebben tanulható nyelvek közé tartozik, egyszerű, de szerethető. Mára már több, mint 1,5 milliárd ember beszéli. Persze ezt csak becsülni lehet, hiszen nem lehet minden embert megkérdezni (vagy letesztelni), hogy tudnak-e angolul.

A világ első számú másodikként használt nyelve, és bizony az angolé „a világon a legtöbb ember által tanult nyelv” titulusa is. A civilizáció mai fejlettségi szintjén az angolt használjuk a tudomány, a kereskedelem és a diplomácia nyelveként, az egész világ alapként tekint rá a kölcsönös információcsere, a globális kommunikáció szempontjából.

Tudomány, oktatás és szakmai fejlődés

A legtöbb tudományos publikáció, technikai dokumentáció angolul készül. És ha még nem is akarunk ilyeneket írni, azért néha szükség lehet arra, hogy el tudjuk olvasni. Legyen szó a legfrissebb információkhez való hozzáférésről, hatékony munkavégzésről, nemzetközi kommunikációról vagy szakmai fejlődésről, az angol nyelv mindenütt jelen van a munkahelyünkön és otthonunkban egyaránt.

Az angol a világ pénzügyi és üzleti nyelve. Akik szeretnének egy multinacionális cégnél gyümölcsöző karriert befutni tudják, hogy a kétnyelvű alkalmazottakat előnyben részesítik a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása miatt.

Az internet a munkakereséstől kezdve a kapcsolattartáson át egy egyszerű recept megtalálásáig ma már szinte minden helyzetben szükséges, és nem lehet elvárni, hogy munkahelyet találjunk vagy feladatokat végezzünk informatikai eszközök nélkül.

Utazás és nemzetközi kapcsolatok

Külföldi nyaraláskor talán ez a nyelv lehet a leghasznosabb. Országok tucatjaiban használják hivatalos nyelvként az angolt, ennél is több helyen számít alapvető közvetítőnyelvnek, és mára kevés olyan foglalkozás van, ahova ne férkőzött volna be valamennyire.

Elég banálisan hangzik, de tényleg rengeteget számít, az angol nyelv ugyanis mára annyira dominánssá vált szinte az egész világon, hogy a britek vagy éppen az amerikaiak röhögve elboldogulnak bárhol anélkül, hogy idegen nyelveket tanulnának.

Technológia és internet

Az angol az internet és a technológia minden területének univerzális nyelve. Valójában ma már szinte minden technológia az angol nyelven alapszik: a legtöbb csúcstechnológiás fejlesztés és technológiai innováció amerikai cégektől származik, gondoljunk csak a FinTechre, LegaTechre, BioTechre vagy a FoodTechre.

Még az európai vagy ázsiai cégektől származó technológiák is gyakran angol megnevezéseket használnak, hogy könnyebben érvényesülhessenek a nemzetközi piacokon. Az USA minden ágazatban a technológiai innováció táptalajává vált, amelynek eredményeként a technológiával kapcsolatos új kifejezések listája folyamatosan növekszik.

Az angol a számítástechnika, és így az internet nyelve is. A világhálón található tartalmak több mint 50%-a angolul érhető el, ami hatalmas arány, különösen ha figyelembe vesszük az igen nagy kínai nyelvű közösséget, illetve hogy az internetes tartalmak mindössze 1,3%-a kerül fel kínai nyelven.

A jó angolnyelv-tudás emellett a kódolás és számítógépes programozás esetében is nélkülözhetetlen - a legtöbb programozási nyelv például angol nyelvű szintaxist használ. A programozási nyelvek általában az angol nyelv szintaxisán alapszanak.

Az angol hatása a technológiai szókincsre

Az internet számos új angol nyelvű terminológia megszületését is eredményezte, mivel számos kifejezés csak az internet megjelenése óta létezik. Ilyen például a következők:

• cookies
• download
• e-mail
• hashtag
• HTML
• laptop
• mouse pad
• QR-code
• RAM
• social media
• software
• spam
• streaming
• upload
• URL
• web
• webcamera
• website
• widget

Ezek közül a kifejezések közül - sok másikkal együtt - egyesek anglicizmusként kerültek be a különféle nyelvek mindennapos használatába, míg másoknak született helyi fordításuk. Az angol nyelv különösen gyorsan növekszik, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a kimutatás, hogy minden órában két új szóval bővül a szótáruk.

Anglicizmusok a mindennapi nyelvben

Manfred Görlach német nyelvész 2001-ben a Dictionary of European Anglicism című könyvében szedte össze azokat az angol kifejezéseket, amik megtalálhatóak 16 másik európai nyelvben, köztük a magyarban is. Ezekből természetesen elég sok van, és bár többen próbálnak fellépni ellenük, az internet és az instant kommunikáció korában az angol kifejezésekkel egyszerűen nem lehet felvenni a versenyt.

Csak egy példát említve - ki a fene mondja azt, hogy pattogatott kukorica, amikor azt is mondhatja, hogy popcorn? Az angol nyelvben rengeteg olyan mostani szó található, amely több száz évvel ezelőtt is létezett. Viszont a kutatók több olyan szót is találtak az angolban, amelyek már ezer éve teljesen változatlanok maradtak!

Kultúra, zene és film

A 20. században az angol nyelv kultúrában betöltött szerepe jelentősen megnőtt, különösen a zenén keresztül. Ma a legtöbb dalszöveg angolul íródik, és zenei stílustól és országtól függetlenül számos énekes énekel rendszeresen angolul.

Az angol és amerikai zene az 1960-as években jelentős hatást gyakorolt az angol nyelv és kultúra elterjedésére. Az 1920-as évektől az 1960-as évekig az amerikai kultúra példátlan elterjedése az 1970-es években a diszkóval kapott új lendületet - addig főleg az angol pop volt az angol nyelv fő népszerűsítője.

Az angol dominálta zeneiparban az énekesek az angol nyelv révén szélesebb közönséget érhetnek el és jobb esélyeik lehetnek mind a műsor során, mind a világszínpadon - ezért nem meglepő módon sokan inkább angolul énekelnek.

Mára az angol nyelv globális dominanciája és a nemzetközi popkultúra hatása jelentősen rányomta bélyegét a helyi zenei szintérre, köztük a magyarországira is, amellyel sokak által szegényebbé válnak a helyi zeneiparok.

Divat és életmód

A divat az egyik olyan jelenség, amely még inkább az angol nyelvnek kedvez. Míg a francia divat minden másiknál jobban sokáig a stílus és a luxus világának elsődleges képviselője volt, addig az 1960-as években az angolszász divat, mind az angol, mind az amerikai teljesen új szögből közelítette meg a divat világát.

Ezzel az új hullámmal a férfiak és nők világszerte egyaránt azonosulni tudtak, amit elsősorban a szabadabb, merészebb, kevésbé formális, összességében városiasabb és tipikus férfi és női stílusok jellemeztek. Ne feledkezzünk meg a miniszoknya 1962-es angliai feltalálásáról sem, amit az angol Mary Quantnak közönhetünk!

Az angol nyelv tanulásának előnyei és nehézségei

Miért viszonylag könnyen hozzáférhető?

Az angol nyelv nem a legnehezebben tanulható nyelvek közé tartozik, egyszerű, de szerethető. A korábbi behatások következtében a nyelvtan sok szempontból egyszerűsödött, eltűnt az ige- és névszóragozás, megszűntek a nemek közötti megkülönböztetések is.

Az angolban a főneveknek nincs nemük, nem kell egyeztetni velük semmit, így azért ez jóval egyszerűbb, mint mondjuk a németben, a franciában vagy akár a spanyol nyelvben. Ugyanakkor az angol szórend viszonylag kötött (SVO - alany, állítmány, tárgy).

Nyelvtani kihívások

Az angolban sokkal több igeidő van, mint a magyarban (pl. Present Perfect, Present Continuous), amelyek gyakran nem feleltethetők meg egy az egyben a magyar múlt, jelen vagy jövő idejének. Habár hivatalosan 12 igeidő van, nem használjuk mindegyiket a való életben.

Van olyan igeidő, ami már kezd kikopni a nyelvhasználatból, vagy leegyszerűsödött, szóval ez a szám valóságban szigorúan nézve kb. 9-re redukálódott, köznyelvben 7-8 igeidőt használnak csupán. Ugyanakkor az igeidők nagy mumust okoznak sokak számára.

Segédigék (modal verbs): pl. can, could, must, might, amelyek árnyalatokat fejeznek ki (képesség, lehetőség, kötelezettség). Ezeknek a jelentése kontextustól függően változhat.

Határozott és határozatlan névelő: (a/an, the) használata sok hibalehetőséget rejt, hiszen a magyarban nincs ilyen rendszer. Kérdéseknél és tagadásoknál a segédigék miatt külön nehézség adódhat, mert a szórend megváltozik, ha kérdő szórendet alkotsz.

Kiejtés és helyesírás

Hasonlóan más nyelvekhez, az angolra is igaz az, hogy a kiejtés különbözik a leírtaktól. Ezért olykor megnehezíti az anyanyelven beszélők dolgát is. Az angol szavak írásmódja és kiejtése legtöbbször nem esik egybe (pl. through, though, tough).

Az alábbi szavak kiejtése szinte ugyanaz, leírva már egészen máshogy festenek:

• Flower - Flour
• Night - Knight
• Bee - Be
• Reed - Read

Hasonló hangzás, eltérő írás: (their - there - they’re). Hangok, amelyek a magyarban nincsenek: pl. a th hang (think, this), vagy a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetése (ship - sheep).

Hangsúly: Az angolban a szóhangsúly sokszor hullámzó (van, amit erősen, és van, amit gyengébben ejtünk), és a hangsúly helye megváltoztathatja a szó jelentését (record mint főnév vs. record mint ige).

Gazdag és változatos szókincs

Sok szónak több, egymástól távoli jelentése is van (pl. set, get, run). Arról nem beszélve, hogy ha még társulnak egy prepozícióval (pl. about, in, on, at) megint csavarunk rajtuk egyet és újabb jelentések jönnek létre.

Rengeteg állandósult idiómát/frázist használ az angol, amelyek jelentése nem következik logikusan a szavakból (kick the bucket = meghal, out of the blue = váratlanul, cross your heart = ígérd meg). Olyan szavak is vannak, amelyek hasonlítanak a magyarra vagy más európai nyelvekre, de mást jelentenek (pl. actual ≠ aktuális, hanem „valódi” vagy college ≠ kollégium, hanem „főiskola”).

Brit, amerikai és regionális változatok

Különböző dialektus (nyelvjárás) gyakran különböző helyesírási szabályokat hoz létre. Például kérdezz meg amerikai, brit, ausztrál, indiai, vagy nigériai angol beszélőt, hogy írja le a „city center”-t. Kettőnél több variációt fogsz kapni a végén.

• Brit verzió: City centre
• Amerikai verzió: City center
• Egyéb angol verziók: Central places

Brit és amerikai angol: eltérő szókincs (lift vs. elevator,), helyesírás (colour vs. color), és kiejtés jellemzi a brit és az amerikai angolt sok szempontból. Ugyanakkor, vannak bőven eltérések még a szóhasználatban, sőt a dialektusokban, akcentusokban is pl. skót, ír, ausztrál, kanadai angol, amelyek kiejtése jelentősen eltérhet a „standard” brit vagy amerikai angoltól.

A globalizált angol egyszerűsödése

Az egyetemleges változat lényegesen egyszerűbb az eredeti brit angolnál, kevesebb igeidőt és közismertebb szavakat használ. Pontosan ennek hatására az anyanyelvi területeken is a könnyebb verzió kerül reflektorfénybe, ami háttérbe szoríthat, elfeledtethet bizonyos kifejezéseket, szavakat, nyelvtani szerkezeteket.

Az angol nemzetközi változata megkönnyítheti a kommunikációt azok között, akiknek eltérő az anyanyelvük. Ugyanakkor a leegyszerűsítés azt is eredményezheti, hogy bizonyos helyi és történeti nyelvi sajátosságok fokozatosan háttérbe kerülnek.

Az angol dominanciájának hatása más nyelvekre

Egyesek szerint az angol nyelv nemcsak a szókincsében változtatja meg a többit. Tim Parks író és műfordító néhány éve arról írt, hogy a más anyanyelvű szerzők egyre gyakrabban írnak országspecifikus utalások és nehezen lefordítható szójátékok nélkül, sőt, a leírásokat is úgy alakítják, hogy az könnyen értelmezhető legyen angolszász kontextusban.

Ennél is érdekesebb az, hogy az angol nyelv az elmúlt évtizedek során olyan hatással volt más nyelvekre, hogy azok a nyelvtani szerkezeteikben is elkezdtek egyre inkább hasonlítani hozzá - ebben a cipőben járnak az olasz, a német és a skandináv nyelvek is.

Afrikában és Ázsiában egyenesen drámai a helyzet: az angol több afrikai országban úgy lett hivatalos nyelv, hogy nem voltak meg a források az oktatásához, Kínában pedig a legnépszerűbb angoltanárok igazi sztárok lettek, akik stadionokat töltenek meg azzal, hogy angolórákat tartanak.

Dél-Koreában odáig fajult a nyelv kultusza, hogy sok szülő hajlandó műtéti úton eltávolíttatni egy apró szövetdarabot a gyerek nyelve alól, mert szentül hisznek abban, hogy ettől könnyebben fognak kiejteni bizonyos, az angolban sokat használt hangokat.

Az angol dominanciájának árnyoldalai

A kisebb nyelvek veszélyeztetése

Ha mindenki magáévá tenné az angol nyelvet, elég nagy esély lenne arra, hogy egy csomó kisebb nyelv - de előbb-utóbb a nagyobbak is - eltűnne a süllyesztőben. A jelenlegi becslések szerint a világon kéthetente eltűnik egy nyelv, a nyelvészek pedig úgy számolnak, hogy a következő évszázadban a ma létező 6000 nyelvnek legalább a felére a kihalás vár.

És ezek még az optimistább előrejelzések, van olyan is, aki szerint a nyelvek 90 százaléka erre a sorsra juthat, ebben pedig elég nagy szerepe lehet egy túl domináns nyelvnek.

Az angol globális elterjedése önmagában nem feltétlenül szüntet meg egy nyelvet, de ha az oktatásban, a közigazgatásban, a munkában, a médiában és a tudományban következetesen az angol élvez elsőbbséget, a kisebb nyelvek használati köre beszűkülhet.

Egyenlőtlen előnyök

Az is felmerül, hogy egy globális nyelv esetében az anyanyelvi beszélőknek behozhatatlan előnye van azokkal szemben, akik második, vagy harmadik nyelvként tanulták meg azt. Az anyanyelvi beszélők könnyen arrogánssá válhatnak, mert mindenki más alkalmazkodik hozzájuk.

Ez amúgy már most is megfigyelhető, egyebek mellett a spanyol beszéd miatt balhézó ügyvéd esetében is. Két évvel ezelőtt elég nagy port kavart az Egyesült Államokban egy Aaron Schossberg nevű ügyvéd, aki egy New York-i kávézóban kezdett el balhézni, miután meghallotta, hogy a személyzetből többen spanyolul beszélnek egymással.

Annyira felbőszült ezen, hogy riasztani akarta a bevándorlási hivatalt, az egyik alkalmazottnak pedig kijelentette, hogy angolul kellene beszélniük, mert Amerikában vannak. Az angol nyelv piedesztálra emelése, és az összes többi nyelv becsmérlése régóta része mind az angol, mind az amerikai nacionalizmusnak.

Nyelvi nacionalizmus és kirekesztés

Ez már Theodore Roosevelt 1919-es, az American Defense Society nevű nacionalista szervezethez intézett beszédéből is jól látszott. Roosevelt ekkor arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban csak az angol nyelvnek van helye, mert azt szeretné, ha a népek olvasztótégelyéből egy egységes amerikai állam jönne létre amerikai állampolgárokkal, nem pedig egy soknyelvű átjáróház.

Azt is fontos kiemelni, hogy egy ilyen nyelvhez való túlzott ragaszkodás könnyen odáig fajulhat, hogy korlátozzák azokat, akik nem ezt beszélik. Nagy-Britanniában például a walesiek küzdöttek hosszú ideig azért, hogy egyáltalán használhassák a nyelvüket.

Jó példa lehet erre az Osztrák-Magyar Monarchia is, ahol szintén sok konfliktus eredt abból, hogy a kisebbségek hivatalosan nem használhatták az anyanyelvüket. Ez utóbbi lehet a legfontosabb probléma, a legfontosabb ellentét ugyanis a nemzetközi megérthetőség és a nemzeti identitás megőrzése között feszül.

Gyarmati örökség

A volt brit gyarmatok esetében nem egy olyan van - például Tanzánia, Kenya vagy Malajzia -, ami a birodalom felbomlása után el is hagyta az angol nyelvet, mert az elnyomás örökségét látták benne.

Mahathma Gandhi pedig már 1908-ban arról beszélt India kapcsán, hogy angolt tanítani emberek millióinak annyit tesz, mint rabszolgasorba taszítani őket. Az angol nyelv térnyerése ezért nem pusztán nyelvészeti vagy oktatási kérdés, hanem történelmi, politikai és társadalmi kérdés is.

Az angol dominanciája az Európai Unióban

Az EU hivatalos nyelvei közül az angol kapja a legnagyobb szerepet az intézményeken belüli kommunikációban, de még a munkaerő kiválasztása is „anglomán” - szólnak a kritikák. Túl sok az angol - tiltakoznak az EU más tagállamai, különösen Németország és Franciaország.

Az adatok magukért beszélnek: legutóbb például az a hír keltett felháborodást, hogy 26 EU-s szóvivő közé 13 angol anyanyelvűt válogattak be - pedig az uniónak 22 hivatalos nyelve van, így talán nem ártott volna, ha minden nyelv képviselői képviseltethetik magukat.

Rossz nyelvek szerint ugyanakkor nem csupán az angol hegemóniája zavarja például az ellenzőket, hanem például a francia nyelv szerepét féltik. Hiszen a kezdetekkor a francia-német megbékélés egyik gyümölcseként jött létre az Unió, és a francia nyelv dominanciája jellemezte.

A változást a kelet-európai államok csatlakozása hozta. Amikor ugyanis a volt kommunista blokk államai beléptek az EU-ba, kivétel nélkül az angolt részesítették előnyben kommunikációs nyelvként, a francia pedig kiszorult a győztes helyről.

Könnyen belátható például, hogy az Európai Unióban elég hasznos lenne egy közös nyelv, mert bár a fordítási költségek a teljes éves költségvetésnek az egy százalékát sem teszik ki, a szervezet így is durván 1 milliárd eurót, vagyis majdnem 340 milliárd forintot költ el erre évente.

A közös nyelv és a nyelvi sokféleség dilemmája

A törekvést támogatók közül egyébként többen az eszperantóhoz hasonló mesterséges nyelvekben látták korábban a megoldást a problémára, az ilyen nyelvek azonban sosem lettek igazán népszerűek. Ezektől ráadásul elsősorban a világbékét várták a gazdasági haszon helyett, ami, körülnézve ma a világban, nem igazán tűnik reálisnak.

Az angol ezzel szemben jelen pillanatban tényleg minden eddiginél közelebb van ahhoz, hogy valóban globális nyelv legyen. Az egyértelműnek tűnik, hogyha minden a jelenlegi kerékvágásban halad tovább, a nem túl távoli jövőben az angolnak minden esélye meglesz arra, hogy visszacsinálja a bábeli nyelvzavart, és olyan nyelv legyen, amit az egész világon mindenki megért.

Ennek az elképzelésnek elég sok támogatója van, nem is meglepő módon, a különféle nemzetközi szervezetek ugyanis sosem voltak még ennyire erősek. A közös nyelv csökkentheti a fordítási igényt, gyorsíthatja a nemzetközi együttműködést, és megkönnyítheti a közös tudományos vagy gazdasági munkát.

Ugyanakkor a nyelvi egységesítés ára túl magas lehet, ha közben a közösségek elveszítik saját nyelvüket, kulturális emlékezetüket és önazonosságukat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy szükség van-e közös nyelvre, hanem az is, hogy a közös nyelv használata együtt jár-e a többi nyelv tiszteletével és intézményi védelmével.

Az angol dominanciája és a magyar nyelvi helyzet

Nemrég látott napvilágot az az elemzés, melyből kiderült, hogy nemhiába kongatják a vészharangot az Egyesült Királyság nyelvoktatásának kudarca miatt a szakértők, a briteknél a legrosszabb a helyzet az idegen nyelvek ismeretének terén egész Európában.

Ugyanebből az elemzésből derült ki az is, hogy a magyarok a szintén nem túl előkelő harmadik helyen állnak, ám a két ország lakosai között van egy fontos különbség: a britek anyanyelve az angol, a magyaroké meg a magyar.

A különbség azért jelentős, mert a magyar anyanyelvűeknek a nemzetközi kommunikációban való részvételhez többnyire valóban el kell sajátítaniuk egy másik nyelvet, míg az angol anyanyelvűek sok helyzetben saját nyelvükön boldogulhatnak.

Az angol nyelv dominanciája ezért Magyarországon egyszerre jelent lehetőséget és alkalmazkodási kényszert. Segítségével szélesebb körben hozzáférhetünk tudományos, szakmai és kulturális tartalmakhoz, ugyanakkor az angolhoz való alkalmazkodás nem helyettesítheti a magyar nyelv használatát és értékét.

Lehet-e valóban globális nyelv az angol?

Az angol nyelv nemcsak a jelenlegi, hanem a valaha volt legelterjedtebb nyelv az emberi civilizációban, ennyire közel még semmi nem járt ahhoz, hogy tényleg globális nyelv legyen. Az angol nagyjából a nemzetközi szervezetek 85 százalékánál van ott a hivatalos nyelvek között, egyharmaduknál pedig ez az egyetlen hivatalos nyelv.

Ezen felül meg tényleg szinte mindenhová beférkőzött az amerikai kulturális és gazdasági fölénynek köszönhetően: a zenébe, a filmekbe, a tévébe, a legtöbb munkakörbe, az internetre, de még a drogok és a pornó világába is.

Az angol jelenlegi pozícióját a brit gyarmati múlt, az ipari forradalom, az Egyesült Államok gazdasági és katonai ereje, az amerikai tömegkultúra, a tudományos és technológiai fejlődés, valamint a globalizáció együttesen alakította ki.

Érdemi változást pedig valószínűleg csak az hozhatna az angol nyelv térhódításában, ha az USA hirtelen elvesztené a hatalmi pozícióját. Egyes szakértők szerint viszont az is lehet, hogy már el is értük a kritikus pontot, úgyhogy jobban teszik, ha nem most hagynak fel az angoltanulással.

Az angol dominanciája tehát nem egyszerűen egy nyelv népszerűségét jelenti. Egyszerre biztosít globális hozzáférést, gyorsabb kommunikációt és szélesebb lehetőségeket, miközben hatalmi egyenlőtlenségeket, kulturális egyformaságot és nyelvi veszteségeket is előidézhet. A legnagyobb kihívás az, hogy a közös nemzetközi nyelv használata ne a többi nyelv kiszorítását, hanem a többnyelvűség fenntartását szolgálja.

tags: #jo #es #rossz #oldala #hogy #az