A német középfokú nyelvvizsga nyelvtani követelményei

A német középfokú, vagyis B2 szintű nyelvvizsgán a vizsgázó meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvi beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő.

Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. A B2-es szinthez ezért nem elegendő az egyes nyelvtani szabályok felismerése: a szerkezeteket önállóan, pontosan és a kommunikációs helyzethez illően kell használni.

Mit jelent a B2 szint a német nyelvtan szempontjából?

A Közös Európai Referencia Keret által megállapított nyelvvizsga szintek a következők: A1 - minimum szint, A2 - alapszint, B1 - ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA, B2 - KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA, C1 - FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA, C2 - anyanyelvi szint.

Amíg eljutsz a B1-es szintre egy tanárnál, vagy nyelvtanfolyamnál, már majdnem minden szükséges nyelvtani szerkezetet ismerned kell. Szokás mondani, hogy a nyelvvizsgák közt csak szókincsbeli különbség van. Szerintem ez csak részben igaz, de ugyanakkor ha valaki hezitál két szint közt, én mindig a felsőbb szintet szoktam javasolni.

A B2-es vizsgán a nyelvtani tudás elsősorban abban mérhető, hogy a vizsgázó képes-e összetett mondatokban, érvelő szövegekben, hivatalos és informális kommunikációban, valamint különböző múltbeli és feltételes helyzetek leírásakor megfelelően alkalmazni a tanult szerkezeteket.

A B2-es vizsga készség szerinti követelményei

Olvasáskészség

A vizsgázó meg tud érteni és magas fokú önállósággal képes eligazodni különféle összetett, a témák széles köréhez tartozó, aktuális problémákkal is foglalkozó szövegek között. Az ilyen szövegek megértéséhez szükség van az összetett mondatok, a kötőszók, a névszói szerkezetek, a passzív szerkezetek és a különböző igeidők biztos felismerésére.

Íráskészség

A vizsgázó képes valóságos vagy elképzelt eseményekről és élményekről világos és részletes leírást adni, a gondolatok közötti kapcsolatot világos és összefüggő módon jelölni, és követni az adott műfaj hagyományait. A vizsgázó tud olyan írásművet alkotni, amelyben kifejti érvelését és érveket szolgáltat egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, valamint megmagyarázza a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.

Az íráskészség szövegeiben ezért különösen fontos a mondatok logikus összekapcsolása, a változatos mondatszerkesztés, a megfelelő igeidők használata, valamint a feltételes, a passzív és a főnevesített szerkezetek alkalmazása.

Beszédértés

A vizsgázó konkrét, elvont, ismerős és ismeretlen témákban is képes megérteni az anyanyelvi beszélők által használt standard beszélt nyelven alkotott összetett beszéd főbb gondolatait úgy, hogy értelmezni tudja a beszélőnek a közléshez történő viszonyulását is. A párbeszédekben 2-3 anyanyelvi beszélő szólal meg, háttérzaj előfordulhat.

A beszédértésben a nyelvtan nemcsak szabályfelismerésként jelenik meg, hanem a beszélő szándékának, álláspontjának és bizonytalanságának megértését is segíti. A vizsgázónak fel kell ismernie többek között a feltételes megfogalmazásokat, az ok-okozati kapcsolatokat és az alárendelő mondatok szerkezetét.

Beszédkészség

A vizsgázó világos, részletes leírást tud adni általános témák széles körében úgy, hogy folyékonyan, helyesen és hatékonyan használja a nyelvet. Érvelő magyarázatokat tud adni a tartalmi alternatívák előnyeiről és hátrányairól természetes interakció keretében.

A beszédkészségben nem az a cél, hogy a vizsgázó minden mondatot bonyolult szerkezetekkel építsen fel, hanem az, hogy a nyelvtani eszközöket pontosan, változatosan és természetesen használja. A túlzottan betanult vagy bizonytalanul alkalmazott szerkezetek helyett a biztos nyelvhasználat a fontos.

A B2-es német nyelvtan legfontosabb területei

Az igeidők rendszere

Ha német nyelvvizsgára készülsz éppen, akkor hasznos lehet a német nyelvtant összefoglaló sorozat, amiben az alábbi német igeidőkről olvashatsz: - német jelen idejű ragozás - Präteritum (múlt) - Perfekt (múlt).

A B2-es szinten a vizsgázónak a jelen, a múlt és a jövő eseményeit időben pontosan kell elhelyeznie, és az adott szövegtípushoz illő igeidőt kell választania. A beszélt nyelvben a Perfekt, az elbeszélésekben és bizonyos gyakori igéknél a Präteritum, összetettebb időviszonyok kifejezésére pedig a Plusquamperfekt is fontos.

• Präsens: jelen idejű események, állapotok és általános érvényű megállapítások kifejezésére használható.
• Perfekt: a beszélt nyelvben gyakori múlt idő, amely lezárt eseményekről és tapasztalatokról szóló beszámolókban jelenik meg.
• Präteritum: különösen írott elbeszélésekben, hírekben és bizonyos gyakori igéknél fontos múlt idő.
• Plusquamperfekt: egy másik múltbeli eseménynél korábban bekövetkezett esemény kifejezésére szolgál.
• Futur: jövőbeli események, tervek, feltételezések és előrejelzések megfogalmazására használható.

A Plusquamperfekt és az időviszonyok

Használj taktikus módon nehezebb nyelvtani szerkezeteket (pl.: Plusquamperfekt, Konjuntiv). Itt ne az legyen a fontos, hogy tudsz egy mondatot, hanem tudod a formulát.

A Plusquamperfekt különösen akkor hasznos, amikor két múltbeli esemény sorrendjét kell világossá tenni. A szerkezet segítségével a vizsgázó pontosabban tud elbeszélést, személyes élményt vagy eseményleírást alkotni.

A Konjunktiv és a feltételes szerkezetek

Például tudod, hogy egy múlt idejű feltételes szerkezet hogyan épül fel: SEIN | HABEN (konjunktiv-ban: wäre | hätte) + PARTIZIP PERFEKT. Vagyis: I hätte es gemacht, wenn ich die Zeit gehabt hätte.

A feltételes szerkezetekkel lehetőségeket, elképzelt helyzeteket, kívánságokat, udvarias kéréseket és a múlttal ellentétes feltételeket lehet kifejezni. A B2-es szintű érvelésben különösen fontosak, mert segítségükkel a vizsgázó árnyaltabban tud beszélni a döntések következményeiről, az alternatívákról és a lehetséges megoldásokról.

A passzív szerkezet

Főnevesíts. (+Használj passzívot.) Szemelj ki néhány igét, amit átírsz a főnév alakjába. Pl.: Die Regierung habe enschieden, dass sie die Fabrik schließen werden. -> Wegen der Entscheidung der Regierung, wird die Fabrik geschlossen werden.

A passzív szerkezet akkor különösen hasznos, amikor nem a cselekvő személye, hanem maga a folyamat, az intézkedés vagy az eredmény a fontos. Hivatalos, tárgyilagos és érvelő szövegekben gyakran előfordul, ezért az íráskészségben és az olvasott szövegek megértésében is jelentős szerepe van.

A főnevesítés

A főnevesítés tömörebbé és hivatalosabbá teheti a szöveget. Segítségével változatosabbá válik a mondatszerkesztés, és elkerülhető, hogy a szövegben egymás után túl sok hasonló igei szerkezet szerepeljen.

A főnevesített szerkezetek különösen alkalmasak okok, döntések, következmények és folyamatok kifejezésére. A B2-es szintű írásműben azonban a főnevesítést és az igei megfogalmazást érdemes megfelelő arányban használni.

A kötőszók és a szövegkohézió

Használj Verbindungswort-okat. Pl.: außerdem übrigens obwohl darüber hinaus zusätzlich zu besonders wegen während entweder…oder… nämlich alles in allem als nächstes.

A kötőszók és kapcsolóelemek teszik világossá a gondolatok közötti kapcsolatot. Segítségükkel a vizsgázó kifejezheti az ellentétet, az okot, a következményt, a hozzáadást, a választást, a pontosítást és az összegzést.

• Hozzáadás: außerdem, darüber hinaus, zusätzlich zu
• Ellentét: obwohl
• Ok és kapcsolat: wegen, während
• Választás: entweder … oder …
• Pontosítás: nämlich
• Sorrendiség: als nächstes
• Összegzés: alles in allem
• Kiemelés: besonders
• Kiegészítő megjegyzés: übrigens

Az összetett mondatok szerepe a B2-es vizsgán

A B2-es szinten a vizsgázónak nemcsak egyszerű kijelentő mondatokat kell alkotnia, hanem alárendelő és mellérendelő mondatokban is világosan kell kifejeznie a gondolatait. A mondatok közötti kapcsolatot a szórend, a kötőszók, a névmások és az igeidők együttes használata teszi érthetővé.

Az összetett mondatok segítségével lehet indokolni egy álláspontot, bemutatni egy esemény okát és következményét, feltételt szabni, ellentétet kifejezni, valamint összehasonlítani különböző lehetőségeket. A nyelvtani pontosság mellett fontos, hogy a mondatok ne legyenek túl hosszúak vagy nehezen követhetők.

Nyelvtani pontosság az íráskészségben

Amikor a német nyelvvizsga feladatok közül az íráskészséghez jutunk, sokszor felmerül a kérdés, hogy van-e valamilyen levélminta, amit használni tudnánk. Bár fontosnak tartom, hogy az adott nyelven mindenkinek legyenek meg a szófordulatai, a minták használatát kevésbé tartom szerencsésnek.

A betanult levélminta nem helyettesíti a mondatszerkesztési készséget. A vizsgázónak az adott feladathoz kell igazítania a megszólítást, a hangnemet, a kötőelemeket, az érvelést, az igeidőket és a lezárást.

A B2-es szintű írásban érdemes változatosan használni az egyszerűbb és az összetettebb szerkezeteket. A nehezebb nyelvtani forma akkor értékes, ha pontosan illeszkedik a mondat jelentéséhez, és nem rontja a szöveg érthetőségét.

Nyelvtani felkészülés a szóbeli vizsgára

A német nyelvvizsgára való készülés során ugyanúgy, ahogy a nyelvvizsga levélminták, a nyelvvizsga tételek használatát is kerülni szoktam. Nem teljes kerülés ez, helyette inkább alternatív megoldásokat ajánlok.

Ahelyett, hogy betanulnál 50 szót a környezetváltozással kapcsolatban, nézdd meg Deutsche Welle német Youtube csatornáját, keress egy dokumentumfilmet a témában, és írj ki belőle 10-20 szót, majd írj róla fogalmazást.

A valódi beszédhelyzetekből származó szókincs és nyelvtan segít abban, hogy a vizsgázó ne elszigetelt mondatokat mondjon, hanem összefüggően és természetesen tudjon reagálni. A felkészülés során érdemes ugyanarról a témáról leírást, véleményt, előny-hátrány elemzést és feltételes megoldási javaslatot is megfogalmazni.

Hogyan érdemes gyakorolni a B2-es nyelvtani szerkezeteket?

Én német magántanárként mindig azt szoktam javasolni a nyelvvizsgázni készülőknek, hogy az alapján válasszanak nyelvvizsgát és szintet, hogy az adott nyelvvizsga feladatok mennyire mennek nekik.

Végül ami fontos még a német nyelvvizsga választásánál, hogy melyik nyelvvizsgából érhetők el a leginkább nyelvvizsga felkészítő feladatok. A legtöbb nyelvvizsga online legalább egy feladatsort közzétesz, de ezen felül tud eltérés lenni, hogy melyik típushoz érhető el a legtöbb könyv.

A gyakorlás során érdemes ugyanazt a nyelvtani szerkezetet többféle feladattípusban alkalmazni: először mondatkiegészítésben, majd rövid fogalmazásban, végül önálló szóbeli válaszban. Így a szabályismeret fokozatosan aktív nyelvhasználattá válik.

1. Ismételd át az igeidők alakját és használatát.
2. Gyakorold a Plusquamperfektet múltbeli események sorrendjének leírására.
3. Alkoss feltételes mondatokat jelenbeli és múltbeli helyzetekről.
4. Írj át igei szerkezeteket főnevesített formába.
5. Alakíts át aktív mondatokat passzív szerkezetté.
6. Kapcsold össze a mondataidat változatos Verbindungswortokkal.
7. Ellenőrizd a szórendet, az igeragozást, az eseteket és a névelőket.
8. Használd a szerkezeteket saját témájú szóbeli és írásbeli válaszokban.

A nyelvvizsga kiválasztása és a B2-es feladatok gyakorlása

Az első szempont, amit érdemes figyelembe venned, ha német nyelvvizsgát szeretnél tenni, az az akkreditáció. Az akkreditáció azt jelenti, hogy melyik országban fogadják el az adott nyelvvizsgát.

Magyarországon elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Társalkodó, TELC, iTOLC, Origó. Nemzetközileg elfogadott legnépszerűbb nyelvvizsgák: Goethe, ÖSD.

Az egynyelvű nyelvvizsgáknál csak egy nyelvvel fogsz találkozni, tehát a némettel. A kétnyelvű nyelvvizsgáknál pedig két nyelvvel fogsz találkozni, a némettel és a magyarral is.

Legnépszerűbb egynyelvű nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Társalkodó, TELC, iTOLC, Goethe, ÖSD. Legnépszerűbb kétnyelvű nyelvvizsgák: BME, Corvinus, Euroexam, Társalkodó, Origó.

Vigyázz a nyelvvizsga jelentkezésnél! Van, hogy egy nyelvvizsga két verzióban is elérhető. A jelentkezésnél mindig jelölnöd kell, hogy melyiket szeretnéd letenni.

Amikor német magántanárként elkezdem a munkát egy diákkal, aki nyelvvizsgát szeretne tenni, de még nem tudja, hogy milyet válasszon, a következő kérdéseket teszem fel:

• Mikorra kell, hogy meglegyen?
• Tervezel-e valaha külföldön dolgozni, tanulni?
• Meghatározza-e az intézmény, amelyik a nyelvvizsgát kéri, hogy milyeneket fogad el?

Ha valakinek nincs kimondott célja, akkor mindegyik szóba jöhető opcióból mutatni szoktam nyelvvizsga feladatokat, hogy a tanuló megismerhesse, melyik típusfeladatok tetszenek neki a legjobban.

Emellett sokszor szoktam ajánlani a Goethe Intézet és az Osztrák Intézet (ÖSD) nyelvvizsgáit, amelyek nemzetközileg elismertek. Amennyiben a jövőben bármikor megvan az esély arra, hogy valaki külföldön szeretne tanulni, dolgozni, érdemes lehet előre gondolkozni.

tags: #nemet #kozepfoku #nyelvvizsga #nyelvtani #kovetelmenye