A „je … desto …” szerkezet a németben két mondatrészt kapcsol össze, és a bennük kifejezett dolgokat vagy cselekvéseket arányos kapcsolatban hasonlítja össze. Magyarul általában a „minél …, annál …” jelentés felel meg neki.
A szerkezet első része „je” kötőszóval kezdődő mellékmondat, a második része pedig „desto” kötőszóval kezdődő főmondat. A „je” után rendszerint középfokú melléknév vagy határozószó áll, a „desto” után pedig szintén középfokú alak következik.
A „je … desto …” jelentése
A „je … desto …” összetett kötőszó. A „je” vezeti be a mellékmondatot, a „desto” pedig a főmondatot.
A mellékmondatban szereplő dolgok vagy cselekvések mértéke meghatározza, illetve feltételezi a főmondatban szereplő dolgok vagy cselekvések mértékét. A szerkezet szó szerinti angol megfelelője a „the … the …”, magyarul pedig a „minél …, annál …” felel meg neki.
Je schneller, desto besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Je länger ich darüber nachdenke, desto weniger verstehe ich. = Minél többet gondolkodom rajta, annál kevésbé értem.
Je mehr Geld ich habe, desto mehr gebe ich aus. = Minél több pénzem van, annál többet költök.
A mondatrészek sorrendje
A „je … desto …” szerkezetben a „je” kezdetű mellékmondat szinte mindig megelőzi a „desto” kezdetű főmondatot. Írott nyelvben alkalmanként a főmondat is állhat a mellékmondat előtt.
Je mehr ich darüber weiß, desto weniger will ich eigentlich darüber wissen. = Minél többet tudok róla, annál kevésbé akarok valójában tudni róla.
A két mondatrész között vesszőt kell használni. Ha a mellékmondat és a főmondat helyet cserél, a jelentés könnyen nehezebben követhetővé válik.
Szórend a „je” kezdetű mellékmondatban
A „je” kezdetű rész mellékmondatként viselkedik, ezért a ragozott ige a mondat végére kerül. A „je” lényegében ugyanúgy módosítja a szórendet, mint például a „dass” vagy a „weil”.
Je mehr ich über den Film nachdenke, desto weniger verstehe ich ihn. = Minél többet gondolkodom a filmen, annál kevésbé értem.
Je härter ich arbeite, desto fester schlafe ich. = Minél keményebben dolgozom, annál mélyebben alszom.
Je mehr ich über mich rede, desto gelangweilter wird mein Date. = Minél többet beszélek magamról, annál unottabb lesz a randipartnerem.
Szórend a „desto” kezdetű főmondatban
A „desto” kezdetű rész főmondat, ezért a ragozott ige a második helyen áll. Mivel a teljes „je …” szerkezet egyetlen mondatrészként tölti be az első helyet, a „desto” utáni ragozott ige közvetlenül a „desto” rész után következik.
Je mehr ich über den Film nachdenke, desto weniger verstehe ich ihn.
A főmondat önmagában így hangzana: Weniger verstehe ich den Film. A „je … desto …” szerkezet azonban az első mondathelyet foglalja el, ezért a ragozott ige a „desto” rész után áll.
A legfontosabb szórendi szabály röviden a következő: a „je” részben minden ragozott ige a mondat végére kerül, a „desto” részben pedig a ragozott ige a „desto” után áll.
A szerkezet alapképlete
A „je … desto …” szerkezet alapképlete a következő:
Je + középfokú melléknév vagy határozószó + alany és/vagy ige, desto + középfokú melléknév vagy határozószó + ige és főnév.
Je schneller, desto besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Je schöner das Wetter ist, desto besser ist der Tag. = Minél szebb az idő, annál jobb a nap.
Je härter ich arbeite, desto fester schlafe ich. = Minél keményebben dolgozom, annál mélyebben alszom.
Példák a „je … desto …” használatára
Je öfter ich übe, desto besser werde ich. = Minél gyakrabban gyakorlok, annál jobb leszek.
Je besser ich werde, desto mehr Spaß macht es mir. = Minél jobb leszek, annál több örömet okoz.
Je mehr Spaß es mir macht, desto öfter übe ich. = Minél több örömet okoz, annál gyakrabban gyakorlok.
Je mehr ich studiere, desto weiser werde ich. = Minél többet tanulok, annál bölcsebb leszek.
Je mehr ich schlafe, desto müder bin ich. = Minél többet alszom, annál fáradtabb vagyok.
A középfok szerepe
A „je … desto …” szerkezet összehasonlító jelentését a melléknevek és a határozószók középfoka fejezi ki. A középfokú alak rendszerint mindkét mondatrészben megjelenik.
Je schneller, desto besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Je länger ich darüber nachdenke, desto weniger verstehe ich. = Minél tovább gondolkodom rajta, annál kevésbé értem.
Je mehr Geld ich habe, desto mehr gebe ich aus. = Minél több pénzem van, annál többet költök.
A „je … desto …” és a passzív szerkezet kapcsolata
A „je … desto …” szerkezethez önmagában nem kapcsolódik külön passzív igeragozási szabály. Ha azonban a „je” vagy a „desto” részben passzív mondat áll, akkor a német passzív szórendi és igeidőbeli szabályait ugyanúgy alkalmazni kell.
A német szenvedő szerkezet többféle igeidőben megjelenhet. A passzív nem egyetlen különálló igeidő, hanem olyan szerkezet, amely különböző igeidőkre épülhet rá.
Vorgangspassiv és Zustandspassiv
A „Vorgangspassiv” vagy „Handlungspassiv” cselekvéseket és történéseket fejez ki. Képlete: werden + Partizip Perfekt.
Die Aufgabe wird gelöst. = Megoldják a feladatot.
A „Zustandspassiv” állapotot fejez ki.
Die Aufgabe ist gelöst. = A feladat meg van oldva.
A két szerkezet között az a lényeges különbség, hogy a „Vorgangspassiv” a cselekvés vagy történés folyamatára, a „Zustandspassiv” pedig az ennek eredményeként létrejött állapotra helyezi a hangsúlyt.
Miért használunk passzívot?
A passzívot általában azért használjuk, mert a cselekvő személye nem fontos, nem ismert, vagy nem akarjuk megnevezni. Ilyenkor a hangsúly azon van, ami történik, illetve azon, akivel vagy amivel történik.
Aktív: Man macht Fehler. = Az ember hibázik.
Passzív: Fehler werden gemacht. = Hibák vannak ejtve.
Mindegy tehát, ki hibázik, mert mindenki követ el hibát. A hangsúly azon van, hogy a hibák megtörténtek.
A passzív igeidői
A passzív szerkezetben a „werden” igét kell megfelelően ragozni, mert az igeidő változását elsősorban ez az ige mutatja. A főige Partizip Perfekt alakban szerepel.
Präsens
Aktív: Man stellt dieses Produkt her. = Az ember előállítja ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt wird hergestellt. = Ezt a terméket előállítják.
A „je … desto …” szerkezetben a jelen idejű passzív ugyanilyen módon épül fel, miközben a „je” rész mellékmondati, a „desto” rész pedig főmondati szórendet követ.
Präteritum
Aktív: Man stellte dieses Produkt her. = Az ember előállította ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt wurde hergestellt. = Ezt a terméket előállították.
A „werden” Präteritum alakja „wurde” vagy többes számban „wurden”, miközben a főige Partizip Perfekt alakban marad.
Perfekt
Aktív: Man hat dieses Produkt hergestellt. = Az ember előállította ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt ist hergestellt worden. = Ezt a terméket előállították.
A passzív Perfektben a „werden” Partizip Perfekt alakja nem „geworden”, hanem „worden”.
Plusquamperfekt
Aktív: Man hatte dieses Produkt hergestellt. = Az ember előállította ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt war hergestellt worden. = Ezt a terméket előállították.
A Plusquamperfektben a segédige „war”, a főige pedig továbbra is Partizip Perfekt alakban áll, amelyet a „worden” követ.
Futur I.
Aktív: Man wird dieses Produkt herstellen. = Az ember elő fogja állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt wird hergestellt werden. = Ezt a terméket elő fogják állítani.
A Futur I. passzív alakjában két „werden” szerepel: az egyik a jövő időt, a másik a passzív szerkezetet jelöli.
Passzív módbeli segédigékkel
A passzív szerkezetben módbeli segédige is megjelenhet. Ilyenkor a módbeli segédige ragozott alakban áll, a passzív szerkezet többi eleme pedig a mondat végére kerül.
Präsens
Aktív: Man kann dieses Produkt herstellen. = Az ember elő tudja állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt kann hergestellt werden. = Ezt a terméket elő lehet állítani.
Präteritum
Aktív: Man konnte dieses Produkt herstellen. = Az ember elő tudta állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt konnte hergestellt werden. = Ezt a terméket elő lehetett állítani.
Perfekt
Aktív: Man hat dieses Produkt herstellen können. = Az ember elő tudta állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt hat hergestellt werden können. = Ezt a terméket elő lehetett állítani.
Plusquamperfekt
Aktív: Man hatte dieses Produkt herstellen können. = Az ember elő tudta állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt hatte hergestellt werden können. = Ezt a terméket elő lehetett állítani.
Futur I.
Aktív: Man wird dieses Produkt herstellen können. = Az ember elő fogja tudni állítani ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt wird hergestellt werden können. = Ezt a terméket elő lehet majd állítani.
„Von” és „durch” a passzívban
A passzív mondatban a cselekvő személyét „von” elöljárószóval lehet megadni. A „durch” általában az eszközt, a közvetítő tényezőt vagy a cselekvés módját jelöli.
Aktív: Angela stellt dieses Produkt her. = Angela állítja elő ezt a terméket.
Passzív: Dieses Produkt wird von Angela hergestellt. = Ezt a terméket Angela állítja elő.
A „von” tehát olyan szó, amellyel az alanyt jelezhetjük akkor is, ha passzív mondatról van szó.
Aktív: Man stellt dieses Produkt durch Experimente her. = Ezt a terméket kísérletekkel állítják elő.
Passzív: Dieses Produkt wird durch Experimente hergestellt. = Ezt a terméket kísérletekkel állítják elő.
A „durch” tehát egy eszközt tud jelezni a német szenvedő szerkezetben.
A „je … desto …” szinonimái
A „desto” helyett használható az „umso” is. A „je … desto …” és a „je … umso …” jelentése azonos.
Je schneller, desto besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Je schneller, umso besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Az „umso … umso …” szerkezet szintén előfordul.
Umso schneller, umso besser. = Minél gyorsabb, annál jobb.
Az „umso” önállóan is használható a második mondatrészben.
Je früher ich aufstehe, umso länger ist mein Tag. = Minél korábban kelek fel, annál hosszabb a napom.
Umso mehr ich nachdenke, umso weniger gefällt mir die Idee. = Minél többet gondolkodom rajta, annál kevésbé tetszik az ötlet.
A „je … desto” szerkezet a legáltalánosabb és legbiztosabb választás. Az „umso … umso …” használható, de kevésbé jellegzetes, mint a „je … desto …”.
A „je” és a „desto” utáni esetek
A „je” és a „desto” nem elöljárószók, ezért önmagukban nem határozzák meg a főnév esetét. Az esetet a mondatbeli szerep, illetve az ige vagy az elöljárószó határozza meg.
A „je” és a „desto” után ezért állhat például alanyeset, tárgyeset vagy részes eset.
Je mehr guten Wein ich trinke, desto mehr billiger Wein wird mir angeboten. = Minél több jó bort iszom, annál több olcsó bort kínálnak nekem.
Je mehr Geld in meiner Tasche ist, desto mehr schönen Frauen kaufe ich Blumen. = Minél több pénz van a zsebemben, annál több szép nőnek veszek virágot.
Mikor nem használunk passzívot?
Passzívot akkor nem használunk, amikor a szerkezetnek nincs értelmes vagy természetes funkciója.
„Sein” segédigés Perfektet használó igék
Azok az igék, amelyeknek a Perfekt alakja „sein” segédigével képződik, általában nem alakíthatók át ilyen módon passzívba.
Például: kommen, sterben.
Birtoklást kifejező igék
Birtoklást kifejező igéknél alapvetően értelmetlen passzív mondatot alkotni.
Ich habe eine Idee. = Van egy ötletem.
Ilyen igék például: haben, bekommen, besitzen.
Visszaható igék
A visszaható igéknél gyakran maga a cselekvő személy a tárgy is, ezért ezeknél általában nincs értelme a passzív átalakításnak.
Ilyen igék például: sich waschen, sich ausruhen.
Személytelen szerkezetek
Személytelen szerkezeteknél szintén nem mindig lehet értelmesen alkalmazni a passzív gondolatmenetet.
Es regnet. = Esik.
Egyéb igék
Vannak olyan igék, amelyeknél a passzív használata nem természetes vagy nem célszerű.
Ilyen igék például: wissen, kennen, kosten, freuen.
Gyakorló mondatok
- A megbeszélés nem tudott befejezve lenni.
- Ezt az autót Japánban fogják gyártani.
- Az ajtót kinyitották.
- Az oltási igazolás sok országban el van fogadva.
- Ezt a könyvet eldobhatjuk.
