Nyelvoktatás alanyi adómentessége: feltételek, áfamentességi jogcímek és gyakorlati szabályok

A nyelvoktatás alanyi adómentessége azt jelenti, hogy a nyelvoktató vagy nyelviskola a saját nevében teljesített, alanyi adómentesség alá tartozó ügyletei után nem számít fel általános forgalmi adót, ugyanakkor a beszerzéseihez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát sem vonhatja le. Az alanyi adómentesség nem azonos a nyelvi képzés tárgyi adómentességével: az egyik az adóalany választásán és értékhatárán alapul, a másik magának a szolgáltatásnak a jogszabályban meghatározott jellegéhez kapcsolódik.

A felnőttképzés alapvetően ÁFA-köteles tevékenység, azonban az Áfa törvény 85. § (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor egy képzés mentesülhet az áfa alól. Nyelvi képzés csak akkor áfamentes, ha szerepel a FAR rendszerben. Ezen kívül, ha egy képző intézmény alanyi adómentességet választott, akkor minden tevékenysége áfamentes lesz, függetlenül attól, hogy egyébként a képzése áfaköteles lenne vagy sem.

Az alanyi adómentesség és a tárgyi adómentesség különbsége

A fenti esetek tárgyi adómentesség alá tartoznak, tehát ezeknél a képzéseknél nincs áfa felszámítása. A tárgyi adómentesség a szolgáltatás jellegéhez kapcsolódik, ezért annak feltételeit a nyelvi képzés, a képzőhely és a felnőttképzési szabályok alapján kell vizsgálni.

Az alanyi mentesség választásával kapcsolatban azt is pontosan ismernünk kell, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi mentes értékhatárba, és melyek azok, amelyeket ki lehet hagyni a 12 millió forintos küszöbérték számításánál. Ahhoz képest, hogy az alanyi mentesség alapvetően a kisebb adózókat érinti, mégis meglepően összetett szabályrendszerrel van dolgunk, amelyben nehéz eligazodni.

Mikor lehet alanyi adómentes a nyelvoktató?

Amennyiben a nyelvtanfolyamokból várható éves árbevétele a 12 millió Ft-ot nem fogja meghaladni, úgy az alanyi adómentesség miatt, az árelőny megmaradhat. A 12 millió Ft-os éves bevételhatár felett azonban 27%-os ÁFA terheli a nyelvoktatást, ami súlyos extra felárat jelent, amit jellemzően nem fog tudni továbbszámlázni az ár-érzékeny keresletnek.

A cégeknek nyújtott nyelvoktatásoknál ez kevésbé fog problémába ütközni, de lakossági nyelvtanfolyamok esetében jellemző. Az engedély további előnye, hogy a lakossági vagy vállalati oktatások önköltséges tandíjak esetében is ÁFA-mentességet ad.

Az alanyi mentes adóalanyok meglepődve tapasztalják, hogy az alanyi mentesség nem vonatkozik minden ügyletükre. Sajnos van bőven olyan ügylete az alanyi mentesnek is, amelyre a mentessége ellenére általános forgalmi adót kell fizetnie.

Ezek közül egyes ügyletekhez kapcsolódik adólevonási és visszaigénylési jog, míg másokhoz nem. Az alanyi adómentesség ezért nem jelenti azt, hogy a nyelvoktató minden ügyletére, minden beszerzésére és minden nemzetközi szolgáltatására automatikusan azonos szabály vonatkozik.

A nyelvi képzés tárgyi áfamentessége

Az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés értelmében az alábbi képzési formák mentesülhetnek az ÁFA alól:

• Szakmai oktatás: Részszakmára való felkészítés (szakképzési törvény alapján).
• Szakmai képzés: Szakképesítés megszerzésére irányuló képzés.
• Támogatási forrásból finanszírozott képzések.
• Jogszabály alapján szervezett képzések (hatósági képzések).
• Nyelvi képzések és nyelvvizsgák.
• Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek.

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás, továbbá a 85. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít.

A felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása a nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló jogcímként nevesíti. A nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés.

Így ide tartozik - a teljesség igénye nélkül - a különböző idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés, vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is. A nyelvi képzés és a nyelvvizsga áfamentes, de csak akkor, ha a képzést bejelentik a FAR rendszerbe.

A FAR-bejelentés szerepe

Ha egy nyelviskola vagy oktató hivatalosan bejelenti a képzést, az áfamentes. Ha a nyelvoktatást „korrepetálásnak” hirdetik, az nem tartozik az Fktv. hatálya alá, tehát áfás lesz.

Bár a nyelvi képzések esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa.

Az adóalanynak teljesítenie kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön, ide nem értve a nemzetközi szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet. Ez többek között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján akkor lehetett adómentes, ha a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt. Az ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak - a régi felnőttképzési törvény szerinti engedély alapján való - végzése jogszerűnek minősül.

A régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői minőségében nyújtja.

A felnőttképzői minőség feltételei

Az Áfa tv. - 2020. január 1-jétől hatályos - módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás - a nyelvi képzés kivételével - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén tekinthető adómentesnek:

• a szolgáltatást nyújtó adóalany felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;
• felnőttképzési tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;
• a nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.

Ahogyan az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó ún. felnőttképzőnek minősüljön. A módosított felnőttképzési törvény szerint felnőttképző az a jogi személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat.

A törvény a módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen határozza meg, így felnőttképzés - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakképzésen túl - valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és képzés.

A képzőhely szolgáltatását csak akkor nyújtja felnőttképzői minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó ágazati jogszabályok) szerint jogosult felnőttképzési tevékenység végzésére, és a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv felé bejelentette, illetve a képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a felnőttképzési tevékenység engedélyköteles.

Ezek hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az adómentesség nem alkalmazható. A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.

Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni. A fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály által elvárt képesítési feltételeknek.

Így amennyiben egy adott oktatási, képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

Nem minden bejelentett képzés áfamentes

Az Áfa tv. 85. § (2) b) ba) pontja szerint „bejelentés birtokában és jogszabály alapján” szervezett képzések áfamentesek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden bejelentett képzés áfamentes!

A Felnőttképzési törvény (Fktv.) meghatározza, mit jelent a „jogszabály alapján szervezett képzés”. Az oktatás vagy képzés kötelező feltétele egy adott munkakör betöltésének, tevékenység végzésének vagy magasabb fizetési besorolás elérésének. Egy ágazati jogszabály írja elő a képzés és vizsga körülményeit.

Ez a régebben „hatósági képzés” néven ismert oktatási forma. Ezek a képzések mindig csak bejelentéskötelesek, nem engedélykötelesek! Tehát nem minden bejelentett képzés áfamentes, hanem kizárólag a hatósági (jogszabály alapján szervezett) képzések.

Jogszabály alapján szervezett képzések

Az Fktv. 2021. július 1-én hatályba lépett 2. § 5a. pontja a jogszabály alapján szervezett képzés fogalmát az alábbiak szerint definiálja: „2. § E törvény alkalmazásában: 5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést.”

A 2020/7. Adózási kérdésben kifejtett jogértelmezés továbbra is irányadó, az adómentesnek minősülő oktatások áfabeli megítélése az Fktv. említett módosításának és az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjának összefüggése következtében nem változik.

Azaz, az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezettnek minősül, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja.

Az Fktv. 2. § 5a. pontja szerint a jogszabály alapján szervezett oktatásnak, képzésnek a következő kritériumoknak kell együttesen megfelelniük:

• az oktatás, képzés jogszabály által tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltétele;
• a képzés célját jogszabály határozza meg;
• a képzés tartalmát jogszabály határozza meg;
• a megszervezés általános feltételeit jogszabály határozza meg;
• az eredményes elvégzés igazolási módját vagy a kapcsolódó vizsgára vonatkozó követelményt jogszabály határozza meg.

A képzés célját nem szükséges külön rendelkezésben rögzítenie a jogszabálynak, elégséges, ha a jogszabály egészéből levezethető, hogy az oktatás, képzés mire irányul. Ugyanígy a képzés tartalmát sem kell a jogszabálynak tételesen meghatároznia, viszont elengedhetetlen, hogy a jogszabály legalább utaljon arra, hogy a szervezőnek az oktatás, képzés során milyen jellemzőkkel bíró ismeretanyagot, oktatási tematikát, tananyagot kell biztosítania.

Az oktatás, képzés megszervezésének általános feltételei lehetnek például az oktatás, képzés megszervezésére jogosultak körének, a képzésre való jelentkezésnek és a képzésen való részvétel jogosultsági feltételeinek, az oktatás, képzés személyi és/vagy tárgyi feltételeinek, helyszínének, megvalósítási módjának és időpontjának meghatározása.

Ide tartozhatnak továbbá az oktatás, képzés alapját képező tananyaggal, ismeretanyaggal kapcsolatos jellemzők, a képzési program jóváhagyásának szükségessége, a képzési program elemei, a képzési szerződés tartalma, az oktatás, képzés elméleti és gyakorlati óraszáma, valamint a képzés ellenőrzéséhez kapcsolódó rendelkezések.

Engedélyhez és képesítéshez kötött képzések

Az Áfa tv. 85. § (3) bekezdése további pontosítást ad a tárgyi adómentesség kapcsán, főként a hatósági képzések esetében. Ha a képzés hatósági engedélyhez kötött, akkor csak akkor lehet áfamentes, ha a szervezet az ágazati engedély birtokában és annak alapján végzi a tevékenységet.

Ha a képzés képesítéshez kötött, akkor az adómentesség feltétele, hogy legalább egy olyan oktató legyen, aki a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelel. Ez azt jelenti, hogy a hatósági képzések esetében nem elég pusztán az, hogy egy adott ágazati jogszabály előírja a képzés szükségességét - az is fontos, hogy a képző megfeleljen a szakmai és jogi feltételeknek, különben elveszítheti az áfamentesség lehetőségét.

Fentiekre figyelemmel - példaképpen - az alábbi képzések jogszabály alapján szervezett képzésnek minősülnek:

• Mestervizsgára felkészítő képzés [a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, a szakképzésről szóló 2019.évi LXXX. törvény].
• Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsgáztatás [Szkt., Szkt. Vhr.].
• Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése [a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet].
• Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők kötelező továbbképzése [az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet].
• Kazánkezelők, kazángépészek kötelező továbbképzésére vonatkozó szabályok [a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX.11.) ITM rendelet].
• Tűzvédelmi oktatás (tűzvédelmi szakvizsgához) [a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (X.7.) BM rendelet].
• Közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzése [a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet].

A nyelvoktatásra vonatkozó felnőttképzési szabályok

A „2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről” (Fkt.), ill. a későbbi módosító rendeletek eredményeképpen, gyökeresen megváltozott a nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályi környezet.

A korábban minden nyelvoktatói tevékenységre kötelező hatósági nyilvántartás megszűnt. Így jelenleg nem kötelező a tevékenység megkezdése előtt regisztrálni sem a nyelvoktató vállalkozó nyelvtanárt, sem a nyelviskolát.

Természetesen az egyéni vállalkozásra, ill. társas vállalkozásokra vonatkozó általános előírásoknak, jogszabályoknak meg kell ugyanúgy felelni, mintha más terméket vagy szolgáltatást értékesítenénk.

A felnőttképzési törvénynek való megfelelés azonban a kötelezettségek mellett, előnyöket is adhat. Ezek lehetnek olyan állami, európai uniós és egyéb közbeszerzési eljáráson keresztül finanszírozott képzések, melyek csak ezzel az engedéllyel végezhetőek.

Felnőttképzési engedély és nyelviskolai adminisztráció

Amennyiben egy nyelviskola úgy dönt, engedélyezteti intézményét, úgy egy bonyolult hatósági folyamatot kell kezdeményezni, ennek eredményeképpen létrejövő felnőttképzési működést kell fenntartani, valamint dokumentálását, és utólagos ellenőrzését is biztosítani kell.

Az engedélyezést helyszíni szemle előzi meg, amely az ehhez szükséges feltételeket, mint pl. meglévő tantermek, tanárok, a nyelvtanításhoz szükséges egyéb berendezések és technikai feltételek meglétét ellenőrzik.

Ezen kívül képzési programmal (KP) kell már rendelkezni, melyet a hatóság által elfogadott és nyilvántartott nyelvi programkövetelményeknek (PK) kell megfeleltetni, melyet egy erre jogosult nyelvi programszakértő előzetesen igazol.

Több nyelv esetén több KP-mal kell rendelkezni, ill. mindegyiket az adott nyelv szakértője igazolhatja le. Az engedély megszerzése után az engedélyezett nyelvek, ill. programok alapján képzéseket lehet szervezni.

A szakértő által előzetesen elfogadott és aláírt KP adatait, különösen modulszámait, óraszámait önkényesen nem lehet változtatni. Amennyiben erre mégis igény lenne, úgy szükséges készíteni egy klón-KP-ot, amiben megváltoztatjuk a kívánt adatokat, de ehhez ismételten szakértői ellenjegyzés szükséges, mielőtt hatályos lesz.

A KP-ot a felnőttképzési információs rendszer (FIR) hatóság által biztosított online felületen keresztül rögzíteni kell, hogy utólag ez a hatóság számára is ellenőrizhető legyen.

Dokumentálási kötelezettségek

A képzési tevékenység minden feltételét, valamint a jogszabályoknak megfelelő megvalósulást papíron kell igazolni. Különösen az intézmény jogi formáját, a KP max. létszámához igazodó termek meglétét vagy annak bérleményét, helyi felnőttképzési szakmai vezető és nyelvtanárok legális alkalmazását vagy megbízását.

Ugyancsak kötelező dokumentálnia az előzetes tudásmérést /szintfelmérést és annak alapján történő felmentést, a felnőttképzési szerződést, a tanulók jelenlétét a tanórákon, a haladási naplót, a képzés moduljait záró vizsgákat, azok értékelését, a képzést záró kérdőív kiértékelését, stb. és nem utolsósorban követelmény az intézmény saját minőségbiztosításában megfogalmazott kötelező dokumentálás.

Online adatközlés és statisztikai adatszolgáltatás

A felnőttképzési engedélyeztetés minden mozdulatát, valamint a képzés és a minden résztvevőjének releváns adatait, a képzés folyamatának minden aktusát egyes esetekben „annak bekövetkeztekor, de legfeljebb azon a napon” rögzíteni szükséges.

A képzés befejezése után, de még a lezárása előtt, a Statisztikai Hivatal részére anonim adatokat kötelező adni, az erre biztosított OSAP 1665 online oldalon.

A nyelvoktatás bizonylatolása

Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb számviteli bizonylat kibocsátása.

A számlán és a nyilvántartásokban az alkalmazott adózási jogcímet a tényleges jogalapnak megfelelően kell kezelni. Az alanyi adómentesség, a tárgyi adómentesség és az egyéb okból áfamentes szolgáltatás eltérő jogcímek, ezért a képzőnek az ügylet körülményei alapján kell meghatároznia, melyik szabály alkalmazható.

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás adómentessége

Az idegennyelv tanulásának szükségessége napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. A globalizáció és a technológiai fejlődés révén a különböző kultúrák közötti kommunikáció elengedhetetlenné válik.

Az idegen nyelvek ismerete nemcsak a munkaerőpiacon jelent versenyelőnyt, hanem hozzájárul a személyes fejlődéshez is. Kérdésként merülhet fel, hogy a munkáltató által fizetett nyelvoktatás mikor tekinthető adómentes juttatásnak?

A munkáltató által fizetett nyelvoktatás abban az esetben lehet adómentes juttatásnak tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek. Az oktatás, továbbképzés csak abban az esetben lehet az Szja törvény 4. § (2a) bekezdése szerint adómentes (a törvény fogalmi rendszerében nem bevétel), ha a munkáltató, kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély továbbképzését, felkészültségét növelő iskolarendszeren kívüli képzését biztosítja.

Iskolarendszeren kívüli képzésnek az Szja törvény 3. § 86. pontja szerint az olyan képzés minősül, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

A munkakörhöz való kapcsolódás

A másik vizsgálandó kritérium, hogy a képzés milyen célból történik és hogyan kapcsolódik a munkavállaló munkaköréhez. Ha a nyelvoktatás a munkavállaló munkaköréhez szükséges, és a munkavégzés feltételeként biztosítják, akkor az adómentes.

A képzés költségeként elsősorban az oktatásszervező, szolgáltató által számlázott részvételi díját, a tankönyvek díját, a vizsga díját lehet figyelembe venni. Ezen kiadásokról szóló a kifizető, munkáltató nevére szóló számlákat - az előzőleg említett két feltétel együttesen teljesülése esetén - adómentes juttatásként lehet elszámolni.

Amennyiben az előzőekben említett feltételekből bármelyik nem teljesül, úgy a nyelvoktatás - függetlenül annak céljától, - adóköteles, jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Dokumentálás és cafeteria

Fontos, hogy a munkáltató dokumentálja a nyelvoktatás szükségességét és célját, hogy később alátámasztható legyen az adómentesség indoka. A munkáltatók jelentős része az oktatást, továbbképzést a cafetéria részeként juttatja.

Fontos tehát, hogy a munkáltató által megtérített nyelvoktatás (vagy bármilyen más oktatás, továbbképzés) egy jól megszerkesztett szabályzat, megállapodás keretein belül történjen, hogy az adóhatósági vizsgálat, vagy a munkavállaló jogviszonyának megszűnése esetén elkerüljék a jogvitákat.

Nemzetközi ügyletek és az uniós alanyi mentesség

Ez a témakör most különösen aktuális, ugyanis 2025-től változnak az alanyi mentesség szabályai. A szabályváltozás azon adóalanyoknak jó hír, amelyek nemcsak belföldön értékesítenek vagy nyújtanak szolgáltatást, hanem másik tagállamban is: például román magánszemélyeknek Romániában konferenciát szerveznek.

Eddig ezekre a más tagállamban teljesített ügyletekre nem vonatkozott az alanyi mentesség, meg kellett fizetni az ott érvényes hozzáadottérték adót. Annyi könnyebbség eddig is volt, hogy 2021. júliusa óta ehhez az adófizetéshez nem volt szükség minden esetben az adott tagállamban adószámot váltani.

Ha ottani magánszemély és nem adóalany a megrendelő, és a magyar alanyi mentes eladó/szolgáltatásnyújtó Magyarországon beregisztrált az egyablakos rendszer (OSS) alá, akkor a magyar adószáma alatt kiállított számlával teljesíteni tudta az ottani hozzáadottérték adót.

Ez a lehetőség a továbbiakban is fennáll, viszont a szabályozás úgy változik 2025-tól, hogy a nem belföldön, hanem másik tagállamban teljesített ügyletekre uniós alanyi mentességet lehet választani, ami azt jelenti, hogy nem kell majd megfizetni az adott tagállamban sem a hozzáadottérték adót.

Olyan tagállamokban lesz lehetőség alanyi mentességet választani, ahol nincs az adóalanynak letelepedettsége (uniós alanyi mentesség). Az uniós alanyi mentesség választására tagállamonként van mód.

Az uniós alanyi mentesség feltételei

Feltétele az uniós alanyi mentesség választásának, hogy annak a tagállamnak az alanyi mentes értékhatárát ne haladja meg az adóalany ott teljesített ügyletei ellenértéke, amire választja. Sem előző évben, sem tárgyévben.

Ezen felül az uniós árbevétele összesítetten nem haladhatja meg a 100.000 eurót, sem előző évben, sem tárgyévben. Ha túllépi a jelzett értékhatárt, attól még az esetleges belföldi alanyi mentesség megmarad.

Így például a 10.000 eurót meghaladó együttes összegű Közösségen belüli távértékesítésnél vagy import távértékesítésnél nem kell belföldön bejelentkezni az egyablakos rendszerbe, és azon keresztül megfizetni a célországbeli áfát, mert alanyi mentes lehet az ottani értékesítés is.

De az ott teljesített ügyletekre vonatkozó beszerzésekre nem gyakorolható az adólevonási jog, sem a belföldön, sem az ott felmerült esetleges beszerzések tekintetében. Az uniós alanyi mentességgel érintett tagállamokban nem kell adóbevallást beadnia.

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

Azoknak az alanyi menteseknek, amelyek már 2025-re uniós alanyi mentességet szeretnének választani, még idén gondoskodniuk kell a választásról. Azon adóalanyok, akik 2024-ben is alanyi adómentességet választottak belföldön, és 2025. január 1-től az uniós alanyi mentesség keretében alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet, és élnek is e választással, ezt kötelesek a NAV-nak 2024. december 31-ig bejelenteni.

Emellett a 2024 évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig adatot kötelesek szolgáltatni. Az így nyilatkozó és az alanyi mentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi adómentesként járhatnak el belföldön.

Viszont az uniós alanyi mentességet választónak egy jelentős többlet teherrel is számolnia kell. Minden naptári negyedévre vonatkozóan ugyanis a következő hónap utolsó napjáig köteles adatot szolgáltatni a NAV-nak a következőkről:

• az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevétele;
• az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevétele, tagállamonkénti bontásban.

Az alanyi mentesség visszamenőleges választása

Az alanyi mentesség választásával kapcsolatosan érdemes még utalni egy kevéssé ismert, pedig már 2014-től hatályos szabályra (ami először az Art-ben szerepelt, majd átkerült az Áfa törvény 257/F.§-ába).

E szerint az adózó az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az alanyi mentesség választását, illetve annak visszavonását.

Ide tartozhat továbbá ingatlanbérbeadás vagy -értékesítés adókötelessé tételét vagy annak megváltoztatását, valamely különleges adómegállapítási eljárás tekintetében tett nyilatkozat módosítását vagy a pénzforgalmi adózással összefüggésben tett bejelentkezés megváltoztatását.

Erre csak akkor van lehetőség, ha a módosítás nem érinti az általa bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.

E rendelkezés tehát lehetővé teszi, hogy visszamenőlegesen válasszunk alanyi mentességet, illetve ennek a fordítottját (térjünk vissza az áfaköteles adózáshoz), azonban ennek az a feltétele, hogy az adóhatóság felé tévesen nyilatkozó (vagy nem nyilatkozó) adóalany a számlázását és a bevallását ne úgy teljesítse, ahogy a korábbi nyilatkozata szól, hanem úgy, amilyenre utóbb meg szeretné azt változtatni.

Vagyis annak az adóalanynak, aki elmulasztotta választani az alanyi mentességet és az általános szabályok szerinti adózását szeretné visszamenőlegesen alanyi mentessé tenni, erre akkor van lehetősége, ha eddig is adómentes számlákat állított ki, és az adóbevallási kötelezettségét is az alanyi mentes státusznak megfelelően teljesítette.

Azaz csak azon időszakban adott be bevallást, amikor az alanyi mentességbe nem tartozó, valamilyen adóköteles ügylete merül fel; például ingyenes termékátadás, külfölditől igénybe vett szolgáltatás, 10.000 eurót meghaladó közösségi termékbeszerzés stb.

Az áfakötelesség utólagos választása

Ennek fordítottjaként a tévesen alanyi mentességet választott adóalanynak a számláit adókötelesen kell kiállítania és az adóbevallását is rendben áfásan be kell adnia, csak akkor tudja utólag kérelmezni az áfa státuszának visszamenőleges módosítását és utólagos adókötelessé tételét (ami természetesen az adólevonási joggal is együttjár).

Ekkor felel meg ugyanis a hivatkozott azon feltételének, hogy az adózási státusz visszamenőleges hatályú korrigálása (kijavítása) nincs hatással a már megállapított és bevallott adóra.

Egyik irányban sincs lehetőség azonban a visszamenőleges korrekcióra, ha már megkezdődött az adóellenőrzés (de csak az utólagos adómegállapításos, azaz a normál adóellenőrzés a kizáró ok).

Gyakorlati ellenőrzőlista nyelvoktatóknak és nyelviskoláknak

1. Meg kell határozni, hogy a nyújtott szolgáltatás nyelvi képzésnek, más egyéb oktatásnak vagy áfaköteles oktatásnak minősül-e.
2. Meg kell vizsgálni, hogy a képző felnőttképzőnek minősül-e, és teljesíti-e a felnőttképzési szabályokat.
3. Nyelvi képzés esetén ellenőrizni kell a FAR-rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettséget.
4. Meg kell különböztetni a tárgyi adómentességet az alanyi adómentességtől.
5. Figyelni kell a 12 millió Ft-os éves bevételhatárra az alanyi mentesség alkalmazásakor.
6. Nyilván kell tartani az értékhatárba beszámító és az abból kizárható bevételeket.
7. A számlázást a tényleges adózási jogcím szerint kell teljesíteni.
8. A képzéshez kapcsolódó szerződéseket, bejelentéseket, jelenléti adatokat, képzési programokat és egyéb dokumentumokat meg kell őrizni.
9. Munkáltató által finanszírozott nyelvoktatásnál dokumentálni kell a munkakörhöz szükséges jelleget és a munkavégzéshez való kapcsolódást.
10. Nemzetközi ügyleteknél külön vizsgálni kell az OSS, az uniós alanyi mentesség, a közösségi adószám és az adatszolgáltatás szabályait.

tags: #nyelvoktatas #alanyi #adomentesseg