A semi-passive house jelentése és működése

A semi-passive house, vagyis a félpasszív ház olyan energiahatékony épület, amely a passzívház elveit részben alkalmazza, de nem feltétlenül teljesíti a minősített passzívház valamennyi szigorú követelményét. Működésének alapja a jó hőszigetelés, a hőhídmentes és légtömör épületszerkezet, a korszerű nyílászárók, a szabályozott szellőztetés, valamint az alacsony energiaigényű fűtési és hűtési rendszer összehangolása.

A félpasszív ház célja, hogy a hagyományos épülethez képest jelentősen csökkentse a fűtési és hűtési energiaigényt, miközben kényelmes, egészséges és egyenletes belső klímát biztosít. A passzívházakkal ellentétben a semi-passive house nem feltétlenül egyetlen, minden országban azonos módon értelmezett hivatalos épületminősítési kategória, hanem inkább olyan építési és gépészeti szemlélet, amely a passzívház követelményeihez közelítő, de rugalmasabb megoldásokat alkalmaz.

Mit jelent a passzívház fogalma?

A Passive House is a German certification system for energy-efficient buildings used in many countries around the world. A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegőtérfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges - további egyéb levegő felhasználása nélkül.

A rating system does not specify the type of building; in addition to residential buildings, it has also been applied to office buildings, schools, and previously constructed and later renovated buildings. A passzívház tehát nem kizárólag családi ház lehet, hanem irodák, iskolák, felújított épületek és más rendeltetésű épületek esetében is alkalmazható szemlélet.

A passzívház fogalma nem azt jelenti, hogy az épület egyáltalán nem használ energiát, hanem azt, hogy a fűtési és hűtési igény rendkívül alacsony. A gondosan megtervezett épület minimális hőveszteséggel működik, a szükséges komfort pedig részben a szerkezetek, részben a belső hőnyereségek és a szabályozott gépészeti rendszerek együttműködéséből származik.

A semi-passive house és a passzívház közötti különbség

A semi-passive house általában nem a teljes passzívház-minősítést célozza, hanem annak legfontosabb műszaki elveit veszi át. Ilyen elv a hőveszteség csökkentése, a hőhidak mérséklése, a légtömör épületburok, a megfelelő tájolás, a jó minőségű ablakok és a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása.

A félpasszív épületben előfordulhat, hogy a fűtési energiaigény magasabb a teljes passzívház-követelménynél, vagy hogy az épület formája, nyílászáróinak mérete, gépészeti rendszere vagy kivitelezési pontossága nem felel meg minden minősítési feltételnek. Ettől még az épület energiafelhasználása a hagyományos épületekénél lényegesen kedvezőbb lehet.

Az energiaigény nagysága

Ha megvizsgáljuk egy mai új építésű átlagos lakás fogyasztását, ~120 kWh fűtési energiafogyasztás jut minden egyes négyzetméterére évente. A ma épülő jól szigetelt épületeknél ez ~70 kWh/m2-t jelent évente. A passzívházak éves fűtési energiafogyasztása mindössze 15 kWh/m2, mintegy ötöde a mai jó energetikai minőségű épületnek.

A fűtési energiaigény 15 kWh/m2 egy évre vetítve, egy 100 m2-es családi háznál ez mindössze 1500 kWh/év, ami kb. 156 m3 gáz árának felel meg, ez 2013-ban 15.500 Ft-ot jelent egy évre! A konkrét üzemeltetési költség természetesen függ az energiaáraktól, a használati szokásoktól, az épület méretétől, a belső hőmérséklettől és a gépészeti rendszer hatásfokától.

A semi-passive house energiaigénye rendszerint a hagyományos épületénél jóval alacsonyabb, de nem feltétlenül éri el a passzívházaknál megadott értéket. A kategória gyakorlati értelme éppen az, hogy a jelentős energiahatékonysági javulás akkor is elérhető, ha a teljes passzívház-minősítéshez szükséges minden feltétel nem teljesül.

Hogyan működik a félpasszív épület?

A semi-passive house működését nem egyetlen berendezés határozza meg, hanem az épületburok, a nyílászárók, a tájolás, az árnyékolás, a szellőztetés, a fűtés és a használati szokások összehangolt rendszere. Az energiahatékonyság csak akkor javul tartósan, ha ezek az elemek egymással összhangban működnek.

A jó hőszigetelés csökkenti a falakon, födémen és padlón keresztül távozó hőt. A hőhídmentes kialakítás mérsékli azokat a helyi hőveszteségeket, amelyek a szerkezetek csatlakozásainál alakulhatnak ki. A légtömör épületburok megakadályozza, hogy a meleg levegő ellenőrizetlen réseken keresztül távozzon.

A korszerű szellőztető rendszer folyamatosan biztosítja a friss levegőt, miközben a távozó levegő hőjének egy részét visszanyeri. A fűtési rendszernek így kevesebb energiát kell felhasználnia a beérkező levegő felmelegítésére.

Hőszigetelés és hőhídmentes szerkezet

ProKoncept wall elements and accessories have a U-value of up to 0.12 W/m²K, which provides perfect thermal insulation, minimizing energy consumption. A jó hőszigetelés télen segít a hő megtartásában, nyáron pedig lassítja a túlzott felmelegedést.

ProKoncept technology eliminates thermal bridges, one of the most common problems in traditional building systems. A hőhidak nemcsak energiaveszteséget okozhatnak, hanem hideg belső felületek kialakulásához és megfelelő körülmények között páralecsapódáshoz, illetve penészesedéshez is hozzájárulhatnak.

Az igényes építési móddal az épületszerkezetek károsodása elkerülhető (penészesedés, gombásodás), így építőanyagaink jobb védelmet kapnak. A megfelelő épületfizikai tervezésnek ezért nemcsak az energiafogyasztás csökkentése a feladata, hanem a szerkezetek tartósságának és a belső környezet egészségességének biztosítása is.

Miért fontos a hőhídmentesség?

20 C belső hőmérséklet és 60% relatív páratartalom (átlagos értékek egy lakásban) esetén 12,6 C az úgynevezett harmatponti hőmérséklet, tehát ha a falunk belső oldala ilyen hőmérsékletű, vagy hidegebb, akkor ott bizony víz csapódik le, megágyazva ezzel a penészgombáknak.

Jellemzően ilyen eset a hőszigeteletlen házak helyiségeinek sarkainál fordul elő, vagy egyéb hőhidaknál. A megfelelő (passzívház) szigetelés olyan védelmet nyújt, hogy a falak belső oldalának hőmérséklete 18-19 C, akár a sarkoknál is.

Belátható, hogy nem lesz nedves a fal, és nem fog penész képződni. A nedvesség kialakulását ugyanakkor nem kizárólag a hőszigetelés vastagsága határozza meg, hanem a szerkezeti rétegrend, a kivitelezés minősége, a belső páraterhelés, a szellőzés és az esetleges vízbejutás is.

Légtömörség és szabályozott szellőztetés

A nagy energiahatékonyságú épületeknél a légtömörség alapvető jelentőségű. A nem megfelelően tömített épületburokban a levegő a szigetelést megkerülve áramolhat, és sokkal nagyobb hőveszteséget okozhat, mint amire a puszta hővezetési számítások alapján számítani lehet.

1977-ben Gautam Dutt, a Princeton Egyetem mérnöke azt tapasztalta, hogy a megépült lakóházak hővesztesége három- hétszer nagyobb, mint amit az elméleti modelljei előre jeleztek. Egy padlástérben végzett vizsgálat során Dutt visszahajtott némi szigetelést, és egy jelentős, lezáratlan gépészeti átvezetést talált, amelyen keresztül a levegő akadálytalanul áramlott.

Ezzel felismerte a hőszigetelést megkerülő légáramlás jelenségét: a levegő nem a szigetelőanyagon keresztül, hanem azt megkerülve szállította ki a hőt a szerkezetből. Ettől kezdve a rejtett légszivárgások feltárása és megszüntetése vált az energiahatékonyság kulcskérdésévé.

A légtömörség önmagában azonban nem elegendő. Az 1970-es években komoly épületkárok is jelentkeztek. Egyes, túlzottan légtömörre épített házak rövid időn belül penészesedni és szerkezetileg károsodni kezdtek.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a légtömörség önmagában nem cél: a zárt épületburok energiát takarít meg, de megfelelő, szabályozott szellőzés nélkül egészségügyi és tartóssági problémákat okoz.

A hővisszanyerős szellőztetés szerepe

A hővisszanyerős szellőztető rendszer elsődleges feladata a folyamatos és szabályozott légcsere biztosítása. Egy korszerű épület nyílászárói általában jól zárnak, ami energiahatékonysági szempontból előnyös, ugyanakkor jelentősen csökkentheti a véletlenszerű, réseken keresztüli légcserét.

A beltéri levegő azonban folyamatosan terhelődik: a lakók légzése miatt emelkedik a szén-dioxid-szint; főzés, zuhanyzás, mosás és ruhaszárítás közben pára keletkezik; bútorokból, burkolatokból és tisztítószerekből különböző vegyületek kerülhetnek a levegőbe; por, pollen és egyéb kültéri szennyeződések juthatnak be; kellemetlen szagok halmozódhatnak fel.

A hővisszanyerős rendszer ezt a levegőt folyamatosan cseréli, nem csak akkor, amikor valaki ablakot nyit. A megfelelően megtervezett szellőztetés segíthet csökkenteni a túl magas szén-dioxid-szintet, eltávolítani a használat közben keletkező párát, csökkenteni a tartósan magas beltéri páratartalom kockázatát, eltávolítani a kellemetlen szagokat és mérsékelni bizonyos beltéri szennyeződések koncentrációját.

A rendszer külső levegőt vezet az épületbe, megszűri a beérkező levegőt, a levegőt a megfelelő helyiségekbe juttatja, elszívja az elhasznált beltéri levegőt, hőt nyer vissza a távozó levegőből, a levegőt az épületen kívülre vezeti és szabályozható légmennyiséget biztosít.

A hővisszanyerős rendszer négy légárama

• Kültéri levegő: az épületen kívülről beszívott levegő, amely a légcsatornán keresztül jut a szellőztetőgéphez.
• Befújt levegő: a szűrés és a hőcserélőn történő áthaladás után a lakóhelyiségekbe juttatott levegő.
• Elszívott levegő: az épületből a szellőztetőgép felé áramló, elhasznált beltéri levegő.
• Kidobott levegő: a hőcserélőn áthaladt és az épületen kívülre vezetett levegő.

Befúvási helyiség lehet például nappali, hálószoba, gyerekszoba, dolgozószoba vagy vendégszoba. Elszívási helyiség lehet például fürdőszoba, WC, háztartási helyiség, gardrób vagy konyhai terület.

A levegő a befúvási helyiségekből az átáramlási zónákon keresztül jut el az elszívási helyiségekbe. Átáramlási zóna lehet például a folyosó vagy az előszoba. A megfelelő légáramláshoz az ajtók alatt vagy külön átvezető elemeken keresztül biztosítani kell a levegő útját.

A hővisszanyerés működése

A szellőztetőgép központi eleme a hőcserélő. A hőcserélő egyik oldalán a friss kültéri levegő, a másik oldalán az épületből elszívott levegő halad át. A légáramok vékony falakkal vagy membránnal elválasztott járatokban mozognak.

A két levegő normál esetben nem keveredik össze. A hő a hőcserélő anyagán keresztül adódik át a melegebb légáramból a hidegebb felé. Téli működésnél az elszívott beltéri levegő melegebb, a kültéri levegő hidegebb, ezért a távozó levegő hőjének egy része átadódik a friss levegőnek.

A friss levegő ezért nem közvetlenül a külső hőmérsékleten jut a helyiségekbe, hanem előmelegítve. Ez csökkenti azt az energiamennyiséget, amelyet a fűtési rendszernek a szellőztetés miatt elveszített hő pótlására kell fordítania.

A hővisszanyerési hatásfok azt mutatja meg, hogy a távozó levegő hőmérsékleti energiájának mekkora részét képes a hőcserélő a beérkező levegőnek átadni. A valós működést befolyásolja a légmennyiség, a külső és belső hőmérséklet, a csőhálózat nyomásvesztesége, a ventilátorok energiafelhasználása, a készülék légzárása, a szűrők állapota, a fagyvédelmi működés és a beszabályozás pontossága.

A hővisszanyerős szellőztetés nem helyettesíti a fűtési rendszert, nem helyettesíti a klímaberendezést, nem old meg minden penészproblémát, nem távolít el automatikusan minden gáznemű szennyeződést, nem biztosít megfelelő működést szakszerű tervezés nélkül, és nem helyettesíti a műszeres beszabályozást és karbantartást.

Ablaknyitás és belső levegőminőség

Ablakot nyitni természetesen szabad, de legtöbbször nem érdemes, hiszen a szellőztető berendezés mindig biztosítja a higiéniailag szükséges friss levegőt. Ablakot nyitni igazából az év igen korlátozott időszakában kellemes.

Nyáron jellemzően éjszaka szellőztetünk, hogy visszahűljön a belső hőmérséklet. Ez a passzívházakban sincs máshogy, a nappali felmelegedést az éjszakai átszellőztetéssel lehet kompenzálni, klíma készülékre nincs szükség.

Ablakot tehát bármikor lehet nyitni, de ha a légcsere miatt nem muszáj, akkor igen ritkán fogjuk megtenni. A hővisszanyerős rendszer előnye, hogy az ablaknyitástól függetlenül, szabályozott módon biztosítja a légcserét, és közben csökkenti a szellőztetésből származó hőveszteséget.

Fűtés egy semi-passive house épületben

Közép-Európai éghajlaton a passzívházakban is szükséges fűteni, hacsak minimális mértékben is. Az épületnek a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően minimális a hővesztesége, de télen az ablakokon bejövő napenergia, a lakók és a berendezések által leadott hő általában nem minden időjárási helyzetben elegendő.

Az igazán jól sikerült épületekben csak a szellőző levegő fűtésével biztosítható a fennmaradó rész, de általában valamilyen minimális kiegészítő fűtési rendszer szükséges. A semi-passive house esetében ez a kiegészítő fűtési igény rendszerint nagyobb lehet, mint egy teljes értékű passzívháznál, de még mindig alacsonyabb a hagyományos épületekénél.

A passzívház fűtését bármilyen arra alkalmas módon biztosítani tudjuk. Akár gázkazánnal, akár pelletkandallóval, vagy elektromos fűtéssel is. A lényeg, hogy igen kis teljesítményekről beszélünk, maximum 2-3 kW a csúcsigény.

A hőszivattyú 1 egységnyi villamos energiát felhasználva 3-4 egységnyi hőenergiát szolgáltat, és kis teljesítményben kedvezőbb árban beszerezhető. Fontos, hogy a fűtési rendszerünk finoman szabályozható legyen.

Lehetséges fűtési rendszerek

• Hőszivattyú: a környezetből, vagyis a levegőből, a földből vagy a vízből származó hőt hasznosítja, működéséhez pedig villamos energia szükséges.
• Gázfűtés: a gáz elégetésével előállított hő a fűtési rendszerben vagy használati meleg víz készítésére használható fel.
• Napenergia: a napelemek villamos energiát termelnek, a napkollektorok pedig hőenergiát állítanak elő.
• Elektromos fűtés: az elektromos energiát közvetlenül hőenergiává alakítja, beruházása egyszerűbb lehet, de üzemeltetése magas költségű.
• Biomassza: pellet- vagy fatüzeléses készülékkel működhet, de a kis energiaigényű épületben a szabályozhatóság különösen fontos.

A hőszivattyú a környezetből, azaz a levegőből, a földből vagy a vízből származó hőt hasznosítja. A hőszivattyú működéséhez némi villamos energia is szükséges, ami átlagosan 1 kWh minden 4 kWh fűtési energia előállításához.

A gázfűtés továbbra is nagyon népszerű fűtési rendszer. A modern kondenzációs kazánok még az égéstermékből származó hőt is hasznosítani tudják, de a gáz fosszilis tüzelőanyag, ezért az üzemeltető ki van téve az ingadozó nyersanyagáraknak.

A napelemek a nap energiájából villamos energiát termelnek, amellyel elektromos eszközeit, hőszivattyúját vagy elektromos fűtését működtetheti. A napkollektorok a napfényt hőenergiává alakítják, és elsősorban használati melegvíz előállítására, illetve fűtési rendszerek kiegészítésére használhatók.

Az elektromos fűtés beruházási költsége relatíve alacsony, egyik nagy előnye pedig, hogy a bekapcsolás után azonnal hőt biztosít. Másrészt azonban az üzemeltetési költségek nagyon magasak, ebből adódóan pedig költséghatékonysága meglehetősen alacsony.

A belső komfort és a hőérzet

ProKoncept passive houses have no temperature fluctuations in the interior, the walls remain at room temperature, and the air quality is excellent. A rendszer huzatmentes, kellemes környezetet biztosíthat, amely hosszú távon javítja a lakók komfortérzetét.

A komfort előnyök: kellemes hőérzet, friss oxigén, pollenszűrés. A passzívházak és a félpasszív épületek egyik legfontosabb előnye nem kizárólag az alacsonyabb energiafogyasztás, hanem az egyenletesebb belső hőmérséklet és a kiszámíthatóbb levegőminőség.

A hőérzetet nemcsak a levegő hőmérséklete, hanem a határoló felületek hőmérséklete, a légmozgás, a páratartalom és az egyes helyiségek használata is befolyásolja. A meleg belső falfelületek és a lassú hőingadozás miatt ugyanaz a levegőhőmérséklet kellemesebbnek érződhet, mint egy hideg felületekkel rendelkező hagyományos épületben.

Gyakori tévhitek

„A passzívházban nem kell fűtés”

Közép-Európai éghajlaton a passzívházakban is szükséges fűteni, hacsak minimális mértékben is. Télen a napenergia, a benn tartózkodók és a berendezések leadott hője nem minden esetben elégséges.

„A passzívházban nem lehet ablakot nyitni”

Ablakot nyitni természetesen szabad. A hővisszanyerős szellőztető rendszer miatt azonban a légcsere érdekében általában nincs szükség gyakori ablaknyitásra.

„A vastag szigetelés miatt a fal nem lélegzik”

Rengeteg tévhit kering a falak “lélegzéséről”, a becsomagolt épületek penészesedéséről. A belső térben keletkező pára jó része filtrációval, azaz szellőzéssel távozik.

A falakon keresztül is létrejön egy minimális páravándorlás, azonban ennek hatása elenyésző. A pára elszállításáról pedig a szellőztető rendszer fog gondoskodni, elkerülve a mai hagyományos házak “dunsztolt” levegőjét, amit a szellőztetés hiánya okoz.

„Ha nincs áram, akkor megfulladunk”

Bár a passzívházak kiváló légtömörséggel rendelkeznek, és épp ezért minimális a filtrációs (szellőzési) energiaveszteségük, ez nem így van. A természetes reakció, hogy ablakot nyitunk az oxigén pótlására.

A mai hagyományos épületeinkben is gyakran előfordul, hogy alvás közben annyira elhasználjuk az oxigént, hogy felébredünk, és ablakot nyitunk, ilyen szempontból a passzívház sem jelent veszélyt.

„A passzívházat csak hőszivattyúval lehet hűteni”

A passzívház fűtését bármilyen arra alkalmas módon biztosítani tudjuk. A kis igényelt teljesítmények gazdaságossá teszik a megújuló energiák használatát is, de a rendszer kiválasztását az épület energetikai állapota, a helyi adottságok és a szabályozhatóság alapján kell meghatározni.

„A szellőztető rendszer zajos és baktériumok melegágya”

A szellőztető berendezés alap fokozaton szinte hangtalan, erről a zajcsillapítók, a megfelelő berendezés és elhelyezés gondoskodik. A levegő kis sebességgel érkezik a térbe, huzat hatást egyáltalán nem lehet tapasztalni.

A megfelelő csőrendszerben a baktériumok nem tudnak megtelepedni, így biztosított az egészséges klíma. Karbantartásokkal és szűrőcserékkel természetesen számolni kell, mert minden berendezés hosszú távú megfelelő működéséhez ez hozzátartozik.

„A passzívház üzemeltetése bonyolult”

A fűtőkészülék működése automatikus, beszabályozás után nem bonyolultabb, mint bármelyik mai korszerű épületben. A szellőztető berendezés három fokozatban működtethető, alap, party (több vendég), és minimális (szabadság) állásban, ami nem igényel különösebb hozzáértést.

Tervezés PHPP-számítással

A PHPP (Passive House Planning Package; németül: Passivhaus Projektierungspaket) a darmstadti Passzívház Intézet által kifejlesztett, közel 40 munkalapból álló, rendkívül részletes számítási rendszer.

Ez az eszköz a passzívházak és alacsony energiaigényű épületek tervezésének alapja, amely lehetővé teszi az épület energetikai teljesítményének pontos előrejelzését és optimalizálását. A PHPP-ben rögzíteni kell az épület minden lényeges adatát: a geometriai jellemzőket, az alkalmazott anyagokat, a hőhidakat, az alapozási megoldást, a gépészeti rendszereket és azok paramétereit, a nyílászárókat, az árnyékolást, a helyiségek adatait, a benapozási adottságokat, valamint a tervezési területre vonatkozó részletes időjárási adatokat.

• Valósághű energetikai modellezés: a számítás képes rendkívül pontosan előre jelezni az épület tényleges energiaigényét.
• Következetes tervezés: folyamatosan látható, hogy egy szerkezeti vagy gépészeti változtatás milyen hatással van az egész épület teljesítményére.
• Minősítés alapja: minősített passzívház esetén a PHPP-számítás a hivatalos minősítési eljárás kötelező alapdokumentuma.
• Alacsony energiaigényű épületeknél is hasznos: nem kötelező, de a pontos tervezés és megbízható előrejelzések miatt erősen javasolt.

A PHPP-számítás segít megtalálni a költséghatékony szerkezeteket és gépészeti megoldásokat, elkerülve a felesleges túlméretezést. A precíz energetikai tervezés alacsony üzemeltetési költséget és komfortos belső környezetet biztosít.

Az épületfizika jelentősége

Magyarországon az építési tudomány leginkább az „épületfizika” fogalmán keresztül ismert. A hőátbocsátás, a páratechnika, a hőhidak vagy a légtömörség kérdése nem ismeretlen terület a hazai szakemberek számára.

Az építési tudomány nem elméleti megfontolásokból alakult ki, hanem abból a gyakorlati törekvésből, hogy az otthonaink kényelmesebbek legyenek. A beltéri vízvezetékek, a hőszigetelés és a központi fűtés elterjedése mind a komfort növelését szolgálta.

A magas energiahatékonyságú épületek tervezésekor a szerkezetek hő- és páratechnikai viselkedését együtt kell vizsgálni. A hőszigetelés, a párazárás, a légtömörség, a száradási lehetőségek, a szellőztetés és a csomópontok kialakítása egyetlen épületfizikai rendszer része.

A passzívházak és a semi-passive house épületek esetében a jó eredmény nem pusztán vastagabb szigetelést jelent. A hőszigetelés önmagában nem oldja meg a légszivárgást, a páraterhelést, a hőhidakat vagy a hibás csomópontokat.

Költségek és megtérülés

Ha manapság jó minőségben akarunk építeni, akkor ~ 250 ezer Ft/m2 értékkel kell kalkulálnunk. A passzívházak tervezésénél lehetőleg elkerüljük a bonyolult formákat és megoldásokat, ami mindenképp csökkenthet az áron.

A többlet a hőszigetelések vastagsága, az ablakok minősége, a hőhídmentes kialakítások, valamint a szellőztető rendszer kiépítése okán keletkezik. Tapasztalatok alapján 10-20%-kal kerül többe egy passzívház, mint egy hagyományos építésű.

Ugyanakkor - optimális körülmények között az is előfordulhat, hogy a hagyományos fűtési rendszert nem kell kiépíteni. A beépítendő fűtőkészülék alacsonyabb teljesítménye is kedvező irányba befolyásolja a költségeket.

Pusztán számszaki alapon is kimutatható a hosszú távú megtérülés (20-30 év), de az életminőséget nem lehet ilyen módon figyelembe venni. A kellemes hőérzet, a friss levegő, a kisebb hőingadozás, a hideg felületek hiánya és a jobb levegőminőség nem kizárólag pénzügyi mutatókkal értékelhető.

A passzívház értékálló lesz, a közeli jövőre vonatkozó európai irányelvek a mainál sokkal szigorúbbak, így a nemsokára épülő házak a piacon is más minőséget fognak képviselni. Ha most elébe megyünk ezeknek az elvárásoknak, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ingatlanunk 5-10 év múlva is a legjobbak közé fog tartozni.

Meglévő épület félpasszívvá alakítása

A semi-passive house elvei nemcsak új építésű ingatlanoknál alkalmazhatók. Meglévő épületnél is javítható a teljesítmény hőszigeteléssel, nyílászárócserével, árnyékolással, hőhídcsökkentéssel, légtömörítéssel és szabályozott szellőztetéssel.

A ház koránál sokkal fontosabb annak energetikai állapota. Kedvező esetben még egy korszerűsített, jól szigetelt falakkal, ablakokkal és ajtókkal rendelkező régi épület is kiszolgálható gyengébb teljesítményű rendszerrel.

Egy régi fűtési rendszer cseréjénél meg kell határozni, hogy ugyanazt az energiaforrást használjuk-e, vagy megváltoztatjuk az energiaforrást. A korszerűsítés például gázfűtésről hőszivattyúra történő átállást is jelenthet.

Egy új fűtési rendszerbe történő befektetés anyagilag hamar megtérülhet, mert a modern, energiatakarékos eszközökkel csökkenthetők a működési költségek. A döntésnél azonban a beruházási és az üzemeltetési költségeket együtt kell vizsgálni.

A félpasszív ház előnyei és korlátai

Előnyök

• Alacsonyabb fűtési és hűtési energiaigény.
• Egyenletesebb belső hőmérséklet.
• Melegebb belső falfelületek és jobb hőérzet.
• Csökkentett hőhíd- és páralecsapódási kockázat.
• Szabályozott, folyamatos frisslevegő-ellátás.
• Alacsonyabb szellőztetési hőveszteség hővisszanyerés esetén.
• Pollenszűrés lehetősége.
• Kevesebb huzat és lassabb hőingadozás.
• Alacsonyabb teljesítményű fűtési rendszer alkalmazásának lehetősége.
• Jobb hosszú távú épületérték és komfort.

Korlátok és kockázatok

• A magasabb építési minőség nagyobb tervezési és kivitelezési fegyelmet igényel.
• A légtömörség hibái jelentős energia- és nedvességtechnikai problémákat okozhatnak.
• A hővisszanyerős szellőztető rendszer rendszeres ellenőrzést és szűrőcserét igényel.
• A rosszul megtervezett vagy beszabályozatlan légcsatorna zajt és egyenetlen légcserét okozhat.
• A hővisszanyerés önmagában nem helyettesíti a fűtést vagy a hűtést.
• A megfelelő eredményhez az épület egészét, nem csak egy-egy szerkezeti elemet kell vizsgálni.

A semi-passive house akkor működik jól, ha az épületburok, a szellőztetés, a fűtés, a hűtés, az árnyékolás és a használat összehangolt rendszert alkot. A félpasszív megközelítés rugalmasabb lehet a teljes passzívház-minősítésnél, miközben a legfontosabb energiahatékonysági és komfortelőnyök jelentős részét biztosíthatja.

tags: #semi #passive #hutes