Az Érettségi feladatok és megoldások gyűjteménye angol nyelven című összeállításunkkal a két tanítási nyelvű iskolák diákjait és tanárait szeretnénk segíteni. Az angol nyelvű képzések visszatérő nehézsége az idegen nyelvű feladatok és források hiánya, amire megoldást jelenthet segédletünk. A most közreadott feladatgyűjtemények 2005-től kezdve feldolgozzák az angol nyelvű érettségi feladatlapokat, tematikus bontásban. Elsőként a középszintű tesztfeladatokat és a hozzájuk tartozó megoldásokat közöljük, mivel a digitális munkarendben még az idei évben is hasznosulhatnak.
A középszintű feladatlapok I. A középszintű feladatlapok I. Az emelt szintű feladatlapok I. Az emelt szintű feladatlapok I. A középszintű feladatlapok I. A középszintű feladatlapok I. Az emelt szintű feladatlapok I. Az emelt szintű feladatlapok I.
Ezt olvastad? Angol nyelven történelmet tanítani: ez egyáltalán nem magától értetődő Magyarországon. Az iskolákban túlnyomóan magyar többségű osztályokat találunk, hiszen alapvetően homogén társadalmi és nyelvi közegről beszélhetünk. A jelenség - bár kevés szó esik róla - azonban létezik, hiszen a két tanítási nyelvű iskolákban a diákok tanulhatják idegen nyelven, például angolul a történelmet. A kétnyelvű oktatásról megjelent írások azt sugallják, hogy nem erről van szó. Minthogy az idegen nyelv a tanulóknak nem anyanyelve, így a feladat kettős: történelmi ismereteket és idegen nyelvet tanítunk egyszerre. Ennek ellenére a tantárgyi kimeneti követelményben (érettségi vizsga) nincs különbség anyanyelven, illetve idegen nyelven tanult tárgyak esetében. (A jogalkotó 25% többletidőt biztosít az írásbeli vizsgarészeket idegen nyelven teljesítőknek.) Ez arra sarkallja a tanárt, hogy úgy tanítson, mintha anyanyelven tenné, csak éppen egy másik nyelven adja át a tárgyi tartalmakat. Szakmai konszenzus, hogy az új kerettanterv által meghatározott követelményt anyanyelven is igen nehéz teljesíteni. Mindezt - tartalmi elemeket és készségeket elsajátítani - idegen nyelven lehetetlen küldetésnek is nevezhetjük.
Az utóbbi években Európa-szerte terjed a tantárgyi tartalmat és az idegen nyelvet integrálva tanító megközelítés, amelynek angol rövidítése CLIL. Ez nem tantárgyspecifikus, bármely tárgyra alkalmazható. Mára ennek a módszernek is komoly szakirodalma van, az egyes országokban tapasztalatokat összegző tanulmányok jelentek meg, rendszeresen tartanak konferenciákat, tanfolyamokat. Hazánkban sem ismeretlen ez, ám a gyakorlati megvalósítása alighanem gyermekcipőben jár. Nehéz ugyanis megteremteni az együttműködést az idegen nyelvet és a szaktárgyat idegen nyelven tanító tanárok között, hiszen mindenki a saját tantárgyának követelményeit igyekszik minél jobb eredménnyel teljesíteni.
A CLIL megközelítés sikeres adaptálását megalapozhatná egy rugalmas, vagy külön erre az integrált oktatásra készített (alternatív) tanterv a megfelelő követelmények meghatározásával, a jelenlegi szabályozási környezet azonban nem kedvez mindennek. A fenti kérdésre - erősen leegyszerűsítve - kétféle válasz adható. Egyrészt nem feltétlenül kell, hogy így legyen, ám a gyakorlatban mégis van ilyen tendencia, hiszen az idegen nyelven tanulás többletterhet ró a tanulókra. Egy másik nézőpontból nézve az idegen nyelvű képzést a külföldiek társadalmi-kulturális integrálását segítő cselekvésnek tekinthetjük. Élnek Magyarországon olyan külföldi - gyakran Európán kívüli kultúrákból érkező - fiatalok, akiknek a szocializációjában az idegen, főként angol nyelvű oktatás kulcsszerepet játszik. Ennek a lehetőségnek a hiányában az ő integrálásuk jóval nehezebb, csak részlegesen megvalósítható folyamat lehet.
Hogyan várhatnánk, hogy például egy kínai tizenéves megértse, és valamennyire magáénak érezze a magyar kultúrát, a történelmi hagyományokat, ha nincs rá módja, hogy azokkal megismerkedjen? Az idegen nyelven tanítás-tanulás több módon is nehezíti tanárok és tanulók helyzetét. Az egyik ilyen tényező a tanulási segédeszközök teljes hiánya. Míg a magyar nyelven tanulók számára több tankönyv, munkafüzet, érettségi feladatgyűjtemény, adattár, elektronikus segédanyag elérhető, idegen nyelven ezek szinte teljességgel hiányoznak.
A két tannyelvű gimnáziumi oktatás 1987-es megindításakor az akkor használatos tankönyveket lefordították különböző nyelvekre, ám ahogy a tankönyvek változtak, nem születtek új fordítások. Külföldi kiadású tankönyvek a történelem tanításában csak részben jelentenek megoldást, hiszen azokban a magyar történelem nem jelenik meg, és az egyetemes történelem tagolása sem feltétlenül adaptálható a magyar tantervre. A külföldi tankönyvek ezen felül természetesen jóval drágábbak is. Mára az a szokás alakult ki, hogy a kéttannyelvű iskolákban tanító tanárok írnak jegyzeteket a tanulóknak, amelyeket nyomtatva és/vagy elektronikus formában használnak. Itt az oktatást irányító szervek rendre pénzhiányra hivatkoznak immár évtizedek óta. A tananyagfejlesztés valóban komoly költséget jelent (kis példányszámú könyvek finanszírozása, fordítási kiadások), ám ha a végeredmény ígéretesnek tűnne, bizonyára több anyagi erőforrást lehetne erre fordítani.
Történtek, és talán folyamatban is vannak kezdeményezések, amelyek célul tűzik ki idegen nyelvű történelemkönyvek megjelentetését, azonban ez a folyamat még kezdeti stádiumban van. Szintén hiányosság a tantárgyi terminológia meghatározása. Míg a magyar nyelvű kerettantervi terminológia egyértelmű, addig például angol nyelven nincs ilyen. Ez még az érettségi feladatlapokon is vissza-visszaköszön (pl. „jegyző”, „javító tanár”, stb. kifejezésekre más és más idegen nyelvű fordításokat találunk), csakúgy mint a történelmi szókincsben (pl. mezőváros - market town, borough; ispán - count, steward, bailiff, ’ispán’). Itt is áll, hogy a tanárok készítenek szójegyzetet a tanulóknak. Hasznos lehetne szervezett, idegen nyelven tanításra felkészítő egyetemi képzés beindítása a bölcsészkaron. (Az ELTE BTK-n a legutóbbi időkig létezett német minor leendő történelemtanároknak.)
A természettudományban volt (és talán van is) erre példa, ám a történelem tekintetében ez egyelőre vágyálom. Érdekes és kardinális kérdés a történelem idegen nyelven tanulásában a magyar - egyetemes felosztás. 2007-ig külön tanítottuk a kettőt: magyar történelmet magyarul, egyetemest idegen nyelven. 2007 és 2016 között nem volt ilyen megkülönböztetés, 2016 óta ismét az eredeti megosztás él. Érdekes módon ezen változtatásokat nem előzte meg komolyabb egyeztetés, és nem kísérte szakmai magyarázat. Anomáliát teremt az a tény, hogy az érettségi vizsgán nincs ez a nyelvi különbség, vagy magyar vagy idegen nyelven teszi le a tanuló az egész történelem érettségi vizsgát. Ez azt jelenti, hogy nem azt kérjük számon, amit tanítottunk.
Mivel sok tanuló könnyebbnek találja azt a megoldást, hogy az érettségi vizsgát - amelynek 60%-a magyar történelem - inkább magyar nyelven teszi le, nem kizárt, hogy az idegen nyelvű történelemtanítást egy napon fölösleges és költséges teherként értelmezi a kormányzat, és „érdeklődés hiányában” megszünteti azt. Az érettségi vizsgaeredményeket tekintve az a tapasztalatom, hogy a történelemből angol nyelven vizsgázók átlaga nem mutat eltérést a magyar nyelven vizsgázók eredményeihez képest. Ez közép- és emelt szinten egyaránt érvényes. A tartalmi elemek és a készségek elsajátításában tehát lényegében nincs különbség anyanyelven, illetve idegen nyelven.
Egy fentebbi problémára visszautalva itt is megemlíthetjük a magyarul nem elég jól tudó tanulókat, akik a magyar történelmet magyarul nem tudják tanulni. Ha nem teszünk itt engedményt, és ragaszkodunk a nemzeti nyelvhez, ezeket a fiatalokat nem tudjuk megismertetni a magyar történelem eseményeivel. Az a tapasztalatom, hogy ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Általában inkább érdekesnek, izgalmas kihívásnak tekintik a diákok az idegen nyelven tanulást. Ez logikusnak tűnik, hiszen maguk, vagy a szülőkkel együtt választottak két tanítási nyelvű iskolát.
A fentebb említett hátrányos helyzet miatt azonban sokan csalódást éreznek, kiábrándulnak a lehetetlen küldetés (nincs tankönyv, egynyelvű érettségi) nehézségei és szervezetlensége láttán. Miért tanítunk egyáltalán idegen nyelven? A kérdés már a kezdet kezdetén megfogalmazódik minden érintettben. Akik nem tartják a kétnyelvű oktatást rokonszenvesnek, azok fölösleges nyűgnek, valamiféle „őrült kordivatnak” tekintik azt, amelynek eredménye az lesz, hogy a gyerek se magyarul, se idegen nyelven nem tanulja meg rendesen az ismereteket.
Pedagógiai és pszichológiai szakirodalma van viszont annak a nézetnek, amely szerint a több nyelv használata jótékony hatással van a kognitív fejlődésre, sőt az anyanyelv használatát is tudatosabbá teszi. Személyes tapasztalatom az, hogy a tárgyi ismeretek mennyisége között nemigen van különbség, hiszen megszokták, hogy évekig adott nyelven sajátítják el azokat. Időnként még segítheti is az anyag megértését, hogy idegen nyelven kell értelmezni dolgokat (pl. Széchenyi István „Világ” c. Feltehető persze a kérdés, hogy megéri-e idegen nyelven tárgyakat, konkrétabban pedig a kifejezetten narratív jellegű történelmet idegen nyelven tanítani. Úgy gondolom, ennek hosszú távon egyértelműen jótékony hatása lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a felmérések a magyar társadalom idegennyelv-tudását európai viszonylatban gyengének szokták minősíteni. A tantárgyak tanulása alkalmat nyújt arra, hogy az idegen nyelvet valós kommunikációra használjuk, egy kicsit kilépve a nyelvórai szituációból. A magam részéről minőségi ugrásnak, hatalmas szemléleti megújulásnak tartanám, ha valamiféle integrált oktatást sikerülne meggyökereztetni. A történelem tanulmányozása idegen nyelven lehetőséget ad különböző nyelvi készségek fejlesztésére. Az már csak ráadásként említhető, hogy az angol nyelvű középiskolai felkészítés révén a magyar történész hallgatók is jobb alappal rendelkeznének ahhoz, hogy angol nyelvű kurzusokon vegyenek részt vagy bekapcsolódjanak a nemzetközi hallgatói szervezetek munkájába.
Egy másik oldalról nézve pedig örvendetes lenne, ha közvetíteni tudnánk más népek felé a magyar kultúrának azon szeleteit, amelyek a történelemhez valamilyen módon kapcsolhatóak. Kiváltképp, ha sikerülne elektronikus anyagokat kifejleszteni, amelyek (legalábbis részben) az interneten bárki számára elérhetőek lennének, hiszen az ilyen produktumok sok helyütt pontosíthatják a nagyvilágban keringő tévhiteket (pl. 1848-ban magyar nacionalisták fellázadtak az osztrák elnyomás ellen), valamint elősegíthetnénk a párbeszédet (pl. a reformkor, a dualizmus, a világháborúk körüli időszakok vonatkozásában).
Ezt olvastad? A történet mesélése hozzátartozik a mindennapokhoz, hiszen szívesen osztjuk meg életünk eseményeit másokkal. Idegen nyelven is hasznos, ha valaki gyakorlott ebben, hiszen így könnyen köt új barátságokat akár külföldön is. Ez a vizsgafeladat egyszerűnek tűnik, de alapos felkészülést igényel angol nyelven. Elsőként ismerkedjünk meg magával a nyelvvizsga feladattal! Vannak olyan vizsgák, melyeken egy cím alapján kerekedik ki a történet. Az Euroexam vizsgákon viszont kis képsorozatot, képregényt kap a hallgató. 10 perces felkészülési idő alatt gyűjthet hozzá kulcsszavakat, akár szótár segítségivel. Ezután jön a történet elmesélése, a lehető legtermészetesebb stílusban, beleéléssel. Miután megismertük a feladatot, a következő lépés, hogy milyen igeidőket használhatunk. Természetesen múlt időről van szó. A legfontosabb a felsorolás első két tagja. Tehát a folyamatosság és a pillanatnyi történések között különbség érzékeltetése lényeges. Körvonalazódik, milyen igéket és szerkezeteket tartalmaz majd a történet? Ne dőljünk hátra! A mondatokat változatosan kössük össze időhatározókkal! Érdemes történetünket módhatározókkal színesíteni. Mindig használj a történetbe illő kifejezéseket! A nyelvvizsgán nemcsak az elmondott történet a lényeg, hanem fontos az előadásmód is. Magabiztosan és lendületesen beszéljünk! A hanglejtés és a szavak angol kiejtése se okozzon gondot! Ezért is érdemes otthoni felkészülés gyanánt sok angol filmet, videót, hanganyagot segítségül hívni. Emellett a tükör előtti gyakorlás vagy önmagunk hangfelvételre rögzítése is jó stratégiák. Összefoglalás: Angol nyelvű tanulók számára a történet mesélése kulcsfontosságú. Valós élethelyzetekben és nyelvvizsgán is szükséges ez a készség.
tags: #szotarhasznalat #angol #nyelven #tortenelem