Társalkodó nyelvvizsga levélírás: feladattípusok, értékelés és vizsgastratégia

A Társalkodó nyelvvizsga íráskészségi részében alapfokon baráti levelet kell írni 100-120 szó terjedelemben, 55 perc alatt, szótár használatával. A feladat maximális pontszáma 40 pont, a teljesítési minimum 24 pont.

A levélírás értékelésekor a tartalom és a kommunikatív cél megvalósulása, a szerkezet, a nyelvhelyesség és a szókincs számít. A vizsgázónak valamennyi irányítási szempontra válaszolnia kell, a levelet érthetően, megfelelő szerkezetben és a megadott terjedelemben kell megfogalmaznia.

A Társalkodó nyelvvizsga írásbeli részének helye

Az írásbeli vizsgán elérhető összpontszám: 100 pont. Az írásbeli alapfokú vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó eléri az összpontszám 60%-át (60 pont), valamint készségenként a teljesítési minimumot (40%).

A TársalKodó vizsga tulajdonképpen négy szövegből áll, amelyekhez 1-1 feladat tartozik. Plusz van egy levélírás, amikor 3(!) teljesen különböző hivatalos levélből választhatsz, még szótárhasználat is engedélyezett.

Az írásbeli részre három teljes órád van, idő tehát van bőven. Másfél-másfél óra van a szövegértésekre és a levélírásra.

A Társalkodó nyelvvizsga különböző leírásai között eltérő feladatformák és terjedelmi adatok szerepelnek, ezért a vizsgázónak mindig az adott szinthez és vizsgarendszerhez tartozó aktuális vizsgaleírást kell követnie.

Mit kell teljesíteni a levélírásban?

Az íráskészség 1. feladata: baráti levél írása. A megadott terjedelem 100-120 szó, a feladatra 55 perc áll rendelkezésre, és szótár használható.

A levélírási feladatban egy rövid hírt közölnek, amire reagálni kell, általában a szerkesztőnek írt levélben. Nagyon egyszerű.

Idézhetsz az eredeti szövegből is, ami azonban nem számít bele az elvárt 200-250 szó közötti terjedelembe.

A levélírás feladatának megoldásakor nem elegendő néhány, egymástól független mondatot leírni. A szövegnek összefüggő levélként kell működnie, amelyben világosan megjelenik, miért írsz, mire reagálsz, mit szeretnél közölni, és hogyan zárod le a levelet.

A levélírás értékelési szempontjai

Íráskészség 1. feladatnál a tartalom, kommunikatív cél megvalósulása 5 pontot, a szerkezet 5 pontot, a nyelvhelyesség 5 pontot, a szókincs pedig 5 pontot ér.

Összesen: 20 + 20 pont a két értékelő pontszáma = 40 vizsgapont.

Ha a vizsgázó teljesen eltér az irányítási szempontoktól VAGY nyelvhelyességi szempontból értékelhetetlen/ érthetetlen, akkor az egész feladat 0 pontot ér.

Ha a vizsgázó kézírása teljesen olvashatatlan, akkor szintén az egész feladat 0 pontot ér.

Mit jelent a tartalom és a kommunikatív cél?

A tartalom és a kommunikatív cél megvalósulása azt jelenti, hogy a levél minden lényeges részre reagál, és az olvasó számára egyértelmű, mit szeretne közölni a vizsgázó.

A levélírási feladatban egy rövid hírt közölnek, amire reagálni kell, általában a szerkesztőnek írt levélben.

A levélnek követnie kell az irányítási szempontokat, mert ha a vizsgázó teljesen eltér az irányítási szempontoktól, akkor az egész feladat 0 pontot ér.

A jó megoldásban minden irányítási pont önállóan felismerhető, miközben a szöveg egységes, természetes levél marad. Nem célszerű egyetlen szempontra hosszasan kitérni, a többit pedig csak néhány szóval megemlíteni.

A levél szerkezete

A szerkezet értékelésekor azt vizsgálják, hogy a levél logikusan felépített, áttekinthető és megfelelően tagolt-e.

A levélírást érdemes megszólítással kezdeni, majd rövid bevezetésben megnevezni a levél célját. Ezután következhetnek az irányítási szempontokhoz kapcsolódó részletek, végül pedig a megfelelő elköszönés és aláírás.

Mivel rengeteg az időd a levélírásra (90 perc), érdemes piszkozatot, sőt akár vázlatot is írnod a végleges formába öntés előtt.

A vázlat segít ellenőrizni, hogy a vizsgázó minden irányítási szempontra válaszolt-e, a bekezdések logikus sorrendben követik-e egymást, és a szöveg terjedelme megfelel-e az előírásnak.

Javasolt szerkezeti egységek

• Megszólítás
• A levél céljának rövid megnevezése
• Az első irányítási szempont kifejtése
• A második irányítási szempont kifejtése
• A további szempontok kifejtése
• Rövid zárómondat
• Elköszönés és aláírás

A szerkezet akkor átlátható, ha az egyes gondolatok között természetes kapcsolat van, és a levél nem ismétli ugyanazt többféleképpen.

Nyelvhelyesség a levélírásban

A nyelvhelyesség értékelésekor a mondatok grammatikai pontossága, az igeidők használata, a mondatszerkesztés, a névelők, az elöljárószók és a szórend is szerepet kap.

A vizsgázónak nem feltétlenül bonyolult mondatokkal kell dolgoznia. A világos, biztosan alkalmazott szerkezetek általában többet érnek, mint a kockázatos, de pontatlan nyelvtani megoldások.

A rövid, egyszerű mondatok önmagukban nem jelentik azt, hogy a szöveg rossz, de a levél akkor lesz természetesebb, ha az egyszerű mondatok mellett megfelelően kapcsolt összetett mondatok is megjelennek.

Ha a szöveg nyelvhelyességi szempontból értékelhetetlen vagy érthetetlen, akkor az egész feladat 0 pontot ér.

Szókincs és stílus

A szókincs értékelésekor azt vizsgálják, hogy a vizsgázó megfelelő szavakat használ-e a témához, képes-e pontosan kifejezni a mondanivalóját, és elkerüli-e a zavaró ismétléseket.

A levélben a témához illő, érthető és következetesen használt szókincs a legfontosabb. Nem szükséges ritka vagy különösen nehéz szavakat használni, ha azok alkalmazása bizonytalan.

Ha korrekten felkészülsz, a kihagyott szavak között nem nagyon találsz majd ismeretlent, mert nem a legnehezebb szavakat pécézik ki és hagyják ki a szövegből, hanem egyszerűbbeket, mint many, bought, available, while, at stb.

Ez a két feladat nyelvtant és szókincset tesztel.

A rendelkezésre álló idő beosztása

Az alapfokú íráskészségi feladatra 55 perc áll rendelkezésre. Ezt az időt célszerű több részre bontani, hogy a tervezésre, a megírásra és az ellenőrzésre is maradjon idő.

A hosszabb időkeret lehetőséget ad arra, hogy a vizsgázó ne az első megfogalmazást adja be végleges változatként.

A végső ellenőrzéskor különösen fontos átnézni az igeidőket, a többes számot, a névelőket, az elöljárószavakat, a mondatok kezdőbetűit, az írásjeleket és az esetleges kihagyásokat.

Ha a vizsgázó kézírása teljesen olvashatatlan, akkor szintén az egész feladat 0 pontot ér.

A többi írásbeli feladat röviden

Az első feladatban 15 üres helyet találsz a szövegben, ahova a,b,c,d alternatívákat adnak meg, és neked ki kell választanod a helyest.

Erre egy példa: came/was coming/had come/has come.

A következő szövegnél a kihagyott 15 helyre 20 szót adnak meg, és azok közül kell választanod.

Két feladat szól az írott szöveg értéséről. Az egyiknél egy oldalnyi szöveget összefoglalnak 7-9 sorban, és kihagynak szavakat, amelyeket neked kell kitalálnod az eredeti szöveg alapján.

Itt a kulcs, hogy értsd a szöveget, mert az összegzés nem pontosan úgy tálalja, ahogy az eredeti szöveg szól.

Az utolsónál pedig befejezetlen állításokat találsz, melyekhez három (a,b,c) alternatívát adnak, és ki kell választanod azt, amelyik a szöveg szerint helyes.

Egyáltalán nem nehéz, nem trükköznek mint a TELC vizsgánál, egyszerű szövegértés.

Gyakori hibák levélíráskor

• A vizsgázó nem tér ki minden irányítási szempontra.
• A levél nem tartalmaz egyértelmű kommunikációs célt.
• A szöveg nem levélként, hanem egymástól független mondatok soraként hat.
• A bekezdések között nincs logikai kapcsolat.
• A vizsgázó túl sok időt fordít egyetlen szempontra.
• A szöveg nyelvhelyességi szempontból értékelhetetlen vagy érthetetlen.
• A kézírás teljesen olvashatatlan.
• A vizsgázó nem ellenőrzi a terjedelmet és a formai elemeket.

A legfontosabb, hogy a levél ne térjen el a feladattól, valamennyi irányítási szempontot dolgozza fel, és az olvasó számára világos legyen a közlés célja.

A Társalkodó alapfokú vizsga eredményességi feltételei

A szóbeli vizsgán elérhető összpontszám: 80 pont. A szóbeli alapfokú vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó eléri az összpontszám 60%-át (48 pont), valamint készségenként a teljesítési minimumot (40%).

Az alapfokú komplex vizsga akkor sikeres, ha a jelölt az összesen elérhető 180 pont minimum 60%-át (megfelelési minimum), azaz a 108 pontot teljesítette, és ezen belül elérte a részkészségenkénti 40%-os teljesítési minimumokat.

Ha a jelölt a komplex vizsga 60%-os megfelelési minimumát (108 pont) nem teljesítette, de az írásbeli VAGY a szóbeli vizsga teljesítési ÉS megfelelési minimumait teljesítette, akkor az adott írásbeli vagy szóbeli vizsga tekinthető sikeresnek, melyről bizonyítványt kap.

Ha a jelölt a komplex vizsga 60%-os megfelelési minimumát (108 pont) ugyan teljesítette, DE ezen belül a részkészségenkénti 40%-os teljesítési minimumot bizonyos készség(ek) esetén nem teljesítette akkor a komplex vizsga sikertelen.

Ezen esetben azonban, ha az írásbeli VAGY a szóbeli vizsga teljesítési ÉS megfelelési minimumait ugyanakkor teljesítette, akkor az adott írásbeli vagy szóbeli vizsga tekinthető sikeresnek, melyről bizonyítványt kap.

A Társalkodó vizsga szintjei és formái

A vizsgarendszer általános, kétnyelvű vizsgarendszer, amely három szinten, alap-, közép- és felsőfokon méri a vizsgázók nyelvtudását írásban és szóban egyaránt, angol és német nyelvből.

A társalKODÓ nyelvvizsgát egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgarendszerben is leteheti, három szinten, alap-, közép- és felsőfokon, angol és német nyelvből.

A vizsgarendszer szintjei az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete (KER) szerinti besorolás szintjei közül a következőknek felelnek meg: alapfok - B1 szint; középfok - B2 szint; felsőfok - C1 szint.

A vizsgarendszer általános, amely három szinten, alap-, közép- és felsőfokon méri a vizsgázók nyelvtudását írásban és szóban egyaránt.

Kapcsolódó szóbeli feladattípusok

A TÁRSALKODÓ szóbeli beszédkészség vizsgarésze mindhárom szinten (B1, B2, C1) ugyanazon típusú feladatokból áll, melyeket alább mutatunk be.

A vizsga nem páros vizsga, a vizsgázó a vizsgáztatóval beszélget.

A vizsgáztató 2-3 különböző témakörben több kérdést tesz fel a vizsgázónak, akinek ezekre válaszolnia kell.

B1 és B2 szinten a szerepjáték feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonló szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató.

A vizsgázó feladata az, hogy az instrukciók által meghatározott helyzetben, meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést folytasson a vizsgáztatóval, megfelelően reagáljon, szükség esetén kérdéseket tegyen fel.

C1 szinten a vizsgázó egy társadalmi probléma különböző aspektusait vitatja meg a vizsgáztatóval.

A vizsgázó feladata az, hogy egy perc felkészülési idő után B1 szinten egy, B2 és C1 szinten két percig önállóan beszéljen a megadott témában felsorolt három irányítási szempont közül legalább kettőről.

Fontos, hogy a vizsgázó kitöltse a rendelkezésére álló időt.

Felkészülési szempontok a levélíráshoz

1. Olvasd el figyelmesen a feladat teljes szövegét.
2. Jelöld meg az összes irányítási szempontot.
3. Fogalmazd meg egy mondatban, mi a levél célja.
4. Készíts rövid vázlatot a bekezdésekhez.
5. Írd meg a levelet logikus sorrendben.
6. Ellenőrizd, hogy minden szempontra válaszoltál-e.
7. Nézd át a nyelvhelyességet és a szókincset.
8. Ellenőrizd a terjedelmet és az olvashatóságot.

A levélírásra fordított idő akkor használható ki jól, ha a vizsgázó nemcsak a megfogalmazásra, hanem a tervezésre és a javításra is időt szán.

A feladat sikeres megoldásához nem a lehető legbonyolultabb szöveg megírása szükséges, hanem a pontos, összefüggő, a témához illő és valamennyi irányítási szempontot lefedő levél.

tags: #tarsalkodo #nyelvvizsga #leveliras