Europa program BT nyelvoktatás: az Európai Nyelvi Díj céljai és pályázati feltételei

Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság által az Erasmus+ program részeként indított kezdeményezés, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív projekteket, ezáltal is támogatva a nyelvtanulás népszerűsítését. Az Európai Nyelvi Díjra az Európai Unió országaiban és az Erasmus+ programhoz társult harmadik országokban megvalósított Erasmus+ projektekkel lehet pályázni.

A díj olyan projekteket ismer el, amelyek a tanulók és tanárok szükségleteire építenek, kreatívan használják az elérhető eszközöket, hozzájárulnak a nyelvi és kulturális sokszínűség megismeréséhez, valamint más környezetben, országban, nyelven vagy korcsoportban is alkalmazhatók.

Az Európai Nyelvi Díjra jelölhető projektek fő jellemzői

Átfogó és kreatív megközelítés

Az Európai Nyelvi Díjra jelölt projekt. legyen átfogó és kreatív: Építenie kell a célcsoportok lehetőségeire, szükségleteire és igényeire; ki kell terjednie a tanítási-tanulási folyamat minden szereplőjére, a tananyagra és a módszerekre egyaránt.

Az elérhető eszközöket kreatívan használja fel, hogy azok fiatal kortól ösztönözzék a nyelvtanulást. Új, korábban még nem alkalmazott megközelítési módokat kell feltárnia, megfelelve a tanulók szükségleteinek.

Európa valóságából és nyelvi sokszínűségéből kell kiindulnia, továbbá ki kell használnia az abban rejlő lehetőségeket (például: határokon átnyúló kapcsolatok vagy nyelvtanulás szomszédos országok között), hogy az idegen nyelvek tanulásán keresztül hozzájáruljon más kultúrák megismertetéséhez.

Kiterjeszthetőség és továbbadhatóság

legyen kiterjeszthető, továbbadható: Növelje a tanulók és tanárok motivációját, és támogassa a nyelvi sokszínűség iránti pozitív attitűd kialakítását.

Lehetséges forrásként kell szolgálnia mások számára, eltérő környezetben, különböző országokban. Például jó, ha az adott folyamat az eredetin kívül más nyelvek tanítására vagy más korcsoportok számára is adaptálható, vagy online eszközöket használ a nyelvoktatás során.

Hozzá kell járulnia az idegen nyelvek oktatásának és tanulásának mennyiségi és/vagy minőségi fejlődéséhez. Mennyiségi javuláson például a nyelvi kínálat bővítése értendő, különös tekintettel a kevésbé gyakran használt és oktatott nyelvekre.

A minőségi fejlődés fogalmába tartoznak többek között a korszerű módszerek.

Az Európai Nyelvi Díj prioritásai

Az Európai Nyelvi Díj prioritásai a 2023-2024-ben záruló projektek esetén:

• Az újonnan érkező migránsok, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő gyermekek és fiatalok nyelvtanulási szükségleteinek kielégítése.
• A tanárok továbbképzése a befogadás és a kultúrák közötti párbeszéd kezelése terén, különös tekintettel arra, hogy egyre több nyelv van jelen az osztálytermekben.
• Azon projektek támogatása, amelyek a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításának eszközeként kisebbségi és regionális nyelvekkel foglalkoznak.
• A felnőttek személyiségfejlődését elősegítő nyelvtanulás.

Milyen Erasmus+ projektek pályázhatnak?

Az Erasmus+ program 2021-2027 közötti programidőszakában az alábbiakban felsorolt Erasmus+ pályázattípusok köznevelési, szakképzési, felnőtt tanulási és felsőoktatási projektjei a záróbeszámolójuk benyújtásakor pályázhatnak a Díjra, a záróbeszámoló megfelelő részén megjelölve, hogy az adott projekt záróbeszámolója egyben pályázat az Európai Nyelvi Díjra.

Az egyes pályázati fordulókban azok a projektek pályázhatnak, amelyek projektidőszaka az előző év december 31-ig lezárult.

A benyújtott pályázatok évente kerülnek értékelésre és díjazásra. Alacsony számú pályázat esetén a Nemzeti Iroda dönthet úgy, hogy a beérkezett pályázatokat kétévente értékeli és díjazza.

Kiegészítő formai feltételek

• A díjra pályázó projekt záróbeszámolója a tartalmi értékelés során legalább 80 pontot vagy annál magasabb pontszámot ért el;
• A záróbeszámoló teljes dokumentációja beérkezik a Nemzeti Irodához a projekt zárását követő 90 napon belül, de legkésőbb a tárgyév április 1-ig.

Hogyan lehet pályázni az Európai Nyelvi Díjra?

A projektmegvalósítók a záróbeszámoló űrlapján tudják megjelölni, hogy pályáznak az Európai Nyelvi Díjra.

Ezután tudják bemutatni a záróbeszámoló űrlap specifikus kérdései mentén, hogyan illeszkedik a Díj kiválasztási kritériumaihoz a megvalósult projekt.

Az Európai Nyelvi Díj pályázat a záróbeszámoló szövegét, és a Díjhoz tartozó kiegészítő kérdéseket jelenti. Az Európai Nyelvi Díjra vonatkozó válaszok kizárólag a Díj pályázati felhívásához kapcsolódóan kerülnek értékelésre.

Részletes információ az egyes projektekhez tartozó záróbeszámoló űrlapon érhető el.

Mit kap a díjazott szervezet?

A nyertes pályázatot benyújtó intézmények és megjelölt partnereik oklevelet kapnak, melyet az Európai Nyelvi Díj hazai megvalósításáért felelős minisztérium vezető tisztségviselője lát el kézjegyével.

Az európai nyelvoktatás szerepe az együttműködésben

Az idegennyelv-tudásnak még soha nem volt akkora a gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. A hasznosítható nyelvtudás felbecsülhetetlen érték minden szakterületen.

Meg kell könnyíteni az emberek szabad mozgását és a gondolatok szabad áramlását a kommunikáció fejlesztésével, hogy hatékonyabb legyen az országok közötti együttműködés.

A Római és a Maastrichti Szerződés (1987, 1991) létrehozta az egységes európai piacot, de abban a munkaerő-áramlást csak a megfelelően képzett polgárok biztosíthatják.

Sok évtizedes nyugati tapasztalat is mutatja, hogy azokkal a nemzetekkel a legjobb a gazdasági együttműködés, amelyeknek a nyelvét sokan beszélik az adott országban.

Közös elvek és nemzeti alkalmazkodás

Átfogó nyelvoktatási koncepcióra van szükség, amely az Európai Unió (EU) egyes tagországainak hagyományaiból és eredményeiből merít, és egymással összhangban lévő alapelveken nyugszik.

A Római Szerződés a tagországok számára nem határoz meg az oktatásra vonatkozó közös politikát, csak indirekt módon fejthet ki hatást, célzott, jól definiált programoknak nyújt támogatást.

Az európai megállapodás nem arra utal, hogy az Európai Unióba belépni szándékozó Magyarországnak külföldi mintákat kellene átvennie, csupán adaptálásról lenne szó, amint azt a külföldi szakértők is hangsúlyozzák.

Erre vonatkozik a 75. cikkely általános megfogalmazása: "Az együttműködés célja Magyarország prioritásait figyelembe véve az emberi erőforrások harmonikus fejlesztése, valamint az általános oktatás, a képzés és a szakmai képzettség színvonalának emelése."

Az Európai Unió nyelvoktatási irányelvei

Az EU kulcsfontosságú irányelvei az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban (amelyek egybeesnek az Európa Tanács (ET) koncepcióival, és így azok EU-támogatást élveznek) a következők:

• A mindenki számára elérhető nyelvtanulás, amely valamennyi európai állampolgár joga és szükséglete.
• A nyelvtanulás életmóddá kell hogy váljon.
• Gyakorlati készségeket kell fejleszteni, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi élethelyzetekben való sikeres kommunikációhoz.
• A tanuló érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani.

Az idegen nyelvek tanításának a nyelvtanuló igényein, érdeklődésén, egyéni képességein és a számára elérhető ismeretszerzési forrásokon kell alapulnia.

A nyelvi készségek fejlesztéséhez jól átgondolt stratégiára van szükség, melynek megvalósításában az európai közösségnek együtt kell működnie a tagországok hatóságaival.

E stratégiának fel kell ölelnie mind az iskolai oktatás, mind a felnőttoktatás folyamatosan javítandó feltételeit.

Az Európai Unió 40-54 éves lakosainak csaknem 40%-a, az 55 éves és annál idősebb lakosságnak több mint 50%-a még semmilyen idegennyelv-tanulásban nem vett részt.

Az oktatási együttműködés és a tanárképzés jelentősége

A rendszerintegrációs koncepciót több fontos dokumentum tartalmazza. Ezekben mindenhol szerepelnek az idegennyelv-oktatás fontosságát kiemelő fejezetek.

Amint a következőkből látható, a támogatási programok céljaiban ugyanazok az irányvonalak fogalmazódnak meg, mint az elvi hátteret biztosító dokumentumokban.

Így világossá válik az elvek és a gyakorlati megvalósulás összehangoltsága.

Érthető módon, az oktatás legfelső szintje kapta talán a legtöbb figyelmet, hiszen a tanárképzés, a tanártovábbképzés a leghatékonyabb beruházás, itt érvényesül legjobban a multiplikáló hatás.

A felsőoktatásban az európai dimenzió növeléséhez a megállapodás az alábbi eszközöket ajánlja: hallgatói mobilitás, intézményi együttműködés, idegennyelv-tudás, tanárképzés, tanártovábbképzés.

Az alsó és középfokú oktatás számára ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy az európai normákról az oktatói kar kellő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezzen.

Mindezekhez alapvetően szükség van a nyelvtudásra, nyelvhasználatra, illetve a létrejöttét segítő nyelvtanári felkészültségre.

Korábbi európai támogatási programok

A legnagyobb támogatási programok, amelyekből Magyarország is részesült a PHARE, a TEMPUS, a Leonardo és a Socrates.

PHARE

A PHARE program a korábbi világbanki programokhoz kapcsolódott, és sokat segített a szakképzésben és a felsőoktatásban, különösen az eszközbeszerzések területén.

Egyszeri 3 millió ECU támogatást biztosított a nyelvoktatásra, az intézményi integráció, a telekommunikáció, a profilváltás elősegítésére 1994-ig.

Magyarországon a Nemzeti Szakképzési Intézet szakmai támogatásával száz szakiskolai tanár vett részt idegen nyelvi (angol és német) tanfolyamokon, hogy az alapszintű nyelvtudásukat középfokúvá fejleszthessék egy 240 órás tanfolyam során (1992).

A tanárok részben azért vettek részt a tanfolyamon, hogy a saját nyelvtudásukat fejlesszék, részben pedig hogy a tantárgyukat majd ezen a nyelven oktathassák.

A résztvevők matematika, informatika, biológia, technológia stb. szakos tanárok voltak.

Szerveztek a program keretében úgynevezett "szendvics kurzusokat" is német és flamand kapcsolatok révén, amelyek során az oktatás Magyarországon kezdődött, majd az adott nyelvterületen folytatódott.

Céljuk kettős volt: mind a nyelvtudás, mind pedig idegen nyelven a közgazdasági ismeretek fejlesztését szolgálta.

TEMPUS

A TEMPUS program (Trans-European Cooperation Scheme for Higher Education) egyetemközi együttműködéseket és csereprogramokat támogat a hallgatók és oktatók számára, és így az új európai együttműködési lehetőségek szimbólumává vált.

A TEMPUS az 1990-1996/97 tanévig közel 103 millió ECU vissza nem térítendő támogatást juttatott a felsőoktatásban az idegen nyelvek oktatására, 30-35%-ot eszközbeszerzésre, a hallgatói, oktatói mobilitásra pedig mintegy 40-47%-ot.

Leonardo

A Leonardo program a szakoktatás támogatására készült.

Ezen belül mód lesz arra, hogy az EU által kiemelt fontosságú területként kezelt szaknyelvoktatás hazánkban is támogatást kapjon ezen a területen.

Socrates

A Socrates program az EU több országát is érintő oktatási együttműködési akcióprogram, amely 1999 végéig tart, és 15 EU-tagállamra, valamint Izlandra, Lichtensteinre és Norvégiára vonatkozik.

Alapvető célja, hogy segítsen a nyelvoktatás minőségének a javításában bármely korcsoport részére.

E célból fejleszteni igyekszik az európai együttműködést, és elérhetővé kívánja tenni az EU-ban fellelhető tanulási lehetőségeket.

• A tanulókat megismertesse tantárgyuk európai dimenziójával;
• lehetővé tegye, hogy minél több ember szerezzen személyes tapasztalatot Európa országairól;
• erősítse az európai azonosságtudatot;
• elősegítse a változó gazdasági és társadalmi környezethez való alkalmazkodást.

Az oktatás minden szintjén ki kell fejleszteni az európai dimenziót abból a célból, hogy erősödjék az európai állampolgárság eszméje.

E tevékenység során támaszkodni kell a tagországok kulturális örökségére.

Mind mennyiségileg, mind minőségileg javítani kell az Európai Unió nyelveinek ismeretét, különösen azokét, amelyeket a legkevésbé használnak és tanítanak.

Állandóan növelhető az Európai Unió népei közötti megértés és szolidaritás, és elősegíthető az oktatás interkulturális dimenziója.

Támogatni kell a tagországok oktatási intézményei közötti széles körű és intenzív együttműködést oly módon, hogy nőjön szellemi és oktatási potenciáljuk.

Szorgalmazni kell a tanárok mobilitását, mert ezzel is növelhető a tanítás európai dimenziója és javítható a tanárok szakmai teljesítménye.

Bátorítani kell a diákok mobilitását is oly módon, hogy tanulmányaik egy részét az Unió egy másik tagországában végezhessék el.

Ezzel is tovább szilárdítható az oktatás európai dimenziója.

Elő kell segíteni az iskolai tanulók közötti kapcsolatok létrehozását az Európai Unió országaiban, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az európai dimenzióra oktatásukban.

E program keretében fejleszteni kell az iskolarendszeren kívüli oktatást.

Támogatás igényelhető továbbá a következő célokra:

• a nyelvtanítás és nyelvtanulás területén működő egyesületek európai dimenziójú munkája,
• az idegen nyelvek tanítására és tanulására vonatkozó információk és tapasztalatok újszerű propagálása,
• az európai együttműködést az adott szektorban népszerűsítő erőfeszítések.

A Lingua program és a nyelvtanítás fejlesztése

Mint látható, a kilencvenes évek elején az EU-n belüli oktatási együttműködés elsősorban a felső- és a szakoktatás területére korlátozódott.

Ugyanakkor az EU számára egyik legnagyobb kihívást a nyelvi és kulturális sokféleség jelenti, magától értetődik tehát, hogy a nyelvoktatás fejlesztésére igen nagy súlyt fektetnek.

Ezért hozták létre 1989-ben a nagy oktatási program, a Socrates szerkezetén belül a Lingua programot a nyelvoktatás fejlesztésére.

A Socrates különböző alprogramjai (felsőoktatási, iskolai oktatási, a vándorló munkások gyermekeivel foglalkozó, a felnőttoktatási) támogatják az európai nyelvek tanulását.

A Socratesen belüli Lingua-csomag az oktatás minden szintjével és szektorával foglalkozik, és több speciális eljárással egészíti ki a program más részei által előírt nyelvtanulást.

Végig arra törekszik, hogy figyelembe vegye a fogyatékos személyek verbális vagy nem verbális, különleges idegennyelv-tanulási szükségleteit is.

A különböző Lingua-tevékenységek támogatják az iskolarendszeren kívüli oktatási formákat is.

A Lingua foglalkozik az Európai Unió minden hivatalos nyelvével (azaz az angollal, dánnal, finnel, franciával göröggel, hollanddal, némettel, olasszal, portugállal, spanyollal és svéddel), emellett az írrel és a luxemburgi helyi dialektussal, amelyeket az Unión belül beszélnek, valamint az izlandival és a norvéggal, amely nyelvek kívül esnek az Unión.

A legkevésbé és a legritkábban használt nyelvek prioritást élveznek.

A Lingua öt fontos tevékenységi területe

Európai együttműködési programok nyelvtanárok képzésére

Az ECP rövidítés a nyelvtanárok alap- és/vagy továbbképzésével foglalkozó intézmények több országot is érintő együttműködésére utal.

A cél az, hogy növeljék már a pályán dolgozó és a leendő nyelvtanárok, az őket továbbképző személyek szakképzettségét azzal, hogy javítják a nyelvi ismereteiket, erősítik a célnyelv használatába vetett bizalmukat, fejlesztik a kommunikációs képességüket, segítik őket abban, hogy jobban megértsék a tanult nyelv kulturális környezetét, s hogy mindezzel magasabb szintre emeljék technikai és módszertani felkészültségüket.

Az európai együttműködési programoktól azt várják, hogy azok ösztönözzék az innovációs folyamatot, és vegyék figyelembe az idegennyelv-tanítás és -képzés módszertanában bekövetkezett legújabb változásokat is.

Az együttműködés a következő formákat veheti fel:

• tananyagok közös kifejlesztése,
• tanítási anyagok közös elkészítése,
• modulok közös kifejlesztése.

Az EU-támogatás elnyerhető mind az európai együttműködési programok előkészítését szolgáló látogatásokhoz, mind a projektek tényleges kialakításához.

Szakmai továbbképzés az idegennyelv-tanítás területén

Támogatás kapható például olyan, más részt vevő országban megszervezett kurzusokon való részvételhez, melynek során a nyelvtanár "megmártózik" az idegen nyelvi közegben, továbbá más hasonló továbbképzést biztosító munkához.

Ezeknek az a céljuk, hogy emeljék a tanárok idegennyelv-tanítási felkészültségét vagy azt a képességüket, hogy bizonyos ismereteket idegen nyelven adhassanak át a diákoknak.

Itt elsősorban a kommunikációs készségekre kell gondolni, az idegen nyelvek különleges célokból való elsajátítására, a módszertan fejlesztésére, valamint a célnyelv társadalmi és kulturális környezetére.

E tevékenység olyan tanároknak szól, akik jelenleg idegen nyelvet tanítanak (vagy tantárgyukat idegen nyelven oktatják), valamint olyan személyeknek is, akik képzett nyelvtanárok ugyan, de valamilyen okból nyelvtanári pályájukat megszakították és most arra vissza kívánnak térni.

Továbbá olyan oktatási alkalmazottaknak, akiket idegennyelv-tanárrá képeznek át, valamint az idegen nyelvekkel foglalkozó tanfelügyelőknek és oktatási tanácsadóknak, nem utolsósorban pedig az idegen nyelveket tanítók felkészítőinek.

Prioritást élveznek azok a jelentkezők, akik az idegen nyelvi "megmártózó" tanfolyamukat vagy más szakmai továbbképző munkájukat valamilyen európai együttműködési program szerkezetében kívánják kifejteni.

Lektori munka leendő nyelvtanárok számára

E tevékenység alapján olyan személyek igényelhetnek támogatást, akik leendő nyelvtanárok vagy már megszerezték nyelvtanári képesítésüket.

E program alapján egy bizonyos időt lektorként tölthetnek el a programban részt vevő valamely más országban, elsősorban olyanban, ahol az egyik hivatalos nyelv megegyezik azzal a nyelvvel, amelyet ők a jövőben tanítani fognak.

Az ilyen lektori időszak három hónaptól egy teljes iskolaévig terjedhet.

A rövidebb időszak különösen a kevéssé használt és ritkábban tanított nyelvekre vonatkozhat, továbbá olyan esetekre, amikor a fogadó intézmény együttműködési projektben vesz részt a lektort küldő ország valamilyen intézményével.

A lektori programnak két fő célkitűzése van:

• lehetővé teszi a leendő nyelvtanárok számára, hogy kiteljesíthessék valamely, a programban részt vevő ország nyelvének, kultúrájának és oktatási rendszerének az ismeretét;
• a fogadó intézmény diákjai számára lehetővé teszi, hogy olyan személlyel találkozzanak, aki abból az országból jön, amelynek a nyelvét ők tanulják.

E tevékenység végső célja több, mint a nyelvi készségek kifejlesztése: felhívja a diákok figyelmét az idegen nyelvekre, más országokra és kultúrákra általában.

Az európai programok kapcsolata a digitális és inkluzív oktatással

A nyelvoktatási projektekben az online eszközök használata hozzájárulhat ahhoz, hogy a módszerek eltérő környezetben és különböző korcsoportok számára is adaptálhatók legyenek.

A Digitális Európa program (DIGITAL) olyan uniós finanszírozási program, amelynek célja, hogy a digitális technológiát eljuttassa a vállalkozásokhoz, a polgárokhoz és a közigazgatási szervekhez.

A Digitális Európa program stratégiai finanszírozást nyújt e kihívások kezeléséhez, és öt kulcsfontosságú kapacitásterületen támogat projekteket: szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, fejlett digitális készségek, valamint a digitális technológiák széles körű használatának biztosítása a gazdaság és a társadalom egészében, többek között digitális innovációs központok révén.

A 8,1 milliárd eurós teljes költségvetéssel rendelkező program célja a gazdasági fellendülés felgyorsítása, valamint az európai társadalom és gazdaság digitális átalakulásának alakítása, ami mindenki, de különösen a kis- és középvállalkozások számára előnyökkel jár.

A Digitális Európa programban részt vevő országok nemzeti kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

Helyszíni tájékoztatást nyújtanak a potenciális pályázóknak és kedvezményezetteknek a projekt teljes életciklusa során.

Együttműködnek más országok nemzeti kapcsolattartó pontjaival az érdekelt felek közötti hálózatépítés és együttműködés megkönnyítése érdekében.

Nyelvoktatás felnőttek és különböző célcsoportok számára

A mindenki számára elérhető nyelvtanulás valamennyi európai állampolgár joga és szükséglete.

A tanuló érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani, ezért az idegen nyelvek tanításának a nyelvtanuló igényein, érdeklődésén, egyéni képességein és a számára elérhető ismeretszerzési forrásokon kell alapulnia.

A felnőttoktatásnak és az iskolarendszeren kívüli oktatási formáknak ezért fontos szerepük van a nyelvi készségek fejlesztésében.

A felnőttek személyiségfejlődését elősegítő nyelvtanulás az Európai Nyelvi Díj egyik kiemelt prioritása.

Nyelvoktatási intézmények szerepe Magyarországon

Budapest központjában Önt is várja az 1998-ban alakult Bonus Nyelviskola.

A Bonus Nyelviskola angol, német, spanyol, francia és olasz nyelvtanfolyamokat kínál az idegen nyelvet tanulni vágyóknak.

A Bonus Nyelviskola a tanfolyamokon az élő nyelvet és az Ön kívánságait helyezi előtérbe.

A megújulás számunkra egyet jelent saját oktatási módszereink állandó felülvizsgálatával és továbbfejlesztésével.

Fő célunk, hogy megteremtsük a hatékony és élvezetes nyelvtanulás feltételeit.

Támogatott nyelvtanfolyamok tapasztalatai

A Bonus Nyelviskola, mint képző intézmény vesz részt az Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című Támop 2.1.2-es projektben, miután 2014. augusztus 31-ig együttműködési szerződést kötött a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal.

Iskolánkban orszgszerte angol, német, spanyol és francia nyelvi képzések indulnak állami támogatással kezdőtől a B2-es (középfok) szintig.

A cél legalább 100 000 személy bevonása az informatikai és idegen nyelvi képzésekbe, ezáltal a felnőtt lakosság kulcskompetenciáinak fejlesztése.

A képzésekre személyenként 90.000 Ft támogatást ad a magyar állam uniós forrásból, amit önrésszel kell kiegészíteni 4.500 Ft vagy 1.800 Ft).

A Bonus Nyelviskola együttműködési megállapodást kötött a Közigazgatási és Igazgatási Hivatallal, így hivatalosan is részt vesz a támogatott képzések lebonyolításában.

A támogatott képzések célcsoportja

Valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt, aki nem áll tanulói/hallgatói jogviszonyban, viszont nem kizáró ok, ha felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben vesz részt.

Kizáró ok lehet még, ha a jelentkező párhuzamosan részt vesz más, hazai vagy Európai Uniós forrásból támogatott idegen nyelvi és/vagy informatikai képzésben.

A képzésre jelentkezőknek felső korhatár nincs megszabva.

Képzési szintek és formák

A Bonus Nyelviskola angol, német, spanyol és francia képzéseket indít 100 órás nyelvtanfolyamok formájában kezdőtől (A1 szint) a haladó 2-es (B2 szint) szintig.

Elsősorban 5x5, 3x5, 2x4, 2x3, 1x8, 3x4, 4x5 és 1x6 beosztású képzéseket indítunk, de ezek a projektiroda döntéseinek megfelelően változhatnak.

A nyelvtanfolyamok délelőtt, délután és hétvégén is indulnak.

A szintfelmérés mellett minden jelentkező részére képzési tanácsadást is tartunk.

A képzés sikeres teljesítése

Az akkreditált képzési programjaink alapján a 100 órás tanfolyamok 80%-án, azaz 80 órán részt kell venni és a zárótesztet eredményesen meg kell írni.

Nem. Kezdő szintű, azaz A1-es csoportba kell jelentkezni.

Elméletileg nem, de az egy személyre jutó támogatási összeg 90.000 Ft, amiért iskolánkban egy 100 órás nyelvtanfolyam végezhető el, így aki jelentkezik a programba az a Bonus Nyelviskolában egy nyelvre tudja ezt felhasználni.

Fontos, hogy csak olyan képző vehet részt a programban, aki rendelkezik intézményi és program akkreditációs tanúsítvánnyal is.

A KER-szintek jelentősége

A KER-szintek az európai nyelvi képzésben közös viszonyítási alapot biztosítanak.

Kérjük alaposan tanulmányozza át iskolánk szintrendzerét és ez alapján válassza ki a megfelelő képzést a HIR rendszerben megjelenő kínálatunkból.

A szintrendszerünkről bővebben itt tájékozódhat.

On-line szintfelmérésre az alábbi linken van lehetőség.

Kérjük a kitöltött tesztek eredményét jegyezzék meg, hogy később e szerint választhasson nyelvtanfolyamot a kínálatunkból.

A jelentkezés és a regisztráció általános menete

A Bonus Nyelviskolában történő előregisztráció célja, hogy iskolánk felmérje a képzési igényeket és ennek megfelelő mennyiségű képzésre nyújtson be pályázatot, valamint értesítse a jelentkezőket a legfrissebb információkról, amit a programról tudni kell.

Az előregisztráció egyik felet sem kötelezi semmire.

Ténylegesen a oldalon történik a jelentkezés a képzésekre.

A jelentkezéshez mindenképpen internetes kapcsolat szükséges, munkatársaink készséggel segítenek a jelentkezések lebonyolításában munkanapokon reggel 8.00 és 20.00 óra között akár személyesen, akár telefonon.

A Bonus Nyelviskola véglegesen beregisztrál engem a tanfolyamra?

Nem, ez minden magánszemélynek a saját feladata.

A Bonus Nyelviskola (és az összes többi képző intézmény) a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal döntésének értelmében nem regisztrálhat senkit a képzésekre.

A végleges regisztráció lépései

1. Az interneten meglátogatja a honlapot.
2. Ezen a honlapon Ön a saját adatainak beírásával regisztrálja magát a rendszerben, mint leendő hallgató.
3. A rendszer elbírálja, hogy Ön jogosult-e a támogatásra (vagyis 18. életévét betöltötte-e, nem vesz-e részt államilag finanszírozott képzésben, vagy uniós nyelvi képzésen).
4. Ha Önt befogadta a rendszer, akkor kapni fog egy értesítés a megadott email címén arról, hogy jogosult a támogatás igénybevételére.
5. Ezek után, a honlapon a "keresők" menüpontban lesznek majd konkrétan azok a képzések, melyekre Ön pályázhat, köztük a Bonus Nyelviskola képzései is.
6. Fontos, hogy az Ön személyesen kapott regisztrációs számát pontosan megjegyezze, mert erre mindenképpen szüksége lesz a továbbiakban.
7. A kiválasztott képzés megkezdése előtt be kell fáradnia a Bonus Nyelviskola központi ügyfélszolgálatára vagy vidéki képzések esetén a kihelyezett tanfolyamszervezőkhöz, ahol megtörténik az adatainak validálása, majd megköti a támogatási és a felnőttképzési szerződéseket intézményünkkel illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal.

A nyelvoktatási projektek értékelésének szempontjai

Az európai nyelvoktatási programokban a projekt értéke nem kizárólag a résztvevők számától függ.

A korszerű módszerek, az inkluzivitás, a tanári felkészültség, a kulturális párbeszéd, a digitális eszközhasználat és az adaptálhatóság egyaránt fontos szempontot jelent.

A sikeres projekt a célcsoportok lehetőségeire, szükségleteire és igényeire épít, miközben a tanítási-tanulási folyamat minden szereplőjét bevonja.

A projekt akkor szolgálhat mások számára is forrásként, ha módszerei, tananyagai és eszközei eltérő országban, más nyelvekkel vagy más korcsoportokban is alkalmazhatók.

A nyelvi sokszínűség támogatása, a kevésbé gyakran használt és oktatott nyelvek bevonása, a kisebbségi és regionális nyelvek kezelése, valamint a migráns és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő tanulók szükségleteinek figyelembevétele az európai nyelvoktatási szemlélet meghatározó elemei.

tags: #europa #program #bt #nyelvoktatas