Töri tételek angolul: történelmi korszakok, magyar témák és vizsgafelkészülés

Az angol nyelvű történelemtanulás egyszerre fejleszti a történelmi ismereteket és az idegen nyelvi készségeket, ezért a tanulónak nemcsak az eseményeket, személyeket és fogalmakat kell elsajátítania, hanem a hozzájuk kapcsolódó angol történelmi szókincset is.

A történelem a múlt eseményeinek, különösen az emberi társadalmak történetének tanulmányozása. A múlt megismeréséhez korabeli feljegyzéseket, például könyveket, újságokat és leveleket olvashatunk, illetve régi tárgyakat és leleteket, például kerámiákat, eszközöket, valamint emberi és állati maradványokat vizsgálhatunk.

A történelem angol nyelvű tanulásának sajátosságai

Az angol nyelven tanított történelem nem egyszerűen ugyanannak a tananyagnak az idegen nyelvű átadása. Mivel az idegen nyelv a tanulóknak nem anyanyelve, a feladat kettős: történelmi ismereteket és idegen nyelvet tanítunk egyszerre.

Ebből következik, hogy a céloknak, a tananyagnak, valamint a tanítási módszereknek és feladatoknak különbözniük kell az anyanyelven folyó oktatásban megszokottaktól. Az angol nyelvű történelemtanulás során a tanulók egyszerre gyakorolják a történelmi szövegek értelmezését, a szakszókincs használatát, a kritikus szövegértést és a történelmi események önálló bemutatását.

A két tanítási nyelvű iskolákban a diákok idegen nyelven, például angolul tanulhatják a történelmet. A történelem idegen nyelven történő tanulmányozása lehetőséget ad különböző nyelvi készségek fejlesztésére, például a többféle megközelítésre, a kritikus szövegértésre és a vizuális tartalom verbális leírására.

CLIL: tartalom- és nyelvintegrált tanulás

Az utóbbi években Európa-szerte terjed a tantárgyi tartalmat és az idegen nyelvet integrálva tanító megközelítés, amelynek angol rövidítése CLIL, vagyis Content and Language Integrated Learning.

A CLIL nem tantárgyspecifikus, ezért bármely tantárgyra alkalmazható. A megközelítés lényege, hogy a tanuló egyidejűleg sajátítja el a tantárgyi tartalmakat és az idegen nyelvi kifejezéshez szükséges eszközöket.

A CLIL-megközelítés sikeres alkalmazását megalapozhatná egy rugalmas, vagy kifejezetten erre az integrált oktatásra készített alternatív tanterv a megfelelő követelmények meghatározásával. A gyakorlati megvalósítást nehezíti, hogy nem mindig könnyű megteremteni az együttműködést az idegen nyelvet és a szaktárgyat idegen nyelven tanító tanárok között.

Alapvető angol történelmi fogalmak

A historian olyan személy, aki a történelmet tanulmányozza. Az archaeologist olyan kutató, aki a múltat a régen élt emberek által hátrahagyott maradványok és leletek felkutatásával vizsgálja.

Ha többet szeretnénk megtudni a múltról, felkereshetünk könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat, amelyek összegyűjtik és megőrzik a múlt tárgyi és írásos emlékeit.

A történelem fő korszakai angolul

Ancient Egypt - Az ókori Egyiptom

Az Egyptian Empire olyan társadalom volt, amely körülbelül Kr. e. 3150-ben alakult ki, és Kr. e. 20-ig állt fenn, amikor a Római Birodalom meghódította.

Az ókori Egyiptom történetének tanulmányozásakor különösen fontos a birodalom működése, a társadalmi rétegződés, az államszervezet, a vallás, az írásbeliség, valamint a monumentális építészet.

Ancient Greece - Az ókori Görögország

Ancient Greece is called “the birthplace of Western civilisation”. Az ókori Görögországot „a nyugati civilizáció bölcsőjének” nevezik.

About 2500 years ago, the Greeks created a way of life that other people admired and copied. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt a görögök olyan életformát alakítottak ki, amelyet más népek csodáltak és utánoztak.

Athenian democracy is the first known democracy in the world. Az athéni demokráciát a világ első ismert demokráciájának tartják.

Az ókori görögök kezdeményezték az olimpiai játékokat, és új gondolatokkal gazdagították a tudományt, a művészetet és a filozófiát.

The Roman Empire - A Római Birodalom

The Roman Empire was the largest empire of the ancient world. A Római Birodalom az ókori világ legnagyobb birodalma volt.

A birodalom története Kr. e. 27-től számítható, amikor Octavianus császár, Augustus lett. A Római Birodalom az ókori Róma történetének harmadik szakasza volt.

Rómát először római királyok irányították, majd a Római Köztársaság következett. A római állam fejlődésének megértéséhez ezért fontos elkülöníteni a királyság, a köztársaság és a császárság korszakát.

The Middle Ages - A középkor

The Middle Ages are a time period in European history, which started around the year 476 CE with the fall of the Western Roman Empire, and continued until around the time Christopher Columbus discovered the New World in 1492.

A középkor az európai történelem egyik időszaka, amely körülbelül Kr. u. 476-ban, a Nyugatrómai Birodalom bukásával kezdődött, és nagyjából addig tartott, amíg Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezte az Újvilágot.

The Renaissance - A reneszánsz

The Renaissance is a period in European history, beginning in about 1400. A reneszánsz az európai történelem egyik korszaka, amely körülbelül 1400-ban kezdődött.

A reneszánszot az ókor tanulmányozásának újjászületéseként értelmezték. Ez a korszak számos híres művésszel, íróval és filozófussal gazdagította az emberiség kultúráját.

The French Revolution - A francia forradalom

The French Revolution took place between 1789 and 1799, and ended when Napoleon Bonaparte became military dictator for fifteen years.

A francia forradalom 1789 és 1799 között zajlott, és akkor ért véget, amikor Napóleon Bonaparte tizenöt évre katonai diktátor lett.

The early nineteenth century - A 19. század eleje

A 19. század elejének realizmusa és romantikája a század második felében átadta helyét az impresszionizmusnak és a posztimpresszionizmusnak, miközben Párizs a világ meghatározó művészeti fővárosa lett.

Magyar történelem angolul: a 18. századi gazdaságpolitika

A 18. században Kelet-Európa uralkodói felismerték, hogy a nyugat-európai államokkal való lépéstartás, valamint befolyásuk fenntartása és növelése érdekében modernizálniuk kell az állami rendszert, és felülről bevezetett reformokat kell kezdeményezniük.

Magyarországon ezt a törökök által okozott jelentős veszteségek és pusztítások is szükségessé tették. Ebben a korszakban alakult ki az úgynevezett felvilágosult abszolutizmus, vagyis az Enlightened Absolutism.

A népesség újratelepítése

Az ország újratelepítése többféle módon kezdődött meg: belső vándorlással, spontán bevándorlással és szervezett telepítéssel.

• internal migration: belső vándorlás, amely során a határvidékekről elmenekült jobbágyok az ország belsejébe költöztek;
• spontaneous immigration: spontán bevándorlás, főként szerb és román bevándorlókkal;
• organised settlement: szervezett telepítés, amely során német katolikusokat telepítettek be.

A népesség növekedése fokozatos volt: a lakosság száma körülbelül 4 millióról 10 millióra emelkedett. A mezőgazdaság maradt a gazdaság legfontosabb ága, miközben az ipar viszonylagos stagnálást mutatott.

A mezőgazdaságban elterjedt a vetésforgó, valamint a kapásnövények, például a burgonya, a kukorica és a dohány termesztése. A céhek a török pusztítás után újjáéledtek, a manufaktúrák fejlődését azonban korlátozták, ezért főként a könnyűiparban működött néhány jelentősebb üzem.

Mária Terézia uralkodása

Mária Terézia 1740 és 1780 között uralkodott. 1754-ben bevezették a kettős vámrendszert, vagyis a Double Tariff Systemet.

A közvetlen ok az volt, hogy az uralkodónő nem tudta megadóztatni a magyar nemességet. A belső vámhatár elválasztotta Magyarországot a birodalom többi tartományától, a külső vámhatár pedig kizárta a Habsburg Birodalmon kívülről származó iparcikkek behozatalát.

A rendszer célja az volt, hogy Magyarország mezőgazdasági termékekkel és nyersanyagokkal lássa el a birodalmat, miközben Magyarország az osztrák ipari termékek piacává válik.

A kettős vámrendszer értékelése

Egyes történészek a kettős vámrendszert a magyarországi ipari fejlődés elmaradásának egyik fő okaként értékelik, és úgy látják, hogy a Habsburgok tudatosan igyekeztek Magyarországot elmaradott állapotban tartani.

Mások szerint a magyar ipar a tőke, a munkaerő és a piac hiánya miatt amúgy sem tudott volna megfelelően fejlődni. E felfogás szerint a dinasztia pragmatikus döntést hozott, amikor a birodalmon belül munkamegosztást alakított ki, és az ipari fejlődés szerepét a fejlettebb Ausztriának és Csehországnak juttatta.

A belső vámhatár a magyar ipar jelentős része számára hátrányos volt, ugyanakkor biztos piacot teremtett a mezőgazdasági termékeknek, és ebben az időszakban pozitív kereskedelmi mérleget eredményezett. A Habsburg-szándékokkal ellentétben hozzájárult egy magyar nemzetgazdaság kialakulásához is.

Gazdasági fejlődés a 18. században

Néhány manufaktúra létrejött, például a gácsi posztógyár és az óbudai selyemgyár. Ezeket kezdetben arisztokraták vagy a dinasztia tagjai alapították, a század második felében azonban egyre több manufaktúrát hoztak létre a középosztály tagjai.

A réz- és vasbányászat növekedett, miközben az arany- és ezüstbányászat visszaesett. A bányászatban a legmodernebb gépeket alkalmazták.

A kormányzat és a vármegyék egyaránt igyekeztek javítani a közlekedést: szélesítették a földutakat, új hidakat építettek és csatornákat létesítettek. A kormányzat számára a közlekedés katonai okokból is fontos volt.

A fejlődés egyik akadálya az volt, hogy a magyar ipart továbbra is a céhrendszer uralta.

A parasztság terhei

A 18. században a parasztokra többféle adó és szolgáltatás nehezedett. Ezek közé tartozott a katonai adó, a portio, a forspont, a dézsma, a kilenced, a robot és a háziadó.

• military tax: katonai adó, amely a föld nagyságától függött, és az államnak kellett megfizetni;
• portio: a katonák elszállásolásának biztosítása;
• forspont: a katonák szállítása;
• decima: dézsma, vagyis a termés egytizedének átadása az egyháznak;
• ninth: kilenced, vagyis a termés egytizedének átadása a földesúrnak;
• labour: kötelező munkavégzés a földesúr számára;
• house tax: háziadó, amelyet a vármegyének fizettek.

A jobbágyok védelme és az Urbárium

A parasztok jogainak védelme azért vált szükségessé, hogy megőrizzék adófizető képességüket, katonaként használhatók legyenek, és ne robbanjanak ki újabb felkelések.

Korlátozták a földesúr bíráskodási jogát, megtiltották a paraszti földek teljes kisajátítását, és korlátozták a kötelező munkavégzés mennyiségét.

1767-ben kiadták a jobbágyrendeletet, vagyis az Urbáriumot. Ez szabályozta a földesúrnak fizetendő szolgáltatások mennyiségét, és rögzítette a jobbágytelkek nagyságát, amely meghatározta az adó mértékét.

1765 és 1766 között jobbágymozgalmak bontakoztak ki. A jobbágyok megtagadták a földesúrnak végzett munkát, visszavették földjeiket és felgyújtották házaikat. Ennek következménye lett az 1767-es Urbárium kiadása.

II. József reformjai

II. József 1780 és 1790 között uralkodott. Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés után 1785-ben kiadta a jobbágyrendeletet, amely eltörölte a „jobbágy” elnevezést és a földhöz kötöttséget.

A parasztok szabadon tanulhattak mesterséget, örökölhették vagyonukat, és védelmet kaptak a földesúr jogellenes földkilakoltatásával szemben.

Bár a reformok és az új törvények javítani látszottak a jobbágyok helyzetén, az intézkedések nem alakították át a feudalizmust. A változások ugyanis sértették volna a földesurak érdekeit, ezért ellenállást váltottak volna ki.

Az 18. századi magyar gazdaság történelmi háttere

A korszak fontos előzményei közé tartozott a spanyol örökösödési háború, az 1722-1723-as Pragmatica Sanctio, az osztrák örökösödési háború, a hétéves háború, valamint a török háborúk és szabadságharcok.

A magyar rendek azzal erősítették meg az ország politikai és gazdasági különállását, hogy dönthettek a toborzásról és az adóztatásról. A török háborúk és a szabadságharcok ugyanakkor jelentős demográfiai és mezőgazdasági veszteségeket okoztak.

A Trianoni békeszerződés gazdasági következményei

Történelmi háttér

Az első világháború előtt Magyarország a Habsburg Monarchia része volt, ezért gazdasága alapvetően a birodalom piacára támaszkodott.

A Monarchia egysége közös minisztériumokat biztosított a külpolitika, a hadügy és a pénzügy területén, emellett közös pénzt, védővámrendszert és egységes piacot jelentett.

A harmonizált adóztatás, közlekedési, mérték- és információs rendszer előnyöket nyújtott. A védővámrendszer ugyanakkor a piacok felosztásával is járt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Németországgal és Olaszországgal együtt a Hármas Szövetség tagja volt, amely az első világháborúban vereséget szenvedett.

A Monarchia felbomlása és az új helyzet

1918-ban a Monarchia felbomlott, és Magyarországnak újra kellett szerveznie külkereskedelmét, vámrendszerét és pénzügyi rendszerét. Megszűnt a védővámrendszer és a korábbi közös piac.

A forradalmi légkör gazdasági recesszióval párosult. 1918. október 13-án kitört az őszirózsás forradalom, 1919. március 21-én létrejött a Tanácsköztársaság, ezt követően pedig Horthy Miklós került politikai szerepbe.

Az 1920. június 20-án megkötött békeszerződés új határokat állapított meg. A magyar delegáció 1920. június 4-én Versailles-ban, a Grand Trianon palotában írta alá a békeszerződést.

A békeszerződés fő feltételei

• Új magyar határok rögzítése.
• Magyarország területe az eredeti terület egyharmadára csökkent.
• A magyar népesség 57%-a az új határokon kívülre került.
• Magyarország elveszítette a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Partiumot, a Bánátot, Bácskát és Burgenlandot.
• Magyarország nem egyesíthette területeit Ausztriával.
• Korlátozták a fegyverkezést.
• Megtiltották az állandó hadsereg fenntartását, korlátozták a hajózást és a repülést, valamint eltörölték az általános hadkötelezettséget.
• Biztosítani kellett a kisebbségek védelmét.
• Háborús bűnösöket kellett bíróság elé állítani.
• Jelentős jóvátételt kellett fizetni pénzben, szénben és állatokban.
• Az állami tulajdon jelentős részét zárolták.

Területi és nyersanyagveszteségek

A békeszerződés következtében Magyarország jelentős mennyiségű nyersanyagforrást veszített el. Ide tartozott a só, az arany, az ezüst, a réz, a mangán és a kőolaj.

Elvesztek olyan bányavidékek és erőforrások, mint Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Nyitra, Erdély és Muraköz. A probléma nemcsak a bevételkiesés volt, hanem az is, hogy a nyersanyagforrások elvesztése után a feldolgozóipar jelentős része Magyarországon maradt.

A vasúthálózat 38%-a maradt meg, ezért a szállítás és az utazás nehezebbé és költségesebbé vált. A közlekedési rendszert át kellett szervezni.

A vaskohászat 31%-a, a vasérctermelésnek pedig 11%-a maradt meg. Elvesztek fontos szántóföldek, például Bácska, Bánság és Csallóköz, ugyanakkor a föld és a népesség aránya a népességcsökkenés miatt növekedett.

Magyarország jelentős legelőket és erdőket is elveszített, ezért az ország erdőexportőrből erdőimportőrré vált.

A gazdasági válság

Magyarországnak nyersanyagokat kellett importálnia, jóvátételt kellett fizetnie, és gondoskodnia kellett az elszakított területekről érkező magyar menekültek táboraiban élő emberekről.

Ezek a folyamatok rendkívül költségesek voltak, inflációt, az életszínvonal csökkenését és munkanélküliséget okoztak. A gazdaság átszervezése elkerülhetetlenné vált.

A gazdaság újjászervezésének kísérletei

Hegedüs Lóránt, a Teleki-kormány pénzügyminisztere 1920-ban bevezette a független magyar pénzt, 1921-ben leállította a fedezetlen pénzkibocsátást, és új adónemeket vezetett be.

A kormány azonban nem tudott alkalmazkodni az új korlátozásokhoz, ezért a program megbukott. Az infláció és a fedezetlen pénzkibocsátás ismét megindult.

Kállay Tibor, a Bethlen-kormány tagja 1921 áprilisától csökkentette az állami alkalmazottak számát és új adókat vezetett be. Ezek a reformok csak átmenetileg oldották meg a problémákat, tartós javulást nem eredményeztek.

Stabilizáció és konszolidáció

1923-ban Magyarország nagyobb kölcsönt kért a Népszövetségtől. A kölcsönt kedvezőtlen feltételekkel és magas kamattal kapta meg.

1924-ben megalapították a független Magyar Nemzeti Bankot, amely kezelte a kölcsönt és az állami költségvetést. 1927-ben bevezették az új pénzt, a pengőt és a fillért.

Új vámrendszert dolgoztak ki, amely elsősorban a magyar ipart védte. Emelték az adókat, és ismét csökkentették az állami alkalmazottak számát.

A stabilizáció és az új helyzethez való alkalmazkodás 1925-ben fejeződött be. A folyamat sikeres volt, és más országok bizalma is növekedett, ami további magánhitelekhez vezetett.

Magyarország gazdasága az 1929-es nagy gazdasági világválságig fejlődött. 1931-ben az ország adóssága 4,3 milliárd pengő volt.

Károly Róbert uralkodása, 1308-1342

A trónviszály és a tartományurak elleni harc

III. András, az Árpád-ház utolsó királyának halála után 1301-ben anarchikus időszak következett. Az 1301 és 1308 közötti időszakot interregnumnak, vagyis trónköznek nevezzük.

Több trónkövetelő jelent meg, és hatalmi küzdelem kezdődött Magyarország bárói között. Károly Róbertet, a nápolyi király fiát a magyar nemesség nem támogatta széles körben.

Károly Róbert a pápa segítségére támaszkodott, és 1301-ben az esztergomi érsek megkoronázta. Egy másik bárói csoport Vencelt, a cseh király tizenkét éves fiát koronázta meg Székesfehérváron.

Vencel azonban hamarosan cseh király lett, és a trónról a Wittelsbach-házból származó Ottó javára lemondott. Ottót 1305-ben szintén megkoronázták, de szövetségesek nélkül nem tudta megszilárdítani uralmát, ezért el kellett hagynia az országot.

Harc a kiskirályok ellen

Magyarország jelentős része továbbra is a tartományurak, vagyis a kiskirályok uralma alatt állt. Közéjük tartozott Borsa Kopasz, Aba Amádé és a Kőszegi család.

Károly Róbertnek meg kellett küzdenie az oligarchákkal az ország feletti hatalomért. 1308-ra a legtöbb tartományúr elfogadta uralmát, és 1310-ben ismét megkoronázták.

Csák Máté azonban továbbra is ellenállt, és 1311-ben a király ellen fordult. Az 1312-es rozgonyi csatában Csák Máté erőit legyőzték, ő maga azonban 1321-ig folytatta a harcot.

Károly Róbertnek 1317-ben Borsa Kopasz felkelését is le kellett vernie.

A királyi hatalom megszilárdítása

Károly Róbert új, hozzá hű nemesi rétegre kívánt támaszkodni. Hatalma megerősítése érdekében a királyi földbirtokok arányát 50%-ra állította vissza.

A legyőzött oligarchák jelentős mennyiségű földjét hívei között osztotta szét. Ezeket a birtokokat honorbirtokoknak nevezték.

Új nemesi családok emelkedtek fel és szereztek hatalmat, köztük a Garai, a Szécsi, a Kanizsai, a Bánffy, a Lackfi és a Báthory család.

Károly Róbert bevezette a banderiális hadsereget, ugyanakkor zsoldos katonákat és kun könnyűlovasokat is alkalmazott.

A tatárjárás után elpusztult területeket német, lengyel és morva telepesekkel népesítették be. A betelepülők néha tíz évre szóló adómentességet kaptak, hogy megkönnyítsék letelepedésüket.

Károly Róbert gazdasági reformjai

Az Árpád-korban a királyi jövedelmek legfontosabb forrását a királyi birtokok jelentették. A fejlődő árutermelés és a pénzgazdálkodás elterjedése miatt Károly Róbert új gazdaságpolitikát vezetett be, amely a regálékon, vagyis királyi felségjövedelmeken alapult.

• urbura: bányabér; az arany után egytizedet, az ezüst után egy nyolcadot kellett fizetni;
• pénzverés: csak a király verethetett pénzt, és célja elfogadható, nem elértéktelenedő pénz létrehozása volt;
• tricesima: harmincadvám, amely minden kereskedelmi ügylet harmincad része volt;
• kapuadó: főként a parasztságtól szedték be minden olyan kapu után, amelyen egy szekér áthaladhatott;
• census: a mezővárosok és királyi városok adója.

A földbirtokosok az adó elkerülése érdekében gyakran titokban tartották bányáikat. Károly Róbert 1327-ben úgy rendelkezett, hogy a bányatulajdonosok a bányabér egyharmadát visszakapják, hogy ösztönözze őket új bányák megnyitására.

A magyar történelem és az egyetemes történelem angol nyelvű tanítása

Az angol nyelven történő történelemtanulásban fontos kérdés a magyar és az egyetemes történelem megosztása. 2007-ig a két területet külön tanították: a magyar történelmet magyarul, az egyetemes történelmet idegen nyelven.

2007 és 2016 között nem volt ilyen megkülönböztetés, 2016 óta azonban ismét az eredeti felosztás érvényesül. A változtatásokat nem előzte meg szélesebb körű egyeztetés, és nem kísérte részletes szakmai magyarázat.

Az érettségi vizsgán ugyanakkor nincs ilyen nyelvi különbség: a tanuló a teljes történelemérettségit magyarul vagy idegen nyelven teszi le. Ez azt jelenti, hogy nem mindig ugyanazt kérik számon, amit az órákon tanítottak.

A történelemérettségi körülbelül 60%-a magyar történelem, ezért sok tanuló könnyebbnek találja, ha a vizsgát magyar nyelven teszi le. Az idegen nyelven vizsgázók történelemből elért átlaga azonban nem mutat eltérést a magyarul vizsgázók eredményeihez képest, közép- és emelt szinten egyaránt.

Az angol nyelvű történelemtanulás nehézségei

Az idegen nyelven tanítás és tanulás több módon is nehezíti a tanárok és a tanulók helyzetét. Az egyik legfontosabb probléma a megfelelő taneszközök hiánya.

A magyarul tanulók számára több tankönyv, munkafüzet, érettségi feladatgyűjtemény, adattár és elektronikus segédanyag érhető el, idegen nyelven azonban ezek szinte teljesen hiányoznak.

A két tannyelvű gimnáziumi oktatás 1987-es megindításakor a használatos tankönyveket különböző nyelvekre lefordították, az újabb tankönyvekhez azonban nem készültek folyamatosan új fordítások.

A külföldön kiadott tankönyvek csak részben jelentenek megoldást, mert a magyar történelem általában nem jelenik meg bennük, és az egyetemes történelem felépítése sem feltétlenül illeszkedik a magyar tantervhez.

A kéttannyelvű iskolákban ezért gyakran maguk a tanárok készítenek jegyzeteket, amelyeket nyomtatott vagy elektronikus formában használnak. Az idegen nyelvű történelemkönyvek kiadására irányuló kezdeményezések léteznek, de ez a folyamat még kezdeti szakaszban van.

Az angol történelmi terminológia problémái

Hiányosság a tantárgyi terminológia egységes meghatározása is. Míg a magyar nyelvű kerettantervi terminológia viszonylag egyértelmű, angol nyelven nem áll rendelkezésre ugyanilyen egységes terminológiai rendszer.

Ez az érettségi feladatlapokon is megjelenik, ahol egyes kifejezésekre, például a „jegyző” vagy a „javító tanár” megnevezésére különböző idegen nyelvű fordításokat találhatunk.

A történelmi szókincsben is előfordulnak eltérések. A „mezőváros” például market town vagy borough, az „ispán” pedig count, steward vagy bailiff formában is megjelenhet.

A tanárok ezért gyakran saját szójegyzéket készítenek a tanulóknak. Hasznos lenne szervezett, idegen nyelvű történelemtanításra felkészítő egyetemi képzés indítása a bölcsészkarokon.

Miért hasznos a történelem angol nyelvű tanulása?

Az idegen nyelvű tanulás a tanulók számára többletterhet jelenthet, ugyanakkor az idegen nyelven történő tanulásnak kognitív és nyelvi előnyei is vannak.

A több nyelv használata kedvezően hathat a kognitív fejlődésre, és tudatosabbá teheti az anyanyelv használatát is. Az idegen nyelvű értelmezés időnként még az anyag megértését is segítheti.

A történelem tanulása lehetőséget ad arra, hogy az idegen nyelvet valós kommunikációs helyzetben használjuk, és részben kilépjünk a hagyományos nyelvórai szituációból.

Az angol nyelvű középiskolai felkészítés jobb alapot adhat a magyar történelem szakos hallgatóknak ahhoz, hogy angol nyelvű kurzusokon vegyenek részt, vagy bekapcsolódjanak nemzetközi hallgatói szervezetek munkájába.

Az idegen nyelven történő történelemtanítás más népek felé is közvetítheti a magyar kultúra és történelem fontos elemeit. Az elektronikus anyagok fejlesztése pontosíthatná a magyar történelemről a világban keringő tévhiteket, és elősegíthetné a párbeszédet a reformkor, a dualizmus és a világháborúk időszakáról.

A történelem idegen nyelven történő oktatása hozzájárulhat az önmagunkról alkotott kép és a mások által rólunk alkotott kép közelítéséhez.

Hasznos angol mondatminták történelemtételekhez

Az alábbi mondatminták segítségével a tanuló önállóan is felépíthet egy rövid angol nyelvű történelmi feleletet.

• The period began in... - A korszak ...-ban/-ben kezdődött.
• The main causes were... - A fő okok a következők voltak.
• The most important consequence was... - A legfontosabb következmény ... volt.
• The government introduced... - A kormány bevezette...
• The reform aimed to... - A reform célja az volt, hogy...
• The economy was based mainly on... - A gazdaság elsősorban ... alapult.
• The population increased because... - A népesség azért növekedett, mert...
• The treaty resulted in... - A szerződés következtében...
• The king strengthened his power by... - A király azzal erősítette meg hatalmát, hogy...
• Historians have different opinions about... - A történészek eltérően vélekednek arról, hogy...
• As a result... - Ennek következtében...
• In contrast... - Ezzel szemben...

A történelemtételek felépítése angolul

Egy jól felépített angol történelemtételnek érdemes tartalmaznia a korszak vagy esemény időpontját, történelmi hátterét, okait, főbb szereplőit, eseményeit és következményeit.

1. Historical background: a történelmi háttér bemutatása.
2. Dates and chronology: a legfontosabb évszámok és az események időrendje.
3. Main causes: az események közvetlen és hosszabb távú okai.
4. Main events: a legfontosabb események és fordulópontok.
5. Consequences: politikai, társadalmi és gazdasági következmények.
6. Evaluation: az esemény vagy intézkedés történelmi jelentőségének értékelése.

A vizsgán különösen fontos a pontos kronológia, az ok-okozati összefüggések bemutatása és az angol történelmi szakkifejezések következetes használata.

tags: #tori #tetelek #angolul