A 17. századi oszmán utazó, Evlia Cselebi, amikor először megpillantotta Budát, úgy érezhette, mintha a Duna partján egy ékkő ragyogna, írásaiból egyértelműen kitűnik, hogy lenyűgözte a látvány. A város a hegy tetején trónolt, erős falai és karcsú tornyai büszkén törtek az ég felé. Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett, és kíváló neveltetésben részesült. IV. Murád szultán közvetlen belső köreihez tartozott, így amikor utazni vágyott, ezt az udvar teljes támogatásával tehette, szervezett utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig, 1660 és 1666 között járt Magyarországon. Utazásai során néha mint az Oszmán Birodalom hivatalos képviselője jelent meg, néha pedig magánemberként vándorolt és írta le élményeit. Útjai eredményeként született meg mesterműve, a tízkötetes Utazások könyve, aminek 6. Leírásai szerint a város tele volt lenyűgöző fürdőkkel, mecsetekkel és zajos bazárokkal - a jelenleg is népszerű fürdőink közül több épült ebben a korszakban, a törökök ezeket a fürdőket rituális és gyógyászati célokra is használták, ezeket a Gellért-hegy oldalából fakadó meleg források táplálták. A Duna vizén csónakok siklottak, kereskedők hozták portékáikat, a parton janicsárok és helyiek keveredtek egymással. Cselebi csodálattal figyelte a nyüzsgő sokszínűséget: magyarok, törökök, balkáni népek békében éltek egymás mellett. Ő pedig ezt mind lejegyezte, lelkesen dokumentálta, amit látott.
Georg Hoefnagel: Buda és Pest (1617). Színezett rézmetszet. In: Braun, Georg: Civitates orbis terrarum, Coloniae Agrippinae [Köln], Bertramum Bochholtz, M.D.XCIX. Dicsérte a budai borokat, beszámolt a borfogyasztáshoz kapcsolódó kocsmákról is, ahol esténként budai bortól bódultak a vendégek, nem volt rest leírni, hogy köztük sok volt a török, pedig a vallásuk tiltotta az alkohol fogyasztását. A budai Várban fogyasztott ételeknél megjegyezte, hogy a föld legjobb étele a fehér cipókenyér, a friss vajjal főzött birkahús, a rántott süllő, a kárászleves és a pörkölt ponty. Beszámolt a kávéfogyasztás terjedéséről, és a kávé örök társául szegődött vizipipázásról is. Ez utóbbiak lelkes használatát az is elősegítette, hogy ezidőtájt IV. Murád próbálta kiűzni mindkettőt birodalmából, használatukkal halálbüntetés terhe mellett próbálkozni.
És fürdőid? Ha iskolába botlasz-gyere! 1. Hoş geldiniz (hos geldiniz) - Isten hozott! Affedersiniz (affedersiniz) - Elnézést (pl. Pardon (pardon) - Bocsánat (pl. 2. A török bazárokban az alkudozás a játék része. Ne kadar? Çok pahalı! İndirim yapar mısınız? (indirim japar mısınız) - Adna kedvezményt? 3. Trèsze? 4. Nerede? 5. Yardım edin! Angol nyelvet beszélnek? 5. Kézmozdulatok: A törökök sokat gesztikulálnak.
„Yok” (jok): Jelentése „nincs”, „nem létezik”. Ez a „túlélőcsomag” segít magabiztosabban mozogni törökországi nyaralása során, és mélyebben bepillantani a helyi kultúrába. Ne feledje, a legfontosabb a nyitottság és a tisztelet! A jelenleg használatban lévő török líra kb. 120 magyar forintnak felel meg. Akkor se aggódjunk, ha a hazai valutát nem tudjuk rögtön átváltani lírára, a legtöbb helyen ugyanis szívesen fogadják az amerikai dollárt és az eurót is. Egy törökországi kis boltban vagy bazárban árult termékek ára akár egyik percről a másikra változhat, ezért nem érdemes az árcédulák után kutatni.
Üdvözlöm! - Merhaba! Mennyibe kerül? - Ne kadar? Hány líra? - Kaç TL? Ez mennyibe kerül? - Bu ne kadar? Ez hány líra? - Bunun fiyatı kaç TL? Az ott, mennyibe kerül? - Şu ne kadar? Az ott, hány líra? - Şunun fiyatı kaç TL? Az árat hallva érdemes kicsit bosszankodni vagy hitetlenkedni. Akkor is, ha a hallottakból nem értettünk semmit. Jaj! - Aman! Na, ne! - Olmaz. Tényleg? - Gerçekten mi? Csak viccel, ugye? - Şaka yapıyorsunuz, değil mi? Annyi pénz nincs nálam. - Bende bu kadar para yok. Tud esetleg egy kis árengedmény adni? - Biraz indirim yapabilir misiniz? Még egy kicsivel többet? - Biraz több? Legyen szíves! - Lütfen! Köszönöm, nem. - Teşekkürler. A viszont látásra. - Görüşürüz. Rendben, elfogadom. - Tamam, kabul ediyorum. Mennyivel tartozom? - Borcum ne kadar?
Ruha vásárlásakor nem árt tudni, hogy az itteni átlagos méretek a magyarországinál kisebbek. Ha otthon M-es pólót viselünk, itt kérjünk L-eset. Hogyan köszönjünk törökül, hogyan kérdezzük meg, hol van a mosdó, az út a strandhoz, vagy mennyibe kerül egy szuvenír? Hogyan köszönjük meg a segítséget és hogyan mondjunk pohárköszöntőt? Ismerje meg az alapvető kifejezéseket török nyelven. Hányszor fordult már elő Veled, hogy őszintén, akár önkéntelenül is elmosolyodtál, amikor hallottad, amint egy külföldi magyarul kérdezi meg, hány óra van vagy merre kell menni? Sokan az egyik legnehezebben elsajátítható nyelvnek tartják. De ne aggódj! A törökök nagyon pozitívan állnak a turistákhoz. Még ha csak néhány alapvető kifejezést is ismersz és használsz, mint például a "jó napot" vagy a "hogy vagy", azzal biztosan elnyered a szimpátiájukat. Fontos azonban, hogy nem csak Törökországban hasznosak az alapvető török kifejezések. Ezért, ha idén nyaralást tervezel Törökországba, vagy a fentebb említett országok egyikébe, akkor mindenképpen tekintsd meg miniszótárunkat. Rövid útmutatónkban olyan kifejezéseket találsz, amelyek hasznosak lehetnek a szabadság és a külföldi nyaralás alatt. Hogy vagy? - Nasılsın? Hogy hívnak? Beszél angolul? - İngilizce biliyor musunuz? Hol van a mosdó? Vigyázat! Segítség! - yardım! Hogyan jutok el Izmirbe? - nasıl gidilir Izmir? Hol van...? - ... Mennyibe kerül? - bu ne kadar? Kérhetném a számlát? - Hesabı alabilir miyim? Lehet kártyával fizetni? - Kartla ödeyebilir misin? Jó étvágyat! - Afiyet olsun! Egészségedre! (pohárköszöntő) - Şerefe! Hány óra van? - kaç saat?
