Ingyenesen tanulhatnak angol nyelvű képzésen is az újonnan felvett ösztöndíjas hallgatók 2021 szeptemberétől a Corvinuson, ugyanis a Corvinus Ösztöndíj felmenő rendszerben az idegennyelvi hozzájárulást is fedezni fogja. A reform hátteréről Dr. 2021.02.10.
Az idegennyelvi hozzájárulási díj 2012 óta létezik, ekkor módosították ugyanis a Felsőoktatási törvényt, melyben maximalizálták a képzések önköltségének nagyságát. A Corvinus fenntartóváltása után megszűntek az államilag finanszírozott képzések, ennek helyét a Corvinus Ösztöndíj vette át, ami továbbra is biztosítja a hozzáférést az ingyenes felsőoktatáshoz. A megújulás hirtelen sok változást hozott a hallgatók számára is, ezért a fokozatos átmenet első lépésben az új ösztöndíjas és költségtérítéses képzés több elemében hasonlított az állami finanszírozott-költségtérítéses rendszerhez.
Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint az egyetem vezetősége folyamatosan dolgozik azon, hogy a legkiválóbb hallgatók számára még jobb, még vonzóbb lehetőségeket biztosítsanak az oktatás, a tehetséggondozás, valamint az ösztöndíj rendszer területén is. “Ennek eredményeképp indult el a kezdeményezés, hogy a Corvinus-ösztöndíj egy átfogó, a teljes oktatási-képzési költségre kiterjedő támogatást biztosítson. Ezáltal az önköltséges képzés és az idegennyelvi hozzájárulás díját egyetlen tételben egyesítette az egyetem: aki elnyeri az ösztöndíjas képzést, az ténylegesen ingyenesen tanulhat magyar és angol nyelvű szakokon egyaránt.
Ez a reform talán még nagyobb motiváló erővel szolgálhat az angol nyelvű szakokon tanuló hallgatók számára Dr. Szabó Lajos szerint, hiszen a teljes képzési díjuk fedezve lesz, ha az évfolyam legjobbjai közé kerülnek. A felsőoktatásban minden változás felmenő rendszerben történhet, így az idegennyelvi hozzájárulás eltörlése is először a 2021 szeptemberében alap- és mesterképzést kezdő hallgatókat érinti, vagyis nem vonatkozik azokra, akik már korábban kezdték meg tanulmányaikat.
A változtatás céljáról Dr. Emellett az angol nyelvű szakok tanterveibe beépítenek egy külföldi mobilitási ablakot, azaz a hallgatóknak lehetőségük lesz egy vagy akár két félévet külföldi partneregyetemeken tölteni. A jövőben további szakoknál várható az angol nyelvű képzés indítása, hiszen a jelenlegi területek között is van olyan, ahol a forrásanyagok - könyvek, cikkek, tanulmányok, esetpéldák - többsége angolul érhető el, és a gyakorlatban is elvárt a szakma angol nyelven történő művelése.
Dr. Szabó Lajos szerint jövőbeli terv a végzős hallgatók kimeneti kompetenciájának mérése is, ami nemcsak visszacsatolásként szolgálná az egyetemnek a célok eléréséről, hanem a hallgatókat is gazdagítaná egy kézhez kapott kompetenciaprofillal. Ma már nem okoz meglepetést, ha egy középiskola végzős osztályaiból többen külföldön tanulnak tovább.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 2021-es évfolyamából például minden második diák külföldi egyetemen folytatta a tanulmányait. Hasonlóan magas a külföldi egyetemre jelentkezők aránya például a győri Audi Hungária Művelődési Központban, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumában vagy a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban, de az Eötvösből, a Fazekasból, Radnótiból is évfolyamtól függően minden harmadik-ötödik diák megy külföldre egyetemre.
Ennek az is az oka, hogy egyre több középiskolában elérhető a nemzetközi érettségi. De annak sem kell lemondania az idegen nyelvű diplomáról, akinek a külföldi továbbtanulás anyagilag nem fér bele, vagy csak egyszerűen nem szeretne rögtön az érettségi után kiköltözni.
A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon a 2023/2024-es tanév őszi félévében a 310404 hallgatóból 42207-en iratkoztak be valamilyen idegen nyelvű egyetemi képzésre. Vagyis összességében a hallgatók mintegy 13,5 százaléka valamilyen idegen nyelven tanul a magyar felsőoktatásban. Ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az idegen nyelven tanuló egyetemisták döntő többsége, mintegy 92 százaléka angol, 6,5 százaléka német és alig 1 százaléka pedig francia nyelven hallgatja a tárgyait.
Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az idegen nyelvű képzésekre külföldiek is szívesen jelentkeznek. A KSH összefoglaló kiadványából kiderült, hogy 2010 és 2020 között évi 15 ezerről 36 ezer főre emelkedett a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták száma. A 2024-es felvételi eljárásban például nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, gazdálkodási és menedzsment, alkalmazott közgazdaságtan, kereskedelem és marketing, turizmus és vendéglátás, pénzügy-számvitel alapszakot is lehet angol nyelven tanulni. Mindegyik angol nyelvű szak indul állami ösztöndíjas és önköltséges formában is.
Bár az állami ösztöndíjas helyekre nem olyan könnyű bekerülni. Azonban azt nem árt tudnotok, hogy egy idegen nyelvű képzés tandíja szemeszterenként egyetemtől és szaktól függően változhat. A 2024-es felvételi eljárásban például a Corvinuson az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szak 990 ezer forintba kerül félévente. Ugyanez a szak BGE-n 620 ezer forint, míg az ELTE-n csak 350 ezer forint szemeszterenként.
Bár a tandíj elsőre soknak tűnhet, de alapjában véve még mindig olcsóbb, mintha külföldi egyetemen szereznétek diplomát, arról nem is beszélve, hogyha jól tanultok, akkor állami helyre is átkerülhettek.
Dr. Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese az idegen nyelvű képzések kapcsán elmondta, hogy a hallgatói visszajelzésekből is látszik, hogy a munkaerőpiac itthon is honorálja a magabiztos nyelvtudást. Nyilván vannak olyan cégek, ahol nem a nyelvismeret az elsődleges szempont, de sokkal több munkalehetőség közül választhat az, aki például angol nyelven szerezte a diplomáját. Jancsik kiemelte, hogy az idegen nyelvű képzések esetében a diplomaszerzés után 3 évvel a BGE-n végzett hallgatók 15-20 százaléka külföldön vállal munkát.
Ahhoz azonban, hogy valaki angol nyelvű szakra jelentkezzen, elengedhetetlen feltétel az erős, legalább középfokú nyelvtudás. „Bár a nyelvvizsga a felvételi során nálunk nem előírás, de mindenkinek saját felelőssége azt eldönteni, hogy képes-e megérteni angol nyelvű szöveget hallás vagy olvasás után.”- emelte ki az oktatási rektorhelyettes, aki azt tanácsolta az angol nyelvű szakokon gondolkodó középiskolásoknak, hogy érettségiig jussanak el arra szinte, hogy képesek legyen jól használni az angolt. Nézzenek például angolul filmeket, sorozatokat, olvassanak könyveket, és ha nem is minden szót értenek, de követni tudják a cselekményt, akkor lényegében felkészültek arra, hogy idegen nyelven szerezzenek diplomát.
tags: #allami #osztondijas #kepzes #angolul