Rágódom. Mint mindig. Ilyen alkat vagyok. Most éppen azon rágódom, hogy melyik nyelvet válasszuk az iskolában a gyerekeinknek. Egyelőre csak az első gyerek esetében aktuális a kérdés, de néhány év múlva a többiekkel is hasonló helyzetbe kerülünk. A mi iskolánkban 4. osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet a gyerekek. Egy nyelvet lehet választani a felajánlott kettőből: angolt vagy németet.
Miért fontos kiindulási pontként a nyelvek közti különbségek figyelembe vétele?
Angolul márpedig tudni kell! A német nyelvet csak Európában tudja használni, ott sem mindenhol, és angolul a németek is beszélnek - többnyire. Az angol nyelvet viszont nem lehet kikerülni. Kezdd a nehezebb nyelvvel! (?)
Az iskolában azt tanácsolták, hogy érdemes a német nyelvet választani, hiszen ha elsőként egy nehéz nyelvet tanul a gyermek, akkor később az angol nyelv - mint második idegen nyelv - tanulása már könnyebben fog menni. Bizonyos felmérések szerint német után könnyebb az angol, hát fogadjuk el ezt is egy érvnek. (Az én tapasztalataim ugyan nem ezt mutatják. A németet később már nem fogja megtanulni.
Némelyik szülőtől hallottam, hogy azért választják első idegen nyelvnek a németet, mert egyébként azt úgysem tanulná meg gyermekük, hiszen nem lesz motivációja. Bírod követni? Még egyszer elmondom: Szerintük angolul mindenképpen meg fog tanulni a gyerek, hiszen muszáj lesz neki ha boldogulni akar az életben. Ezért a szülők németre íratják, nehogy később azt gondolja gyermekük, hogy ha már tud angolul, akkor minek tanulna németet. Fogjuk bírni?
Hogyan tervezzük a nyelvtanulást és a családi folyamatosságot?
Tegyük fel, hogy a németet választjuk. Akkor mi lesz az angollal? A nyelvtanulásban fontos a folytonosság, nem szeretném ha elveszne a már eddig felszedett angoltudásuk. Könnyedén rámondanám: az iskolában tanulja a németet, itthon pedig hallja majd az angolt. A valóság azonban az lesz, hogy az iskolai németórákra itthon is kell majd készülni, mégpedig napi szinten. Abban az esti egy-két órában, amit jó esetben otthon töltünk. És ebbe az esti egy-két órába kell beleférnie az angolnak is - a magyar mellett. Este azonban már járna egy kis "saját" idő is a gyerekeknek, amiben az egyre függetlenebb gyerekek nem feltétlenül az anyjuk társaságát, keresik. Angolt viszont csak tőlem hallanak.
Hogy fogjuk ezt akkor kivitelezni? Ez már nem játék! Angolul olvastunk mesekönyveket, angolul játszottunk, angolul néztünk mesefilmeket, vagy csak úgy általában angolul beszéltünk a mindennapi szituációk során. Igyekszem az olvasás- és írástanulást is játékos módszerekkel folytatni, de azért előbb-utóbb iskolaszagú foglalatosságoknak is be kell kerülni a mindennapokba, és bizonyos értelemben a szülőből tanár lesz. Némelyik gyerek ezt könnyen elfogadja, némelyik azonban nem.
A jó pedagógus szerepe és a csoportdinamika
Nagyobb korukban maguk is tudják majd fejleszteni a nyelvtudásukat, de addig még sok év van hátra. Kérdezzük meg a gyereket?! Egy kilenc-tízéves gyerekre sok kérdésben rábízhatjuk a döntést. Választhat, melyik ruhát szeretné felvenni reggel, mit kér inni a vacsorához vagy milyen táborba menne szívesebben. Azokban a kérdésekben dönthet, melyeknek szerintünk nincs akkora jelentősége, vagy pedig a gyereknek is elegendő információja van az adott témában, és elég érett, megfontolt.
Ha megkérdeznénk, hogy melyik nyelvet szeretné tanulni, bizonyára adna választ, főleg ha már tanulta is őket, de gyermekünk szempontjai jelentősen eltérhetnek a mieinkétől: melyik nyelvet beszéli jobban az adott pillanatban, melyik nyelven kapott több pozitív visszacsatolást, vagy a nagyobb iskolatársak miket híresztelnek az egyes nyelvi órákkal kapcsolatban. A jó pedagógus Az, hogy gyermekünk szeretni fogja-e az adott idegen nyelvet, jórészt azon múlik, milyen a pedagógus. A felszedett nyelvtudásban is jelentős szerepe van annak, hogy a pedagógus mennyire motivált, jólképzett, lelkiismeretes, hogyan bánik a gyerekekkel, mennyire hatékony módszereket alkalmaz stb. Lehet, hogy nem is mi döntjük el?
Tovább bonyolítja a helyzetet még egy speciális tényező: a mi iskolánkban fele-fele arányban tanulhatnak a diákok angolul vagy németül. Durván felvázolva: ha egy osztályba 30-an járnak, akkor abból 15-nek angolul, 15-nek németül kell tanulnia. Javasolták a pedagógusok, hogy mi szülők egyezzünk meg magunk között, hogy melyik gyerek melyik nyelvet fogja tanulni, és úgy adjuk be a jelentkezést. Ha nem tudunk megegyezni (ahogy az utóbbi években is történt: a nagytöbbség angolt szeretett volna tanulni), akkor az iskolában beosztják a gyerekeket. Igazából bízhatnám az iskolára is a döntést, de én a legjobbat szeretném a gyermekeimnek. Te melyik nyelvet választanád/választottad: az ANGOLT vagy a NÉMETET? Miért?
Nyelvi előnyök, különbségek és kölcsönhatások
Általánosan elterjedt tévhit Magyarországon, hogy az angol nyelv könnyebb, mint a német. Ezt több okkal magyarázzák: az angoltanulás korai lehetőségei, a német szókincs differenciái, illetve a nyelvtan nehézségei. A holland és német nyelvtan néhány hasonlósága, a teljesség igénye nélkül. A német nyelvtan nehezebb, mint az angol. Ott kicsit általában döcögősebb a kezdet. A magyar nyelv ragozása és a szókincs gazdagsága rávilágít arra, hogy a nyelvtanulás komplex folyamata.
A német és angol nyelv kölcsönhatásai megküzdhetnek egymással: „A német segíti az angolt? A holland is - kipróbálhatod! kicsit a hollandot is.” A két nyelv közti hasonlóságok és különbségek szemléletessé teszik, hogy a megközelítés szerintük hogyan befolyásolja a tanulást.
A korai nyelvtanulás és annak hosszú távú hatásai
A korai nyelvtanulásnak bőven vannak előnyei. A gyerek absztraháló (elvonatkoztató) képessége sokkal jobb lesz. A nyelvi képzetek alapjait a korai életszakaszban érdemes elkezdeni, mert az agyfejlődés korai szakasza zajlik. A nyelvtanulás olyan, mint amikor kisgyerekek korán elkezdenek sportolni: ez nagyobb mértékben fejleszti a mozgásos készségeket, mint a későbbi sportkezdés. A tervezet a második idegen nyelv elkezdését 7. osztályra időzíti, de a korai kezdés előnyei vitathatatlanok.
Ha felnőtt korban kezdenek nyelvet tanulni, az emberek körülbelül 10-15 százaléka képes anyanyelvi szinten elsajátítani azt. A nyelvtanulás agyi háttere különbségeket mutat a korai és a későbbi tanulás esetén. A korai megkezdés hatásait vizsgáló kutatások szerint a nyelvtanulás pozitív hatással lehet az intelligencia fejlődésére, és az agyi plaszticitás eltérő lehet fiatal korban a felnőttekhez képest.
Gyakorlati útmutató és erőforrások
A magyar nyelvtan oldalai azoknak szólnak, akik a magyar nyelvtan alapjait szeretnék gyorsan átismételni. Angol tanulószótár és szókincsfejlesztő a Közös Európai Nyelvi Referencia-keret A1-C2 szintű standard referencia-szókincsével és mintegy 25 000 hangos példamondattal. A Német alapszókincs oldalain az alapszókincs intenzív elsajátításához több mint tízezer hangos példamondat áll rendelkezésre. A szókincstréner használható önállóan a német alapszókincs gyors elsajátításához, vagy egy hasznos segédeszköz lehet bármely A1-A2-B1 szintű nyelvtanfolyamhoz a nyelvvizsgára készülők számára. A Német webszótár jelzi az alapszókincshez tartozó szavakat, felismeri a rendhagyó igéket és a ragozott formákat, valamint segítséget nyújt az összetett szavak szótározásához. A Deutsche Welle A1, A2, B1 szintű ingyenes online német nyelvtanfolyama magyar nyelvű szószedetekkel és szókincstrénerrel. Az oldal a Deutsche Welle német nyelvtanfolyamát a magyar szószedetek segítségével elérhetővé teszi a német nyelvet önállóan tanulni szándékozó magyar nyelvtanulók számára is.
A vita folyamatos és több évtizedes; a tanulási sorrend és a kezdés korától függetlenül mindkét nyelv megmutathatja előnyeit. A tanulási út egyéni preferenciákra, motivációra és pedagógiai hozzáállásra épül, és nemcsak az aktuális osztályelrendezéstől függ. A cikk végső üzenete, hogy ésszerű célként mindkét nyelv elsajátítása hosszú távon előnyös lehet, és a döntés a gyerekek igényeihez és a család lehetőségeihez igazodjon.
Ritka nyelvek
Meta leírás
tags: #angol #es #nemet #nyelv #osszehasonlitasa