Az angol gazdasági témák elsősorban a gazdasági és üzleti szaknyelvi vizsgákon, az egyetemi szakmai idegennyelvi órákon, valamint a munkahelyi kommunikációban fontosak. A megfelelő kommunikációhoz nem elegendő az általános angol szókincs: ismerni kell azokat a kulcsszavakat és kifejezéseket is, amelyekkel gazdasági folyamatokról, pénzügyekről, foglalkoztatásról, adózásról és a kormányzat gazdasági szerepéről lehet beszélni.
A gazdasági angol tanulásának célja nem az, hogy minél több ritkán használt szót megtanulj, hanem az, hogy az adott témához szükséges és elegendő szókincset biztos alapként elsajátítsd. A gazdasági témákhoz kapcsolódó szókártyák példamondatokkal segíthetik a szavak megértését, a leggyakoribb szövegkörnyezet felismerését és a szakmai tudás bővítését.
A gazdasági környezet és a legfontosabb gazdasági kérdések
A globális vállalatok működését kulturális, jogi, politikai és gazdasági tényezők sokasága befolyásolja. Ezeknek a tényezőknek a hatása jelentősen eltérhet, bár a fejlődő országok között nagy különbségek vannak, számos problémán és jellemzőn osztoznak.
A leggyakrabban említett problémák közé tartozik az infláció, a nagy külső adósság, a gyenge valuta, a képzett munkaerő hiánya, a politikai és gazdasági instabilitás, a közszektortól való túlzott függőség, a háború, a tömeges szegénység, a gyors népességnövekedés és a környezet romlása.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| economic environment | gazdasági környezet |
| economic issue | gazdasági kérdés |
| economic instability | gazdasági instabilitás |
| external debt | külső adósság |
| weak currency | gyenge valuta |
| skilled worker | képzett munkavállaló |
| public sector | közszektor |
| environmental degradation | környezeti romlás |
Gazdasági növekedés
A gazdasági növekedés egy ország potenciális GDP-jének vagy GNP-jének bővülését jelenti. Azt méri, hogy egy gazdaság reálkibocsátása milyen ütemben növekszik idővel.
A GDP, vagyis a Gross Domestic Product, a kibocsátás mérésére gyakran használt mutató. Az egy ország határain belül magánszemélyek és vállalkozások által előállított kibocsátást jelenti, függetlenül attól, hogy a termelést hazai vagy külföldi termelési tényezők végzik.
A GNP, vagyis a Gross National Product, a gazdasági tevékenység legszélesebb körű mérőszáma. A hazai termelési tényezők által újonnan előállított végső termékek és szolgáltatások teljes értékét jelenti.
A hazai termelési tényezők termelése történhet belföldön vagy külföldön is. A gazdasági növekedést ütemként számítják ki, mégpedig a reál-GDP százalékos változásaként, az infláció hatásának kiszűrésével.
A gazdasági növekedés előnyei
Ha a kibocsátás növekedése meghaladja a népesség növekedését, az egy főre jutó jövedelem emelkedik, így az életszínvonal is javul.
A gazdasági növekedés lehetővé teszi a tudományos kutatásba történő beruházást. Ez különösen fontos az orvostudományban, ahol az új oltóanyagok megakadályozzák a betegségek terjedését, az új kezelések pedig lehetővé teszik olyan betegségek gyógyítását, amelyek néhány évvel korábban még sok ember halálát okozták.
A gazdasági növekedés költségei
A gazdasági növekedés fő költsége a környezeti költség. Kétségtelen, hogy a nagyobb gazdasági növekedésre való törekvés a múltban szennyezéshez vezetett, és negatív externáliákat okozhat.
Az alternatív költség azt jelenti, hogy a nagyobb beruházás megköveteli a jelenlegi fogyasztásról való lemondást. Így a lakosság olyan áldozatot hoz, amely a jövőben magasabb életszínvonalat tesz lehetővé.
A gazdasági növekedést befolyásoló tényezők
A növekedést több tényező is elősegítheti. Az első ilyen tényező a munkavállalónként rendelkezésre álló tőke mennyisége.
Minél magasabb a tőke-munka arány, annál nagyobb a munka termelékenysége. Nemcsak az alkalmazott tőke mennyisége, hanem annak minősége is hatással van a gazdasági növekedésre, ez pedig a technológiai fejlődéstől függ.
A munkaerő mennyisége és minősége szintén fontos. A munkaerő minőségét a népesség is meghatározza, de a legnagyobb népességű országokban nem feltétlenül a legmagasabb a gazdasági növekedés.
Az optimális népesség az a népességszint, amely maximalizálja az átlagterméket. A munkaerő minősége az oktatástól és a képzéstől függ. Az emberi készségek fejlesztése növeli a gazdaság növekedési képességét.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| economic growth | gazdasági növekedés |
| Gross Domestic Product | bruttó hazai termék |
| Gross National Product | bruttó nemzeti termék |
| real GDP | reál-GDP |
| standard of living | életszínvonal |
| capital stock | tőkeállomány |
| labour productivity | munkatermelékenység |
| technological progress | technológiai fejlődés |
| investment | beruházás |
| opportunity cost | alternatív költség |
| negative externality | negatív externália |
A kormány gazdaságpolitikai szerepe
A gazdasági növekedés kiemelt gazdaságpolitikai cél lett. A kormány igyekszik kiegyenlíteni a gazdaság ingadozásait.
A növekedés, az infláció, a munkanélküliség és a fizetési mérleg négy kulcsváltozójának összehangolására törekedve a kormány több eszközzel rendelkezik.
A kormány a közkiadások módosításával beavatkozásokat eszközölhet a jövedelem körforgásába, és kezelheti a gazdaság teljes keresletének szintjét.
Az adók, a társadalombiztosítási juttatások és a támogatások szintjének és típusának módosításával ugyanezt a hatást érheti el.
A pénzkínálat feletti ellenőrzési jogkörét felhasználhatja az aggregált kereslet kezelésére.
A magas növekedési szintből eredő megnövekedett kereslet inflációs nyomást okozhat a munkaerőpiacon, ami a pénzjövedelmek elfogadhatatlan emelkedéséhez vezethet.
A fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítására protekcionista politika alkalmazható.
Az árfolyam változtatásának alkalmazása ösztönzi az exportot és visszafogja az importot. A növekedési ütemek közötti különbség jelentős problémát okoz: az ipari országok hajlamosak a leggyorsabban növekvő gazdaságokba beruházni, és az ilyen beruházás tovább növeli a különbséget.
Infláció
Az infláció az árszínvonal általános szintjének tartós emelkedése idővel. A közgazdászok az inflációt két okhoz kapcsolják: a kereslet által húzott és a költségek által nyomott inflációhoz.
Keresleti infláció
A kereslet által húzott infláció esetén az árszínvonal emelkedését a fogyasztói kereslet növekedése okozza, különösen akkor, amikor a kormány hitelkönnyítéssel próbálja ösztönözni a gazdaságot és fenntartani a teljes foglalkoztatást.
A termékek és szolgáltatások iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Ez felfelé hajtja az árakat.
Költséginfláció
A költségek által nyomott inflációt a gazdaság kínálati oldalán jelentkező olyan tényezők okozzák, amelyek növelik a termelési költségeket, ezt pedig a vállalkozások magasabb árak formájában továbbhárítják a fogyasztókra.
Ilyen nyomást okozhat a nagy szakszervezetek erős tárgyalási pozíciója vagy az alapvető nyersanyagok költségének emelkedése, amely növeli az ipari termelés költségeit.
Az infláció hatásai
A munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta fordítottan kapcsolódik egymáshoz. Az infláció csökkenthető több munkanélküliség elfogadásával, bizonyos esetekben azonban az infláció és a munkanélküliségi ráta egyszerre is emelkedhet.
Az inflációt nemkívánatosnak tekintik, mert a pénz értéke általában csökken, miközben a társadalom egyes csoportjai, például az adósok, nyernek, más csoportok, például a megtakarítók, a hitelezők és a rögzített jövedelműek pedig veszítenek.
Az infláció megnehezíti a jövő tervezését. Növeli az adóterhet, mivel egyes adók közvetlenül kapcsolódnak a jövedelemhez és a kiadások értékéhez.
Elriaszthatja a megtakarítást, mivel a megtakarítások reálértéke idővel csökken. Hatással van a kamatlábakra, az árfolyamokra és az ország politikai és gazdasági rendszerébe vetett általános bizalomra.
A magas inflációs ráta problémákat okoz az importtal és exporttal foglalkozó vállalatok számára. Ha az árfolyam ugyanabban az ütemben értékelődik le, mint amilyen ütemben az infláció emelkedik, az inflációval érintett ország exporttermékeiért a külföldiek által fizetett ár nem változik.
Az infláció politikai destabilizációt is okozhat. Ha a kormány bérek szabályozásával próbálja ellenőrizni az inflációt, a lakosság reáljövedelme csökken és frusztráció alakul ki.
Ha a kormány úgy dönt, hogy nem tesz semmit, a gazdaság olyan mértékben romolhat, hogy a reáljövedelmek végül így is csökkennek.
Kormányzati válaszok az inflációra
A kormány az árak szintjére azok ellenőrzésével vagy szabályozásával lehet hatással. A kormány hatáskörébe tartozik az infláció ellenőrzése, de vita alakulhat ki arról, hogy miként lehet a problémát a leghatékonyabban kezelni.
A keynesi megoldás az aggregált kereslet befolyásolására összpontosít a monetáris és fiskális politika kombinációjával.
A monetáris politika részeként hitelszabályozási intézkedések széles körét alkalmazzák a fogyasztási célú vásárlások hitelköltségének növelésére és a hitel elérhetőségének csökkentésére.
A fiskális politika részeként adóemelést vagy a kormányzati kiadások csökkentését alkalmazzák.
A monetarista megoldás a pénzkínálat növekedésének szabályozása. A monetáris szigorítás kamatláb-emeléssel és ezáltal a kiadások csökkentésével vezethető be.
Ez csökkenti a hitel iránti keresletet. A beruházások visszaesnek, ezért csökken a beruházási javak iránti kereslet és a munkaerő iránti kereslet.
A jövedelempolitika a költséginfláció kezelésének leggyakoribb formája. Célja, hogy a munkavállalói és munkáltatói oldal is megállapodjon a bérek és árak emelkedésének mérsékléséről.
Az az ideális, ha a bérek legfeljebb a termelékenységgel azonos mértékben emelkednek, ami azt jelenti, hogy a béremelések önfinanszírozóak.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| inflation | infláció |
| general price level | általános árszínvonal |
| demand-pull inflation | keresleti infláció |
| cost-push inflation | költséginfláció |
| consumer demand | fogyasztói kereslet |
| cost of production | termelési költség |
| interest rate | kamatláb |
| exchange rate | árfolyam |
| monetary policy | monetáris politika |
| fiscal policy | fiskális politika |
| money supply | pénzkínálat |
| real income | reáljövedelem |
Foglalkoztatás és munkanélküliség
A teljes foglalkoztatás fenntartása a kormányok központi gazdaságpolitikai célja volt, de elfogadottá vált, hogy létezik a munkanélküliségnek egy olyan szintje, amely alá nem lehet menni az inflációs nyomás visszatérése nélkül.
A munkanélküliség típusai
Frictional unemployment - súrlódásos munkanélküliség
Az elbocsátott munkavállalóknak időre van szükségük ahhoz, hogy új állást keressenek és elkezdjenek dolgozni.
Seasonal unemployment - szezonális munkanélküliség
Bizonyos iparágakban a munkaerő iránti kereslet ingadozása vagy a termelés szezonális jellegéhez, például a mezőgazdasághoz, vagy a kereslet szezonális mintáihoz, például a karácsonyi játékokhoz kapcsolódik.
Technological unemployment - technológiai munkanélküliség
A technológiai munkanélküliség abból eredhet, hogy az új technológia megváltoztatja a kereslet szerkezetét. Akkor is kialakulhat, amikor egy meglévő ipari folyamatot új gépek váltanak fel, amelyek kevesebb munkaerőt igényelnek.
Cyclical unemployment - ciklikus munkanélküliség
Az üzleti ciklus alakulása által okozott keresletingadozás súlyosbíthatja a korábbi hatások egy részét, és a munkanélküliség hirtelen növekedését eredményezheti.
A munkaerőpiaci akadályok miatt kialakuló munkanélküliség
A monetaristák szerint ez a hosszú távú munkanélküliség fő oka. Különösen fontosnak tartják a szakszervezetek túlzott országos tárgyalási erejét.
Úgy vélik, hogy a munkavállalókat a reálbérek túlzott emelkedése kiszorítja a foglalkoztatásból.
Kormányzati válaszok a munkanélküliségre
Ha úgy gondolják, hogy a munkanélküliséget az aggregált kereslet hiánya okozza, fiskális és monetáris intézkedésekből álló csomag segítségével növelhető a kereslet.
A kormány csökkentheti az adókat vagy növelheti a közkiadásokat. Ha a munkaerőpiaci tökéletlenségeket tekintik a munkanélküliség okának, a kormány jogszabályokkal próbálhatja megtörni a szakszervezetek erejét.
A kormány csökkentheti a juttatások reálértékét annak érdekében, hogy az alacsony bérű állások vonzóbbá váljanak.
Ha bizonyos iparágak vagy régiók különösen súlyosan érintettek, a kormány közvetlen támogatási és regionális támogatási intézkedéseket alkalmazhat a meglévő munkahelyek rövid távú fenntartására, miközben ösztönzi új munkahelyek létrehozását.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| full employment | teljes foglalkoztatás |
| unemployment | munkanélküliség |
| frictional unemployment | súrlódásos munkanélküliség |
| seasonal unemployment | szezonális munkanélküliség |
| technological unemployment | technológiai munkanélküliség |
| cyclical unemployment | ciklikus munkanélküliség |
| labour market | munkaerőpiac |
| trade union | szakszervezet |
| real wage | reálbér |
| public spending | közkiadás |
| regional aid | regionális támogatás |
Fizetési mérleg és külkereskedelem
A kereskedelmi mérleg egy ország exportja és importja teljes értékének különbsége. Ha az export értéke meghaladja az import értékét, a kereskedelmi mérleg kedvezőnek tekinthető; ha az ország többet importál, mint amennyit exportál, a kereskedelmi mérleg kedvezőtlen.
Ez a mérleg csak a látható árukkal, vagyis a termékekkel kapcsolatos kereskedelmi kifizetéseket tartalmazza, a láthatatlan tételek, vagyis a szolgáltatások kifizetései nem szerepelnek benne.
Egy ország külkereskedelmi tevékenységének másik mérőszáma a fizetési mérleg. Ez az anyaország és más országok közötti valamennyi pénzügyi tranzakciót rögzíti, beleértve a látható árukért teljesített kifizetéseket is.
A kereskedelmi mérleg ezért csak része a fizetési mérlegnek, amely két nagy tranzakciós csoportot rögzít: a tőkeszámlát és a folyó fizetési mérleget.
Egy ország fizetési mérlege az adott ország belföldi lakosai és a világ többi részének külföldi lakosai közötti, meghatározott időszakban, általában egy évben végbement valamennyi gazdasági tranzakció statisztikai nyilvántartása.
Ez minden ország egyik legfontosabb statisztikai kimutatása. Megmutatja, hogy az ország mennyi árut és szolgáltatást importált és exportált, valamint azt is, hogy hitelt vett-e fel a világ többi részétől, vagy pénzt kölcsönzött-e más országoknak.
A fizetési mérleg többlete és hiánya
A fizetési mérleg mindig egyensúlyban van, mivel a számlán minden jóváíráshoz tartozik egy megfelelő terhelés máshol. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetési mérleget alkotó egyes számlák szükségszerűen egyensúlyban vannak.
Amikor közgazdászok fizetésimérleg-hiányról vagy -többletről beszélnek, valójában azt mondják, hogy az alszámlák egyike többletet vagy hiányt mutat.
A többlet azt jelenti, hogy az ország egésze növeli a világ többi részével szembeni követeléseinek állományát. Ez gyakorlatilag pénzbeáramlás a gazdaságba, amit néha exportvezérelt növekedésnek neveznek.
A hiány azt jelenti, hogy az ország csökkenti a világ többi részével szembeni nettó követeléseit. Ez pénzkiáramlást jelent a gazdaságból.
A fizetési mérleg problémáinak kezelése
Bármely kormány végső korlátja az, hogy a folyó fizetési mérleget hosszú távon egyensúlyban kell kezelnie.
Deflációs intézkedések
A defláció a gazdaságon belüli kereslet szintjének csökkentésére irányuló monetáris és fiskális intézkedéseket jelenti.
Ezek az intézkedések nemcsak a fizetési mérleg folyó fizetési mérlegének hiányát csökkentik, hanem a belföldi gazdaságban a beruházásokat és a gazdasági növekedést is visszafogják, miközben növelik a munkanélküliséget.
Leértékelés
A leértékelés nem mindig sikeres. Az import tartalmazhat olyan termékeket, amelyeket máshonnan nem tudunk beszerezni; ebben az esetben a leértékelődés csupán arra kényszerít bennünket, hogy magasabb árat fizessünk ezekért az alapvető termékekért.
Ezzel szemben, bár az export olcsóbbá válik, sokkal többet kell értékesítenünk ahhoz, hogy ugyanakkora bevételt szerezzünk.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| balance of trade | kereskedelmi mérleg |
| exports | export |
| imports | import |
| visible goods | látható áruk |
| invisible services | láthatatlan szolgáltatások |
| balance of payments | fizetési mérleg |
| capital account | tőkeszámla |
| current account | folyó fizetési mérleg |
| surplus | többlet |
| deficit | hiány |
| devaluation | leértékelés |
| foreign trade | külkereskedelem |
Államháztartás és közpénzügyek
A kormányzati kiadások fő területei
Az állami kiadások fontos területei közé tartozik a védelem és a közrend. Az állam létezéséhez hozzátartozik, hogy megvédje határait a külső behatolástól, és megvédje polgárait.
A társadalombiztosítás keretében az államnak teljes egészében vagy részben támogatnia kell egyes munkanélküli vagy alacsony jövedelmű állampolgárokat.
Egyes juttatásokat közvetlenül fizetnek. Recesszió idején ez lehet a legnagyobb kiadási tétel.
A közkiadások további területei közé tartozik a helyi önkormányzati kiadás, az állami egészségügyi szolgálat, az ipar támogatása, az infrastruktúrához kapcsolódó kiadások és az oktatási kiadás.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| public finance | közpénzügyek |
| government spending | kormányzati kiadások |
| defence | védelem |
| law and order | közrend |
| social security | társadalombiztosítás |
| benefit | juttatás |
| local government spending | helyi önkormányzati kiadás |
| health service | egészségügyi szolgálat |
| infrastructure expenditure | infrastrukturális kiadás |
| recession | recesszió |
Adózás
A kormányzati kiadásokat adókból vagy hitelfelvételből kell finanszírozni. Az adózás szükséges és elkerülhetetlen.
Adót lehet kivetni a jövedelemre, a kiadásokra, a tőkenyereségre vagy a vagyonra. A közvetlen adókat a jövedelemre és a vagyonra vetik ki, míg a közvetett adókat a kiadásokra vetik ki.
A legfontosabb adónemek
Income tax - jövedelemadó
A jövedelemadót a munkából vagy önfoglalkoztatásból származó, a személyi kedvezmény által meghatározott összeg feletti jövedelmekre, valamint egyes további tételekre vonatkozó kedvezmények figyelembevételével számítják fel.
Corporation tax - társasági adó
A társasági adót a vállalat által elért nyereségre vetik ki. A kisebb cégek jelenleg alacsonyabb adókulcsot fizetnek, mint a nagyobb vállalatok.
Capital Gains Tax - tőkenyereség-adó
A tőkenyereség-adót a tőke értékének növekedésére vetik ki annak értékesítésekor.
Value Added Tax - hozzáadottérték-adó
Az általános forgalmi adó a termelési folyamat minden szakaszában hozzáadott értékre kivetett adó. A vállalatok által a ráfordítások költsége után fizetett áfa visszaigényelhető.
Excise duties - jövedéki adók
Jövedéki adót bizonyos termékekre, például dohánytermékekre, borokra és szeszes italokra vetnek ki.
Inheritance tax - örökösödési adó
Az Egyesült Királyságban önálló vagyonadó nincs, de a meghatározott összeg feletti örökölt vagyontárgyakra adót vetnek ki.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| taxation | adózás |
| direct tax | közvetlen adó |
| indirect tax | közvetett adó |
| income tax | jövedelemadó |
| corporation tax | társasági adó |
| capital gains tax | tőkenyereség-adó |
| value added tax | hozzáadottérték-adó |
| excise duty | jövedéki adó |
| inheritance tax | örökösödési adó |
| personal allowance | személyi kedvezmény |
| tax rate | adókulcs |
| government revenue | állami bevétel |
Gazdasági rendszerek
A gazdasági rendszereket általában kapitalista, szocialista vagy vegyes rendszerként osztályozzák. Az is lehetséges azonban, hogy két másik szempont alapján csoportosítsuk őket.
Az egyik ilyen szempont a tulajdonjog típusa. A tulajdon lehet magántulajdon, amelyben magánszemélyek birtokolják az eszközöket, illetve állami vagy köztulajdon.
Pénzügyi tudatosság és mindennapi pénzügyek
A pénz szerepéről és a pénzügyi tudatosságról gazdasági témájú beszélgetésekben is érdemes beszélni. A mindennapi pénzkezeléshez hozzátartozik a költségvetés készítése, a megtakarítás, a kiadások nyomon követése és a pénzügyi felelősség.
A gazdasági szókincs hatékony tanulásához hasznos lehet a témánkénti kulcsszólista. Egy-egy témához nem feltétlenül a lehető legtöbb szóra van szükség, hanem azokra a legfontosabb kifejezésekre, amelyek biztos alapot adnak a sikeres kommunikációhoz.
| Angol kifejezés | Magyar jelentés |
|---|---|
| budgeting | költségvetés-tervezés |
| saving money | pénzmegtakarítás |
| expenses | kiadások |
| cost of living | megélhetési költségek |
| financial responsibility | pénzügyi felelősség |
| income | jövedelem |
| spending | költés |
| loan | hitel |
| interest | kamat |
| debt | adósság |
| profit | nyereség |
| loss | veszteség |
Hogyan tanuld hatékonyan a gazdasági angol szókincset?
A szókártyás szótanulás lényege, hogy az új szavak elsajátítása mellett rendszeres ismétlést is beiktass. Lapozd át azokat a kártyákat is, amelyekről úgy gondolod, hogy már megtanultad őket.
A rövid, rendszeres ismétlés hatékonyabb lehet, mint a ritka, hosszú tanulási alkalom. Egy huzamban ne foglalkozz szótanulással 10-20 percnél többet.
Hatékonyabb leszel, ha naponta többször is ránézel a szavakra: amíg buszra vársz, utazol, várod, hogy lefőjön a kávé, vagy hogy elkezdődjön az értekezlet vagy a szeminárium.
Saját jegyzeteket is készíthetsz, és szükség esetén a példamondatokat magyarul is megfogalmazhatod, ha így könnyebben megy a tanulás.
A példamondatok megmutatják az adott szó leggyakrabban előforduló szövegkörnyezetét, így könnyebben meg tudod jegyezni és elő tudod hívni a kifejezéseket.
A mondatok tartalma a szakmai tudásodat is bővítheti, ami hasznos lehet a nyelvvizsgán és az egyetemi órákon. A szókártyáknál nem az a lényeg, hogy sok legyen belőlük, hanem az, hogy az adott témához megfelelő szavakat tartalmazzák.
Egy-egy lecke vagy téma csak 35-45 szóból állhat: a legfontosabb szavakból és kulcskifejezésekből, amelyek biztos alapot jelentenek a sikeres kommunikációhoz.
A gazdasági angol szókincse több témakörben is használható. Egyes szavak több témánál is előfordulhatnak, mert több gazdasági helyzetben is szükség van rájuk.
