Az angol koronázási szöveg a brit uralkodó bemutatásának, elismerésének, eskütételének és felkenésének hagyományos formuláit foglalja magában. A szertartás központi mondatai közé tartozik a „Bemutatom önöknek Károlyt, a királyukat”, valamint a jelenlévők válasza: „Isten óvja a királyt!”.
A brit szokásjog szerint az uralkodói státusz és a koronázás nem függ össze közvetlenül, ugyanis az uralkodó halála utáni első másodpercben kijelölt utódja teljes jogon uralkodója lesz az országnak. A koronázás ma már tehát nem elsősorban jogi aktus, bár vannak jogi elemei és vonatkozásai is, hanem egy új korszak kezdetének a jelképe.
Az angol koronázási szöveg legfontosabb mondatai
Elsőként az anglikán egyház legfőbb méltósága, a canterbury érsek szólítja meg a vendégeket: Bemutatom önöknek Károlyt, a királyukat. Mindannyian, akik ezen a napon eljöttek a tiszteletüket tenni előtte és felajánlani neki a szolgálataikat, elfogadják őt uralkodójuknak?
Mire az adott oldalon ülő vendégek a következő felkiáltással ismerik el a királyt államfőjüknek: Isten óvja a királyt!
A ceremóniát egyedül a mindenkori Canterbury érsek vezényelheti, így az ő feladata a beavatás előtt az uralkodó bemutatása és annak elfogadtatása (Recognition) a megjelentek előtt, akik ezt "God save the King/Queen!" (azaz Isten óvd a Királyt/Királynőt!) felkiáltással meg is tesznek.
A koronázás végén a canterbury érsek felhívja majd mindazokat, akik szeretnék ezt megtenni, hogy közösen mondják el ennek a résznek a mondatait az évszázados szokás szerint: Isten óvja Károly királyt. Éljen Károly király! Örökké éljen Károly király!
Mit jelent az angol koronázási szöveg?
A Westminster apátság közepén kialakított koronázási tér négy oldala a négy égtájat jelképezi. Amikor minden irányban - vagyis a birodalom teljes népének - bemutatják a királyt, az embereknek elvileg jogukban áll visszautasítani az uralkodó személyét.
Persze, sosem fordult elő olyan, hogy az emberek nemet mondtak volna egy királyra, mégis van jelentősége a visszautasítás lehetőségének. Az orosz jobbágyokat senki nem kérdezte meg, hogy elfogadják-e az új cárt, mint ahogy más országokban sem volt ehhez joga a közembereknek, mondja George Gross, a neves King's College egyetem történésze.
Az elismerési formula ezért nem pusztán ünnepi megszólalás, hanem a király és a közösség kapcsolatának jelképes megjelenítése. A jelenlévők válasza az uralkodó elfogadását és a monarchikus rend folytonosságát fejezi ki.
A koronázás történelmi háttere
Angliában az első koronázás 973-ban történt, amikor az angolszász Edgar került trónra, a ceremóniára pedig Bath-ban került sor. 1042 óta a koronázás minden esetben a londoni Westminster Abbey-ben történik, III. Károly pedig a 40. uralkodó akinek a fejére itt kerül fel a korona, valamint ő lesz minden idők legidősebb koronás fője, mivel 74 évesen koronázzák majd.
A brit hagyománytisztelet abban is tetten érhető, hogy a mai koronázási szertartások leírása a XIV. században született, II. Richárd és Luxemburgi Anna 1377-es esküvője előtt. A Liber Regalis, vagyis a Királyi Könyv mai kifejezéssel élve a koronázások használati utasítása, kézikönyve, és még azt is előírja, milyen ruhát viseljen a király a szertartás egyes fázisaiban.
A Liber Regalis, a Királyi Könyv, a brit koronázások "kézikönyve" a XIV. századból. A könyv valószínűleg épp a praktikuma, a használhatósága miatt nem pusztult el, amikor VIII. Henrik szakított a katolikus egyházzal.
1536-ban a király bezáratott több száz szerzetesi rendházat, elvette a vagyonukat, a szerzetesek könyvtárait pedig széthordták. Bár III. Károly magát a koronázási szertartást is megváltoztatta, megmaradtak a Liber Regalisban leírt, legfontosabb részek.
Az uralkodó trónra lépése és a koronázás különbsége
II. Erzsébet királynő 2022. szeptember 8-i halála után a megüresedett trón első szülött fiára Károlyra szállt, aki ekkor 73 éves volt. Károly választott nevén, mint III. Károly uralkodik azóta is, a koronázási szertartásra pedig 2023. május 6-án kerül majd sor.
Károly herceg az édesanyja, II. Erzsébet halálakor automatikusan lett az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség uralkodója. Időben azért ilyen későn, mert a nagyszabású esemény megszervezése, a vendégek meghívása, fogdása és biztonságuk garantálása meglehetősen sok szervezést igényel.
Egy uralkodó koronázása minden időben és helyen szakrális eseménynek számít, azaz isteni beavatásnak, melynek pontos forgatókönyve van, ahol minden tárgynak, mozdulatnak és mondatnak jelentősége van. A koronázás ma már tehát nem elsősorban jogi aktus, bár vannak jogi elemei és vonatkozásai is, hanem egy új korszak kezdetének a jelképe.
A király bemutatása és elismerése
Ezek közül az első az új király bemutatása és uralkodóként való elismerése. A canterbury érsek után a két legrégebbi lovagrend képviselői, az angol Térdszalagrend és a skót Bogáncsrend egy-egy magas rangú vezetője mondja majd el ugyanazt a szöveget.
Legvégül pedig a legmagasabb brit katonai kitüntetés, a Viktória-kereszt és a György-kereszt díjazottjainak egy képviselője mutatja be a királyt az utolsó oldalon ülőknek. Az első, így bemutatott uralkodó Edgar király volt, aki 973-ban koronázták meg.
Az anglikán egyház honlapja szerint, ahol a teljes szertartás leírását és a liturgiát is tanulmányozhatják, ezt követően már az új király kérésének megfelelően folytatódik majd a bemutatási rész.
A királyi eskü szövege és jelentősége
A szász, angol, majd brit uralkodók fogadalomtétele mindig is a koronázási szertartás része volt. Az előbb említett Edgar pl. az egyház védelmezését, a bűnözők megbüntetését ígérte, illetve azt, hogy igazságos és kegyes lesz az ítéleteiben.
Ez a fogadalom lett később a királyi eskü. A szöveg a következő háromszáz évben nem változott, ekkor kiegészítették egy újabb klauzulával. 1688-ban pedig a parlament törvénybe iktatta a királyi esküt, ami így immár jogilag kötelezővé vált.
Ezután az uralkodó leteszi esküjét, hogy hűségesen, igazságossággal és irgalmassággal kormányoz, támogatja az evangéliumot, és megtartja az Egyház tanításait. III. Károly koronázási esküje annyiban lesz újszerű, hogy a királyi fogadalom előtt a canterbury érsek egy rövid szöveget fog felolvasni az anglikán egyház szerepéről.
Ebben az szerepel, hogy az egyház olyan világ megteremtésére törekszik, amelyben minden ember szabadon élhet és szabadon választhatja meg a hitét. Károly ezzel az édesanyját követi, aki 2012-ben ezt mondta: Azt tapasztalom, hogy gyakran félreértik és lebecsülik az egyházunk működését.
A mi egyházunknak nem az anglikán hit megvédése a feladata más vallások kárára. A mi egyházunknak az a kötelessége, hogy lehetővé tegye mindenki számára a saját vallásának gyakorlását.
A király felkenése
Csak ezek után kerülhet sor a ceremónia spirituálisabb részére, azaz a kenet feladására és a koronázásra. A kenet feladását szent olajjal végzik, ami a teljes ceremónia legünnepélyesebb és legszentebb pillanata, azonban ezt a jelenlévő kíváncsi szemek elől elrejtve végzik.
A rituálé legfontosabb, szentnek tekintett tárgyai az ámpolna és a kanál, amelyek segítségével a canterbury érsek szent olajat hint majd a király fejére, homlokára és szívére, az eskü után.
A sast formázó ámpolna, amelyben a megszentelt olajat tartják, 1661-ben készült II. Károly koronázására, mivel Oiiver Cromwell korábban elpusztíttatta az összes olyan tárgyat, amely a monarchiára emlékeztethette volna az embereket.
Egyedül a felkenéshez hasznát kanalat sikerült megmenteni a pusztítástól. A kanál a XI. századból származik. Az első írásos említése 1349-ben történt, amikor felkerült a Hitvalló Eduárd-szentély kegytárgyainak listájára.
A szentelt olaj egy titkos receptúra szerint készül, amiről annyit lehet tudni, hogy narancs, fahéj, rózsaolaj, pézsma és borostyán keveréke. A kenetet a Canterbury érsek adja, azaz az illatos szentelt olajjal megkeni az uralkodó kezeit, mellkasát és homlokát.
Eközben a kórus Zadok himnuszát énekli, mely szavak 973 óta ugyanúgy hangzanak. Az uralkodó az ősi koronázó székben foglal helyet és feje fölé négy báró baldachint tart.
A koronázási trón és a koronázási kő
A Liber Regalis előírása nyomán a felkenés után fehér gyolcsból készült ruhába öltöztetik az uralkodót, amelyre hosszú selyemruhát húznak. A felszenteléskor a király a koronázási trónon foglal helyet.
Ezt a trónt I. Eduárd rendelte az 1290-es években, és úgy alakították ki, hogy a skót monarchia elrabolt jelképét, a skót koronázási követ, amelyet a Végzet Kövének is neveznek, el lehessen helyezni benne.
A skótok által szentként tisztelt követ a brit kormány hivatalosan visszaadta Skóciának 1996-ban, és csak III. Károly koronázására hozzák el újra Londonba. A koronázási trón Nagy-Britannia legrégebbi olyan bútordarabja, amelyet ma is az eredeti funkciójának megfelelően használnak.
| Tárgy vagy elem | Jelentőség |
|---|---|
| Koronázási trón | A felszentelés és a koronázás hagyományos széke |
| Koronázási kő | A skót monarchia szent jelképe |
| Ámpolna | A megszentelt olaj tartója |
| Koronázási kanál | A felkenéshez használt történelmi tárgy |
A koronák és a királyi jelvények
A királyt először Szent Eduárd, azaz Hitvalló Eduárd koronájával koronázzák majd meg. Mivel ez a korona nehéz, kb. 3 kiló a súlya, az apátságból való távozáskor a birodalmi állami koronát viseli majd, ami jóval könnyebb.
Ezután kerül a St. Edward korona az uralkodó fejére, megszólalnak a fanfárok és a résztvevők újra azt kiáltják, hogy "God save the King/Queen!" (azaz Isten óvd a Királyt/Királynőt!).
A koronázó korona az uralkodói jelképek közül a legkiemelkedőbb, mely a királyi tekintélyt szimbolizálja, a korona fejre kerülése a ceremónia csúcspontja. Minden uralkodó életében csak egyszer, a koronázás alkalmával viseli ezt a relatíve nehéz, 2.23 kg-os koronát.
A koronákat, ugyanúgy, mint az uralkodói jelvényeket, a XVII. században gyártották, mert Cromwell 1649-ben, I. Károly kivégzésekor ezeket is beolvaszttatta. A brit koronázási jelvények között sarkantyú, jogar, országalma, kard, bot, karkötő, gyűrű és kesztyű is szerepel.
Miután a canterbury érsek III. Károly fejére helyezte a koronát, átadják neki a többi királyi jelvényt. Ezeket a Lordok Házának tagjai, illetve az anglikán egyházi méltóságok mutatják majd be.
A királyi jelvények szimbolikája
Buzogány
Alapvetően a királyi tekintélyt szimbolizálja, valamint magát az uralkodót a távollétében. Ezért is van állandó jelleggel jelen egy-egy buzogány a londoni Parlament épületének felsőházában (Lordok háza), az alsóházban (választott képviselők termében) valamint a Lord Chemberlain (azaz a parlamenti kamarás) irodájában.
Ha a buzogány nincs jelen, a parlamanti ülések nem megtarthatóak.
Kard
A kard az uralkodó fizikai és védelmező erejét szimbolizálja az egyház és a népe felé. A korai történelem során az uralkodók mind lovagkirályok voltak, azaz a kardforgatás avatott mesterei.
Országalma
A Canterbury érsek a kicsit több mint 1 kilós országalmát az uralkodó jobb kezébe helyezi azzal az emlékeztetővel, hogy csakúgy mint a gömb fölött a kereszt áll, úgy áll a világ Krisztus hatalmának alávetve.
Az országalmán a 3 keresztpánt a középkorban ismert három földrészt jelképezi, de maga a gömb emellett a birodalmi hatalmat is jelképezi.
Koronázási gyűrű
A gyűrű a középkor óta az uralkodói méltóságot jelképezi, az érsek a koronázáskor az uralkodó jobb kezének gyűrűsujjára húzza azt.
A 20. századig minden alkalomra új gyűrű készült, ami azután élethosszig az uralkodó saját tulajdonát képezte, nem tartozott a korona tulajdonába. I. Erzsébet pl. egész életében hordta, ezzel szimbolizálva, hogy a birodalommal kötött házasságot, erre tette fel életét.
Jogar
A jogar elsősorban az uralkodó jó pásztorként a nép lelki gondozásának jelképe okán került be a ceremóniába, a korona után a második legértékesebb tárgy amit a koronázás alatt használnak.
1910-ben, V. György koronázása idején építették bele a világ legnagyobb hibátlanul csiszolt 530.2 karátos (106.04 grammos) fehér Cullinan I nevű gyémántját.
Koronázási palást
A palást arannyal körbetekert selyemszálból készült, megjelenésében a korai uralkodók által viselt palástot idézi. II. Károly (1661) és Viktória királynő (1838) koronázása közötti időben minden alkalomra újat készítettek, de a ma használatos V. György (1911) koronázása óta van használatban.
Birodalmi állami korona
Ez a korona lehet széleskörben a legismertebb, hiszen a mindenkori uralkodó a parlamenti ülésszak megnyitóján, minden évben ezt viseli. A jelenlegi 1660 óta már a harmadik korona, hiszen idővel elhasználódik, de a régi koronákról mindig átkerülnek a díszek és drágakövek az újakra.
A koronán 2868 gyámánt található, 17 zafír, 11 smaragd, 269 igazgyöngy és 4 rubin.
A koronázási szertartás sorrendje
Egészen a legutóbbi, azaz II. Erzsébet 1953. június 2-i koronázásáig a következő rendet tartották. Ezután az uralkodó leteszi esküjét, hogy hűségesen, igazságossággal és irgalmassággal kormányoz, támogatja az evangéliumot, és megtartja az Egyház tanításait.
- Az uralkodó bemutatása és elismerése a négy égtáj felé.
- A királyi eskü letétele.
- A király felkenése szent olajjal.
- Az uralkodó felöltöztetése és a koronázási jelvények átadása.
- Szent Eduárd koronájának az uralkodó fejére helyezése.
- A főpapok, főrendek és királyi hercegek hűségesküje.
- Az úrvacsora felvétele és a birodalmi állami koronára való áttérés.
- A király távozása a Westminster apátságból.
Ezután az uralkodót felöltöztetik a díszes koronázási palástba és megkapja a vallási kellékeket, azaz a gyűrűt, a kardot, az országalmát és a jogart mely tárgyak azután visszakerülnek az oltárra.
Az úrvacsora felvétele után az uralkodó a koronázási palástot az állami lila palástra cseréli és a koronázáskor használt St. Edward koronát kicseréli az Imperial State Crown-ra (azaz a birodalmi állami koronára), majd elhagyja a Westminster Abbey épületét.
Camilla királyné koronázási szövege és koronázása
Camilla Károly uralkodóvá válásával automatikusan királyné lett, így a szertartáson őt is megkoronázzák majd. III. Károly hitvese Kamilla is megkapja a Queen Consort (azaz az uralkodói hitves) titulust, így ezután vele is megismétlik majd a kenet és a koronázás szertartását, ha azonban egy királynő férjéről lenne szó, ő nem kapna koronát.
A Westminster apátságban 1937 óta nem koronáztak királynét. Akkor VI. György feleségét, Erzsébet királynét koronázták meg.
Az ő koronájáról diplomáciai és politikai megfontolások alapján döntöttek. A fenntarthatóság, az újrahasznosítás jegyében újat nem akart az udvar, így több évszázada ez lesz az első olyan hitvesi korona, amely nem az új királynénak készült.
Camilla számára Mária tecki hercegnő, V. György feleségének koronáját választották. A koronáról eltávolították a világ leghíresebb gyémántját, a Koh-i-Noort, és II. Erzsébet kedvelt ékszerei közül választottak brilliánsokat a szertartásra.
A Koh-i-Noor viselése súlyos hiba lenne, mert India, Pakisztán és Afganisztán is magának követeli.
A tiszteletadás és a hűségeskü
A ceremónia utolsó része, amikor a főpapok, főrendek és persze a királyi hercegek térdet hajtanak az uralkodó előtt és elismerik hűbérurukként.
Az összegyűltek magas rangú tagjai ezután egyesével az uralkodó elé járulnak, térdre ereszkednek és megvallják hűségüket. A mostani koronázáskor azonban vélhetően csak Vilmos herceg járul majd az apja elé.
A király arról is döntött, hogy a főrendek helyett a birodalom minden polgára részt vehet a tisztelgésben. Eddig az egyszerű embereknek nem volt joguk tisztelegni a király előtt.
III. Károly koronázásának változásai
Ahogy Károlyról korábban megírta az Origo: másképp fog uralkodni, mint II. Erzsébet, és ezt az is jelzi, hogy alig kb. egy óra hosszú lesz a szertartás. Az édesanyja 70 évvel ezelőtti koronázási ünnepsége több mint három órán át tartott.
Egészen II. Erzsébet koronázási ceremóniájáig az 1042 óta betartott majd 3 órás szakrális rend változatlan maradt, azonban III. Károly döntése alapján az ő esetében egy rövidített szertartásra kerül majd sor.
A nagyapaként trónra kerülő III. Károly koronázása kevésbé költséges lesz, mint az édesanyja beiktatása 1953-ban. A királyi család életével foglalkozó szerzők szerint ez egyértelműen mutatja III. Károly világlátását.
Miközben tiszteletben tartja a hagyományokat, és ezzel a folytonosság jelentőségét üzeni, elismeri, hogy megváltozott az országunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ is, mondta Sally Bedell Smith életrajzíró a Time-nak áprilisban.
A rövidebb és modernebb ceremónia
II. Erzsébet koronázására 8 ezer vendéget hívtak meg a Westminster apátságba, most 2 ezer jelenlevőre számíthatunk. A szertartás utáni hagyományos menet útvonala is jóval rövidebb lesz, így kevesebben láthatják majd III. Károlyt és a feleségét.
A ceremóniát a Károly számára fontos fenntarthatóság szempontjai szerint igyekeztek megszervezni, nem gyártottak új székeket a királyi párnak, hanem a meglevőket újították fel. Károly a szertartás többi részében más trónon és székeken ül majd.
A változások közé tartozik az is, hogy ezúttal nem csak a keresztény egyházak vezetői vesznek részt a koronázáson, hanem jelen lesznek a buddhista, hindu, iszlám és zsidó hit képviselői is.
A Buckingham-palota női püspököket is meghívott a szertartásra, az egyházi himnuszokat pedig walesi, skót gael és ír gael, azaz kelta nyelven is éneklik majd. Mindez szintén a modern monarchia filozófiáját tükrözi.
Az esemény a múlthoz kötődik, a történelemre mutat, de egyúttal maga is történelmi lesz. Egy sokkal rugalmasabb uralkodói korszak kezdetét jelzi majd, ami az új körülményekhez, új személyekhez és új időkhöz sokkal inkább illeszkedik, nyilatkozta Alice Hunt történész, a brit koronázások szakértője a Smithsonian Magazine-nak.
A koronázás zenéje
Tizenkét új zenemű, köztük Andrew Lloyd Webber szerzeménye csendül fel III. Károly király májusi londoni koronázási ünnepségén - közölte a Buckingham-palota vasárnap.
A brit uralkodót május 6-án, szombaton koronázzák meg a londoni Westminster-apátságban. A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázótemploma.
Az udvar vasárnapi tájékoztatása szerint a király személyesen adott megbízást a koronázási ceremóniáján felhangzó tizenkét zenemű megírására, és ő alakította ki az esemény zenei programját.
A Buckingham-palota szóvivője elmondta: az ünnepi alkalomra komponált alkotások között hat zenekari szerzemény, öt kórusmű és egy orgonadarab szerepel.
A 74 esztendős, vagyis a királlyal egyidős Lord Andrew Lloyd Webber musicalszerző - akinek művei között olyan világsikerek szerepelnek, mint a Macskák vagy Az operaház fantomja - ezúttal koronázási himnuszt alkotott.
Az udvar tájékoztatása szerint az uralkodó által a koronázás zenei műsorának megalkotásával megbízott zeneszerzők listáján Andrew Lloyd Webber mellett szerepel Sarah Class, Nigel Hess, Paul Mealor, Tarik O'Regan, Roxanna Panufnik, Shirley J. Thompson, Judith Weir, Roderick Williams és Debbie Wiseman.
II. Erzsébet koronázása mint előzmény
II. Erzsébet 1952-ban került trónra apja, VI. György halála után, de koronázása több, mint egy évet váratott magára. Az ünnepséget 14 hónapnyi tervezés előzte meg, a ceremóniát magát pedig ekkor először teljes egészében közvetítette a televízió.
Az eleve nagyszabású eseményre nem kevés nemzetközi vendég is érkezett, összesen pedig több, mint 8000 meghívott tette tiszteletét. II. Erzsébetet életének 97., uralkodásának 71. évében, tavaly szeptember 8-án érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.
Itt koronázták meg 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt, III. Károly néhai édesanyját is. Az 1953-es szertartás volt az utolsó ilyen ceremónia III. Károly beiktatása előtt, az Egyesült Királyságban.

65 éve ül a trónon II. Erzsébet
tags: #angol #koronazasi #szoveg