2020. A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, késő ősszel, még az erős téli fagyok beállta előtt. Az oltóvesszőket szedés után függőlegesen nedves homokba állítjuk és pincébe vermeljük. A homok nedvességét többször ellenőrizzük. Amennyiben a rügyek duzzadni kezdenek, de még nem lehet oltani, akkor az oltóvesszőket jégszekrénybe tesszük, s 0 Celsius-fokon tartjuk, amíg eljön az oltás ideje.
Nagyon kell ügyelni arra, hogy az alany és az oltóvessző rétegeit pontosan illesszük össze. Nyelves vagy angolnyelves párosítás - Mindkét metszlap felső harmadánál, a bél felett indulva, egy-egy nyelvet vágunk, és azokat egymásba ékeljük. Így az alany és az oltóág között nagyobb az érintkezési felület, és az összeforradás jobb lesz. Hasítékoltás - Akkor alkalmazzuk, ha az alany sokkal vastagabb az oltóvesszőnél. Az alanyt a bél irányában behasítjuk, és az ék alakban megvágott oltóvesszőt úgy helyezzük a hasítékba, hogy a hegszövetek érintkezzenek. Hátránya, hogy nagy sebet ejt a fás részben. Előnye, hogy a gyakorlatlanok is sikeresen használhatják. A javított hasítékoltásnál a hasítékot nem a bél irányában, hanem oldalirányban vágjuk be, és a vastag ágba két vesszőt is, helyezhetünk. Kecskeláboltás - Gyakran használt, nagyon jó faoltási mód. Akkor alkalmazzuk, ha az alany vastagabb az oltóvesszőnél. Lényege az, hogy az alanyból 2-4 cm hosszú éket metszünk, és az oltóvesszőt úgy vágjuk meg, hogy pontosan az ékbe találjon. Az oltáshoz az alanyt is elő kell készíteni, a korona ágait megfelelő szögben le kell vágni. A nemes oltóágon kialakított ék alakú vágásnak pontosan illeszkednie kell az alanyon vágott ékbe, az átoltás helyét a beillesztés után kötözzük be, és oltóviasszal zárjuk le, hogy a vágási helyeket a levegőtől elzárjuk. Csak így kerülhető el, hogy az ágak idő előtt, a közös nedváramlás megindulása előtt kiszáradjanak. Héj alá oltás - A többi fásoltástól eltérően, csak a nedvkeringés megindulása után (április közepe-vége) lehet alkalmazni. Ha az alany nagyon vastag, egy ágba 2-3 oltóvesszőt is tehetünk. Ezt az oltási módot lehetőleg csak almagyümölcsűeknél alkalmazzuk, mert ezekből nem folyik mézga. Miután az alanyt megfelelő helyen levágtuk, héjában a metszlapnak megfelelő hosszú bemetszést ejtünk, a héjat kissé felemeljük, majd az oltóvesszőt a héj alá toljuk. Az oltásokat védeni kell a madaraktól, mert könnyen letörhetik. Ezért az alanyhoz pálcát erősítünk, két helyen is megkötözzük, úgy hogy 10-15 cm-rel meghaladja az oltóvessző magasságát. A hajtásnövekedés megindulása után - május végén, június elején - levágjuk a rafiát, mely már kezd bevágni. Ha a forradás még nem elég tökéletes, az oltás helyét lazábban újrakötözzük. Az oltástól számított 2-3 hét múlva megkezdjük az alanyból előtörő hajtások fokozatos eltávolítását, hogy ezek ne akadályozzák a nemes hajtások növekedését.
Izgalmas és misztikusnak hangzó témáról szeretnénk most írni, ez pedig nem más, mint a gyümölcsfa oltás. Az oltás és a szemzés ugyanarról szól. Mindegyik azt jelenti, hogy két növényből egyet készítünk úgy, hogy szemzésnél egy rügyet, oltásnál pedig egy vesszőt (oltócsapot) egyik fajtáról levágunk és összeforrasztjuk egy másik fajtával. Azt a növényt, ami a gyökeret adja, úgy hívjuk, hogy alany (például vadkörte), azt, amelyik a gyümölcsöt fogja teremni, úgy nevezzük, hogy nemes (például ‘Hardy vajkörte’). Az oltás történhet úgy, hogy már a kertünkben meglévő több éves fába oltunk, vagy úgy, hogy egy egy éves magoncba (aminek még csak gyökere és egy suhángja van). Az oltás egy szaporítási mód. A gyümölcsfákat generatív szaporítási mód helyett (magvetés) vegetatív módon (oltás, szemzés, dugványozás) érdemes szaporítani, mert ekkor az új növényünk ugyanolyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, mint az eredeti. Harmadrészt az új fát tudjuk erősíteni azzal, hogy erős, egészséges alanyra oltunk. Az alany hatással van valamilyen mértékben a nemesre, ezt a tulajdonságát kihasználhatjuk. Almánál például többféle alany is van, és mindegyiknek egyéni hatásai vannak. Érdekesség: vastag ágba is olthatunk vékonyabb vesszőket (pl. Sokféle oltásmód ismeretes, mindenki más technikát alkalmaz.
Ha szeretnénk gyümölcsfát oltani, az a kora tavaszi időszakban tegyük meg, ekkorra beindul a fákban a nedvkeringés és ennek hatására az összeillesztett vesszők könnyedén összeforrnak. Érdekesség: március 25. Fagymentes időben, 30-40 cm-es oltóvesszőket szedünk vágunk arról a gyümölcsfáról, amelyet szeretnénk szaporítani. a vesszők legyenek legalább ceruzavastagságúak, de ujjnyi vastagságnál ne vastagabbak. Az oltóvesszőket megfelelően kell tárolnunk az oltás időpontjáig. A szedést követően pár napig hagyjuk, míg a vágási felület beszárad, majd nedves homokba állítjuk, és állandó hideg hőmérsékletű helyen (pincében, kamrában, vermelőben) tároljuk az oltásig. Érdekesség: gyümölcsfa oltás nyáron is lehetséges. Ekkor arra kell figyelni, hogy felhős időben végezzük a műveletet, illetve az oltóvesszőt közvetlenül az oltás előtt vágjuk, hogy mielőbb összeilleszthetőek legyenek. Ha nem dolgozunk elég gyorsan, a vesszők nem tudnak összeforrni. Fontos, hogy olyan ágba oltsunk, amely közvetlen napsütésnek nincs kitéve. Egy fontos kérdés a gyümölcsfa oltás esetében, hogy milyen növényeket lehet egymásra oltani. A legfontosabb, hogy az alany és a nemes lehetőleg legyenek rokonok. Az almákat általában Malling alanyokra szokták oltani. A Malling jelölése M, és mögötte egy szám szerepel (pl. Majd szükségünk lehet az ún. kacorra, ami egy éles kés, ezzel vágjuk a metszlapot (azt a felületet, amit összeillesztünk az alannyal). Szükségünk lehet még egy oltó- vagy szemzőkésre, ami főleg a finomabb metszésekhez szükséges, hogy az alanyon az érintkezési felületet kiképezzük (pl. Az oltási folyamat végén szükség van rugalmas kötözőanyagra, ami azt a célt szolgálja, hogy légmentesen összefogja az összeillesztett felületeket. Azért jó, ha rugalmas, mert ez a fán maradhat és idővel, ahogy a vessző vastagodik, a kötöző nem szorítja el és nem alakulnak ki bevágások, sebek a fán.
×Az Önök kényelme érdekében dr. Andrási Katalin, dr. Csorba Szilvia, dr. Paksy László, dr. Révész Katalin rendelésére online foglalhat időpontot. Amikor első alkalommal veszi igénybe ezt a lehetőséget, saját nevén regisztrálnia kell a rendszerbe, majd a családtagok menüpont alatt kérjük, töltse ki gyermeke(i) adatait is.