A biológiai szaknyelvi fordító feladata nem pusztán az idegen nyelvű szavak magyarra ültetése, hanem a biológiai fogalmak pontos, következetes és a magyar szaknyelv szabályaihoz illeszkedő közvetítése. A megfelelő fordításhoz ezért nyelvi, biológiai, terminológiai és helyesírási ismeretek egyaránt szükségesek.
A biológiai szakfordítás kiterjedhet többek között a biológia, a növényélettan, az anatómia, az egészségtudomány, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a gyógyszerészet és a kutatás szövegeire. A szakfordítónak különösen ügyelnie kell a homonimákra, a görög és latin eredetű szakkifejezésekre, az angol terminológia hatására, valamint a szervezetek és nemzetközi egyezmények nevének pontos alakjára.
Mit jelent a biológiai szaknyelvi fordítás?
A tudományos fordítás az egyik speciális szakterületünk. Az ilyen jellegű fordítások megfelelő színvonalának biztosításához elengedhetetlen, hogy azt az adott szakterületet ismerő és releváns képzettséggel rendelkező szakfordítók végezzék.
A kollégáink okleveles szakfordítók, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek természettudományi, társadalomtudományi, illetve művészeti területen. Többen közülük az adott tudományterületen szerzett több év tapasztalattal bírnak, így garantáltan ismerik a tudományágban használatos terminológiát és szakzsargont.
A biológiai szaknyelvi fordítás magában foglalhatja a tudományos cikkek, kutatási jelentések, diplomamunkák, szakdolgozatok, konferenciaanyagok, tankönyvek, tananyagok, pályázati dokumentumok, szabályzatok, tudományos honlapok és szakfolyóiratokban megjelenő közlemények fordítását.
| Fordítási terület | Jellemző dokumentumok |
|---|---|
| Biológia | biológia fordítás, tudományos cikk, kutatási jelentés |
| Növénytan és növényélettan | növényélettan fordítás, botanikai szöveg, konferenciaanyag |
| Anatómia és egészségtudomány | anatómia fordítás, egészségtudományi szakanyag |
| Kutatás és oktatás | diplomamunka, tankönyv, tananyag, tudományos előadásanyag |
| Környezetvédelem | környezetvédelmi terminológia, egyezmények, intézményi dokumentumok |
A biológiai szaknyelv legfontosabb fordítási nehézségei
A megoldatlan szaknyelvi problémák sok gondot okoznak a fordítóknak. Olykor homonímiákkal jelölünk tartalmukban nagymértékben különböző szakmai tartalmakat.
A botanikus számára pl. szörnyű élmény, amikor a botanika jól körülhatárolt termésfogalma mellett (termésnek a virág termőjéből keletkezett, a magvak védelmét szolgáló szervet tekintjük) olyan képtelennek ható szóösszetételt hall, mint a gyökértermés.
Miért ne lehetne ez utóbbit gyökérhozamnak nevezni? Hasonló a magban levő embrió fejlődésnek indulását kifejező csírázás szó is; itt is nehéz elfogadni, ha ugyanezt a kifejezést a spórák kihajtására is alkalmazzák.
Néhány külföldi szaknyelvi kifejezésnek nem alakult még ki a magyar nyelvű megfelelője, ezért az egységes alak helyett többféle fordítási változata létezik, vagy analóg magyar kifejezést alkalmaznak, vitatott tartalommal.
| Idegen kifejezés | Előforduló magyar változatok |
|---|---|
| wetland | vizes terület / vizes élőhely / vizes tájék / nedves vidék / nedves terület / bővizű tartomány / mocsár |
| bycatch | mellékfogás / szeméthal / gyomhal / vakfogás |
Az idegen eredetű szakkifejezések magyarítása
Minden szaknyelv nagyszámú szakszót vesz át más nyelvekből. Különösen a görögnek és a latinnak volt nagy hatása egykor valamennyi nyelv szakszókincsére, ma viszont már az angol szavak inváziója okoz komoly problémát minden nyelvben.
Izgalmas kérdés, és a szakma művelőin, a szakfordítókon is múlik, mennyire képesek az idegen szakszavakat a saját nyelvbe beolvasztani, annak olyan integráns részévé tenni, amelyről egy idő után - első látásra - talán nem is tűnik fel, hogy idegenből származott.
Ettől az átsajátításról nagymértékben függ, hogy egy nyelv megtartja-e viszonylagos önállóságát, kompaktságát, ősi tulajdonságait, vagy, föladva azokat, egyre közelít a forrásnyelvhez.
Ha egy lefordítandó szónak nem találunk alkalmas magyar megfelelőt, akkor az első lépes az kell, hogy legyen, hogy helyesírásunkhoz igazítsuk azt, a magyar nyelvre jellemző végződése legyen, könnyen hozzáragaszthassuk a nyelvünkre oly jellemző elő- és utótagjainkat, a magán- és mássalhangzók milyensége, egymás után következése és aránya megfeleljen a magyarra jellemzőnek; stb.
A plastid, plasztid és plasztisz problémája
Az angol szakmai nyelvben plasztidnak (plastid) neveznek számos pigmenttartalmú, mindenekelőtt növényekben megtalálható sejtalkotót (magyarul színtesteket), melyek szerepe leginkább a szerves anyagok képzésével (pl. a fotoszintézissel) vagy ezen anyagok raktározásával van kapcsolatban.
Az angol plastid a görög plastisból ered, ami a plastes nőnemű alakja. Megformál, képlékennyé tesz, dagaszt a jelentése. Ugyanebből a szóból származik a plasztikus kifejezés is.
A plastid összefoglaló név ellenére az angol, nem éppen következetesen, az egyes színtesttípusok megjelölésekor az -id, illetve az -is végződést elhagyja, és a chloroplast, a chromoplast, a leucoplast, az amyloplast, az elaioplast, a proteinoplast stb. kifejezéseket használja.
Ugyanakkor meghagyja az -id végződést a proplastid elnevezésben. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az angol szaknyelvben olyan anatómiai alkotók nevei is -platt végződést kapnak, amelyekre nem jellemző a pigmenttartalmuk, de valamilyen tekintetben bizonyára mind plasztikusaknak tekinthetők.
Ilyenek az apoplast, az ectoplast, a phragmoplast, a protoplast, a symplast (ritkábban használt, de elvileg helyesebb a synplast alak), valamint a tonoplast.
A színtestek (plastid) inkább csak azért tekinthetők plasztikusaknak, mert egymásba átalakulhatnak. Az angol nyelv ezen bizonytalansága a magyarban is jelentkezik.
Legelterjedtebb a plastid plasztisszá, a proplastid proplasztisszá fordítása, de - valószínűleg angol hatásra - a plasztid és a proplasztid kifejezések is előfordulnak a hazai szakszövegekben.
Az apoplaszt, a fragmoplaszt, a protoplaszt, a szimplaszt, valamint a tonoplaszt szavak alakjukban változatlan fordításai angol megfelelőiknek.
A plasztikok egyes típusai azonban az elterjedtebb és talán indokoltabb -tisz végződés mellett gyakran jelennek meg a szakszövegekben -plaszt végződéssel.
| -tisz végződésű alak | -plaszt végződésű alak |
|---|---|
| kloroplasztisz | kloroplaszt |
| kromoplasztisz | kromoplaszt |
| amiloplasztisz | amiloplaszt |
A kloroplasztisz, a kromoplasztisz, az amiloplasztisz stb. mellett tehát találkozhatunk kloroplaszt, kromoplaszt, amiloplaszt megjelöléssel is.
Vajon melyik végződés győz a jövő nyelvi küzdelmében? Látszólag jelentéktelen problémáról van itt szó. Kihatását tekintve azonban talán mégsem az.
Az előbbi végződés nyilvánvalóan a korábbi görög-latin műveltségű, az utóbbi pedig az angolul tudó fordítóktól származott.
Ha minden eszközzel a modern, globalizált világhoz akarunk igazodni, az utóbbit kellene választanunk. Ha viszont a nyelvünkre ma már korántsem veszélyes ókori nyelvekhez nyúlunk vissza, többet őrzünk meg nyelvünk önállóságából.
Görög eredetű szakszavak és helyesírásuk
A magyar szakmai nyelv csodálatos abban a tekintetben is, hogy még azt is jelzi, melyik görög betűből származik a magyarban k-ként ejtett hang.
Ha kappa szerepelt a görög szóban, k-nak írjuk át; ha pedig chi, ch-val jelöljük a magyar helyesírásban.
Ez alól kivételek azok a szakszavak, amelyeket a nyelvészek már meghonosodottnak tekintenek (ilyen pl. a klorofill, a kloroplasztisz).
Továbbra is ch-val írjuk viszont a klorenchimát, a szklerenchimát, a kollenchimát stb.
Mikor célszerű magyar kifejezést használni?
Ne alkalmazzunk idegen szavakat, ha megfelelő magyar nyelvű kifejezés áll rendelkezésünkre a szaknyelvben.
| Idegen vagy idegen eredetű alak | Magyar szaknyelvi lehetőségek |
|---|---|
| predation - predáció | zsákmányszerzés / zsákmányolás / ragadozás |
| disturbance - diszturbancia | zavarás / bolygatottság |
| kompetíció | verseny / versengés / küzdelem / vetélkedés |
| abundance - abundancia | egyedsűrűség |
A választásnál nem kizárólag az idegen szó rövidsége vagy nemzetközi ismertsége számít. A fordítónak azt is mérlegelnie kell, hogy a magyar kifejezés pontosan jelöli-e a fogalmat, megfelel-e az adott szakterület használatának, és érthető marad-e a célközönség számára.
Szervezetek, intézmények és nemzetközi egyezmények nevei
A szakfordító számára komoly gondot jelent az egyezmények, a külföldi vagy nemzetközi szervezetek és intézmények neveinek fordítása.
Ha föllapozzuk a Környezetvédelmi lexikont, hamar rátalálhatunk fordítási furcsaságokra. Szerepel benne pl. Európai Táj Egyezmény, Energia Karta Egyezmény, Ember és Bioszféra program, Globális Lefolyás Adatközpont, de éppen globális invazív faj program is.
Azon túl, hogy némelyiket egy nagyon szűk szakmai körön kívül bizonyára senki sem tudja értelmezni, nem tűnik ki semmilyen egyeztetési törekvés a megalkotásukban, és nem felelnek meg szinte semmilyen magyar helyesírási szabálynak.
Mit kezdjünk pl. a Globális Lefolyás Adatközponttal? Ha mondjuk Globális Eróziós Adatközpont lenne, rögtön tudnánk, mit jelent.
A Vízlefolyások Globális Adatközpontját is megértenénk. De ki hallott már globális lefolyásról? Egy ilyen szóösszetétel legfeljebb bizonyos események globális lefolyása esetében lenne értelmezhető, a víz nyilvánvalóan nem globálisan folyik le.
Ehhez a bakihoz hasonlót követtek el azok, akik a „Hajdúszoboszlón megrendezett vetőmagtermesztők tanácskozása” címmel adtak ki egy konferenciakiadványt.
Bizonytalan hivatalos megnevezések kezelése
A nyomtatásban már olvasható fordításokban is sok a bizonytalanság a szervezetek, az intézmények és a nemzetközi egyezmények nevében és azok helyesírásában.
Ilyenkor a fordítónak kell kialakítania és javasolnia egy elfogadhatóbb alakot (például a megbízónak szánt jegyzeteiben).
| Eredeti elnevezés | Előforduló magyar változatok | Javasolható alak |
|---|---|---|
| Convention on Biological Diversity | Biológiai sokféleség Egyezmény; Biológiai Sokféleség Egyezmény; a biológiai sokféleségről szóló egyezmény; a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény; Biodiverzitás Egyezmény; Biológiai sokféleség-egyezmény | Egyezmény a biológiai sokféleségről |
| Kyoto Protocol | Kyotói Jegyzőkönyv; Kyotói Egyezmény; Kyotói Protokoll; Kiotói Egyezmény; kiotói Megállapodás; kiotói Protokoll | Kiotói Jegyzőkönyv |
Convention on Biological Diversity - Biológiai sokféleség Egyezmény (a hivatalos magyar fordítás!) / Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségről szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiai sokféleség-egyezmény / javasolható alak: Egyezmény a biológiai sokféleségről.
Kyoto Protocol - Kyotói Jegyzőkönyv (a hivatalos magyar fordítás!) / Kyotói Egyezmény / Kyotói Jegyzőkönyv / Kyotói Protokoll / Kiotói Egyezmény / kiotói Megállapodás / kiotói Protokoll / javasolható alak: Kiotói Jegyzőkönyv.
Terminológiai eszközök és szótárak
A biológiai szakkifejezések ellenőrzéséhez elektronikus szótárak, terminológiai adatbázisok, többnyelvű szójegyzékek és szakmai korpuszok használhatók.
A TechDico mesterséges intelligencia, hozzájuthat az Ön tevékenységi körének megfelelő testreszabott és releváns fordításokhoz. Többnyelvű módot is használhat, ha egy gombnyomással egyszerre több nyelven szeretne fordítást kapni.
A fordítási eszköz TechDico hozzáférést biztosít a legértékesebb fordítási forrásokhoz: IATE (európai terminológia), EurLex-Europa.eu (európai jogi szövegek), WIPO (nemzetközi szabadalmak), CJKI (ázsiai nyelvű szószedetek), core.ac.uk (nyílt hozzáférésű kutatási cikkek), CCMatrix (Wikipedia + CommonCrawl) és többnyelvű speciális szótárak.
Szótár és fordítás a következő területeken: műszaki, tudományos, orvosi, jogi, mezőgazdaság, agrárélelmiszer-ipar, építési & épület, kommunikáció és informatika, jog, közgazdaságtan, oktatás, energia, környezet, pénzügyek, általános, földrajz, technológia és kutatás, politika, társadalmi kérdések, nemzetközi kapcsolatok, egészségügy, tudomány, közlekedés, Európai Unió.
A Biológia szótár alkalmazás elmagyarázza a biológia szavak jelentését. A szavak jelentését meghatározás, szinonimák és antonimák biztosítják.
A jelentések a használati és példamondatokkal vannak ellátva a helyes fordítás megértéséhez. Meg lehet hallgatni a biológia szavak kiejtését, hogy megfelelően olvassák és beszéljék a szavakat.
Az egyik legnagyobb biológia szavak adatbázisa van. Ebben a Biológia szótárban automatikus javaslatok állnak rendelkezésre, így nem kell teljes szavakat begépelnie.
Használhatja a Beszéd szöveggé funkciót is, hogy könnyen megkapja a szó biológiai jelentését.
Fordítás, lektorálás és szakmai minőségbiztosítás
A tudományos fordításainkat az Európai Unió ajánlásai, valamint az általános minőségbiztosítási követelmények figyelembevételével készítjük.
A tudományos fordítások kiemelt figyelmet kapnak és mindent megteszünk azért, hogy minden egyes tudományos fordítási projektet a lehető legmagasabb szakmai szinten teljesítsünk.
A tökéletes fordítás ugyanakkor önmagában nem elég: megfelelő projektmenedzsment is szükséges ahhoz, hogy a határidők és a tervezett költségek kézben tarthatók legyenek.
A szaknyelvi lektorálás során nemcsak a nyelvtani és stiláris hibákat kell ellenőrizni, hanem a biológiai fogalmak pontosságát, a terminusok következetességét, a rövidítéseket, a mértékegységeket, a taxonómiai neveket és a dokumentumon belüli elnevezések egységességét is.
A hivatalos fordítás egy lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amely tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a hozzánk eljuttatott anyag szövegével megegyezik.
A közhiedelemmel ellentétben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által készített hiteles fordítás Magyarországon csak néhány esetben kötelező.
A biológiai fordítás szakmai ellenőrzésének szempontjai
- A biológiai fogalmak jelentésének ellenőrzése.
- A forrás- és célnyelvi terminológia következetes használata.
- A magyar szaknyelvben meghonosodott és az idegen eredetű alakok megfelelő megválasztása.
- A görög és latin eredetű szavak helyes átírása.
- A növény- és állatnevek, taxonómiai megnevezések és anatómiai kifejezések pontos kezelése.
- A nemzetközi egyezmények, intézmények és programok nevének ellenőrzése.
- A magyar helyesírási és szóösszetételi szabályok alkalmazása.
- A szöveg célközönségéhez igazodó, érthető szakmai stílus kialakítása.
- A rövidítések, táblázatok, ábrák és hivatkozások formai egységének megőrzése.
- A végleges szöveg szakmai lektorálása.
A biológiai szaknyelvi fordító szükséges kompetenciái
A biológiai szaknyelvi fordító munkájához a magas szintű nyelvtudás mellett természettudományos tájékozottság is szükséges. A fordítónak meg kell értenie, hogy a kifejezés milyen biológiai folyamatra, szerveződési szintre, szervre, sejtszervecskére, élőhelyre vagy kutatási módszerre utal.
A szakfordító nem választhat automatikusan szó szerinti megfelelőket, mert a hasonló alakú szavak eltérő jelentést hordozhatnak, egyes idegen terminusoknak pedig több magyar fordítása is lehet.
A jó megoldás kiválasztásánál figyelembe kell venni a szöveg műfaját, a szakterület hagyományait, a célközönség előismereteit, a terminológiai következetességet és a magyar szaknyelv természetes használatát.
A biológiai szakfordítás így egyszerre nyelvi és tudományos feladat: a fordítónak pontosan kell értelmeznie az eredeti szöveget, majd olyan magyar megfogalmazást kell létrehoznia, amely szakmailag hiteles, nyelvileg szabályos és a szakterület számára érthető.
