Az egészségügyről szóló törvény angolul: hivatalos fordítás és jogi terminológia

Az „egészségügyről szóló törvény” angol megnevezése általánosan Act on Health Care, illetve a teljes jogszabálycím fordításaként Act CLIV of 1997 on Health Care. A magyar jogszabály hivatalos címe: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.

A Nemzeti Jogszabálytárban közzétett angol nyelvű jogszabályfordítások kizárólag tájékoztató jellegűek, jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, a magyar jogszabály hivatalos szövegének nem tekinthetőek. Jogi értelmezés, hatósági vagy bírósági eljárás során a Magyar Közlönyben kihirdetett magyar nyelvű szöveg irányadó.

A törvény angol címe

Az angol fordításban a magyar jogszabályok címének jelölésére az „Act” kifejezés használható, amelyet a törvény sorszáma, éve és tárgya követ. A „CLIV” a törvény római számmal jelölt sorszáma, az „of 1997” pedig a kihirdetés évére utal.

A törvény célja és alapelvei

Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte elsőbbséget kell élvezzen, továbbá, hogy az orvostudomány fejlődésének eredményeit a jelen és a jövendő nemzedékek javára kell felhasználni, - annak tudatában, hogy az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre, - tekintettel arra, hogy az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni, - figyelemmel a bekövetkezett tudományos, technikai, etikai és társadalmi, valamint a jogrendszert érintő változásokra, továbbá nemzetközi kötelezettségeinkre, az egészségi állapot megőrzésének és javításának összetett feltételrendszerét meghatározó alábbi törvényt alkotja meg.

E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.

Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése.

Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul.

Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.

Fontos egészségügyi jogi fogalmak magyarul és angolul

A „kezelőorvos” és az „egészségügyi szolgáltatás” fogalma

Kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak.

Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy.

Egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul.

Az egészségügyi szolgáltatás fogalma magában foglalja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdőellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, ideértve az ehhez kapcsolódó, a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.

A törvény hatálya

E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekre, működő egészségügyi szolgáltatókra, valamint folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre.

Az egészségügyi szolgáltató a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

A beteg jogai és az önrendelkezés

A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.

Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható.

A betegnek - e törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Korlátozó módszerek és eljárások

Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását - ha e törvény kivételt nem tesz - a beteg kezelőorvosa rendeli el.

A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát.

Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia.

Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell.

A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

Egészségügyi adatok és dokumentáció

A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve az előbbiek szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség, és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

Csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az erre alapot adó okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók.

Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, szükség esetén a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Fertőző betegek nyilvántartása

A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a törvényben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába be kell jelenteni.

Orvostechnikai eszközök

Orvostechnikai eszköz - ideértve a gyógyászati segédeszközt is - akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható, ha kielégíti a külön jogszabály szerinti minőségi követelményeket és erre vonatkozóan rendelkezik az ott meghatározott tanúsítványokkal és jelöléssel, valamint a külön jogszabályban meghatározott szerv nyilvántartásba vette.

Az egészségügyi dolgozók alkalmassága

Egészségügyi tevékenység gyakorlására csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi állapotára és belátási képességére tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas.

Azt az egészségügyi dolgozót, aki egészségi állapota következtében egészségügyi tevékenység gyakorlására véglegesen nem képes, illetve véglegesen korlátozottan alkalmas, az egészségügyi hatóság az egészségügyi tevékenység gyakorlására alkalmatlannak, illetve korlátozottan alkalmasnak nyilvánítja.

Korlátozott alkalmasság esetén az egészségügyi hatóság meghatározza a végezhető egészségügyi tevékenységek körét. Az egészségügyi dolgozó egészségi állapotának jelentős változása esetén kérheti az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának megállapítását.

Azt az egészségügyi dolgozót, aki belátási képességének csökkenése következtében egészségügyi tevékenység végzésére alkalmatlanná vált, az alkalmatlanság időtartamára e tevékenység folytatásától az egészségügyi hatóság eltiltja.

Az eltiltott egészségügyi dolgozó alkalmasságát az egészségügyi hatóság legalább kétévente felülvizsgálja.

Az egészségügyi szakképzést nyújtó oktatási intézmény tanulója, hallgatója, amennyiben az egészségügyi tevékenység folytatására alkalmatlan lenne, az alkalmatlanság időtartamára e tanulmányok folytatásától fel kell függeszteni.

Az egészségügyi hatóság az alkalmatlanságot, illetve korlátozott alkalmasságot foglalkozás-egészségügyi szakorvos vagy az Országos Orvosszakértői Intézet, a belátási képesség csökkenése miatt fennálló alkalmatlanságot igazságügyi elmeorvos-szakértő szakértői véleményének figyelembevételével állapítja meg.

A kezelőorvos távolléte

Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére a kezelőorvos munkáltatója, a munkáltató hiányában a kezelőorvos, a kezelőorvos akadályoztatása esetén pedig - az egészségügyi szolgáltató költségére - a területileg illetékes egészségügyi hatóság köteles a beteg vizsgálatáról és kezeléséről más orvos útján gondoskodni.

Ez nem vonatkozik arra az esetre, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el.

Kórházi felügyelő tanács és etikai bizottság

Az állami fenntartásban működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményen kívüli egészségügyi intézmény - a külön jogszabályban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - kórházi felügyelő tanácsot hozhat létre, valamint kórházi etikai bizottságot működtethet.

A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatkörében véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az intézmény működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben.

A tanács biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között, képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében, valamint figyelemmel kíséri az intézmény működését.

A kórházi felügyelő tanács kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból álló testület. A tagok több mint a felét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében, az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani.

A tanács elnökét a társadalmi szervezetek küldöttei közül kell megválasztani.

Az önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények esetében a tagok legfeljebb egyharmadát az egészségügyi intézmény ellátási körzetéhez tartozó települési önkormányzatok küldötteiből, a további tagok felét a társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot pedig az intézmény küldötteiből kell megválasztani.

Humán reprodukciós eljárások

Reprodukciós eljárás - egyedülálló nő esetén annak folytatása - a házastársak, illetőleg élettársak együttes, illetve a törvényben meghatározott kizáró nyilatkozat hiányában, valamint a letétbe helyezett embrióval kapcsolatos rendelkezési jog keretei között - az egyedülálló nő írásbeli kérelmére végezhető.

A kérelmet - a dajkaterhességet kivéve - teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A dajkaterhesség esetében a kérelmet közokiratba kell foglalni.

Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak.

Igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat

A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakértő arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e.

Amennyiben az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakértői véleményt megküldi a beteg lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából.

Szerv- és szövetátültetés

Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot.

Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni, kezelőorvosánál szóban tehet.

Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.

A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat.

Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni.

Halottvizsgálat és halállal kapcsolatos eljárások

A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál bekövetkezése tényének, bekövetkezése módjának, vagyis természetes módon bekövetkezett vagy rendkívüli halálnak, valamint okának megítéléséhez szükséges.

A halál bekövetkezésének tényét a mentőtiszt vagy a külön jogszabály szerinti orvos állapíthatja meg. A halál bekövetkezési módjának és okának megállapítására kizárólag a külön jogszabály szerinti orvos jogosult.

A halottat, perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

A halottvizsgálatra és a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

A kórbonctani vizsgálat mellőzése

Az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni, ha a halál természetes eredetű, a halál oka egyértelműen megállapítható, a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, és fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén pedig a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a feltételek fennállása esetén el lehet tekinteni, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.

Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

A törvényhez kapcsolódó jogszabályok

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény mellett az egészségügyi jog területén több kapcsolódó magyar és európai uniós jogszabály alkalmazandó.

• Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gyógyszertörvény)
• A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (Genetikai törvény)
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv)
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv)
• Az Oviedói Egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvény
• Az Oviedói Egyezmény orvosbiológiai kutatásokról szóló genfi kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXI. törvény
• Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet
• A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet
• Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet

Európai uniós jogszabályok

• Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (CTR)
• Az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (MDR)
• Az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet (IVDR)
• Az általános adatvédelmi rendeletként ismert (EU) 2016/679 rendelet (GDPR)

Adatvédelmi jogszabályok

• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
• Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

Az angol fordítások jogi jelentősége

A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott jogszabályfordításokat.

Ez az oldal a fenti jogszabályi rendelkezés alapján a magyar jogszabályoknak az Igazságügyi Minisztérium jogszabályfordítási programja keretében készült angol nyelvű fordításait teszi közzé.

Az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében - ha sarkalatos törvény eltérően nem rendelkezik - jogi kötelező erővel vagy kötelező tartalommal a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályok rendelkeznek.

Az itt közzétett jogszabályfordítások kizárólag tájékoztató jellegűek, jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, a magyar jogszabály hivatalos szövegének nem tekinthetőek.

tags: #egeszsegugyrol #szolo #torveny #angolul