A Harry Potter könyv angolul különleges élményt ad azoknak, akik korábban magyarul olvasták a sorozatot, mert az eredeti szövegben a nevek, a poénok és a történet apró utalásai is másképp érvényesülnek. Ha tudtok angolul, eredetiben olvassátok újra (ezt úgysem lehet nem újraolvasni), a varázs ugyanaz.
Nagyon jó angolul is, de ez nem meglepő, hiszen angolul lett először világsiker 1997-ben, most már 17 éve. Persze, hogy picit jobb, mint a fordítás, hiszen Rowlingnál semmi, ami feleslegesnek tűnik, nem az.
Miért érdemes a Harry Pottert angolul olvasni?
Az angol nyelvű kiadásban az eredeti mondatok, szóviccek és hangulati részletek közvetlenül jutnak el az olvasóhoz. A poénok angolul egyébként jobban ülnek, és a nevek is beszédesebbek.
De persze ezeket le kellett fordítani, mert úgy hitték, gyerekek fogják csak olvasni a könyveket (tévedtek), akik még nem tudnak idegen nyelveken. Az eredeti szöveg ezért nem csupán nyelvgyakorlás, hanem másfajta találkozás is a történettel.
Elszáll egy bagoly a Hogwarts (Roxfort) fölött, azt hinnéd, csak hangulatfestés az egész, közben Dumbledore-nak visz egy fontos levelet, ami persze a cselekményre is kihatással van. Rowling történetvezetésében a látszólag mellékes részleteknek is jelentőségük lehet.
Az évfordulós kiadás és az újraolvasás élménye
Valószínűleg rettenetesen elfogult vagyok a Harry Potter-könyvekkel kapcsolatban, hiszen 10 és 14 éves korom között olvastam őket először. Ezt, az elsőt, emlékeim szerint huszonhétszer.
Nem hittem magamnak, de olvasás közben kiderült, hogy ez valószínűleg igaz, mert egész beszélgetésekre emlékeztem, szinte szó szerint - pedig most először angolul olvastam. (Huszonnyolcadszorra, ezt föl kell jegyezni, valószínűleg semmit nem fogok ilyen gyakran elolvasni ebben az életben.)
17 év után, hogy nagyjából elcsitult a Harry Potter-láz, ami egy évtizedig lekötötte a molyokat, kicsit-nagyokat, már lehet objektívan szemlélni ezeket a regényeket. Nincs kétségem afelől, hogy Rowlingnak az irodalom nagyjai között van a helye. (Lásd az értékelésem első mondatát.)
Szóval ez az újraolvasás egy kicsit visszaút a gyerekkorba, teljesen ellágyultam tőle, elképesztő, azt hiszem, öregszem. Az évfordulós kiadás így nemcsak egy történet újabb elolvasását jelentheti, hanem személyes emlékek és korábbi olvasmányélmények felidézését is.
A részletek és a későbbi események előkészítése
Most jöttem rá, hogy el akarom olvasni a krimijeit is, hiszen a HP-könyvekből kiderül, hogy zseniális krimiíró: elpotyogtatja a nyomokat, amiket első olvasásra észre sem veszel (huszonnyolcadszorra persze már igen), és szinte kezedbe adja megoldást.
De nem jöhetsz rá, hiszen a szereplők se jönnek rá a nagy titokra a könyv végéig - vagy épp a sorozat végéig. A történet egyik öröme éppen az, hogy az újraolvasás során az olvasó már felismeri azokat a részleteket, amelyek első alkalommal még csak hangulatnak vagy mellékes információnak tűntek.
Rengeteg utalást találtam a későbbi regényekre, a kentaurok például arról beszélnek, hogy a Mars szokatlanul fényesen világít ezen az éjjel, ezt a későbbi regények tükrében, és egy kis mitológiai ismerettel megérthetjük.
A humor, a nevek és a világépítés
A poénok angolul egyébként jobban ülnek, és a nevek is beszédesebbek. Az eredeti angol elnevezések sokszor egyszerre hordoznak jelentést, hangulatot és jellemzést, ezért az angolul olvasó közvetlenebbül érzékelheti a szöveg játékosságát.
Ez különösen azoknak lehet érdekes, akik már jól ismerik a történetet magyarul, és most nem az események követése miatt olvassák a regényt. A megszokott cselekmény mellett új nyelvi részletek, finom utalások és más hangsúlyok kerülhetnek előtérbe.
Személyes emlékek és a Roxfort képe
Mint mondtam, elfogult vagyok, általános iskolában a „legjobb barátom”-mal ez kötött össze, a Hogwartsot oda képzeltem, ahova akkor jártam, csak persze a leírások által átalakítva, és érdekes módon most is, 11 évvel az első olvasás után is ugyanúgy képzeltem el őket.
A filmbeli Roxfort csak a nagyterem elképzelését segítette, mert azt nem tudtam sehova berakni, a tornaterem nagy volt, de azért az mégis más. Az olvasás ezért olyan képeket is megőrizhet, amelyek nem a filmekből, hanem a saját gyermekkori képzeletből származnak.
Elfogadás és emberi kapcsolatok
Nemrég olvastam valahol, hogy brit tudósok (!) szerint a Harry Potter-könyvek olvasása elfogadóbbá tesz. Ebben van valami.
Lehet, hogy pont jókor jött nekem is, és ezek nélkül talán soviniszta vagy rasszista lettem volna, ki tudja. Ez különben a legtöbb nagy könyvre igaz, szerintem.
Kinek ajánlható az angol nyelvű évfordulós kiadás?
- Azoknak, akik magyarul már jól ismerik a történetet, és szeretnék az eredeti szövegen keresztül újra felfedezni.
- Azoknak, akik szeretnék jobban érzékelni az angol nyelvű poénokat és beszédes neveket.
- Azoknak, akik újraolvasás közben figyelnének fel a későbbi regényekre utaló részletekre.
- Azoknak, akik számára a sorozat gyermekkori emlékeket és személyes élményeket idéz fel.
Ha tudtok angolul, eredetiben olvassátok újra (ezt úgysem lehet nem újraolvasni), a varázs ugyanaz. Na jó, csíny letuddva.