KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsga: felépítés, szintek és feladattípusok

A KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsga államilag elismert, egynyelvű szaknyelvi vizsga, amely angol és német nyelvből, alapfokon (B1), középfokon (B2) és felsőfokon (C1) volt elérhető. A vizsga négy szakirányban működött: belkereskedelem, külkereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom.

A KITEX vizsga szóbeli (A), írásbeli (B) és komplex (C) formában volt teljesíthető. A vizsga egynyelvű, vagyis nem mér közvetítőkészséget, ezért fordítási és tolmácsolási feladatokat nem tartalmazott. A KITEX szakmai nyelvvizsga 2020 decemberétől megszűnt.

A KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsga legfontosabb jellemzői

A KITEX Nyelvvizsgaközpont akkreditált nyelvvizsgaközpont, mely a KITEX Idegenforgalmi Szaknyelvi Vizsgát és a KITEX Kereskedelmi Szaknyelvi Vizsgát működteti. A KITEX nyelvvizsga a gazdasági típusú nyelvvizsga, nehéz fordítási feladatok nélkül.

Nincsenek nyelvtani tesztek és bonyolult nyelvtani feladatok. Kommunikatív feladatokat kell megoldanod. A KITEX nyelvvizsga a vizsgázó szaknyelvi nyelvtudását szóbeli és írásbeli kommunikációs feladatokkal mérte alap (B1), közép (B2)- és felsőfokon (C1).

  • Nyelvek: angol és német
  • Szintek: alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1)
  • Szakirányok: belkereskedelem, külkereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom
  • Vizsgatípusok: szóbeli (A), írásbeli (B), komplex (C)
  • Vizsgarendszer: magyarországi rendszerű
  • Vizsganyelv: egynyelvű
  • Fordítás: a vizsga fordítási és tolmácsolási feladatot nem tartalmazott

A kereskedelmi szakirányok

A KITEX szaknyelvi vizsga négy szakirányban működött: belkereskedelem, külkereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom. A kereskedelmi szaknyelvi vizsgán belül külön vizsgalehetőség kapcsolódott a belkereskedelemhez, a külkereskedelemhez, a vendéglátáshoz és az idegenforgalomhoz.

Belkereskedelem

A belkereskedelmi szakirány a belföldi értékesítéshez, az üzleti kommunikációhoz, az üzletek működéséhez és a vevőkkel való kapcsolattartáshoz kapcsolódó nyelvi helyzeteket foglalta magában.

Külkereskedelem

A külkereskedelmi szakirány a nemzetközi üzleti kapcsolatok, a kereskedelmi levelezés, a megrendelések, a szállítás és az üzleti egyeztetések nyelvhasználatára épült.

Vendéglátás

A vendéglátási szakirány a vendégek kiszolgálásához, a szolgáltatások bemutatásához, a reklamációk kezeléséhez és a vendéglátóhelyeken előforduló kommunikációs helyzetekhez kapcsolódott.

Idegenforgalom

Az idegenforgalmi szakirány az utazásszervezés, a szálláshelyek, a turisztikai programok, az utasok tájékoztatása és az idegenforgalmi szolgáltatások témaköreit érintette.

A vizsgatípusok

Az egyes vizsgarészekre külön is lehetett jelentkezni. A szóbeli vizsga az A típusú, az írásbeli vizsga a B típusú, a két vizsgarész együtt pedig a C típusú, vagyis komplex vizsgának felelt meg.

VizsgatípusMegnevezésTartalom
ASzóbeli vizsgaBeszédértés és beszédkészség
BÍrásbeli vizsgaÍrott szöveg értése és íráskészség
CKomplex vizsgaSikeres szóbeli és sikeres írásbeli vizsga

Komplex vizsgára jelentkezés esetében a sikeres részvizsgáról bizonyítványt bocsátottak ki, a másik részvizsga sikertelensége ellenére is. A sikeres komplex (C) vizsga letételéhez egy vizsgaidőszakon belül letett sikeres (legalább 60%-os) szóbeli (A) és sikeres (legalább 60%-os) írásbeli (B) vizsga volt szükséges.

A vizsgaszintek és az időtartamok

VizsgaszintÍrásbeli: írott szöveg értése és íráskészségBeszédértésBeszédkészség
Alapfok95 perc40 perckörülbelül 15 perc
Középfok155 perc40 perckörülbelül 20 perc
Felsőfok190 perc40 perckörülbelül 25 perc

A szóbeli vizsga felépítése

A szóbeli (A) vizsga beszédértés része csoportosan, a beszédkészség vizsgálata vizsgabizottság előtt egyénileg történt. A szóbeli vizsga két fő részből állt: beszédértésből és beszédkészségből.

Beszédértés

A beszédértés vizsgarész időtartama minden vizsgaszinten 40 perc volt. A feladatok szintenként eltértek, és általános, illetve szakirányú nyelvi elemeket is tartalmaztak.

SzintBeszédértési feladatok
AlapfokFeleletválasztós teszt általános igaz-hamis; feleletválasztós teszt általános A-B-C-D; feleletválasztós teszt általános képes
KözépfokFeleletválasztós teszt általános igaz-hamis; feleletválasztós teszt általános A-B-C-D; kérdésekre válaszadás általános
FelsőfokFeleletválasztós teszt általános A-B-C-D; jegyzetelés általános; kérdésekre válaszadás általános

Beszédkészség

A beszédkészség vizsgarész alapfokon körülbelül 15 percig, középfokon körülbelül 20 percig, felsőfokon pedig körülbelül 25 percig tartott. A feladatok között általános témájú beszélgetés, irányított beszélgetés, szituációs párbeszéd és szakirányú leíró szövegalkotás szerepelt.

SzintBeszédkészségi feladatok
AlapfokIrányított beszélgetés általános; szituációs párbeszéd szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú
KözépfokIrányított beszélgetés általános; szituációs párbeszéd szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú
FelsőfokIrányított beszélgetés általános; szituációs párbeszéd szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú

Az általános témájú beszélgetés

Az általános témák között szerepelhetett a bemutatkozás, a vizsgára érkezés, a filmek, a mozi, a könyvek, a színház, a hobbi és a nyaralás. Általános téma lehetett pár szó magamról, hogy jöttem a vizsgára, milyen filmeket szeretek, mikor voltam utoljára moziba, mit néztem meg, mi a hobbim.

A vizsgázónak magáról, arról, mit szeret csinálni, a hobbijáról, kedvenc filmjéről, könyvéről, színházi élményéről vagy nyaralásáról kellett tudnia beszélni. A cél a gördülékeny beszéd, és az informatív, jól szervezett válasz adása.

A nyitó részben rövid személyes bemutatkozás után kifejtjük, hogy miért ez a téma, milyen filmeket szeretsz, és miért, majd rátérünk a hobbikra és az aktuális kulturális preferenciákra. Ebben a szakaszban fontos a folyamatosság és a természetes kapcsolódás a megjegyzett példákhoz.

A kényes pont az, hogy a vizsga „általános téma” részében sokféle kérdés felmerülhet, így érdemes 8-12 rövid megjegyzéssel készülnöd, de minden megjegyzés a saját szavaiddal legyen elmondva. A minták között szerepelhet a kedvenc filmed, könyved, színházi élmény, vagy egy korábbi nyaralási élmény is.

A gyakorlatban a hallgató 2-4 mondatokat ad meg minden témához, így biztosítva a folyamatosságot és a kifejezőkészséget. A beszéd folyamatos legyen, és mondj el mindent, ami eszedbe jut.

Kép alapján történő beszéd

A beszédkészség egyik lehetséges feladata a kép alapján történő beszéd volt. A képek a KITEX-es könyv témáihoz kapcsolódnak. A képen szerepelhetett például egy csikós, miközben a felirat a nemzeti parkokra utalt.

A kép alapján történő beszédnél fontos a konkrét közlés és a vizsgafeladatokhoz kapcsolódó jellegzetességek kiemelése: hol van a nemzeti park, milyen tevékenységek, mivel lehet ismert, és mit érdemes látni. Az előadás során a Hortobágyi Nemzeti Park példája lehetőséget ad a részletek megosztására és a beszéd gördülékenységének bizonyítására.

A kép alapján a vizsgázó beszélhetett arról, mennyi nemzeti park van Magyarországon, majd rátérhetett a Hortobágyi Nemzeti Parkra, annak elhelyezkedésére, népszerűségére, a látogatható programokra és arra, miről híres.

Hortobágyi Nemzeti Park és csikós

A tételek kifejtése

A képek a KITEX-es könyv témáihoz kapcsolódnak. Tudj mondani mindegyikről 10-15 mondatot legalább. Az a lényeg, hogy beszélj viszonylag folyamatosan, mondjál el mindent ami eszedbe jut.

Ebben a részben a kiemelhető pontok a tételekhez kapcsolódó általános és részletes leírások. A beszéd során az egyes tételekhez tartozó kulcsfogalmakat és példákat említsd meg úgy, hogy a beszéd zökkenőmentes legyen, és a hallgató számára érthető legyen a kapott információk rendszere.

Ha van a dologgal személyes kapcsolódásod a végén még azt is felhozhatod. A személyes példák segíthetnek abban, hogy a kifejtés összefüggőbb és természetesebb legyen.

Szituációs párbeszéd

A szituációs feladatban két lehetőség közül kellett választani. Egyik lehetséges helyzetként panaszos szituáció szerepelhetett, amelyben egy csoport valamilyen történelmi helyen járt, és elégedetlen volt.

A panaszos szituációban a vizsgázónak kellett kitalálnia, hogy pontosan hol történt az eset, illetve azt is, mi okozta az elégedetlenséget. A feladat lényege a helyzethez illő kommunikáció, a panasz megértése, a megfelelő reagálás és a megoldás keresése volt.

A szituációs párbeszéd szakirányú feladatként a kereskedelemhez, a vendéglátáshoz vagy az idegenforgalomhoz kapcsolódó munkakapcsolatokat és szolgáltatási helyzeteket jeleníthette meg.

Az írásbeli vizsga felépítése

Az írásbeli (B) vizsga papíron történt, csoportosan. Az írásbeli vizsga az írott szöveg értését és az íráskészséget mérte.

A részvizsga feladataira összesen megadott időből a sorrendben első „lyukas” feladat vizsgarész időtartama adott, a további 3 feladat sorrendje és időfelhasználása a teljes időtartamon belül szabad. Az írásbeli vizsga teljes időtartama alapfokon 95 perc, középfokon 155 perc, felsőfokon 190 perc volt.

SzintÍrott szövegértésÍráskészség
AlapfokFeleletválasztós teszt szakirányú A-B-C-D; „lyukas szöveg” típusú teszt általánosRövid üzleti levél szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú
KözépfokFeleletválasztós teszt szakirányú igaz-hamis; „lyukas szöveg” típusú teszt általánosÜzleti levél szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú
FelsőfokIdegen nyelvű szöveg tömörítése szakirányú; „lyukas szöveg” típusú teszt szakirányúÜzleti levél szakirányú; leíró szövegalkotás szakirányú

Írott szöveg értése

Az írott szövegértési feladatok között feleletválasztós teszt, igaz-hamis feladat, „lyukas szöveg” típusú teszt, valamint felsőfokon idegen nyelvű szöveg tömörítése szerepelt.

A szakirányú feladatok a kereskedelmi és gazdasági szókincs megértését vizsgálták. A feladatok megoldásához nem fordítást kellett készíteni, hanem a megadott idegen nyelvű szöveg tartalmát és összefüggéseit kellett felismerni.

Íráskészség

Az íráskészség része alapfokon rövid üzleti levelet és szakirányú leíró szövegalkotást, közép- és felsőfokon üzleti levelet és szakirányú leíró szövegalkotást tartalmazott.

A vizsgára készülők gyakran kerestek kidolgozott leveleket és levéltípusokat, valamint olyan segédanyagokat, amelyek üzleti levelekhez tartalmaztak sémamondatokat. Az íráskészségi feladatoknál a szakmai tartalom mellett a megfelelő stílus, a logikus felépítés és a koherens megfogalmazás is fontos volt.

Az értékelés szempontjai

A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsga értékelésének szempontjai a közlés pontossága, helyessége és követhetősége; a közlés megfelelősége és helyzethez illősége; a közlés mennyisége, folyamatossága és koherenciája; a vizsgázó szakszókincs-ismerete; valamint a kiejtés és az intonáció.

  • a közlés pontossága, helyessége, követhetősége;
  • a közlés megfelelősége, helyzethez illősége;
  • a közlés mennyisége, folyamatossága, koherenciája;
  • a vizsgázó szakszókincs-ismerete;
  • kiejtés, intonáció.

A sikeres szóbeli vizsga teljesítéséhez 60%-os összteljesítmény elérése szükséges, ami a beszédértés és a beszédkészség vizsgarészek eredményeinek átlaga. A sikeres szóbeli (A) vizsga letételéhez a szóbeli vizsga legalább 60%-os eredménye szükséges.

Az írásbeli vizsga értékelése

Az íráskészség vizsgarész értékelésének szempontjai a szöveg pontossága és helyessége; a szöveg megfelelősége és helyzethez illősége; a szöveg mennyisége és koherenciája; valamint a vizsgázó szakszókincs-ismerete.

  • a szöveg pontossága, helyessége;
  • a szöveg megfelelősége, helyzethez illősége;
  • a szöveg mennyisége, koherenciája;
  • a vizsgázó szakszókincs-ismerete.

A sikeres írásbeli vizsga teljesítéséhez 60%-os összteljesítmény elérése szükséges, ami az írott szöveg értése és az íráskészség vizsgarészek eredményeinek átlaga. A sikeres írásbeli (B) vizsga letételéhez az írásbeli vizsga legalább 60%-os eredménye szükséges.

Pontszámítás és eredményszámítás

Az egyes feladatok értékelése pontozással történt. Az elérhető maximális pontszámok a feladatoknál találhatók.

Az elért pontszámok alapján az egyes feladatok maximális pontszámait figyelembe véve a vizsgarészeken elért százalékos eredmények átlagával számol a rendszer, egész számú százalékra kerekítve. Egy-egy pont attól függően, hogy melyik feladatban van, különböző mértékben befolyásolhatja a százalékos eredményt.

A szóbeli vizsgán a beszédértés és a beszédkészség eredményeinek átlaga adta az összteljesítményt. Az írásbeli vizsgán az írott szöveg értése és az íráskészség eredményeinek átlaga adta az összteljesítményt.

Felkészülés a KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsgára

A felkészülés során érdemes a szakirányhoz kapcsolódó általános és szakmai témákat külön gyakorolni. A beszédkészséghez célszerű rövid, saját szavakkal megfogalmazott vázlatokat készíteni, amelyek segítségével a vizsgázó több témáról is folyamatosan tud beszélni.

A tételek feldolgozásakor a kulcsfogalmak, a tipikus helyzetek és a személyes példák összekapcsolása segíthet a koherens válasz kialakításában. A beszéd során az egyes tételekhez tartozó kulcsfogalmakat és példákat említsd meg úgy, hogy a beszéd zökkenőmentes legyen, és a hallgató számára érthető legyen a kapott információk rendszere.

Az írásbeli felkészülés része lehet a szakirányú feleletválasztós feladatok, az igaz-hamis feladatok, a „lyukas szövegek”, az üzleti levelek és a leíró szövegalkotási feladatok gyakorlása. A felsőfokú szinten az idegen nyelvű szöveg tömörítése is a feladattípusok közé tartozott.

Gyakorlóanyagok

A gyakorló vizsgafeladatsorok alap-, közép- és felsőfokon, megoldókulcsokkal készültek. A beszédértési feladatok hanganyagai CD-mellékleten voltak megtalálhatók.

A gyakorlóanyagok tartalomjegyzékében a KITEX Kereskedelmi Szaknyelvi vizsga alapfokú, középfokú és felsőfokú feladatsorai szerepeltek. A középfokú szinten több feladatsor, felsőfokon pedig külön feladatsor állt rendelkezésre.

A beszédértési témák között szerepelhetett többek között az online vásárlás, a reklám, az online aukciók, a rövidített munkaidő, a gyakornokok, a munkakörülmények és a válságkezelés.

A vizsga megszűnése

A KITEX szakmai nyelvvizsga 2020 decemberétől megszűnt. Emiatt a korábbi vizsgaleírások, gyakorlókönyvek és feladatsorok elsősorban a korábbi vizsgarendszer felépítésének megismerésére alkalmasak.

A korábbi rendszerben a KITEX államilag elismert egynyelvű gazdasági szaknyelvi vizsga volt angol és német nyelvből, kereskedelmi és idegenforgalmi szakirányban. A vizsga a szaknyelvi kommunikációt szóbeli és írásbeli feladatokon keresztül mérte, fordítási és nyelvtani feladatok nélkül.

tags: #kitex #kereskedelmi #szaknyelvi #vizsga