Környezetszennyezés és globális felmelegedés – angol tétel

A globális felmelegedés a Föld légköre általános hőmérsékletének tartós emelkedését jelenti. A modern felmelegedést elsősorban az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás, valamint egyes mezőgazdasági és ipari folyamatok okozzák.

A környezetszennyezés egyik legsúlyosabb következménye a globális felmelegedés, amely megváltoztatja az éghajlatot, emeli a hőmérsékletet, és számos problémát okoz az emberek, a növények és az állatok számára. A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás összefüggő, de nem teljesen azonos fogalmak: a globális felmelegedés az átlaghőmérséklet emelkedése, míg az éghajlatváltozás ennek szélesebb következményeit, például a csapadék változását és a szélsőséges időjárást is magában foglalja.

A globális felmelegedés fogalma

A globális felmelegedés fogalma a nemrég elhunyt Wallace Smith Broecker nevéhez fűződik. Az amerikai geofizikus egy 1975-ös tanulmányában használta először a kifejezést, előrejelezve, hogy a szén-dioxid koncentrációjának növekedése a légkörben világszerte felmelegedéshez fog vezetni.

A felmelegedés a legsúlyosabb globális környezeti problémák közé tartozik. A fogalom maga a Föld globális átlaghőmérsékletének hosszú távú és tartós emelkedését jelöli. A globális felmelegedés mögött - az uralkodó tudományos konszenzus szerint - elsősorban az emberi tevékenység következményei állnak.

Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés tehát két különböző fogalom, ugyanakkor a kiváltó okuk ugyanaz: az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid koncentrációjának növekedése a légkörben.

A Föld átlagos hőmérséklete bizonyíthatóan közel 1 Celsius-fokot nőtt a 19. század vége óta. A modern kor globális átlaghőmérsékletének emelkedése az ipari forradalom óta gyorsult fel, és a természetes éghajlati ingadozások önmagukban nem magyarázzák ezt a tartós tendenciát.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás különbsége

Nagyon sokszor tévesen tesznek egyenlőségjelet a klímaváltozás, magyarosabban éghajlatváltozás, és a globális felmelegedés fogalma közé. Holott a két jelenség összekapcsolódik, de nem fedi teljes mértékben egymást.

A globális felmelegedés a klímaváltozás egyik - bár talán legfontosabb - részfolyamata. A klímaváltozás ma ismert részfolyamatai közé tartozik még többek között az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá válása, az óceánok elsavasodása és a tengerszint emelkedése.

Mindezek többnyire a globális átlaghőmérséklet emelkedésének következményei, de közben vissza is hatnak a globális felmelegedésre, tovább erősítve a folyamatot. Hatása helyenként változó mértékű, sőt ellentétes is lehet, ezért helyesebb klímaváltozásról beszélni.

Az üvegházhatás működése

A Nap sugarai hőt juttatnak a Föld légkörébe. A légkör tele van üvegházhatású gázokkal, amelyek nem engedik, hogy a hő visszajusson a világűrbe. Ezt a jelenséget hőcsapdának nevezzük.

A légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú fényt könnyen átengedi, ami a földfelszínben elnyelődik. A földfelszín által kibocsátott sugárzás hullámhossza hosszabb, mint az elnyelt sugárzásé.

A kisugárzásból származó energiát a légkör különféle gázai - széndioxid, vízgőz, metán, N2O, freon stb. - már nem engedik át, elnyelik és visszasugározzák a felszín felé, aminek köszönhetően egy hőcsapda jön létre.

A jelenség teljesen hasonló az üvegházban tapasztaltakhoz, ezért üvegházhatásnak hívjuk. Az üvegházhatás kb. 35 fokkal emeli a bolygó átlaghőmérsékletét.

A természetes üvegházhatás nélkül a Föld túl hideg lenne az élő szervezetek többségének fennmaradásához. A probléma nem maga az üvegházhatás, hanem az, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja túl magas, ezért túl sok hő marad a légkörben.

Az üvegházhatású gázok

Üvegházhatású gáz például a szén-dioxid, a vízgőz, a metán és a freon. A legfontosabb üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és a halogénezett szénhidrogének.

A szén-dioxid-kibocsátás a globális felmelegedés legfontosabb oka. A szén-dioxid üvegházhatása kevésbé erős, mint például a metáné, mégis egymaga 63 százalékban felelős a globális felmelegedésért.

Egyszerűen azért, mert irtózatos mennyiségben bocsátja ki az emberiség a fosszilis energiahordozók elégetésével. A szén-dioxid koncentrációja a légkörben az ipari forradalom óta folyamatosan növekszik.

A becslések szerint a globális felmelegedés 19 százalékáért felelős metán légköri koncentrációja szintén nagyot nőtt. A metán többek között a mezőgazdaságból, az állattenyésztésből és a hulladéklerakókban felhalmozódó, bomló szerves anyagokból származik.

A metán már 8-12 év után lebomlik, azonban a szén-dioxid-molekulák akár 200 évet is a légkörben maradnak, mielőtt az óceán vagy a bioszféra képes lenne elnyelni őket.

Ennek két súlyos következménye is van. Az első az, hogy ha most azonnal beszüntetné az emberiség a szén-dioxid-kibocsátást, a légkörben eddig felhalmozódott mennyiség még akkor is sokáig felmelegedést okozna.

A második, hogy nem kell növekednie a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátásnak ahhoz, hogy tovább emelkedjen a CO2-koncentráció a légkörben.

A globális felmelegedés okai

A globális felmelegedés okai között három nagy csoportot lehet megkülönböztetni. Az első az éghajlati rendszer belső ingadozásai.

A földi klíma egy megszámlálhatatlanul sok tényező által befolyásolt, elképesztően bonyolult rendszer, amelyen belül a legapróbb kilengések is nagyobb régiókat befolyásoló változásokat hozhatnak.

A második csoportot a természetes külső tényezők alkotják. Ilyen például a Nap sugárzásának időbeli ingadozása, a napállandó fluktuációja, valamint a vulkánkitörések is.

A harmadik csoportba az úgynevezett antropogén hatások, vagyis az emberi tevékenység következményei tartoznak. Ide tartozik az üvegházhatás erősödése, a földi növényzet szerkezetének megváltozása, például az erdőirtás és az állattenyésztés területigénye miatt, valamint az emberi hőtermelés olyan helyi következményei, mint a városi hősziget-hatás.

A modern globális felmelegedést elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése okozza. A fosszilis tüzelőanyagok használata, az erdőirtás, valamint bizonyos mezőgazdasági és ipari gyakorlatok üvegházhatású gázokat juttatnak a légkörbe.

Az ipari forradalom óta emelkedik a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége, aminek következtében nő a levegő átlaghőmérséklete: ez a jelenség a globális felmelegedés.

Az energiaegyensúly felborulása

Hogy megértsük, a tudósok miért az emberi tevékenységet teszik meg a globális felmelegedés fő okozójának, először azt kell tisztázni, mi kell az éghajlati rendszer stabilitásához.

A legfontosabb szabály, hogy a Föld és fő energiaforrása, a Nap közötti energiamérlegnek egyensúlyban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az éghajlati rendszernek ugyanannyi energiát kell kibocsátania, mint amennyit kívülről, a Naptól, valamint kisebb részben a Föld saját belső hőjéből kap.

Mivel az egyensúlynak minden körülmények között fenn kell állnia, ha a fenti tényezők és hatások változást indítanak be az éghajlati rendszeren belül, akkor növekszik a sugárzási kényszer.

A rendszerbe kívülről érkező, vagy a rendszeren belül termelődő többletenergia ugyanis hősugárzás formájában hagyja el a Földet. Az üvegházhatású gázok azonban lelassítják a hő világűrbe jutását, ezért a Föld alsó légköre és felszíne felmelegszik.

Az emberi tevékenység hatása sokkal jelentősebb, mint a Nap természetes változásai. A klímamodellek és a megfigyelések alapján a jelenlegi gyors hőmérséklet-emelkedést nem lehet kizárólag természetes tényezőkkel magyarázni.

Az emberi tevékenység szerepe

Az emberiség nagy mennyiségű fosszilis energiahordozót éget el közlekedéshez, villamosenergia-termeléshez, fűtéshez és ipari folyamatokhoz. A gyárak és erőművek a kéményeiken keresztül szén-dioxidot, metánt és más vegyi anyagokat bocsátanak a levegőbe.

Fogyasztói társadalmunk a gyártásra épül. Szükségünk van gyárakra az általunk vásárolt termékek előállításához és erőművekre az elektromos energia termeléséhez, ezek azonban nagy mennyiségű szén-monoxidot, metánt és más vegyi anyagot bocsátanak a levegőbe.

A kőolaj, a földgáz és a szén elégetése a közlekedésben szmogot és súlyos légszennyezést okoz. A túl sok autó használata jelentősen növeli a levegő szén-dioxid-tartalmát.

A háztartásokban használt vegyszerek szintén szennyező anyagok lehetnek. Ezért fontos ellenőrizni, hogy milyen tisztító- és higiéniai termékeket juttatunk a levegőbe.

Erdőirtás

A világ minden részén széles körű erdőirtás zajlik. Az emberek azért vágják ki a fákat, hogy bútorokat gyártsanak, fűtést biztosítsanak, faanyagot értékesítsenek, nagyobb profitot termeljenek, legelőterületeket alakítsanak ki, bővítsék a városokat, és ipari negyedeket hozzanak létre.

Az erdőirtás a szárazföldi környezet pusztításának egyik formája. Fákra van szükségünk ahhoz, hogy elnyeljék a levegőből a szén-dioxidot és életet adó oxigént termeljenek, miközben az erdők számos állat, madár és rovar otthonai.

A zöld növénytakaró csökkenése gyorsítja a folyamatot, mivel a növények a fotoszintézis során kivonják a szén-dioxid egy részét a légkörből. Miközben építkezés, mezőgazdaság és bányászat miatt kivágjuk a fákat, nem ültetünk elegendő új fát.

A fákat lakóházakhoz, bútorokhoz és fűtéshez is használjuk. Ha nem teszünk semmit ezzel az egyre súlyosabb problémával kapcsolatban, annak komoly következményei lehetnek.

Mezőgazdaság és állattenyésztés

A metánt többek között az élelmezés céljából tartott állatok és a hulladéklerakókban bomló, nagy mennyiségű szemét termeli. A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek, rovarirtók és műtrágyák a talajba, a növényekbe, a vízforrásokba és végül a táplálékláncba is bekerülhetnek.

Az állattenyésztés növekvő területigénye hozzájárul a növényzet szerkezetének megváltozásához és az erdőirtáshoz. A természetes élőhelyek csökkenése egyszerre súlyosbítja a klímaváltozást és veszélyezteti a biológiai sokféleséget.

A környezetszennyezés fő típusai

A környezetszennyezés három fő típusa a levegő-, a víz- és a talajszennyezés. Ezek a problémák gyakran összefüggnek egymással, mert ugyanazok a szennyező anyagok a levegőből a talajba, a talajból pedig a vizekbe kerülhetnek.

Légszennyezés

A légszennyezés azt jelenti, hogy a belélegzett levegő szennyezetté és az egészségre károssá válik. A levegőt természetes folyamatok, például erdőtüzek és vulkánkitörések is szennyezhetik, de az emberi tevékenység még nagyobb mértékű szennyezést okoz.

A gyárak és erőművek a kéményekből kiáramló füsttel és gázokkal nagy mennyiségű szén-monoxidot, metánt és más vegyi anyagokat juttatnak a levegőbe. Ezek közvetlenül kerülnek a légkörbe elsődleges szennyező anyagokként.

A fosszilis tüzelőanyagok, például a kőolaj, a gáz és a szén elégetése a közlekedésben szmogot és súlyos légszennyezést eredményez. A szennyezett levegő a klímaváltozás mellett légzőszervi és tüdőbetegségeket is okozhat.

A levegőszennyezés csökkentésének egyik módja, hogy kevésbé függjünk a szennyező közlekedéstől: gyakrabban kerékpározzunk, és lehetőség szerint kevesebbet használjuk az autót.

Vízszennyezés

A természet képes arra, hogy tisztán tartsa a vízkészleteinket, de ezt egyre nehezebbé tesszük. A városok és az ipari üzemek hulladékokat és vegyi anyagokat juttatnak a tengerekbe, ami nemcsak az emberekre, hanem minden más élőlényre is pusztító hatással van.

Sajnos nemcsak a vállalatok és a gyárak dobják a hulladékukat a vízbe. Sok ember szintén úgy gondolja, hogy a folyók, tavak és tengerek megfelelő helyek a szemét lerakására.

Az emberek véletlenül is okozhatnak vízszennyezést, amikor járműveikből olaj vagy üzemanyag szivárog, majd az eső, illetve az utcák és felhajtók tisztítása során ezek az anyagok a vízforrásokba kerülnek.

A víz minőségének és a benne élő vagy belőle táplálkozó élőlényeknek egyik hatalmas és gyakran tragikus veszélye az olajszennyezés. Rendszeresen hallunk olajkatasztrófákról, és tudjuk, milyen nehéz az olajat eltávolítani, illetve hány állat és ember szenved a következményektől.

A háztartások és az ipar szennyvize, valamint az atomerőművekből származó nukleáris hulladék szintén a folyókba és a tengerekbe kerülhet. A föld alatti tartályok szivárgása és az olyan vezetékekből származó káros anyagok, mint a kőolaj, szintén beszennyezhetik a vízforrásokat.

Talajszennyezés

A víz- és a talajszennyezés sokszor összefügg. Ha természetes és biológiailag lebomló termékeket használunk a mezőgazdaságban, megakadályozhatjuk, hogy a növényvédő szerek, rovarirtók és műtrágyák a talajba, az általunk és az állatok által elfogyasztott növényekbe, valamint a vízforrásokba kerüljenek.

A hulladék újrahasznosítása szintén fontos lépés a talajszennyezés megállításában. A nem biológiailag lebomló, szerves anyaggá nehezen alakuló szemetet nem szabadna olyan hulladéklerakókban felhalmozni, ahová a városok szállítják a hulladékukat.

Ezek az anyagok több ezer évig a lerakókban maradnak, és szennyezik a talajt, a környezetet, valamint az általunk elfogyasztott növényeket.

A globális felmelegedés következményei

A globális felmelegedés a Föld minden térségét érinti, bár a hatásai régiónként eltérő erősségűek lehetnek. A folyamat következményei közül többet - például a nyári hőhullámok egyre hevesebbé és hosszabbá válását, valamint a száraz időszakok elhúzódását - már most is tapasztalhatunk, Magyarországon is.

Az éghajlatváltozás következtében sok helyen a hagyományos évszakok megváltozni vagy eltűnni látszanak. Magyarországon például a nyári hónapok túl forrók vagy túl csapadékosak, és alig van átmeneti időszak.

A világ számos fejlődő országában egyre nagyobb a szárazság. Ennek következtében az embereknek alig van vizük és élelmük, ezért szomjúság, éhínség és súlyos alultápláltság alakulhat ki.

Olvadó sarkvidéki jég és emelkedő tengerszint

A globális felmelegedés hatására a sarkvidékeket borító jégtakarók és a gleccserek olvadásnak indulnak, ezzel megemelve a világ óceánjainak és tengereinek vízszintjét.

A vízszint emelkedéséhez hozzájárul az is, hogy a melegedő víz térfogata nő. A két jelenség együttes hatására számos part menti és alacsonyan fekvő terület, valamint település kerülhet víz alá a jövőben.

A legnagyobb problémák a sarkvidéki területeken jelentkeznek, ahol a jégsapkák olvadnak. Ennek eredményeként a tengerszint világszerte emelkedik, és ez veszélyezteti a tengerparti országokat.

A megemelkedő vízszint teljesen elönthet számos óceániai szigetet, köztük Kiribati teljes területét. Európában is komoly gondokat okozhat a jelenség, például az egyre gyakrabban víz alá kerülő Velencében, illetve Hollandiában és Kelet-Angliában.

Súlyos következményekre lehet számítani az Indiai-óceán partvidékén, az Egyesült Államok és Latin-Amerika több partszakaszán is. A veszélybe került területeken élő embereknek el kell hagyniuk otthonaikat, ami nagy létszámú klímamenekült-népesség kialakulásához vezethet.

Szélsőséges időjárás

A globális felmelegedés hatására világszerte egyre szélsőségesebbé válhat az időjárás. Sok régióban elhúzódó aszályokra, növekvő szárazságra és gyakoribb extrém hőségre lehet számítani.

A globális felmelegedés hatására egyre kiszámíthatatlanabbá válhat az időjárás. Gyakoribbak lehetnek a heves esőzések és áradások, az aszályok, a hőhullámok, valamint a szárazság okozta erdőtüzek.

Közép- és Dél-Európában - Magyarországon is - csökkenhet a csapadék mennyisége, gyakrabban kell majd hőhullámokkal és aszályos időszakokkal szembenézni, a mediterrán térségben pedig tovább nőhet a szárazság.

Észak-Európában a klímamodellek szerint jelentősen nőhet a csapadék mennyisége, és rendszeressé válhatnak a téli árvizek is. A fejlődő országok azonban még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mert az emberek megélhetése sok helyen nagymértékben függ az időjárástól és a természeti környezettől.

Társadalmi és gazdasági hatások

A globális felmelegedés által okozott szélsőséges időjárás, az árvizek és az extrém hőhullámok gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásai előre szinte felmérhetetlenek.

Tetemes károkra lehet számítani az időjárásnak jobban kitett gazdasági ágazatokban, például a mezőgazdaságban, az energiaszektorban, a turizmusban és az erdőgazdálkodásban.

A szárazság csökkenti a terméshozamokat, a túlzott hőség veszélyezteti az emberi egészséget, az árvizek pedig lakóházakat, utakat, hidakat és mezőgazdasági területeket tehetnek tönkre.

A világnak a klímaváltozás által kikényszerített tömeges menekülthullámokkal is meg kell barátkoznia. A lakhatatlanná váló területekről érkező emberek új otthonokat és biztonságosabb életkörülményeket keresnek.

Az élővilág veszélyeztetése

A globális felmelegedés olyan gyors folyamat, hogy rengeteg állat- és növényfaj nem tud időben alkalmazkodni a változó életkörülményekhez.

A gyors környezeti változás a hegyvidékeken, a korallzátonyokon és a sarkvidékeken arra kényszeríti a fajokat, hogy hidegebb területekre költözzenek, vagy kihaljanak.

A tenger hőmérsékletének emelkedése és savasodása veszélyezteti a tengeri élővilágot. A tengeri halállomány csökkenhet, ami nemcsak az ökoszisztémákra, hanem a halászatból élő közösségekre is hatással van.

A korallzátonyok pusztulása

A korallzátonyok már mérsékelt globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén is súlyosan károsodhatnak. A túl meleg tengervíz korallfehéredést és a korallkolóniák pusztulását okozhatja.

A korallzátonyok különösen érzékeny ökoszisztémák, amelyek számos tengeri élőlénynek biztosítanak élőhelyet. Pusztulásuk a tengeri tápláléklánc egészére hatással lehet.

A sarkvidéki jég és a klímarendszer változásai

A globális felmelegedés felgyorsítja a jég visszahúzódását. A jégborítás csökkenése miatt a beeső napsugárzásnak egyre nagyobb része nyelődik el, amitől még tovább melegszik a térség.

A grönlandi jégtakaró eltűnése jelentősen megemelheti a világtenger szintjét. A modellek alapján nagyobb mértékű globális felmelegedés esetén a teljes grönlandi jégtakaró eltűnése sem zárható ki.

A nyugat-antarktiszi jégself vékonyodására a műholdas mérések mellett az elmúlt időszakban megfigyelt hatalmas jégtábla-leszakadások is utalnak.

Az olvadó jégtakarók miatt megnövekedő édesvíz mennyisége megváltoztathatja a tengervíz sótartalmát, párolgását és sűrűségét. Ez átalakíthatja a tengeráramlásokat, amelyek a hő és a csapadék eloszlásában is fontos szerepet játszanak.

Az óceáni áramlások változása hatással lehet a különböző kontinensek éghajlatára. A tengeri jég, a szárazföldi jégtakarók, a csapadékzónák és a tengeráramlások szoros kapcsolatban állnak egymással, ezért egyetlen elem változása más folyamatokat is módosíthat.

Ózonréteg és ózonlyuk

Az ózonréteg olyan légköri réteg, amely megvéd bennünket a veszélyes ultraibolya sugaraktól. Az ózonréteg elvékonyodása lehetővé teszi, hogy több káros UV-sugárzás érje el a Föld felszínét.

Az ózonlyuk legnagyobb területei az Antarktisz, Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland környékén találhatók. A fő károsító anyagok a CFC-k és a halonok, amelyeket többek között hűtőszekrényekben és légkondicionáló berendezésekben használtak.

A túlzott UV-sugárzás károsíthatja a szemet, szürkehályogot és vakságot okozhat, gyorsíthatja a bőr öregedését, növelheti a bőrrák kockázatát, valamint gyengítheti az immunrendszert.

Az UV-sugárzás a növények fotoszintézisét is megzavarhatja. A tengeri élővilágban a planktonok károsodása különösen veszélyes, mivel ezek a világ óceánjainak táplálékláncában alapvető szerepet játszanak.

Mit tehetünk a globális felmelegedés ellen?

A globális felmelegedés mérsékléséhez az egyéneknek, a vállalatoknak és az államoknak is cselekedniük kell. A megoldás alapja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság javítása és a természetes élőhelyek védelme.

Az egyének lehetőségei

• A magánszemélyeknek tömegközlekedést kellene használniuk.
• Érdemes többet gyalogolni és kerékpározni, mert ez a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását is csökkenti, és az egészségre is kedvező hatással lehet.
• Kevesebbet kell használni az autót, különösen akkor, ha rendelkezésre áll környezetbarátabb közlekedési lehetőség.
• Kevesebb új, nem újrahasznosítható terméket kell vásárolni.
• Érdemes ellenőrizni, hogy a megvásárolt termékek környezetbarát technológiával készültek-e.
• Újra kell hasznosítani a hulladékot.
• Kevesebb villamos energiát kell felhasználni.
• A háztartásban környezetbarát tisztító- és higiéniai termékeket kell használni.
• Nem szabad szemetet dobni folyókba, tavakba, tengerpartokra és óceánokba.
• Az autókat rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e belőlük olaj vagy üzemanyag.

Az erdők védelme

Az erdőirtást meg kellene tiltani, és szigorúan büntetni kellene. Ha a vállalatok továbbra is kivágják erdeinket, újratelepítési programokat kellene megvalósítaniuk.

Az erdők védelme azért is fontos, mert a fák elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek. Emellett az erdők számos állat, madár és rovar élőhelyét biztosítják.

A kivágott erdők helyett új fákat kell ültetni, és meg kell akadályozni, hogy az építkezés, a mezőgazdaság és a bányászat szükségtelenül pusztítsa a természetes élőhelyeket.

Fenntartható ipar és energia

Az iparágaknak környezetbarátabb és korszerűbb technológiákat kellene használniuk. Ilyenek például a gyárkéményekre szerelt különleges szűrők, a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a fosszilis energiaforrások használatának fokozatos csökkentése vagy megszüntetése.

A fosszilis tüzelőanyagok helyett többek között napenergiát, vízenergiát, geotermikus energiát, szélenergiát és más alacsony kibocsátású energiaforrásokat lehet alkalmazni.

A régi erőművek korszerűsítése csökkentheti a környezeti károkat. Az atomenergia szintén rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, ezért az energiatermelésben többféle megoldás összehangolt használatára van szükség.

Az embereknek korszerű, környezetbarát technológiát használó készülékeket kellene vásárolniuk. Az energiatakarékos berendezések csökkenthetik az energiafelhasználást és a kibocsátásokat.

Víz- és talajvédelem

• A fogmosás, zuhanyzás és takarítás során a lehető legkevesebb vizet kell elhasználni.
• Környezetbarát háztartási tisztító- és higiéniai anyagokat kell használni.
• Kerülni kell a növényvédő szerek és műtrágyák túlzott használatát.
• A mezőgazdaságban természetes és biológiailag lebomló termékeket kell előnyben részesíteni.
• Újra kell hasznosítani a hulladékot.
• Nem szabad a folyókat, tavakat, tengerpartokat és óceánokat hulladéklerakóként használni.

Környezeti védelem és jogi keretek

A környezetvédelem magába foglalja mindazokat az intézkedéseket, amelyek célja az emberi populáció védelme, valamint a természetes és mesterséges környezet megóvása.

Az állam a jog eszközével tiltja és műszaki szabványokban rögzíti a kibocsátható szennyeződések mértékét, valamint a levegőben, a vízben és a talajban lévő anyagok határértékeit.

Az állam támogatja a környezetvédelmi kutatásokat, ösztönzi az anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő eljárások bevezetését, és létrehozza a környezet- és természetvédelem intézményrendszerét.

A bíróságok fedezetül szolgálnak a károk enyhítésére, illetve a károsítás csökkentésére ösztönzik a károkozókat. Minden állampolgár felelőssége a környezet megóvása, ezért a hétköznapi szokásokat úgy kell kialakítani, hogy a környezeti károk csökkenjenek.

Hasznos angol szókincs a témához

tags: #kornyezetszennyezes #globalis #felmelegedes #angol #tetel