Milyen kötelező nyelvtani témák kellenek a TELC nyelvvizsgához?

A TELC nyelvvizsgához nem egyetlen, hivatalosan közzétett, minden szintre érvényes nyelvtani tételsort kell megtanulni, hanem az adott vizsgaszintnek megfelelő nyelvtani struktúrákat kell biztosan és helyesen használnod. A nyelvtan elsősorban a nyelvhasználati, az íráskészségi és a beszédkészségi feladatokban jelenik meg, de az olvasott és a hallott szöveg értését is jelentősen befolyásolja.

A TELC vizsga célja, hogy valós élethelyzetekhez közeli nyelvtudást mérjen, ezért a nyelvtani tudás önmagában nem elég: a szabályokat megfelelő szókincssel, világos mondatszerkezetekben és a kommunikációs helyzethez illő stílusban kell alkalmaznod. A szóbeli beszédkészség vizsgarésze mellett az íráskészség az egyik legnehezebb feladat a nyelvvizsgán, mivel itt már aktívan kell használnod a B2-es szintű grammatikai struktúrákat (na meg helyesen!), valamint a témának és közlési szándéknak megfelelő szókincset is bele kell illesztened a produktumodba.

Hogyan jelenik meg a nyelvtan a TELC vizsgán?

A nyelvvizsgák két részből állnak: írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarész. Az írásbeli vizsgarészhez tartoznak az OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE, ÍRÁSKÉSZSÉG feladatai. Ez olyakor kiegészül némi grammatikai feladattal is (ún. Sprachbausteine).

A szóbeli vizsgarész Magyarországon két részből tevődik össze: BESZÉDKÉSZSÉG: ez konkrétan a szóbeli bizottság előtt letett „SZÓBELI” vizsga, BESZÉDÉRTÉS: ez a HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE vizsgarész. A feladatok nemcsak a nyelvtani tudást mérik, hanem azt is, mennyire tudsz angolul kommunikálni mindennapi szituációkban, minden különböző készségben.

A TELC vizsga egynyelvű rendszerben zajlik, ami azt jelenti, hogy: minden feladat angol (vagy a választott idegen nyelv) nyelven van megfogalmazva nincs magyar nyelvű instrukció nincs fordítási feladat. Ez a vizsgatípus azoknak ideális, akik már hozzászoktak ahhoz, hogy idegen nyelven gondolkodjanak, és nem támaszkodnak magyar fordításra a feladatok megértésénél.

A szükséges nyelvtani tudás szintenként

A TELC nyelvvizsga több szinten elérhető, például A2, B1, B2 és C1 szinteken, így kezdőbb és haladóbb tanulók is megtalálhatják a számukra megfelelő vizsgát. A telc nyelvvizsga Magyarországon angol és német nyelven államilag akkreditált vizsgákat bonyolít, mindkét nyelven alap (B1), közép (B2) és felső fokon (C1).

VizsgaszintElvárt nyelvhasználatNyelvtani fókusz
B1Egyszerű, mindennapi kommunikáció és alapvető élethelyzetekBiztos alapmondatok, gyakori igeidők, alapvető mondatkapcsolás
B2Önálló véleménykifejtés, érvelés, levél- és e-mail-írásVáltozatos igeidők, összetett mondatok, feltételes szerkezetek, passzív és függő beszéd
C1Összetett, árnyalt és koherens kommunikációMagas szintű mondatszerkesztés, pontos kötőszóhasználat, árnyalt nyelvtani és stiláris megoldások

B1 szint: biztos alapok

B1 szinten azt kell tudnod, hogy a gyakori hétköznapi témákban érthetően, többnyire helyesen és összefüggően kommunikálj. A vizsga célja, hogy valós élethelyzetekhez közeli nyelvtudást mérjen, ezért a feladatok gyakran hétköznapi szituációkra épülnek, például utazás, munka vagy mindennapi kommunikáció.

  • jelen idő és alapvető múlt idő használata;
  • jövőre vonatkozó alapvető szerkezetek;
  • kérdő, tagadó és kijelentő mondatok;
  • segédigék és módbeli segédigék;
  • főnevek, névelők, névmások és melléknevek használata;
  • fokozás és összehasonlítás;
  • elöljárószók és gyakori vonzatok;
  • alárendelő és mellérendelő mondatok alapvető formái;
  • gyakori kötőszók és időviszonyt kifejező szerkezetek;
  • alapvető feltételes mondatok.

B2 szint: aktív, változatos nyelvhasználat

B2 szinten már nem elegendő néhány egyszerű mondattal válaszolni. A véleményedet indokolnod, összehasonlítanod és árnyalnod kell, miközben a mondatok között világos kapcsolatot teremtesz. A TELC B2 vizsga 4 fő készséget mér: olvasás, nyelvhasználat, írás, hallás utáni értés és beszéd.

A B2-es szintű grammatikai tudás legfontosabb része az, hogy a nyelvtani szerkezeteket ne elszigetelt szabályként, hanem kommunikációs célhoz igazítva használd. A vizsgáztatók a kifejezőkészséget, a nyelvhelyességet, a szóbeli kommunikációs készségeket, a szókincset, a stílust és a feladatmegoldó készséget pontozzák.

  • jelen, múlt és jövő idő különböző formái;
  • az egyszerű és folyamatos igeidők közötti különbségek;
  • present perfect és past perfect használata;
  • jövő idő kifejezése többféle szerkezettel;
  • feltételes mondatok, beleértve a második és harmadik típusú feltételt;
  • passzív szerkezetek;
  • függő beszéd és függő kérdések;
  • módbeli segédigék és múlt idejű megfelelőik;
  • gerundium és infinitív használata;
  • vonatkozó mellékmondatok;
  • idő-, ok-, cél-, feltétel-, engedmény- és következményes mellékmondatok;
  • összetett mondatok és megfelelő kötőszavak;
  • melléknevek és határozószók használata;
  • fokozás, összehasonlítás és mennyiségi kifejezések;
  • névelők, névmások, elöljárószók és igei vonzatok;
  • szórend és mondathangsúly;
  • kohéziós eszközök, például utalószók, kötőszók és szövegkapcsoló elemek.

C1 szint: pontos és árnyalt nyelvtani alkalmazás

C1 szinten a nyelvtan már nem különálló vizsgarészben jelenik meg, hanem a teljes nyelvhasználat minőségét határozza meg. Felsőfokon már nincsen külön nyelvismereti teszt. A C1 vizsga felépítésében a nyelvtan és a szókincs 22 feleletválasztós kérdés egy összefüggő szövegben.

C1 szinten nemcsak az számít, hogy grammatikailag helyes-e a mondat, hanem az is, hogy a választott szerkezet pontosan fejezze ki a gondolat időviszonyát, okát, feltételét, következményét vagy árnyalatát. A szóbeli vizsga párban zajlik (páratlan létszám esetén hármas csoportban), és a cél a természetes, magas szintű kommunikáció.

  • az igeidők következetes és árnyalt használata;
  • összetett feltételes és kívánságot kifejező szerkezetek;
  • passzív szerkezetek többféle igeidőben;
  • függő beszéd és időegyeztetés;
  • összetett vonatkozó mellékmondatok;
  • particípiumos és tömörítő szerkezetek;
  • infinitíves és gerundiumos szerkezetek változatos használata;
  • inverzió és kiemelő mondatszerkezetek;
  • összetett kötőszói és mellékmondati kapcsolatok;
  • formális és informális nyelvtani-stilisztikai megoldások;
  • koherens bekezdés- és szövegépítés;
  • pontos névmási utalás és logikus szövegkapcsolás.

A legfontosabb kötelező nyelvtani témák

1. Igeidők

Az igeidők ismerete minden TELC-szinten alapvető. Nem elég felismerni az igeidőt: írásban és szóban is helyesen kell kiválasztanod az esemény időpontjához és a közlési szándékhoz illő formát.

  • present simple és present continuous;
  • past simple és past continuous;
  • present perfect simple és present perfect continuous;
  • past perfect;
  • future forms;
  • future continuous és future perfect magasabb szinten;
  • az igeidők egyeztetése összetett mondatokban;
  • az időhatározók és az igeidők összehangolása.

Az igeidők különösen fontosak élménybeszámolóban, levélben, e-mailben, prezentációban, történetmesélésben és véleménykifejtésben. A múlt eseményeinek bemutatásakor például különbséget kell tenned a lezárt esemény, a háttérben zajló folyamat és a jelenhez kapcsolódó tapasztalat között.

2. Feltételes mondatok

A feltételes szerkezetek a B2-es és C1-es kommunikációban gyakran szükségesek, mert segítségükkel lehetőségeket, következményeket, tanácsokat, feltételezéseket és elképzelt helyzeteket fejezhetsz ki. A prezentáció és a vita során a logikus érvelés és a konzisztens álláspontkifejezés is kulcsfontosságú.

  • általános igazságok és szabályok feltételes kifejezése;
  • reális jelenbeli és jövőbeli feltételek;
  • irreális vagy kevéssé valószínű jelenbeli feltételek;
  • múltbeli, meg nem valósult feltételek;
  • vegyes feltételes szerkezetek magasabb szinten;
  • unless, provided, as long as és hasonló kapcsolatok;
  • feltételes szerkezetek tanácsadásban és érvelésben.

3. Módbeli segédigék

A módbeli segédigék segítségével engedélyt, kötelezettséget, szükségességet, lehetőséget, valószínűséget, képességet és következtetést fejezhetsz ki. Ezek a szóbeli feladatokban és a hivatalosabb írásbeli szövegekben is gyakoriak.

  • képesség: can, could, be able to;
  • engedély: can, could, may;
  • kötelezettség: must, have to, need to;
  • tiltás: must not, cannot, be not allowed to;
  • tanács: should, ought to, had better;
  • lehetőség és valószínűség: may, might, could;
  • múltbeli következtetés és kritika: must have, might have, should have;
  • udvarias kérés és javaslat.

4. Szenvedő szerkezet

A passzív szerkezetek főként formális szövegekben, tájékoztatókban, újságcikkekben, folyamatleírásokban és hivatalos levelekben fordulnak elő. B2 szinten legalább a leggyakoribb igeidőkben kell felismerned és használnod őket, C1 szinten pedig a szerkezet pontos és természetes alkalmazása is fontos.

  • jelen és múlt idejű passzív;
  • passzív szerkezetek perfect és future formában;
  • módbeli segédigével alkotott passzív;
  • passzív szerkezetek hivatalos szövegekben;
  • az aktív és passzív megfogalmazás közötti stiláris különbség.

5. Függő beszéd és függő kérdések

A függő beszéd a prezentáció, az összefoglalás, a beszámoló és a hallott szöveg értése során is fontos. C1 szinten különösen lényeges, hogy a beszélő szándékát és állítását pontosan tudd közvetíteni.

  • kijelentések közvetítése;
  • kérdések közvetítése;
  • felszólítások és kérések közvetítése;
  • igeidők és névmások egyeztetése;
  • idő- és helyhatározók változása;
  • összefoglalás saját szavakkal.

Az összefoglalásnál figyelj arra, hogy ne ismételd a vizsgázópárod által mondottakat, hanem saját szavaddal mondd el a gondolataid a témával kapcsolatban. A vizsgáztatók nem előre betanult szövegeket akarnak hallani.

6. Gerundium és infinitív

A gerundium és az infinitív használata B2 szinten gyakori hibaforrás. Ismerned kell azokat az igéket és szerkezeteket, amelyek után csak az egyik, illetve mindkét forma használható, továbbá azt is, amikor a jelentés megváltozik a választott szerkezettől függően.

  • igék gerundiummal;
  • igék infinitívvel;
  • igék gerundiummal és infinitívvel;
  • elöljárószó utáni gerundium;
  • cél kifejezése infinitívvel;
  • melléknév és infinitív szerkezete;
  • gyakori rögzült kifejezések.

7. Vonatkozó mellékmondatok

A vonatkozó mellékmondatokkal pontosíthatod, hogy kiről vagy miről beszélsz, és összetettebb, természetesebb mondatokat alkothatsz. Ezek a szerkezetek különösen hasznosak esszében, levélben, véleménykifejtésben és prezentációban.

  • meghatározó vonatkozó mellékmondatok;
  • nem meghatározó vonatkozó mellékmondatok;
  • who, which, that, whose, where és when használata;
  • vonatkozó névmás elhagyása;
  • elöljárószóval álló vonatkozó szerkezetek magasabb szinten.

8. Mellékmondatok és kötőszók

A TELC írásbeli és szóbeli feladataiban a mondatok logikus összekapcsolása legalább olyan fontos, mint az egyes mondatok nyelvtani helyessége. Bevezető, mondatszerkezetek és a végén a kohézió kulcsfontosságú a jó szóbeli teljesítményhez.

  • időviszony: when, while, before, after, until, as soon as;
  • ok: because, since, as;
  • cél: so that, in order to;
  • feltétel: if, unless, provided that;
  • ellentét: although, even though, whereas, while;
  • következmény: so, therefore, consequently, so that;
  • összehasonlítás: as, than, compared with;
  • példázás, hozzáadás és összegzés.

9. Névelők, névmások és mennyiségjelzők

A névelők és névmások használata rövid mondatokban is befolyásolja a nyelvhelyességet, hosszabb szövegekben pedig a kohéziót és az egyértelműséget is. A feladatokban gyakran nem egyetlen szabályt, hanem a teljes szöveg jelentését kell figyelembe venned.

  • határozott és határozatlan névelő;
  • névelő nélküli főnevek;
  • személyes, birtokos, visszaható és mutató névmások;
  • vonatkozó és határozatlan névmások;
  • some, any, no, every és összetételeik;
  • much, many, few, little, several, enough, plenty of;
  • megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek.

10. Melléknevek, határozószók és fokozás

A szókincs mellett a melléknevek és határozószók pontos használata is segít abban, hogy a kommunikációd magasabb szintű és árnyaltabb legyen. Ne elégedj meg azzal, hogy igen-nem válaszokat adsz, mindig adj kiegészítő információt.

  • melléknevek és határozószók képzése;
  • melléknevek sorrendje;
  • közép- és felsőfok;
  • as ... as szerkezetek;
  • the more ..., the more ... típusú szerkezetek;
  • fokozó és gyengítő határozószók;
  • melléknevek -ed és -ing végződéssel.

11. Elöljárószók és vonzatok

Az elöljárószók használatát nem lehet kizárólag magyar megfelelőkkel megtanulni, mert sok esetben a teljes angol kifejezés részeként kell rögzíteni őket. A hibás vonzat könnyen félreérthetővé teheti a mondatot, ezért a gyakori szókapcsolatokat együtt érdemes gyakorolni.

  • helyet, időt és irányt kifejező elöljárószók;
  • igék elöljárós vonzatai;
  • melléknevek elöljárós vonzatai;
  • főnevek elöljárós vonzatai;
  • gyakori prepozíciós kifejezések;
  • elöljárószó utáni gerundium.

12. Szórend és kérdésalkotás

A helyes szórend a beszédben és az írásban is alapvető. A kérdésalkotás különösen fontos az interjú jellegű beszélgetésben, a partnerrel folytatott párbeszédben és a prezentáció utáni kérdések megválaszolásakor.

  • kijelentő mondatok alapszórendje;
  • kérdő mondatok segédigével;
  • kérdőszavas kérdések;
  • indirekt kérdések;
  • határozószók helye;
  • kiemelés és inverzió magasabb szinten.

Nyelvtan a TELC B2 feladataiban

Nyelvtan és szókincs

A B2 vizsga nyelvtani része nem elszigetelt szabályfelmondásra épül. Nyelvtan és szókincs: Feleletválasztós nyelvtani feladat egy szövegben. Hiányos szöveg kiegészítése előre megadott szavakkal.

Mindig olvasd el az egész szöveget, mielőtt az üresen hagyott részeket elkezdenéd kiegészíteni. Előfordulhat, hogy egy üres helyre több megoldás is jónak tűnik. Ilyen esetben mielőtt döntesz, olvasd át még egyszer a szöveget, mert a szövegszintű értelmezés a legjobb a helyes megoldás kiválasztásához. Tartsd észben, hogy csak egy jó megoldás van!

Ha úgy érzed, hogy a szövegekben nehéz a szókincs és túl bonyolultak a nyelvtani szerkezetek, gondolj arra, nem kell minden egyes szót vagy mondatrészt megértened a kérdések megválaszolásához. A vizsga részletei gyakorlati alkalmazást adnak a feladathoz: a hallott szöveg értésének, a szövegértési feladatoknak és a nyelvtani-lexikai feladatoknak a kombinált gyakorlása növeli a felkészültséget.

Íráskészség

A B2 vizsgán félhivatalos vagy magánlevelet kell írni, illetve rövid baráti e-mailt adott szituáció alapján. A nyelvtani szerkezeteket a szöveg céljához, stílusához és címzettjéhez kell igazítani.

Mindig a kérdésre válaszolj és vedd figyelembe a megadott szempontokat. Nem azt kell írni, ami eszedbe jut, a megadott szempontok szerint, az adott témához ragaszkodva kell kifejteni gondolataid. Annyit írj, amennyit a terjedelmi előírás megenged. A minőség és nem a mennyiség a fontos!

Legyen igényes a szókincs, fejezd ki magad világosan, olyan nyelvtani szerkezeteket használj, amiben biztos vagy, ne most kísérletezz új, eddig kevéssé használt szavakkal, szerkezetekkel. A tartalmi és formai elemek kiválasztásakor vedd figyelembe, hogy formális vagy informális stílusban kell-e írni.

Győződj meg arról, hogy a megadott szempontokat érintetted-e, és megfelelő bevezetést és záró gondolatot is írtál. Ha a végén van időd, olvasd el még egyszer, amit írtál, és az olvasó szemszögéből próbáld megítélni, elég világosan fogalmaztál-e. Tedd fel a kérdést magadak: ’Vajon az olvasó megérti mire gondoltam?’

Beszédkészség

A B2 szóbeli vizsga páros formában zajlik, így van olyan feladat, amit a másik vizsgázóval kell elvégezni. A feladatok előtt 20 perc felkészülési idő áll a vizsgázok rendelkezésére.

Rövid bemutatkozás / interjú jellegű beszélgetés. Prezentáció egy választott téma alapján + kérdések. Véleménykifejtés / vita egy adott témáról. Közös feladat: szituáció megoldása (pl. program, utazás, terv készítése).

A szóbeli vizsga során rövid prezentációt adsz elő, majd a másik vizsgázó kérdéseire válaszolsz. Ebben a feladatban a témák: film, könyv, utazás, zenei rendezvény, sportesemény, ami tetszett vagy nagy élmény volt, váltakozhatnak.

A felkészülési idő alatt megkapod a feladatot és az újságcikket, majd jegyzeteket is készíthetsz. A prezentáció során a vizsgázónak be kell mutatnia az általa választott témát a másik vizsgázónak, majd legalább egy kérdésére válaszolnia is kell.

A vita és konszenzuskeresés részeiben pedig pro-kontra érvek megfogalmazására és közös megoldásra törekszenek a vizsgázók. A szóbeli vizsgán a partnerrel való interakció és a kooperatív megoldás bemutatása is értékelés alá esik.

Nyelvtani szerkezetek a szóbeli teljesítmény javításához

A TELC nyelvvizsgán a beszédkészség és a szóbeli interakció kiemelt szerepet kap, ezért a felkészülés során legyen hangsúlyos az önkifejezés, a megfelelő stílus és a kontextushoz illeszkedő szókincs használata.

  • vélemény bevezetése;
  • egyetértés és egyet nem értés kifejezése;
  • példák megfogalmazása;
  • összehasonlítás;
  • okok és következmények bemutatása;
  • feltételezések és lehetőségek kifejezése;
  • javaslattétel;
  • ellentétes álláspont bemutatása;
  • következtetés és összegzés;
  • visszakérdezés és pontosítás.

A felkészülési időt ne azzal töltsd, hogy részletesen leírod, mit fogsz majd mondani. Csak kulcsszavakat írj, és gondold át, hogyan építed föl a mondandód. A vizsgán úgysem lesz időd mindent elmondani, és bár belepillanthatsz, nem olvashatod fel a jegyzeteid.

Beszéded legyen természetes, életszerű. Mutasd meg, hogyan tudsz spontán reagálni, rugalmasan alkalmazkodni a témához és a beszédpartneredhez. Ne elégedj meg azzal, hogy igen-nem válaszokat adsz, mindig adj kiegészítő információt.

Az is fontos, hogy tényleg arról beszélt-e a vizsgázó, amiről a feladat szerint beszélnie kellett, és mennyire vett részt aktívan a beszélgetésben. A feladatok logikus felépítése, a kérdésekre adott pontos válaszok és a partnerrel való hatékony kommunikáció mind hozzájárulnak a sikerhez.

Nyelvtani tudás az olvasott és hallott szöveg értésében

Az olvasott szöveg értésénél nem szükséges minden szót külön-külön lefordítanod, de a mondatszerkezetek felismerése segít a lényeg megértésében. Különböző nehézségű és hosszúságú szövegekkel kell dolgoznod, tehát a megoldáshoz szükséges idő is különböző lehet.

Ha úgy érzed, hogy a szövegekben nehéz a szókincs és túl bonyolultak a nyelvtani szerkezetek, gondolj arra, nem kell minden egyes szót vagy mondatrészt megértened a kérdések megválaszolásához. A próbavizsgákon gyakorolhatod az olvasási vizsgarész feladattípusait, és kitapasztalhatod, milyen olvasási stratégia a legcélravezetőbb a feladatok megoldásához.

A hallgatás előtt olvasd el figyelmesen a feladatot, a kérdéseket és az utasítást, mert az ott található információk (pl. kulcsszavak) segítenek beazonosítani a témát és kiszűrni a lényeget. A szöveg hallgatása közben nézd a feladat szövegét, ne csak a hallottakra figyelj.

Nem kell a hallott szöveg minden részletét sem értened, koncentrálj a kérdésekre. Ha valamit nem értesz, ne ess pánikba, ne kezdj töprengeni rajta, haladj tovább. Ne aggódj túlságosan a nyelvtani és helyesírási hibák miatt. Nem veszik olyan szigorúan, ha azok a megértést nem zavarják.

Tematikus nyelvtanulás a TELC-re

A TELC feladatai gyakran hétköznapi témákhoz kapcsolódnak, ezért a nyelvtani szerkezeteket érdemes tematikus szókincssel együtt gyakorolni. Itt találhatóak a középfokú TELC nyelvvizsga témaköreihez kapcsolódó tematikus szószedetek.

  • Personal identification: Name, address, marital status, sex, date and place of birth, age, nationality, physical appearance, family, personal relationship;
  • Home and housing, accommodation: Type, size and location of home, rooms, rent, other expenses, furniture and equipment, prices, currencies, sizes, measurements, quantities;
  • Travel: Traffic, public and private transport, timetables and connections, holiday arrangements, accommodation, luggage, living in a hotel, guest house, sightseeing;
  • Places: Country, city, type, size and location of place, public services, buildings;
  • Occupation, profession, job: Occupation, type of job, vocational qualifications, conditions of work, working hours, holidays, pay, wages, salaries, unemployment, trade unions;
  • Society, state, government: Political organisations and parties, public administration, social security, social matters and problems, living conditions, standard of living, population, law and legal affairs, police, church and religion, military.

Az egyes nyelvvizsga témák szószedetei természetesen nem teljes körűek, de tartalmazzák a témákhoz tartozó alapvető szavakat, biztos hátteret nyújtanak az egyes nyelvvizsga témákra való felkészüléshez, gyakorláshoz.

Hogyan érdemes gyakorolni a kötelező nyelvtani témákat?

A szabályok bemagolása önmagában nem készít fel a TELC-re. Minden nyelvtani témát olyan feladatokban gyakorolj, amelyek hasonlítanak a vizsgán előforduló kommunikációs helyzetekhez.

  1. Ismételd át az adott nyelvtani szerkezet szabályát és alakját.
  2. Tanuld meg a szerkezethez kapcsolódó gyakori időhatározókat, kötőszavakat és vonzatokat.
  3. Alkoss saját példamondatokat a TELC tipikus témáiról.
  4. Használd ugyanazt a szerkezetet rövid levélben, e-mailben és szóbeli válaszban.
  5. Gyakorold a hibák felismerését összefüggő szövegben.
  6. Beszéd közben törekedj arra, hogy ne csak egyszerű mondatokat használj.
  7. Írás után ellenőrizd az igeidőket, a névelőket, a szórendet és a kötőszavakat.
  8. Végezz teljes próbafeladatokat időre.

A TELC vizsgarendszernek elérhetőek hivatalos felkészítő tanfolyamai is, ezek általában 30-40 órás intenzív kurzusok, ahol kifejezetten a vizsga feladattípusait, stratégiáit és a szükséges készségeket gyakorolják a tanulók.

Ha viszont még nem érzed biztosnak a nyelvtudásodat, vagy úgy gondolod, hogy szükséged van további alapozásra, akkor érdemes először egy általános angol nyelvtanfolyammal megerősíteni a tudásod. Ez alapján könnyebb eldönteni, hogy már alkalmas vagy-e a nyelvvizsga letételére, vagy érdemes még fejlődni, mielőtt belevágnál.

Gyakori nyelvtani hibák, amelyeket érdemes elkerülni

  • az igeidő következetlen váltogatása;
  • a present perfect és a past simple összekeverése;
  • a segédige elhagyása kérdésben vagy tagadásban;
  • a harmadik személyű egyes szám helytelen használata;
  • a feltételes mondatok hibás igealakja;
  • a módbeli segédigék utáni helytelen igeforma;
  • a passzív szerkezet hiányos alakja;
  • a függő beszédben elmaradó időegyeztetés;
  • a névelők következetlen használata;
  • a megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek összekeverése;
  • a melléknevek és határozószók helytelen alakja;
  • a vonzatok és elöljárószók téves használata;
  • túl rövid, egyszerű mondatok használata B2 vagy C1 szinten;
  • kötőszók nélküli, töredezett szöveg;
  • betanult, a feladathoz nem illeszkedő mondatok.

A váratlan feladatoktól, témáktól nem szabad megijedni, az életben is adódhatnak ilyen helyzetek. Meg kell oldani, ha szükséges, lehet kérdezni, visszakérdezni, ahogyan a valós életben is tesszük.

Ha a téma olyan lenne, amiben nem vagy jártas, találj ki valamit, mindenképpen nyilatkozz, mondj véleményt. Nem kell igazat mondani, az igazmondást nem pontozzák!

A nyelvtan és a vizsgaeredmény kapcsolata

A TELC nyelvvizsgán az eredményeket százalékos formában adják meg, és a sikeres teljesítéshez nemcsak az összpontszám számít, hanem az is, hogy az egyes készségekben külön-külön is elérd a minimum szintet.

A komplex vizsga (írásbeli és szóbeli együtt) akkor tekinthető sikeresnek, ha az összesített eredmény eléri a 60%-ot, és emellett minden egyes vizsgarészből legalább 40%-ot teljesítesz. Ez azt jelenti, hogy egy gyengébb készséget nem lehet teljes mértékben kompenzálni egy erősebb eredménnyel.

Amennyiben csak részvizsgát teszel, tehát külön írásbeli vagy külön szóbeli vizsgára jelentkezel, az adott vizsgarészből szintén legalább 60%-os eredményt kell elérni a sikerhez. A TELC rendszer tehát kiegyensúlyozott nyelvtudást vár el, nem elég egy-egy területen jól teljesíteni, minden készségben el kell érni egy alap szintet.

noimgs

tags: #milyen #kotelezo #nyelvtan #kell #a #telc