Szakfordító szaknyelvi felsőfokú képzés: követelmények, kompetenciák és vizsgalehetőségek

A szakfordítói felsőfokú szaknyelvi tudás megszerzésére többféle út kínálkozik: szakirányú továbbképzés, szakfordító- és tolmácsképzés, egészségtudományi vagy audiovizuális fordítói specializáció, illetve országos szakfordítói vizsga. A képzések közös célja, hogy a hallgatók idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre magas szinten, nyelvileg helyesen, szakmailag hitelesen és a műfaji követelményeknek megfelelően tudjanak fordítani.

A szakfordítói képzésekre általában bármely képzési területen szerzett alapfokozatú, illetve hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomával lehet jelentkezni. A bemeneti nyelvtudás képzésenként eltérhet: van, ahol legalább középfokú, máshol felsőfokhoz közeli vagy C1 szintű idegennyelv-tudás szükséges, amelyet gyakran felvételi vagy alkalmassági vizsgán mérnek.

Mit jelent a szaknyelvi felsőfokú szakfordítói kompetencia?

A tanuló-centrikus és gyakorlat-orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók.

Az anyanyelvi és szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre helyezi a képzés a hangsúlyt, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.

A szakfordítói felsőfok nem pusztán magas szintű általános nyelvtudást jelent, hanem a szakterület terminológiájának, szövegtípusainak, műfaji szabályainak és kulturális hátterének biztos ismeretét is. A szakfordítónak képesnek kell lennie arra, hogy a forrásnyelvi tartalmat a célnyelv természetes szerkezetében, a szakmai elvárásokhoz igazodva adja vissza.

A szakfordítói képzésen megszerezhető fő kompetenciák

Fordítói kompetenciák

• az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból;
• a szövegértés és -készítés problémájának felismerése;
• professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért;
• a fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés;
• professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban;
• célnyelvi szövegalkotás;
• szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven;
• a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei;
• kritikai forráselemzés és értékelés.

Kulturális és interkulturális kompetenciák

• a forrás- és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának készsége a fordítás során;
• a megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége;
• az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása, integrálása a fordítás elkészítése során;
• a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga;
• kontrasztív szakma-kulturális ismeretek;
• megfelelő interkulturális ismeretek.

Munkatechnikai kompetenciák

• a fordítások nyomdakész elkészítésének képessége;
• a szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének képessége;
• határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége;
• fordítói szoftverek, gépi fordító motorok alkalmazása;
• egyes fordítástámogató eszközök használata;
• terminológiai gyűjtemények készítése;
• kiadványszerkesztés, lektorálás, nyelvi tanácsadás;
• fordításkritika készítése;
• fordítások összehasonlító elemzése.

Milyen ismereteket sajátítanak el a hallgatók?

A képzésben részt vevők megismerik a fordítási tevékenység elméleti kérdéseit, a jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat, az átváltási műveleteket, valamint a forrás- és célnyelvi műfajokat és az általános, illetve szaknyelvi regisztert.

Megismerik továbbá a fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait és etikai kódexét, a munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret, az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket, valamint a fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat és fordítástámogató eszközöket.

• a fordítási tevékenység elméleti kérdései;
• fordítási módszertani ismeretek;
• műfaj- és stílusismeretek;
• lektorálási ismeretek;
• a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga;
• kontrasztív szakma-kulturális ismeretek;
• a megfelelő gazdasági, üzleti, jogi, politikai és szakági ismeretek;
• a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek;
• az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere;
• a szakfordítás tevékenységéhez kapcsolódó szabályzatok és etikai ismeretek;
• a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek.

A képzések jellemző felépítése

A képzési idő intézménytől és szakiránytól függően két, három vagy négy félév lehet. A szakirányú továbbképzések között található nappali, esti és távoktatásos munkarendű program is.

Gazdasági, műszaki és európai uniós szakfordító szak

A gazdasági, műszaki és európai uniós szakfordító szak képzési ideje 3 félév, munkarendje nappali, típusa szakirányú továbbképzés. A 2023-ban megadott képzési információk szerint választható nyelvként csak az angol szerepel, a nyelvválaszték a későbbiekben bővülhet.

A megszerezhető szakképzettség: gazdasági, műszaki és európai uniós szakfordító angol nyelvből és magyar nyelvből. A képzés önköltséges, a szakmai gyakorlat a harmadik félévben történik.

A tantárgyak elősegítik a hallgatók piacra való felkészítését, a fordítástámogató eszközök használatát, a fordítóipar új munkaköreiben való helytállást.

Fontosabb tantárgyak

• szövegelemzés - szövegfeldolgozás anyanyelven és idegen nyelven;
• írásbeli kommunikáció - nyelvhelyesség anyanyelven és idegen nyelven;
• gazdasági, műszaki és európai uniós szakfordítás és terminológia;
• fordítástechnológia és terminológiamenedzsment;
• webes környezetismeret;
• projektmenedzsment;
• a fordítás üzleti világa - vállalkozási ismeretek;
• projektmunka;
• részvétel szakmai eseményeken.

A képzés szakmai gyakorlatot, piaci tájékozódást, fordítástámogató eszközhasználatot és a fordítóipar új munkaköreinek megismerését is tartalmazza. A hallgatók olyan munkakörökkel ismerkedhetnek meg, mint a vendor menedzser, a terminológus, a projektmenedzser és az utószerkesztő.

Felvételi feltételek és alkalmassági vizsga

A szakirányú továbbképzésekre általában bármely képzési területen szerzett legalább alapfokozatú (Bachelor), illetve hagyományos egyetemi vagy hagyományos főiskolai diplomával lehet jelentkezni.

A felvétel feltétele lehet a legalább felsőfokhoz közeli idegennyelv-tudás, a megfelelő szintű magyar nyelvhasználati ismeret és a sikeres felvételi vizsga. Nyelvvizsga-bizonyítvány nem minden esetben szükséges, mert a felvételi vizsga is mérheti a jelentkező nyelvtudását.

Más képzéseknél a tanított idegen nyelvből minimum középfokú célnyelvi ismeret, de kívánatos a felsőfokhoz közelítő nyelvtudás. Az alkalmassági vizsga írásbeli és szóbeli részből állhat: az írásbeli vizsgán idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre történő fordítás, valamint nyelvtani teszt szerepelhet, a szóbeli vizsgán pedig idegen nyelvű elbeszélgetés.

Az ideális jelentkező

• legalább középfokú szinten képes szóban és írásban kommunikálni idegen nyelven;
• alapszintű számítógéphasználati ismeretekkel rendelkezik;
• szívesen fordít, illetve fordítani szeretne a jövőben;
• szívesen elmélyed szövegek elemzésében és fordításában;
• fejleszteni szeretné idegen nyelvi szóbeli és írásbeli szakmai és nyelvtani, valamint a magyarnyelvhelyességi ismereteit;
• elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben tolmácsolni is szeretne.

A szakfordító személyes készségei

A szakfordítói munka magas szintű nyelvtudást, folyamatos önképzést és nagyfokú pontosságot kíván. A fordítónak egyszerre kell figyelnie a tartalmi hűségre, a terminológiára, a célnyelvi természetességre, a műfaji szabályokra, a formai követelményekre és a határidőre.

• magas szintű nyelvtudás forrásnyelven és célnyelven;
• a nyelvtudás folyamatos karbantartása és önképzés;
• jó kommunikációs készség forrásnyelven és célnyelven egyaránt;
• állóképesség;
• monotónia-tűrés;
• stressztűrő-képesség;
• problémamegoldó gondolkodás;
• kreativitás;
• jó memória;
• megbízhatóság és határidőre való munkavégzés;
• szorgalom;
• figyelemmegosztás és koncentráció;
• logikus és analitikus gondolkodás;
• minőségre való érzékenység;
• együttműködési készség;
• hibaelemzés, önkritika, értékelés és önértékelés;
• stratégiai gondolkodás.

Fordítástechnológia, terminológia és digitális munkakörnyezet

A szakfordítói képzések fontos része a fordítástámogató eszközök, szoftverek és terminológiai gyűjtemények használata. A hallgatók megtanulják a szövegszerkesztői programok, fordítói szoftverek, gépi fordító motorok és internetes kommunikációs eszközök alkalmazását.

A terminológiamenedzsment a szakfordítás egyik meghatározó területe. A szakfordítónak képesnek kell lennie terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására és használatára, továbbá arra, hogy egy adott projektben következetesen alkalmazza a megfelelő szakkifejezéseket.

A fordítástámogató eszközök használata nem helyettesíti a szakfordítói döntéseket. A fordító feladata továbbra is a forrásnyelvi szöveg értelmezése, a megfelelő fordítási stratégia kiválasztása, a terminológia ellenőrzése, a célnyelvi szöveg megalkotása és a kész fordítás minőségellenőrzése.

A főbb szakfordítói szakterületek

Gazdasági szakfordítás

A gazdasági szakfordítás során a hallgatók a gazdasági élet nyelvhasználatát, terminológiáját és szövegfajtáit ismerik meg. A képzés olyan szövegek fordítására készít fel, amelyekben a tartalmi pontosság mellett a gazdasági fogalmak következetes használata is alapvető.

Műszaki szakfordítás

A műszaki szakfordítás a szakterminológia, a dokumentációs műfajok és a formai szabályok biztos alkalmazását igényli. A műszaki szövegekben különösen fontos a terminológiai következetesség, a pontos szövegértelmezés és a dokumentum szerkezetének megtartása.

Jogi és társadalomtudományi szakfordítás

A jogi, társadalomtudományi és gazdasági szövegek fordításánál a fordítónak a szaknyelvi terminológia mellett az intézményi, jogi és kulturális háttérrel is tisztában kell lennie. A képzések ezért jogi és gazdasági alapismereteket, kontrasztív országismeretet és európai uniós tanulmányokat is tartalmazhatnak.

Európai uniós szakfordítás

Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek és irányelveinek ismerete a szakfordítói munkában különösen fontos. A fordítónak ezeket az ismereteket a fordítás elkészítése során alkalmaznia és integrálnia kell.

Egészségtudományi szakfordítás

A Szaknyelvi Intézet fő tevékenységei közé tartozik az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, egészségtudományi, egészségügyi informatikai és konduktori szaknyelvek oktatása, valamint egészségtudományi szakfordítók és tolmácsok képzése magyar-angol és magyar-német nyelvpárban.

A szakfordító-tolmács képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szakmájukban magas szinten ellátni az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés feladatát angolról magyarra és magyarról angol nyelvre.

Az egészségtudományi szakfordító-tolmácsok az írott vagy a hallott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan tudják visszaadni a célnyelven, és tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország egészségügyi, társadalmi és kulturális életében, valamint az Európai Unió intézményrendszerében.

Audiovizuális fordítás

Az audiovizuális fordítói képzés olyan szakfordítók és audiovizuális fordítók képzését célozza, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre, valamint képesek magas szintű audiovizuális fordítások, például szinkronfordítás, filmfelirat és hangalámondás előállítására.

A hallgatók megismerik az audiovizuális szövegfajták jellegzetességeit, az audiovizuális fordítás alapelveit és módszereit, valamint a szakfordítás és az audiovizuális fordítási segédeszközeit.

A képzés gyakorlati és elméleti aránya

Az egyik képzési struktúrában az elméleti és gyakorlati órák aránya 25%-75%. Ez a gyakorlat-orientált felépítés lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne csupán a fordításelméleti alapfogalmakat sajátítsák el, hanem rendszeresen gyakorolják a szövegelemzést, a fordítást, a lektorálást és a terminológiai munkát.

A képzések során kiemelt figyelmet fordítanak a fordítási gyakorlatra, ezen belül az európai uniós szaknyelv, a gazdasági szaknyelv, a publicisztika, valamint az irodalmi és kreatív szövegek fordítására.

A szakdolgozat, a képesítőfordítás és a záróvizsga

A szakdolgozat vagy diplomadolgozat típusa képzési programonként eltérhet. Egyes programokban a szakdolgozat típusa képesítőfordítás, amelyhez 30 kredit rendelhető, más képzéseken fordítási szakdolgozatot kell írni és megvédeni.

A négy féléves angol-magyar bölcsészettudományi és társadalomtudományi szakfordító képzés keretében a negyedik félév végén a hallgatók államvizsgáznak és fordítási szakdolgozatot írnak. Sikeres államvizsga esetén angol szakfordítói diplomát kapnak a hallgatók.

A sikeres teljesítéshez szükséges a diplomamunka megírása és megvédése. A képzés elvégzésével megszerzett oklevél egyes programok esetében államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

A szakfordítói oklevél és a felsőfokú szakmai nyelvvizsga kapcsolata

A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 14. § 8. alapján a szakfordító képzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

A képzés célja, hogy a hallgatók rendelkezzenek magas szintű, kulturált és iskolázott idegennyelv-tudással; kifogástalan anyanyelvismerettel; megfelelő interkulturális ismeretekkel; a szükséges szakfordítói készségekkel; képességekkel, jártassággal, és a szakma önálló végzéséhez szükséges gyakorlattal; valamint olyan számítástechnikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket fordítást segítő eszközök használatára.

Országos szakfordítói vizsga

Szakfordítói vizsgára az jelentkezhet, aki felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai, MA vagy BA szintű végzettséggel rendelkezik. A jelentkezés online jelentkezési lap kitöltésével történik, amelyhez szakmai önéletrajzot magyar nyelven és a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát kell csatolni.

Külföldön szerzett felsőfokú végzettség esetén a diploma hiteles fordításának másolata is szükséges. A vizsgára bocsátásról, valamint a vizsga idejének és helyének megerősítéséről a jelentkező e-mailen keresztül kap értesítést.

A vizsga részei

1. Zárthelyi írásbeli vizsga első napja: általános szöveg fordítása idegen nyelvről magyar nyelvre, valamint általános szöveg fordítása magyar nyelvről idegen nyelvre.

2. Zárthelyi írásbeli vizsga második napja: szakszöveg fordítása idegen nyelvről magyar nyelvre, valamint szakszöveg fordítása magyar nyelvről idegen nyelvre.

Az első vizsganap feladatainak időtartama 3 óra, a második vizsganap feladatainak időtartama 4 óra. Mindkét napon használható nyomtatott szótár, vagy szótáron kívül más nyomtatott segédanyag, például könyv, saját szószedet vagy helyesírási szabályzat.

A vizsga értékelése

A jelentkezők az írásbeli vizsga mindegyik feladatára külön osztályzatot kapnak 1-5 skálán. Ha valamelyik feladat elégtelen, vagy a négy feladatra kapott osztályzat átlaga 2,75 alatt van, a jelentkező a szakfordítói vizsgán nem felelt meg.

Választható szakterületek

• társadalomtudományi;
• természettudományi;
• gazdasági;
• műszaki.

Sikeres vizsga esetén az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék szakfordítói képesítést igazoló okiratot állít ki.

Elhelyezkedési lehetőségek és munkakörök

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban írásban, magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.

Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni.

A képzésben végzettek alkalmasak írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére, fordításra, szakfordításra, célnyelvi szövegalkotásra, forrásnyelvi szövegelemzésre, kiadványszerkesztésre, lektorálásra, nyelvi tanácsadásra, fordításkritika készítésére, fordítások összehasonlító elemzésére, terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására és használatára, valamint fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára.

A fordítóipar új munkakörei közé tartozhat a vendor menedzser, a terminológus, a projektmenedzser és az utószerkesztő. A képzés során a hallgatók megismerkedhetnek a fordítói piac folyamataival és szereplőivel, részt vehetnek szakmai eseményeken, és már a képzés alatt szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki.

A szakfordítói pályához szükséges fejlődés

A szakfordítói munka megkezdése után is szükség van a nyelvtudás folyamatos karbantartására, a szakterminológia bővítésére, az új fordítástechnológiai eszközök megismerésére és a minőségellenőrzési módszerek fejlesztésére.

A szakfordítónak képesnek kell lennie a saját hibáinak felismerésére és javítására, a források kritikus értékelésére, az önálló döntéshozatalra, valamint arra, hogy szükség esetén segítséget kérjen és együttműködjön a fordítói társadalom más szereplőivel.

tags: #szakfordito #szaknyelvi #felsofok