Szaknyelvi kommunikáció és irodalomkutatás

A szaknyelvi kommunikáció és az irodalomkutatás egymást kiegészítő területek: a szaknyelv biztosítja a tudományos és szakmai ismeretek pontos átadását, az irodalomkutatás pedig lehetővé teszi a releváns szakirodalom feltárását, értelmezését és kritikus felhasználását. A tudományos munka során ezért egyszerre van szükség terminológiai tudatosságra, világos írásbeli és szóbeli kommunikációra, valamint a szakirodalom módszeres feldolgozására.

A szakmai írások például az újságokban megjelent cikkek vagy könyvben megjelent tanulmányok. A szakmai írások szövege nehezen érthető. A szakirodalom feldolgozásához alapvető fontosságú a tudományos olvasás, a kritikai gondolkodás, a szakmai szókincs fejlesztése és a tudományos szövegalkotás szabályainak ismerete.

A szaknyelvi kommunikáció fogalma és jelentősége

Scientia potentia est. A tudás hatalom, a tudás megszerzésének pedig egyik legfőbb eszköze a nyelv és azon belül a szaknyelv, a szaknyelvi kommunikáció. A XXI. század elején, az informatikai forradalom korában, amikor tanúi lehetünk a kommunikációs technológia és a különböző tudományterületek lavinaszerű fejlődésének, mindannyiunk számára nyilvánvaló a szaknyelvek tanulmányozásának szükségessége és aktualitása.

Köztudott, hogy a tudás és a szaknyelvek fejlődése megbonthatatlan egységben halad, ezért a szaknyelvek anyanyelvünk legdinamikusabban változó rétegét alkotják, melynek fejlesztése, modernizálása, gondozása és legfőképpen magyarságának megőrzése a különböző szakmák művelőinek, a tudományterületek képviselőinek és az egész nyelvésztársadalomnak egyaránt fontos feladata.

A szaknyelvi kommunikáció nem korlátozódik a terminusok használatára. Magában foglalja a szóbeli és írásbeli közlést, a szakmai helyzetekhez igazodó nyelvhasználatot, a tudományos érvelést, a dokumentációt, a prezentációt és a különböző kommunikációs partnerekhez való alkalmazkodást is. A szakmai közlés akkor hatékony, ha pontos, következetes, a célközönség számára értelmezhető és az adott műfaj követelményeinek megfelelő.

A szaknyelvkutatás multidiszciplináris jellege

Többek között ez a felismerés vezette tanulmánykötetünk szerzőit, hogy vállalkozzanak az általuk kutatott és legjobban ismert tudományterület szakmai nyelvhasználatának bemutatására, segítséget nyújtva ezzel azoknak az egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak, akik tanulmányaik során szaknyelvkutatással foglalkoznak. Tematikáját tekintve kötetünk két nagyobb egységre tagolható.

Az első részben, amely a szaknyelvkutatás multidiszciplináris jellegét tükrözi, elsősorban azt kívántuk bemutatni, hogy melyek azok a tudományterületek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a szaknyelvek vizsgálatával. A kötet második része különböző szak- és tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságait tárja az olvasó elé.

Sor kerül az orvostudomány, a gazdasági élet, a jog, a rendészet, a politikatudomány, a diplomácia, a zene, a matematika, az informatika, a műszaki tudományok, valamint a reklám területét jellemző szakmai nyelvhasználat bemutatására. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 110. tagja.

A szaknyelvi kommunikáció oktatási céljai

A tantárgy célja, hogy a hallgatók angol nyelven megértsék a munka- és szervezetpszichológiához kapcsolódó különböző témákat. További cél, hogy a hallgatók folyékonyan és aktívan vegyenek részt a munka- és szervezetpszichológiához kapcsolódó szakmai angol kommunikációban, valamint logikus érvelés során képviselni és megvédeni tudják szakmai álláspontjukat.

A hallgatók megismerik és elsajátítják a munka- és szervezetpszichológiához legszorosabban kapcsolódó szakmai kifejezéseket. A hallgatók megismerkednek a munka- és szervezetpszichológia területén belüli különböző témákkal, amelyek megalapozzák a mesterképzés további kurzusait.

A hallgatók megismerik a tudományos szakirodalom-kutatás alapvető módszertanát és a tudományos esszéírás kritériumait. A hallgatók sikeresen létrehozzák és fejlesztik saját szakmai angol szókincsüket. A hallgatók képesek kommunikálni és kifejezni magukat a munka- és szervezetpszichológiához kapcsolódó általános témákban.

A hallgatók elsajátítják a tudományos olvasás és a kritikai gondolkodás alapvető készségeit. A hallgatók nyitottak arra, hogy megismerjék és különböző kommunikációs helyzetekben alkalmazzák a szakmai kifejezéseket. A hallgatók nyitottak mások véleményére, valamint képesek saját gondolataikat és megjegyzéseiket konstruktív és tiszteletteljes módon kifejezni és összehasonlítani mások gondolataival.

A hallgatók együttműködnek osztálytársaikkal és az oktatóval a tanulás során. A hallgatók folyamatos információgyűjtéssel bővítik saját tudásukat. A hallgatók nyitottak a megalapozott kritikai észrevételekre. A hallgatók kritikai megközelítést alkalmaznak gondolkodásmódjukban, és interaktív formában megosztják gondolataikat és kritikai megjegyzéseiket másokkal.

A tudományos kommunikáció fő műfajai

A szaknyelvi kommunikáció oktatásában a tudományos írás, az irodalomkutatás, a szakmai prezentáció, az önéletrajzírás és a szakmai dokumentáció egyaránt fontos szerepet kap. A kapcsolódó feladatok lehetnek egyéni vagy csoportos jellegűek, és írásbeli, illetve szóbeli teljesítményt is igényelhetnek.

• Academic writing: tudományos írás és érvelés.
• Plagiarism: plágium és a tudományos integritás kérdései.
• Literature review: szakirodalmi áttekintés készítése.
• Scientific presentation: tudományos prezentáció megtervezése és bemutatása.
• CV writing & personal brand: önéletrajzírás és szakmai önreprezentáció.
• Project management and documentation: projektmenedzsment és szakmai dokumentáció.
• Executive summary: vezetői összefoglaló készítése.
• Offer writing: ajánlatírás.
• Applied topics of Work & Organizational Psychology: alkalmazott témák, például a hibrid munkakörnyezet és a munkahelyi stressz.

A tanórákon előadások, írásbeli és szóbeli kommunikáció, valamint egyéni és csoportos órai feladatok alkalmazhatók. A tanulást előadásanyagok és a hallgatók által szabadon választott angol nyelvű tudományos cikkek támogatják.

Az irodalomkutatás szerepe

Az irodalomkutatás célja a témához kapcsolódó releváns szakirodalom feltárása, rendszerezése és értelmezése. A szakirodalmi munka során nem elegendő a források összegyűjtése: meg kell vizsgálni a szövegek témáját, módszertanát, fogalomhasználatát, érvelését és egymáshoz való viszonyát is.

A tudományos irodalomkutatás alapvető lépése a kutatási téma pontos meghatározása. Ezt követi a kulcsfogalmak kijelölése, a keresési szempontok megtervezése, a releváns tanulmányok kiválasztása, az adatok rendszerezése és a szakirodalmi álláspontok összehasonlítása.

1. A kutatási téma és a kutatási kérdés meghatározása.
2. A legfontosabb kulcsszavak és szinonimák kijelölése.
3. A releváns könyvek, tanulmányok és szakmai cikkek feltárása.
4. A források bibliográfiai adatainak rögzítése.
5. A szakirodalom tematikus, módszertani vagy kronologikus rendszerezése.
6. A szerzők állításainak és érveinek kritikai összevetése.
7. A szakirodalmi áttekintés tudományos szöveggé formálása.
8. A hivatkozások és az irodalomjegyzék ellenőrzése.

A hallgató a félévközi jegy javításaként a pótlási hét végéig a félév során elsajáított alkalmazott pszichológiai témákból készít 4-5 oldalas tudományos igényességgel elkészített esszét, amelynek kizárólagos eredményéből születik meg a javított félévközi jegy.

A tudományos szövegalkotás és az akadémiai stílus

A tudományos szöveg célja a tárgyilagos, ellenőrizhető és logikusan felépített közlés. A szövegnek egyértelműen kell bemutatnia a témát, a kutatási kérdést, az alkalmazott módszereket, az elemzés eredményeit és az ezekből levonható következtetéseket.

A tudományos írásban fontos a terminusok következetes használata. Egy fogalom eltérő megnevezése csak akkor indokolt, ha a szöveg világosan jelzi a jelentésbeli különbséget vagy a terminológiai változatokat. A szakmai szókincs fejlesztése ezért nem pusztán szavak megtanulását jelenti, hanem a fogalmak közötti kapcsolatok és a használati környezet megértését is.

A tudományos szövegnek kerülni kell a megalapozatlan általánosításokat, a bizonyítatlan állításokat és a forrás nélküli átvételeket. A szakirodalmi hivatkozás a tudományos kommunikáció alapvető eszköze, mert jelzi az állítások eredetét, lehetővé teszi az ellenőrzést és elválasztja a szerző saját gondolatait a felhasznált szakirodalomtól.

Plágium és tudományos integritás

A plágium a mások által létrehozott gondolatok, szövegek, adatok vagy megoldások megfelelő hivatkozás nélküli felhasználása. A tudományos kommunikációban a források pontos megjelölése nem formai kiegészítés, hanem a tudományos tisztesség és az ellenőrizhetőség feltétele.

A szakirodalom felhasználásakor meg kell különböztetni a szó szerinti idézést, a tartalmi összefoglalást és a saját megfogalmazásban történő parafrázist. Mindhárom esetben szükség van a forrás azonosítására, ha az állítás, az adat vagy a gondolat nem a szerző saját eredménye.

Szakmai prezentáció és szóbeli kommunikáció

A szakmai prezentáció egyszerre igényel tartalmi felkészültséget, nyelvi pontosságot és tudatos előadói jelenlétet. A bemutatónak világos szerkezetet kell követnie, amelyben a téma, a cél, a főbb állítások és az eredmények megfelelő arányban jelennek meg.

A prezentáció során a szakmai terminusokat a hallgatóság előzetes tudásához kell igazítani. A szakkifejezések pontos használata növeli a hitelességet, de a túlzott terminológiai sűrűség nehezítheti a megértést, különösen akkor, ha a közönség összetétele heterogén.

A logikus érvelés során a hallgatók képesek képviselni és megvédeni szakmai álláspontjukat. A konstruktív szakmai vita feltétele, hogy a résztvevők nyitottak legyenek mások véleményére, saját gondolataikat világosan fogalmazzák meg, és tiszteletteljes módon hasonlítsák össze az eltérő álláspontokat.

Értékelés és tanulmányi teljesítmény

A tanulási eredmények értékelése egy évközi írásbeli teljesítménymérés és házi feladatok alapján történik. Az egyik házi feladat angol nyelvű prezentáció készítése és bemutatása csoportos feladat jelleggel, szabadon választott témában.

A másik házi feladat angol nyelvű jelentkezési csomag, önéletrajz és motivációs levél készítése egyéni feladat jelleggel. A teljesítményértékelés két, egyenként 50 százalékos részből áll.

Szakirodalmi gyűjtemények és segédforrások

Szakirodalom gyűjteményt olvashat a könnyen érthető kommunikációról. A szakmai írások például az újságokban megjelent cikkek vagy könyvben megjelent tanulmányok. A szakmai írások szövege nehezen érthető.

A könnyen érthető kommunikáció szakirodalma különösen jól szemlélteti, hogy a szakmai kommunikációban egyszerre kell figyelembe venni a terminológiai pontosságot, a befogadhatóságot és a célközönség szükségleteit. A szakmai írásokhoz kapcsolódik a magyarországi konferencia.

Magyarországon az 1. konferenciát Farkasné Gönczi Rita szervezte a honlapjának közössége és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar együttműködésével. A konferencia előadásait megnézheti ide kattintva.

Hazai szakirodalmak és konferenciakötetek

• Farkasné dr. Gönczi Rita, Kármán Bianka (2022). Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés. Budapest
• Horváth Péter László (2024). Múzeumi szövegek közérthető / egyszerűen érthető / könnyen érthető nyelvi szinten. Carissimi 15(1), 10-11
• Farkasné dr. Gönczi Rita (2023). Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés. Carissimi 14(3), 15-16.
• Horváth Péter László (2023). Könnyen érthető képek készítésének szabályairól. Carissimi 14(3), 12-14.
• Horváth Péter László (2023). Könnyen érthető nyelvi szint - szabályrendszerek. Tipográfia. Carissimi 14(2), 10-12.
• Farkasné Gönczi Rita (2022). Könnyen érthető kommunikáció, avagy kommunikáció a nyelvi szintek között. Alkalmazott nyelvészeti közlemények, 15(3), 188-200
• Farkasné dr. Gönczi Rita (2022). Alkotás és fordítás a könnyen érthető kommunikáció alkalmazásával.
• Horváth Péter László, Nemes-Jakab Éva, Pechan Eszter (2022). Szépirodalom - könnyen érthetően? In Fogyatékosság és társadalom, 1. sz., 88-100
• Farkasné Gönczi Rita (2021). A könnyen érthető kommunikáció szabályrendszerének kérdései. Carissimi. Esély fogyatékos és egészségkárosodott embereknek, Bratislava, 12(2), 11-13
• Horváth Péter László, Ladányi Lili (2021). Könnyen érthető nyelv - nemzetközi kitekintés. Carissimi. Esély fogyatékos és egészségkárosodott embereknek, Bratislava, 12(4), 14-15
• Keszey Borbála (2021). Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. Névmások használatának vizsgálata könnyen érthető információkat tartalmazó dokumentumokban.
• Szarapka Dóra (2021). Könnyen érthető hírek és azok készítése.
• Farkasné dr. Gönczi Rita, Tóth Mónika (2020). Alapismeret a speciális kommunikációkról.
• Horváth Péter László (2019). A könnyen érthető kommunikáció meghatározása. Carissimi. Esély fogyatékos és egészségkárosodott embereknek, Bratislava, 10(2), 8-10
• Farkasné Gönczi Rita (2018). A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46.(1), 64-76
• Inclusion Europe (2012). Információ mindenkinek : a könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei. ÉFOÉSZ, Budapest

Szótárak, kézikönyvek és nyelvészeti segédanyagok

A szaknyelvi kommunikáció tanulmányozásához szótárak, szójegyzékek, glosszák, terminológiai adatbázisok és szerkesztési kézikönyvek használhatók. A Régi magyar glosszárium szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára.

• Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesitett szótára
• Szakmai nyelvhasználat - Kurtán Zsuzsa
• Szaknyelvi kommunikáció
• Szerzők és szerkesztők kézikönyve - Gyurgyák János
• Research Methods In Applied Linguistics - Dörnyei Zoltán
• Rendszerváltás és kommunikáció
• Részvétel, média, kultúra. Videóblogok a részvételi kultúrában - Glózer Rita
• Szakrális kommunikáció - Lovász Irén
• Szavaink a múltból - Varga Csaba

Empirikus kutatás és korpuszalapú irodalomkutatás

Az irodalomkutatás kiegészülhet empirikus adatgyűjtéssel, kvalitatív és kvantitatív elemzéssel, szövegkorpuszok építésével, terminológiai vizsgálattal és beszélgetéselemzéssel. A szaknyelvi kommunikáció kutatásában különösen fontosak a természetes kommunikációs helyzetekből származó adatok.

A kutatás során azonosított kommunikatív stratégiákat szeretnénk visszaforgatni a betegközpontú fogorvos-beteg kommunikáció oktatásába, valamint számszerűsített adatokkal alátámasztani az anamnézisből nyert információ jelentőségét a fogorvosszakmai döntéshozatalban.

A kutatócsoport célja az online aszinkrón orvositanácskérés és tanácsadás anyagából szövegkorpusz építése, és ennek szoftveres terminológiai és szociopragmatikai vizsgálata. A kutatás a köznyelvi és az orvosi terminológia eltéréseire és a kódváltásokra fókuszál.

További célja a tanácskérés és -adás szociopragmatikai jellemzőinek feltárása, a hatékony nyelvi stratégia irányelveinek kidolgozása. A kutatás magyar nyelven írt vagy magyar nyelven elhangzott szövegek rögzítésére, szövegkorpusz építésére és empirikus, kvalitatív és kvantitatív elemzésére vállalkozik.

A kutatás során a MemoQ, a Sketch Engine, az Alrite szoftverek segítségével fókuszba kerül a betegelégedettség és a betegközpontú orvos-beteg kommunikáció jellemzőinek feltárása és leírása, integrálása az oktatásba. A kutatás célja a betegközpontú orvos-beteg kommunikáció nyelvi stratégiáinak kidolgozása, a terápiaterv segítése, terminológiai adatbázis építése.

Lehetséges kutatási témák a szaknyelvi kommunikációban

Orvosi konzultációk terminológiai és pragmatikai vizsgálata

Szájnyájkahártya-betegséggel kezelt páciensek fogorvosi konzultációinak vizsgálata terminológiai, pragmatikai és fogorvosszakmai szempontból. STI miatt kezelés alatt álló betegek fogászati konzultációinak átfogó kvalitatív és kvantitatív elemzése.

Xerosztómia miatt ellátásra jelentkező páciensek fogorvosi konzultációinak vizsgálata terminológiai, pragmatikai és fogorvosszakmai szempontból. Szubjektív szájszárazság miatt jelentkező betegek fogászati konzultációinak átfogó kvalitatív és kvantitatív elemzése.

Orvosi dokumentáció és terminológia

Sérülésekkel kapcsolatos orvosi dokumentáció terminológiai vizsgálata. Az interprofesszionális kutatócsoport balesetek és bántalmazások ellátása során keletkezett orvosi, fogorvosi és gyermekorvosi dokumentáció többnyelvű, kontrasztív terminológiai vizsgálatára összpontosít.

A kutatás célja a dokumentációs hibák és azok terminológiai okainak felfedése és kategorizálása, majd a dokumentáció minőségi javításához irányelvek kidolgozása. A kórházi dokumentáció kutatócsoport célja a kórházi dokumentáció szövegtípusainak stilisztikai és terminológiai elemzése, konvencionalizálódott terminológiai frazémáinak vizsgálata és adatbázisba gyűjtése.

Az eredmények visszaforgathatók az orvosi és szakorvosi terminológia és az orvosi dokumentáció vezetésének, írásának oktatásába, valamint a modern nyelvek szaknyelvoktatásába. Az archív kórboncolási jegyzőkönyvek vizsgálata a XIX-XX. századi kórboncolási jegyzőkönyvek terminológiáját vizsgálja korpusznyelvészeti módszerekkel.

Diagnózisközlés és betegtájékoztatás

A diagnózisközlés és szóbeli betegtájékoztatás vizsgálata háziorvosi konzultációkban a terminológia és a nyelvészeti beszélgetéselemzés szempontjai alapján. Az interprofesszionális kutatócsoport célja a betegközpontú diagnózisközléshez szükséges kódváltás terminológiai és kommunikációs stratégiáinak vizsgálata háziorvosi konzultációkban.

A beszélgetéselemzés alapja a hangzó szövegek gépi és manuális elemzése, valamint a szövegekből készült és manuálisan ellenőrzött transzkripció vizsgálata a metaadatok figyelembevételével. Írott és szóbeli betegtájékoztató szövegek terminológiai és szociopragmatikai vizsgálata.

Interkulturális és többnyelvű szakmai kommunikáció

Interkulturális kommunikáció az egészségügyben. A kutatócsoport célja nyelvpedagógiai módszertan fejlesztése, amely felkészíti a hallgatókat az egészségügyi interkulturális kommunikációra, az angol mint lingua franca használatára.

Betegbiztonság és kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi környezetben. A kutatás azt vizsgálja, hogy különböző országok hogyan vonják be a tolmácsokat és fordítókat az egészségügyi ellátásba, hogy egyenlő esélyeket, biztonságos környezetet és minőségi szolgáltatásokat tudjanak nyújtani a helyi nyelvet nem beszélő betegeik számára.

Nyelvi segítségnyújtás a magyarországi egészségügyi ellátásban: idegen nyelvű fordításokkal a hatékony kommunikációért. A kutatócsoport célja, hogy idegen nyelvű fordítások formájában nyelvi segítségnyújtást kínáljon mind a kórházak, mind a magyarul nem beszélő betegek számára.

A nyelvi segítségnyújtást mintafordítások, kétnyelvű szószedetek és fordítási útmutatók formájában tervezzük megvalósítani. A kutatócsoportban részt vesz Magyarország összes orvosképző intézményének orvosi szaknyelv oktatásával foglalkozó szervezeti egysége.

Terminológiai változás és determinologizáció

Szaknyelvi terminológia a köznyelvben kutatócsoport/ Determinologizáció kutatócsoport. A kutatócsoport célja az új terminusok keletkezésének és beilleszkedésének megfigyelése és leírása.

A szaknyelvi terminológia a Covid-19 világjárvány kapcsán tapasztalható felgyorsult determinologizációjának, valamint határon túli magyar nyelvváltozatok orvosi terminológiájában zajló folyamatok korpuszalapú vizsgálata az ELTE DH által számunkra létrehozott, internetes hírportálok anyagait tartalmazó szövegkorpuszok alapján.

A szaknyelvi kommunikáció és az irodalomkutatás kapcsolata

A szaknyelvi kommunikáció megadja azt a fogalmi és terminológiai keretet, amelyben a szakirodalom olvasható és értelmezhető. Az irodalomkutatás ugyanakkor visszahat a szaknyelvi kommunikációra, mert feltárja a fogalmak használatának történetét, változatait, tudományterületi eltéréseit és kommunikációs következményeit.

A szakirodalom feldolgozásakor a kutató nemcsak azt vizsgálja, hogy egy szerző mit állít, hanem azt is, hogyan fogalmazza meg állításait, milyen terminusokat alkalmaz, milyen közönséghez szól, milyen bizonyítékokra támaszkodik, és miként kapcsolódik más kutatók eredményeihez.

A szaknyelvi kommunikáció és az irodalomkutatás közös területei közé tartozik a terminológia, a tudományos szövegalkotás, a korpusznyelvészet, a műfajkutatás, a diskurzuselemzés, a szakfordítás, az interkulturális kommunikáció és a szakmai oktatás.

Az önálló kutatói munka alapjai

Az önálló kutatói munka során a hallgató folyamatos információgyűjtéssel bővíti saját tudását. A kutatási folyamatban fontos szerepet kap a megfelelő források kiválasztása, a jegyzetelés, a bibliográfiai adatok pontos rögzítése, a szakmai szókincs tudatos fejlesztése és a kritikai észrevételek beépítése.

A kutató együttműködhet osztálytársaival és oktatóival, miközben saját szakmai álláspontját önállóan alakítja ki. A tudományos kommunikáció akkor eredményes, ha az információk ellenőrizhetők, az érvelés következetes, a szakmai nyelvhasználat pontos, a források pedig átlátható módon jelennek meg.

tags: #szaknyelvi #kommunikacio #es #irodalomkutatas