A telco, vagyis a távközlési iparág működése, kihívásai és jövője

A telco iparág a hang-, mobil- és vezetékes kommunikációtól az internet-hozzáférésen, a felhőalapú infrastruktúrán és az adatközpontokon át az 5G-re, a mesterséges intelligenciára, az IoT-re és a digitális platformokra épülő szolgáltatásokig terjed. A szektor alapját továbbra is a hálózati infrastruktúra adja, üzleti modellje azonban fokozatosan a technológiai szolgáltatások, a menedzselt megoldások és az összetett digitális értékajánlatok felé mozdul el.

A telekommunikációs szereplők egyszerre küzdenek növekvő beruházási és energiaköltségekkel, szűkülő árrésekkel, erősödő ügyfélelvárásokkal, szigorodó szabályozással és új technológiai versenytársakkal. Miközben az 5G, az optikai hálózatok, a felhő, az IoT és a mesterséges intelligencia jelentős növekedési lehetőséget kínál, a szolgáltatóknak a hálózatfejlesztés, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság és a finanszírozás kérdéseit is kezelniük kell.

Mit jelent a telco iparág?

A telco a telekommunikációs iparág rövid elnevezése, amelybe azok a vállalatok és szolgáltatások tartoznak, amelyek elektronikus hálózatokon keresztül továbbítanak hangot, adatot, üzeneteket, videót és egyéb digitális tartalmakat. A hagyományos távközlési szolgáltatások közé tartozik a vezetékes telefon, a mobiltelefon, az SMS, a televízió és az internet-hozzáférés.

A korszerű telco vállalatok tevékenysége ennél lényegesen szélesebb. A szolgáltatók vállalati ügyfeleik számára felhőalapú számítástechnikai, informatikai, kiberbiztonsági, adatkommunikációs, rendszerintegrációs, IoT-, Smart City-, SD-WAN- és privát 5G-hálózati megoldásokat is kínálnak.

A következő 5-10 évben várakozásaink szerint a távközlési szolgáltatók technológiai szolgáltatókká alakulnak.

A telco iparág fő üzleti területei

Mobilkommunikáció

A mobilkommunikáció a hanghívások, az üzenetküldés és a mobilinternet mellett egyre inkább nagy sebességű adatkapcsolatokat, alacsony késleltetésű hálózatokat, mobil IoT-szolgáltatásokat és járműkommunikációt jelent. A mobilhálózatok fejlődése a 2G-, 3G- és 4G-technológiától az 5G felé haladt, miközben a szolgáltatók már a 6G-re való felkészülést is vizsgálják.

Vezetékes szélessáv és optikai hálózatok

A vezetékes szélessávú szolgáltatások alapját a kábelhálózatok, az optikai-koax vegyes infrastruktúrák és az FTTH, vagyis a Fiber to the Home hálózatok adják. A tőkeáramlás egyértelműen a vezetékes kapcsolatokat, különösen a száloptikát célozza.

A vezetékes infrastruktúra jelentős beruházást igényel, ugyanakkor hosszú távon nagy kapacitást, stabil kapcsolatot és alacsony késleltetést biztosít. A háztartási internet mellett az optikai hálózatok a vállalati adatkommunikáció, a felhőszolgáltatások és az 5G-hálózatok háttér-infrastruktúrájaként is fontosak.

Televízió és tartalomszolgáltatás

A telco vállalatok a televíziós szolgáltatásokat egyre gyakrabban többképernyős, interaktív és internetalapú formában biztosítják. A tartalomszolgáltatás fejlődése összekapcsolja a hálózatot, a televíziót, a mobilalkalmazásokat és a digitális platformokat.

Vállalati távközlési és informatikai szolgáltatások

A vállalati ügyfelek számára a távközlési szolgáltató már nem pusztán adatkapcsolatot vagy telefon-előfizetést biztosít. A B2B-piac fontos területei közé tartozik a hálózatmenedzsment, a felhő, a rendszerintegráció, az IT-outsourcing, az alkalmazásfejlesztés, a biztonság, az adatközponti infrastruktúra és a menedzselt szolgáltatás.

A távközlési vállalatoknak ezért a megkülönböztetett B2B értékajánlat kialakítására, a vállalati ügyfélkapcsolati stratégiák átalakítására és az értékesítés, valamint a marketing optimalizálására is figyelmet kell fordítaniuk.

A telco iparág gazdasági helyzete

Komoly kihívások elé állítják a jelenlegi piaci feltételek a távközlési szereplőket. A fogyasztói bevételek ugyan történelmi csúcsokra törnek, az árrések azonban egyre szűkülnek.

A globális telekommunikációs szektor bevétele 2023-ban 4,3%-kal nőtt, és elérte az 1,1 billió USD-t, de az iparág továbbra is kihívásokkal néz szembe, annak ellenére, hogy az 5G-előfizetések 2028-ra várhatóan négyszereződnek.

A PwC Global Telecom Outlook kutatás arra figyelmeztet, hogy a telekommunikációs iparágnak lassú növekedési kilátásokkal kell szembenéznie, főként a növekvő költségek, a fokozódó verseny, a lassú előfizetőszám-emelkedés, valamint a makrogazdasági és geopolitikai tényezők miatt.

Bár az ágazatban volumenbeli növekedés várható, az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel (ARPU) várhatóan évente 2%-kal csökken majd 2028-ig a mobil, vezetékes szélessávú és hangszolgáltatások terén.

A hagyományos üzleti modell korlátai

A KPMG kutatása szerint mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek. A távközlési vállalatok számára jelentős kihívást jelent nyereségességük megtartása, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések és beruházások ugyanis rontják a profitabilitást.

A fejlesztésekre ugyanakkor szükség van, hogy a vállalatok kielégíthessék a szélessávú szolgáltatások iránt a pandémia alatt megugró keresletet, illetve követhessék azoknak az igényeknek a várhatóan robbanásszerű növekedését, amelyek az 5G különböző, új felhasználási területei kapcsán jelentkeznek.

Ezért a cégeknek diverzifikálniuk kell termékportfóliójukat, amire egyébként már az elmúlt években is törekedtek különböző, magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokkal. A megkérdezett vállalatok 81 százaléka vezetett már be - vagy hamarosan be fog vezetni - vállalati ügyfelei számára új technológiákra épülő szolgáltatásokat, termékeket.

A szakemberek szerint ez a nyitás folytatódik, és akár más területekre is begyűrűzhet, tekintve, hogy az eddigi megoldások változó eredményekre vezettek.

Ügyfélelvárások és digitális ügyfélélmény

A fogyasztói igények és elvárások egyre fokozódnak. A vásárlók egyrészt jobb és rugalmasabb szolgáltatást, másrészt átláthatóbb és felhasználóbarátabb működést igényelnek.

A válaszadó vezetők több mint fele tartja ezt kiemelten fontos tényezőnek, a vállalatok legalább ötven százaléka pedig aktívan foglalkozik folyamat-automatizálási fejlesztésekkel.

A digitális ügyfélélményhez egységes, többcsatornás ügyfélutak, gyors önkiszolgáló megoldások, személyre szabott kommunikáció és könnyen használható digitális interakciók tartoznak. A szolgáltatóknak az ügyfélkapcsolatokat úgy kell kialakítaniuk, hogy az ügyfél ugyanazt az információt és szolgáltatási színvonalat kapja az alkalmazásban, a webes felületen, az ügyfélszolgálaton és a fizikai csatornákon.

A szolgáltatók a felmerülő hálózati problémák és kiesések megelőzésére az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítottak az úgynevezett „Virtual self-care” modellek fejlesztésére, bevezetésére. Ezzel ugyanis nagyobb megbízhatóságot, és alacsonyabb költségstruktúrát érhetnek el.

5G: beruházási kényszer és növekedési lehetőség

Az 5G-hálózatok kiépítése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel. A szolgáltatóknak egyszerre kell sűríteniük a hálózatot, fejleszteniük a rádiós hozzáférést, bővíteniük a háttér-infrastruktúrát és biztosítaniuk a megfelelő kapacitást.

Bár az 5G-szolgáltatások lassan terjedtek, az előfizetések várhatóan megnégyszereződnek, 2023-ban 1,79 milliárdról 2028-ra 7,51 milliárdra nőnek, és az összes mobil előfizetésen belüli arányuk több mint háromszorosára, 18,8%-ról 64,1%-ra emelkedik.

Ezzel az 5G várhatóan 2026-ra válik a domináns mobil szabvánnyá. A rögzített vezeték nélküli elérés (FWA) lesz a leggyorsabban növekvő szélessávú technológia, 18,3%-os átlagos éves növekedéssel 2028-ig.

Az 5G üzleti jelentősége nem kizárólag a mobilinternet sebességében rejlik. A technológia új felhasználási területeket támogathat, például privát hálózatokat, ipari automatizálást, intelligens közlekedést, távoli működést, IoT-szolgáltatásokat és alacsony késleltetésű vállalati alkalmazásokat.

Az 5G magyarországi helyzete

A beruházások tőkeigényessége itthon is megfigyelhető. Míg Magyarország korábban jellemzően élen járt a lefedettségi mutatókat illetően, az 5G lefedettség szempontjából már elmarad az uniós átlagtól (a 2022-es adatok szerint 18 százalékon állt a 66 százalékos átlaghoz képest).

Egy esetleges globális recesszió pedig tovább lassítaná a hazai 5G fejlesztéseket. A Telekom adatai szerint egyébként itthon egyre többen rendelkeznek 5G-képes készülékkel, de csak minden harmadik fogyasztónak van ahhoz illeszkedő díjcsomagja.

Kérdés, hogy ha ez az arány változna, az fokozná-e a hazai 5G-fejlesztéseket.

Beruházások, kamatkörnyezet és hálózatmegosztás

Az emelkedő infláció okozta magas kamatlábak miatt a távközlési szolgáltatóknak megemelkedett tőkeköltséggel kell számolniuk. Ez hátráltatja az amúgy is tőkeigényes beruházásokat, és nehezíti azok finanszírozását.

Mindez visszavetheti az 5G hálózat kiépítését. A szolgáltatók ugyanakkor kényszerhelyzetben vannak: ha beruházásaik elmaradnak, késnek, komoly versenyhátrányba kerülhetnek riválisaikkal szemben.

Nem csoda, hogy a “Furute of Telco” kutatásban megkérdezett vezetők több mint fele kritikus területnek tartja a hálózatfejlesztéshez szükséges források biztosítását.

Globálisan egyébként a vezetők majdnem háromnegyede vizsgálja vagy tervezi közös hálózatfejlesztési modellek megvalósítását, hogy a partnerrel megossza a beruházási költségeket.

A tőkeberuházások 2023-ban 2,3%-kal csökkentek, főként a mobil szektor 5,7%-os visszaesése miatt. Az iparági befektetések azonban 2024-től 2,4%-os növekedést mutathatnak, kezdetben a vezetékes szélessávú, üvegszálas beruházások, majd később a mobil szektor újjáéledése révén, ahogy a szolgáltatók felkészülnek a 6G-re.

Felhőszolgáltatók: verseny vagy partnerség?

A KPMG által megkérdezett európai vezetők mintegy 55 százaléka szerint kulcsfontosságú lesz az új technológiák megjelenése és adaptációja, valamint az erre épülő szolgáltatások - például az over-the-top (OTT), a privát hálózatok, a 6G-hálózatok - kialakítása.

A szélesedő termékportfólió következtében élesedhet a verseny a távközlési szolgáltatók és a nagy felhőszolgáltatók között. A telekommunikációs vállalatok számára ugyanakkor itt alternatíva lehet, hogy a felhőszolgáltatókkal kötött partnerségen keresztül komplexebb értékajánlatot alakítanak ki ügyfeleik számára.

A kutatásban résztvevő vállalatok 61 százaléka kötött vagy tervez kötni egyébként stratégiai partnerséget felhőszolgáltatókkal, illetve egyéb technológiai vállalatokkal.

Az ilyen törekvésekre jó példa a Deutsche Telekom és a Microsoft együttműködése, amely már az elmúlt években több területre, köztük a felhőalapú számítástechnikára vagy 5G alapú magánhálózatokra épülő szolgáltatásokra is kiterjedt.

Az európai felhőalapú és peremhálózati iparágak részt vesznek az ipari Cloud-Edge munkacsoportban, hogy beruházási területeket javasoljanak az Európai Bizottságnak a következő generációs európai felhőalapú és peremhálózati technológiák fejlesztésére és megvalósítására.

A Telco Cloud tematikus ütemterv azokra a kihívásokra és ajánlásokra összpontosít, amelyek a távközlési iparági környezet elemzéséből és annak a feltörekvő perem- és felhőalapú számítástechnikai környezetekkel való kölcsönhatásából erednek.

Mesterséges intelligencia a távközlésben

A távközlési vállalatoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük az új technológiai megoldások, köztük a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás adaptációjára, amelyet szolgáltatásaik és a működésük fejlesztésére használhatnak.

Az AI-eszközök segíthetik a szolgáltatókat a személyre szabott ügyfélélmény biztosításában, a munkaerő termelékenységének növelésében és az intelligens hálózati műveleti központok létrehozásában, amelyek valós időben javíthatják az operatív hatékonyságot.

A mesterséges intelligencia felhasználható a hálózati forgalom elemzésére, a kapacitástervezésre, a hibák előrejelzésére, az ügyfélszolgálati válaszok automatizálására és a szolgáltatási ajánlatok személyre szabására.

„A telekommunikációs cégeknek gyorsítaniuk kell az AI-technológiák alkalmazását, hogy átalakítsák költségstruktúrájukat és javítsák az ügyfélélményt. Az AI alapú infrastruktúra jelentős lehetőséget kínál az infrastruktúra-szolgáltatók számára, hogy megvalósítsák a következő generációs internetet, az 'AI-hálózatot', és kielégítsék a növekvő csatlakozási igényeket” - mondta Wilson Chow, a PwC globális technológiai, média és távközlési tanácsadási üzletágának vezetője.

Telco-specifikus nagy nyelvi modellek

A nagy nyelvi modellek és a mesterséges intelligencia a telekommunikációs iparág számára is páratlan lehetőséget jelentenek mind a belső folyamatok, mind a hálózatműködés mind pedig az ügyfélszolgálati folyamatok optimalizálására.

Közösen fejleszt kifejezetten távközlési cégek ügyfélszolgálati folyamataihoz optimalizált nagy nyelvi modellt (Large Language Modell, azaz LLM) a Deutsche Telekom, az e& Csoport, a Singtel, a Softbank és az SK Telecom - jelentették be a felek a ma kezdődött barcelonai Mobile World Congress alkalmával.

A cégek által alapított vegyesvállalat elsődleges feladata az lesz, hogy olyan, LLM-et használó chatbotokat és digitális asszisztenseket fejlesszen, melyekkel az ügyfelek közvetlenül kommunikálhatnak a megszokott ügyfélszolgálati csatornákon.

A mesterséges intelligencia bevetése az ügyfélszolgálati folyamatokban ezzel együtt sem teljesen új keletű jelenség: a Deutsche Telekom az anyaországban például havonta már mintegy százezer ügyfélmegkeresést ad át kvázi a generatív AI-nak.

A vegyesvállalatot létrehozó felek szerint az általánosabb nagy nyelvi modellekhez képes a telkóspecifikus megoldást a feltanítás során olyan tudással látják el elsősorban, mellyel a chatbot a telekommunikációs szolgáltatások működésével kapcsolatos kérdéseket könnyebben megérti és ezáltal megfelelő választ is tud adni rájuk.

A feltanítási folyamat a cégek által kiadott közlemény szerint már meg is kezdődött, melyhez a korábbi ügyfélszolgálati chatek anonimizált beszélgetéseit használják fel.

IoT és mobilitás

Az intelligens autók elterjedése és a mobilitási szektor növekedése révén a dolgok internete (IoT) szolgáltatásai minden régióban a telekommunikációs iparág legdinamikusabban fejlődő területei közé tartoznak.

A mobil IoT szolgáltatások, különösen az USA-ban és Kínában, növekednek, és az autóipar is jelentős szereplővé vált, mivel az elektromos járművek mobil internetkapcsolatot igényelnek.

Az IoT bevételek az autóiparban várhatóan 2023 és 2028 között megduplázódnak, elérve a 34,1 milliárd USD-t, ami 15,8%-os éves növekedést jelent.

Az IoT-bevételek leggyorsabban az alkalmazásplatformok és tanácsadói szolgáltatások területén nőnek, miközben a távközlési cégeknek komoly kihívást jelent ezek hatékony integrálása.

Kiberbiztonság és technológiai kockázatok

A fejlesztések mellett figyelni kell a technológiák használatával járó biztonsági kockázatokra is.

A többi kontinenshez képest a megkérdezett európai döntéshozók sokkal nagyobb arányban (69 százalékuk) gondolja úgy, hogy az innovációk és a kiberbiztonsági megfontolások nagyobb hatással lehetnek az iparágban szereplők versenyképességére, érvényesülésére, és végső soron profitrátáira.

A tapasztalatok szerint a vezető telekommunikációs vállalatok ma már a különböző újítások esetében egyszerre figyelik az új bevételi lehetőségeket és a biztonsági kihívásokat.

A hálózati infrastruktúra védelme, a felhőbiztonság, az ügyféladatok kezelése, az eszközök hitelesítése és az üzletmenet-folytonosság a telco működésének alapvető része. A technológiai fejlesztések csak akkor teremtenek tartós értéket, ha a szolgáltatók a biztonságot a tervezés, a bevezetés és az üzemeltetés minden szakaszában kezelik.

Fenntarthatóság, energiahatékonyság és ESG

Az egekbe ugró energiaköltségek miatt számos távközlési vállalatnak kellett mérlegelnie, hogyan gyorsíthatná fel energiahatékonysági, szén-dioxid-semlegesítési terveit és hatékonysági beruházásait.

A KPMG felméréséből kiderül, hogy a gazdasági visszaesés miatt sokuknak el kellett halasztaniuk fenntarthatósági fejlesztéseiket: a megkérdezettek mintegy fele szünetelteti vagy átgondolja ezirányú erőfeszítéseit a következő hat hónapra.

Az elhalasztott beruházások azonban akár külső forrás bevonása esetén is komoly hátrányt okozhatnak. Az ESG-szempontok egyre nagyobb teret nyernek a pénzügyi szektorban, és ez a távközlési vállalatokra is jelentős hatással lehet.

A banki szereplők ugyanis a hitelek egyre nagyobb hányadát kötik majd az ESG-mérőszámokhoz. Itthon is egyre fontosabb, hogy egy vállalat megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek - számos hazai telekommunikációs vállalat esik az európai uniós Taxonómia rendelet, illetve CSRD, azaz a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv hatálya alá.

Szigorodó szabályozói környezet

Az iparág jövőjét alapjaiban határozhatják meg a szabályozói törekvések és döntések - a KPMG kutatása szerint így látja az európai vezetők mintegy 55 százaléka.

Az új technológiák megjelenésével várhatóan több területen is új szabályozások lépnek hatályba, ezek adaptációja pedig sok erőforrást emészthet fel.

Középtávon érdekes fejlemény lehet például az a távközlési cégek által szorgalmazott javaslat, hogy bizonyos nagy technológiai cégek fizessenek járulékot a hálózati hozzáférésre épített üzleti modelljeik után.

Ez nagyban segítené a távközlési vállalatok hálózatfejlesztését. Emellett globális szinten a vállalatok majdnem fele vizsgál olyan spektrummegosztási lehetőségeket, amelyekkel csökkentheti a frekvenciajogosultság megvételével járó költségeket.

Szabályozói oldalról kérdés lehet a jövőben ennek a lehetőségnek a biztosítása, támogatása.

A távközlési piac konszolidációja

A globális telekommunikációs piac növekedését a költségek, a verseny és az előfizetőszám alakulása mellett a piaci szerkezet változása is befolyásolja. Magyarországon nem számíthatunk jelentős előfizetőszám-növekedésre.

A piac konszolidációja és annak hatása a versenyre sokkal fontosabb trend. A konszolidáció mellett az infrastruktúra leválasztása a szolgáltatókról is fontos változás, amely globális trendként már teljes mértékben elérte a hazai piacot.

Ez lehetőséget ad arra, hogy az infrastruktúra-alapú verseny helyett ügyfélközpontúvá váljanak a szolgáltatások, és csökkenjenek az infrastruktúra-költségek, bár egyes területeken ennek épp az ellenkező hatása is megfigyelhető, például ott, ahol a két szolgáltató közötti vezetékes piac egyetlen szolgáltatóra redukálódik.

Az 5G fejlesztésével további lökést kaphat a verseny a hazai piacon. A magyar fogyasztók edukálása továbbra is kihívást jelent, az ország lemaradott ezen a téren, különösen a szolgáltatóváltás és az elérhető szolgáltatások kihasználása terén.

A hazai telco piac történeti fejlődése

A Matáv létrejötte és privatizációja

A Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg, a Magyar Posta három részre válásával 1989 decemberében létrejött önálló távközlési vállalat jogutódjaként.

Vezérigazgatónak Straub Eleket nevezték ki. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt.

1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény, amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást.

Az 1993. december 22-én megkötött szerződések értelmében a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium a Matávra kötelezően átruházott országos telefonkoncessziónak és a megnövelt alaptőke 30,1%-ának tulajdonosává vált.

1995-ben a MagyarCom a Matáv többségi tulajdonosává vált, a tulajdonrésze 67,3%-ra emelkedett. A Matáv privatizációja a két forduló együttes értéke alapján a közép- és kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Liberalizáció és mobilpiaci fejlődés

Elindult a második generációs (2G) mobilhálózat, amely már SMS-t, hangpostát és roamingot is kínált.

2001. december 23. volt a magyar távközlési piac teljes liberalizációjának hivatalos időpontja. A vezetékes telefónia területén a távközlés utolsó szegmenseként került sor a piacnyitásra.

A Csoport vállalatai vezető pozíciót harcoltak ki a mobiltelefon-, internet- és üzleti adatkommunikációs piacon, a vezetékes telefonpiacon pedig 80% feletti volt a részesedése.

A Matáv 2001-től a lakossági és üzleti előfizetők igényeihez igazodó díj- és szolgáltatáscsomagokat, 2002-től pedig az internetezőknek szóló új kedvezményes csomagokat vezetett be.

3G, IPTV és integrált szolgáltatások

A Matáv Igazgatósága 2004 márciusában döntött arról, hogy a Westel nevet vált és csatlakozik a világ egyik vezető mobil márkájához, a T-Mobile-hoz.

A Magyar Telekom Csoportot 2005. május 6-án a Magyar Telekom Csoport váltotta fel. A Magyar Telekom Csoport tagjai - a T-Com, a T-Online, a T-Mobile, a T-Systems és a T-Kábel- együttesen a távközlés teljes spektrumát kínálták az egyéni, a kis-, közép- és nagyvállalati ügyfeleknek.

A Magyar Telekom elindította a harmadik generációs (UMTS) mobilhálózatot, amely lehetővé tette a videohívást és gyorsabb mobilinternetet.

A T-Online Magyarország elindította az első kereskedelmi IPTV szolgáltatást Magyarországon, T-Home TV néven. A szolgáltatás számítógép nélkül, set-top-boxon keresztül működött, és új élményt nyújtott a tévénézőknek.

4G, optikai hálózat és többképernyős szolgáltatások

2012. január 1-jén a Telekom - az országban elsőként - elindította a 4G/LTE alapú mobilinternet szolgáltatását.

Az év végére megvalósult Budapest teljes kültéri 4G lefedettsége, és az ország lakosságának közel 27%-a számára volt elérhető a 4G-s mobilinternetezés lehetősége.

A Magyar Telekom 2009-ben elindította az országos optikai hálózat kiépítését, és elsőként vezette be az FTTH (Fiber to the Home) technológián alapuló internetszolgáltatást Magyarországon.

A Telekom májusban elsőként hozta el a „többképernyős” tévézés élményét hazánkban. Az ügyfelek a TV GO szolgáltatás segítségével az országban bárhol követhetik a tévéműsort, többféle eszközön: tableten, laptopon és okostelefonon is.

A Telekom októberben a piaci szereplők közül elsőként vehette használatba a pályázaton elnyert új frekvenciablokkokat, ennek köszönhetően 4G mobil szélessávú hálózatának országos lakossági lefedettségét azonnal 73 százalékosra bővítette, és letöltési sebességét az elérhető maximumra, akár 150 Mbit/s-ra növelte.

A hazai vezetékes piac bővülése: PR-Telecom-akvizíció

A 4iG Csoport megvásárolja a magyarországi regionális vezetékes távközlési szolgáltató, a PR-Telecom Távközlési Zrt. (PR-Telecom) százszázalékos tulajdonrészét.

A magyar tulajdonban lévő PR-Telecom saját hálózati infrastruktúrával rendelkezik, televíziós-, internet- és vezetékes hangszolgáltatásai tíz vármegyében, közel kétszáz településen érhetők el.

A tranzakciónak köszönhetően a 4iG Csoport ügyfélbázisa 250 ezer háztartással és 55 ezer előfizetővel, míg vezetékes infrastruktúrája 3400 kilométer hálózattal bővül.

A PR-Telecom Zrt. 25 éves múltra tekint vissza. Alapítása óta kizárólagos magyar tulajdonban van, jelenleg pedig 160 munkavállalót foglalkoztat.

A szolgáltató tíz vármegyében, több mint kétszáz településen kínál kábeltelevízió-, internet- és telefonszolgáltatást, ügyfeleinek száma az elmúlt években dinamikusan növekedett.

A társaság jelenleg 250 ezer háztartást és 55 ezer előfizetőt szolgál ki magas minőségben saját tulajdonú optikai-, illetve optikai-koax vegyes vezetékes infrastruktúrájával.

A tulajdonosváltás a PR-Telecom ügyfeleit nem érinti, a szolgáltatásokat a továbbiakban is változatlan formában és a már megszokott minőségben vehetik igénybe.

A tranzakció a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyását követően, várhatóan 2024. negyedik negyedévében zárulhat.

A telco vállalatok lehetséges stratégiai irányai

A KPMG a Future of Telco kutatás alapján több olyan stratégiai irányt is felvázol, amellyel a szolgáltatók javíthatják teljesítményüket, és maximalizálhatják növekedési potenciáljukat.

1. Meglévő infrastruktúra fejlesztése

Az első, a vállalatok számára kézenfekvőnek tűnő irány, hogy a meglévő infrastruktúrára építve, azt bővítve jobb, gyorsabb és könnyebben elérhető szolgáltatást nyújtanak a felhasználóknak.

Ezzel lehetővé teszik az új technológiák kiépítését és azok használatát ügyfeleik számára, profitabilitásuk megtartása ugyanakkor a jövőben is probléma marad.

2. MVNO-modell

A második irány a Virtuális Mobilszolgáltatói (MVNO) modell továbbvitele. Nyugati országokban ez a szegmens virágzik, Magyarországon viszont nem igazán tudott teret nyerni, például a korábbi Tesco Mobile és UPC Mobil szolgáltatásai is viszonylag rövid ideig voltak elérhetőek.

3. Magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások

A harmadik felvázolt irány, hogy a telekommunikációs vállalatok szolgáltatási portfóliójukat kiterjesztve magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások felé mozdulnak el.

Ez már a hazai szereplők számára is reálisabb alternatíva lehet. Új irány lehet egyrészt az, hogy a hálózatra épülő menedzselt szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleik számára, másrészt az, hogy partneri rendszert kiépítve, azok technológiai megoldásait kombinálva meglévő hálózati infrastruktúrájukkal új szolgáltatásokat alakítanak ki.

A nagy piaci szereplők kínálatában már megjelentek az új technológiákra épülő termékek, köztük az 5G privát hálózat, a Smart City megoldások vagy az SD-WAN, illetve egyéb kiegészítők, például egyes biztonsági szolgáltatások.

A telekommunikációs vállalatok ezzel törekedhetnek arra, hogy az ügyfeleik számára a jövőben még komplexebb, még átfogóbb szolgáltatást nyújtsanak.

A telco működésének legfontosabb fejlesztési területei

• B2B transzformáció és értékesítés: az értékesítés és marketing optimalizálása, megkülönböztetett B2B értékajánlat kialakítása és a vállalati ügyfélkapcsolati stratégiák átalakítása.
• 5G és infrastruktúra: a hálózat fejlesztése teljesen virtualizált és autonóm módon menedzselt kommunikációs és felhőinfrastruktúrává, 5G-re építve.
• Működés: új működési modellek meghatározása automatizációval és diszruptív technológiákkal a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében.
• Csatornák és digitális interakciók: fenntartható, hosszú távú versenyelőny kiépítése zökkenőmentes, egységes és többcsatornás ügyfélutakkal és élményekkel.
• Digitális szolgáltatások: értéknövelt digitális szolgáltatások, piacterek és platformok fejlesztése és értékesítése hatékony pozicionálással és technológiai fejlesztéssel.
• IT-transzformáció: valóban agilis digitális élmény kialakítása felhőalapú megoldásokat kihasználó IT-stratégiákkal.
• Adatvezérelt távközlés: a hálózati teljesítmény optimalizálása, potenciális 5G-bevezetések azonosítása és az ügyfelek megközelítése adatvezérelt eszközökkel.
• Felhő: verseny a hyperscale felhőszolgáltatókkal teljesen felhő-natív hálózati és üzleti gyakorlatok bevezetésével és integrálásával.
• Média: fejlett tartalomszolgáltató platformok kialakítása élménytervezéssel, tartalomkezeléssel és viselkedéselemzéssel.
• Biztonság: a rendszerek védelme egyszerűsített, szabványosított, jövőbiztos vállalati biztonsági környezetben.

A telco iparág jövőjét formáló trendek

A következő években a távközlési vállalatok működését nem egyetlen technológia, hanem több, egymással összekapcsolódó trend alakítja. Az 5G és a későbbi 6G-hálózatok növelik a kapacitást és új alkalmazásokat tesznek lehetővé, az optikai hálózatok biztosítják a nagy adatforgalom alapját, a felhő és a peremhálózat közelebb viszi a számítási kapacitást a felhasználókhoz.

A mesterséges intelligencia javíthatja a hálózati és ügyfélszolgálati működést, az IoT új iparági alkalmazásokat támogat, a kiberbiztonság pedig a digitális infrastruktúra megbízhatóságának egyik alapfeltétele marad.

Az iparági szereplők számára a növekedés egyre kevésbé a hagyományos előfizetések számának puszta emelését jelenti. A hangsúly a hálózat monetizálásán, a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokon, a vállalati megoldásokon, a platformokon, a partnerségeken és az adatvezérelt működésen van.

tags: #telekommunikacios #iparag #telco